739 thoughts on “Üdv mindenkinek!”

      1. Sok sikert, majd „dokumentáld”, legalább virtuálisan hadd csorogjon a nyálunk… 😉
        Ha kell távsegítség, szólj….. (Bár nem egy nagy tudomány, de ezt is el lehet rontani. Tudom mert nekem is sikerült már…. 🙁 )
        Azért emlékeztetőnek a kulcs lépések:
        Sok-sok füstölt mangalica szalonna. Zsírját kisütni, pörcöt kiszedni, félretenni.
        A zsíron a HÁZI lebbencstésztát aranybarnára, hólyagosra pirítani (itt a legkönnyebb elrontani!)
        Főzésálló (sárga húsú) krumplit pici víz hozzáadásával megpirítani.
        Annyi vízzel felengedni, hogy éppen ellepje az „anyagot”
        Sózni, kis tűzön lassan rotyogtatni. Ha a víz elfőtt és elkezd összeállni, többet nem kavarni, csak rázogatni, ha tudod megforgatni. Ahányszor jólesik… 🙂
        A pörcöt az utolsó 5 percre érdemes csak visszarakni a kondérba, különben szétmállik.
        A befejezést (2. kép) igyekezz elkerülni…..
        Jó étvágyat! A képen a minta…. 🙂

        1. Óh igen, nagyon örülök az instrukcióknak! A zinterneten főleg kajli dolgokat találtam. Az óvilági receptet nem sokan használják, emiatt nem is foglalkoztam tovább vele. Majd az arányok lesznek még fontosak. Szerintem Jövő hétvégén nekiveselkedek 🙂

          1. Kevés étel van aminek tájegységek szerint ennyire „sokféle” a receptúrája mint ennek.
            Hagymával, paprikával, kolbásszal, meg még kitudjamivel is készítik, de az „ős” (hortobágyi) recept csak az előbb leírt összetevőket tartalmazza. (meg persze sót és vizet)
            A 70 deka krumplihoz 15 deka szalonna, meg tarhonya meg kolbász jellegű étel az bármi de nem slambuc….. :
            https://www.nosalty.hu/recept/slambuc-nagyitol
            A legközelebb talán ez áll az általam készítetthez:
            https://www.nosalty.hu/recept/slambuc-2
            Ha jó „cuppanósra” (nem száraz) szeretnéd akkor a szalonna/tészta krumpli arány kb. 0.4/0.5/1 legyen
            Vagyis 1 kiló krumplihoz 40 deka mangalica szalonna, és 50 deka tészta.
            Ami Szikszón készült ilyen volt…… 😉
            Újkrumplival meg se próbáld, mert egy törtkrumplis csumiz lesz az egészből!

    2. Az utolsó hsz-re nem enged válaszolni, de jó ez itt is.
      Dokumentálom majd. A szikszói állag szerintem nagyon jó lesz.
      Még arra emlékszem, hogy a pirított tésztát is ki kell szedni, és miután picit megpirult a krumpli, talán utána adtuk hozzá vissza. Pörc a végén 🙂

  2. András, elmondható-e egyszerűen-röviden, hogy mitől van ugyanannak a hangsugárzónak (Kolibri), ugyanazon a helyen (hallgató is), de gyakorlatilag mindenütt a szobában és azon kívül is, hallhatóan több, tartalmasabb, komolyabb mélyhangja egyik erősítővel, mint egy másikkal. Sokféle hangerőn is próbálva. Nem gondolom – bár mérés nélkül nem tudom biztosan -, hogy az erősítők “statikus”frekvenciaátvitele lenne ennyire más, egyik sem csöves.
    A több mélyhangot érzékeltető erősítő dinamikusabb is, energiabombább vele minden zene (kedvtől, zenétől, stb. függően ez kifejezetten öröm, máskor inkább túlzottan nyomulós nak tűnik).

    1. Lehetne hosszabban is elemezni, magyarázni, de röviden:
      A frekvenciamenettől részben függetlenül annak az erősítőnek lesz szubjektíve több és dinamikusabb mélye, amelyik számára az adott hangdoboz terhelése jobban „fekszik”. Ez a kérdés azért érdekes és a válasz azért nem egyértelmű, mert előfordulhat hogy éppen egy kisebb csillapítási tényezőjű erősítőnek lesz több, és dinamikusabbnak TŰNŐ mélytartománya. Ugyanis ez kevésbé „fogja” a hangszórót, az nagyobbat tud lendülni, de ugyanakkor megmagyarázza a néha nyomulósnak hallott hangzást is mivel az így kapott mélyek csillapítatlanabbak, kevésbé kontrolláltak.
      Ha egy kisméretű (és a Kolibri eléggé az) dobozpárból hallhatóan több mélyet érzünk, akkor szinte biztosan ez az eset áll fenn. Érdekes lenne ha leírnád milyen erősítőkról van szó…… 🙂

      1. Quad Elite int a nyomulósabb, Ethosz Uni-Pak a (túlságosan?) visszafogott. Dunaudio Evergreen a 2 között ezen szempontból.
        Az biztos, hogy a hangsugarzo-erősítő “párosodási-szimpatizálási-szinergiás” viszonytól függ, ugyanakkor kisebb-nagyobb mértékben így hallo(ta)m többek is (Swans M1S, Jungson LS3/5A).

        Bevallom a Quad-dal sem érzem túlburjánzónak (eddig…de lehet ezért is cserélhetem időnként ezt a meglevő 3-at).

        …ma 4 lemeznyit hallgatóztam egy rendes országúti biciklizés után …mert táborba ment a lányom, van “én-időm” :))

        1. Nos, a készülékek belvilágát (többé-kevésbé) ismerve nem meglepő az eredmény.
          Az Ethosz dupla trafós, 13 kilós, anyaggal rendesen ellátott darab, ahol a tervezésnél/megvalósításnál feltételezhetően a semleges kiegyenlített hangzás, és a sokféle terhelést jól toleráló erősítő volt a cél.
          A Quad a másik oldalon egy könnyebb fajsúlyú versenyző -bár ebben sem spóroltak az anyaggal-, de már a súlyviszonyokon is érezhető hogy itt nem lesz akkora kontroll mint az Uni-Pak-nál. Ezen túl a Quad bemeneti fokozata elég rendesen tele lett pakolva félvezetőkkel, amint a képen is látható az összes bemenet műveleti erősítőkkel illesztett és a forrás választása CMOS IC-kkel (MC14066CP) történik. Ez önmagában nem gond, de a tapasztalatok szerint ez a megoldás hajlamos egy kis (?) extra fűszerezést adni az áthaladó hangokhoz.
          Igazán neutrális hangzásvilágú erősítőknél ezt a bemenetválasztási módot nem sűrűn alkalmazzák, inkább egyfajta kényelmi funkció, mert így könnyebb a távirányáthatóságot megoldani.
          Szóval itt az a bizonyos nyomulás ennek is köszönhető, ami bizonyos zenékhez nagyon jól passzol míg másokon hosszabb távon fárasztóvá válhat.
          Persze ezek csak feltételezések, de az eddigi tapasztalataim erősítő/hangsugárzó interfész terén ezt látszanak alátámasztani.
          Ezek alapján nehéz -vagy talán nem is lehet- eldönteni melyik lehet a „jobb” erősítő, mert bizonyára mind a kettő kiválóan teljesít ha a megfelelő láncba kerülnek integrálásra. A Svan és a Jungson is „kis” doboz, tehát valószínűleg jobban érzik magukat egy kicsit élénkebb, de kevésbé szigorú erősítő után, ez is magyarázhatja az általad leírtakat.

  3. Lehet meghaladja az értelmi képességeimet, de számomra nehéz elképzelni hogy egy ilyen -vagy ehhez hasonló- feltehetőleg (remélhetőleg) NEM sufnituning cégnek nincs elég pénze/szakembere arra hogy kb. 1000 dollárért vásároljon egy komplett PC-s mérőrendszert, és legalább a legalapvetőbb mérésekkel megbizonyosodjon róla hogy amit a piacra dobnak (jelzem, a Stereophile bárkinek nem tesztel csak úgy bemondásos alapon semmilyen audio komponenst, ahhoz vagy sok pénz, vagy némi előzőleg megszerzett reputáció szükséges) az nem egy hatalmas kupac trágya…..
    Ha mégis, akkor az egész szakma mehet le a lefolyón, oda ahová való. Mind a gyártók, mind a vásárlóközönség oldaláról.
    A gond az, hogy csak innen (Sterophile) van legalább 40-50 hasonlóan tragikus mérési eredményekkel rendelkező és mindemellett iszonyat drága hangsugárzó a teszteltek listáján….. 🙁

  4. Lehet hogy többen végtelenül aljasnak és elfogultnak tartanak (legalábbis a hangsugárzókkal kapcsolatos meglátásaimat tekintve) , de amikor ilyeneket látok nem tudom igazán visszafogni magamat (pedig lehet kellene)… 🙁 .
    Külön ajánlott az impedancia és lépésátviteli (step response) diagaramok tanulmányozása…
    Egy ilyen sz@rkupacot ennyi pénzért árulva látni szerintem egyszerűen kimeríti a csalás ill. tudatos félrevezetés tárgykörét. És mégis, sajnos vannak akik bedőlnek ennek… Különben egy ilyen cég nagyon hamar csődbe menne….
    https://www.stereophile.com/content/volti-audio-razz-loudspeaker-measurements
    Mindez cirka. 2 millióért.
    Leginkább ez jut róla eszembe:

  5. A mérésekről: egy tengelyen mért frekvenciaátviteli görbe a hangzás milyenségéről nem sokat fog elárulni, inkább durva hibák kiszűrésére alkalmas. (mondom ezt részben magam ellen beszélve, mert legtöbbször és is lusta vagyok off-axis, meg több távolságból történő mérésekre, inkább a fülemre hagyatkozom -általában sikerrel)
    Ha már méricske, akkor viszont a következő dolgokat kellene mérni, hogy valóban a várható hangminőségről is legyen valamilyen sejtésünk.
    -közeltéri (1m), tengelyen és tengelyen kívüli (15, 30 fok vízszintesen és függőlegesen ) átvitel
    -hallgatói távolságból és magasságban (általában 2-3m, és 1m) mért átvitel
    -impulzus és lépésjelátvitel (step response)
    -lecsengési diagram (waterfall)
    -energiasűrűség-idő (aka: wigner) diagram
    Ezeket a méréseket azért nem mindenki és nem mindenhol képes hitelesen végrehajtani mert elég komoly -és drága- műszerparkot plusz hozzáértést igényelnek.
    Ráadásul még a fenti mérések ellenére is előfordulhat, hogy egy kiváló mérésekkel rendelkező hangsugárzó átlagos, vagy annál gyengébb eredményt produkál. Sajnos hallottam már példákat szép számban erre is. A fordítottja ritkábban (nagyon ritkán) fordul elő, mármint hogy egy csúf ábrákat eredményező doboz „jól” szólaljon meg zenével történő meghallgatás során. Ezeknél tipikus az „ezen és azon zenén nagyon jó, de másokon meg katasztrófa” típusú komment a tesztelőktől.
    Sajnos ezekből van a legtöbb….. 🙁
    Gondolkoztam én is egy időben, hogy csokorba szedve publikálom az elrettentő mérésű példákat (van vagy 100-150 ilyen görbe), de aztán rájöttem hogy nem akarom senki üzletét, hitelét rontani. Ha valakit érdekel privátban (e-mail) rákérdezhet egy adott típusra, ha van róla infóm -akár pro akár kontra- szívesen megosztom

    1. „mérésekről: egy tengelyen mért frekvenciaátviteli görbe a hangzás milyenségéről nem sokat fog elárulni, inkább durva hibák kiszűrésére alkalmas”

      abszolut értem.
      …és/de: már ezen is mennyi elbukik ! ez szükséges, de nem elégséges feltétel

      olyan, mintha egy háznak rendben a statikája …és jópár már ezen elbukik, de a szomszédság, az autopalya közelsege, stb. miatt mégsem jó, söt: elfogadhatatlanul rossz is lehet
      vagy: intelligens, okos ember (ezen is több elbukhat :), de ugye ha becstelen stb. akkor önmagaban nem volt elég, hogy okos (neeem, nem politika jut elsökent eszembe)
      csapatsportolo: fizikai adottsaga megvan, de nem lát a pályán, vagy az is, de nem tud együttmüködni

  6. „Hogy mennyit mond ?
    – nézegetem
    – kevesebbet, mint Neked
    – látok más dobozokról, azokhoz képest örülök, látom a különbséget”

    Nos, ezek a görbék önmagukban a végső hangminőségről/élményről vajmi keveset mondanak, kivéve azoknak akik megtanulták ezeket a hieroglifákat „kikódolni”. Ezt azonban itt hiába írnám le, meghaladja az általánosan elfogadható-értelmezhető tájékoztatás kereteit.
    Ezért ne haragudjatok meg rám, ez nem nagyképűség de ahhoz hogy ezeket a dolgokat megértse, értelmezni tudja valaki, hosszú évek kemény és fáradságos tapasztalásai kellenek, amit itt néhány rövid sorban leírni elég nehéz.

    1. en azt gondolom, hogy ezekböl a görbekböl azert ritka az (biztos neztem mar 10+ ev alatt 200+ hangsugarzorol, egy idöben gyüjtöttem is öket a stereophile oldalarol), aminel nem tünnek fel vérzö sebek, olyanokra gondolok, amiket Te is szoktal betenni elrettentesül, legyen az draga, neves, ritka, amik közel vannak a linearishoz (mondjuk 2-300 Hz – töl felfele)
      persze – nyilvan – ebben is sok szint van, a tenyleg semmit sem mondtól az „expert”-ig

      (söt az is erdekes kerdes: hogy viszonyul az igazi „expert” a „mükedvelök témában mozgási kísérleteihez; lehet ez hangsugarzonal Te és XY, lehet ez egy zenész, aki tanít valakit, aki hozzá képest nagyon kezdö stb.; …bevallom engem – ha ritkan belenezek és komolyan veszem – inkabb zavar belsöegesü motor temaban, ha „népszerü” helyeken „mükedvelök” adják nagyon elö a …- nnna legyen – féligazságokat)

      …és – de ez plane szubjektiv – szerintem bennem van ilyen – tudatosan elfogadott, söt a fejemben támogatott – „bias”, hogy ha valami objektiven jo, merese alapjan „nem annyira rossz”, akkor az pozitiv elöítéletet kap, ha pl. nekem nem tetszene (de ugye a bias miatt terelödök arra, hogy tetszeni fog :), akkor azt mondom: az izlesben keresendö inkabb a kifogas, es nem a dologban (persze nem csak hangsugarzo, hanem másban is, mondjuk ha valakinek nem tetszik Bach-tól semmi, az nem Bach hibája, és nem is érdemes nagyon hangoztatni, persze nem is kell hallgatnia …bár lehet: de 🙂

  7. Süti barátunk az AVX-en telibe bombázta az audio kereskedelem (és az „audiofil” lélek) lényegét….
    Zseniális meglátás!!…. 🙂
    „Különben itt a hifiben egészen példátlanul nagy átveréseket csinálnak a kereskedők és a gyártók marketingesei is. A kezdők, akik csak gyors hasznot akarnak, szerveznek néha saját pénzen meghallgatási/összehasonlítási szeánszokat. A haladók már nem félnek A/B vakteszteket sem szervezni. Nade a legalja, a minden hájjal megkent igazi vérbeli profik, azok még oda is adják pár napra vagy hétre kipróbálni a cuccot! Ők már tudják, hogy legjobban átverni, csak magadat tudod!„

  8. András: láttad, hogy esetleg a volt Denon dobozod eladásra kerül?
    Felmerült bennem, hogy esetleg megveszem (…pl. tartaléknak, vagy másik szobába,
    vagy lányomnak ….akinek ma derült ki, hogy országos matekversenyen első lett :)) és a Jungsonom meg eladom. Ez a Denon milyen ? Gondolom “dragonweed hangzás”, mérete kb. mint a Kolibri. Emlékeim szerint mért görbét is tettél fel róla, ami nem volt csúnya.

    1. Ez a Denon… Igen, dragonweed hangzás, nagyon jó (a méretéhez képest majdnem hihetetlen) mélyekkel, de a többi miatt sem kell szégyenkezni. Nagyobb a Kolibrinél, nagyobbat is tud szólni.
      Talán nincs annyira kifinomult mint a madárka, de cserébe robusztusabb, dinamikus, nagyon élvezhető hangzás bármilyen zenével.
      A Jungson e mellett… hát, nem igazán ugyanaz a történet. 🙂
      Gratulálok a lányodnak, ez nem kis eredmény!

      1. Kis esély, de megpróbálom: ugye én „mérésfetisiszta” vagyok, ezért: erröl a DEnonról és Kolibriról (plane back to back, azaz tök ugyanakkor, ugyanott, ..) nincsen meg a mérési eredmény ? avx-en regen volt fent rola azt tudom, de szerintem törlödtek, Neked meg tudom winchester meghibásodásod volt

        1. Szerencsére ezekről volt mentésem egy külső vinyón…..
          Nem ugyanakkor, de ugyanabban a pozícióban mérve.
          Az első képen a Denon: zöld 1m-ről, kék 2 m-ről, piros a hallgatói pozícióból (2.5m off axis- kb. 15 fok)
          A második kép: Kolibri 1m-ről
          A harmadik: Kolibri hallgatói pozícióból (2.5 m off axis – 15 fok)
          Ha ez mond neked valamit….. 😉

          2. Köszönöm.
            Hogy mennyit mond ?
            – nézegetem
            – kevesebbet, mint Neked
            – látok más dobozokról, azokhoz képest örülök, látom a különbséget
            – …

  9. Tegnap visszakerült az állványra a Kolibri a Kougar utan; már tegnap is (akkor rögtön a Kougar után pl. Peter Gabriel-en) és ma (pl. Lajkó Félix) is hallgatóztam: nincsenek azonnali és súlyos elvonási tüneteim, vígan vagyok a Kolibrivel is.
    …Ráadásul mivel a Kougar sub nélkül ment, azóta a Kolibri is – ezt a pár órát.
    Gondolom majd azért „súlyos” zenéknél – bár Peter Gabrielnek is van olyan is szerintem – lehet újra bekapcsolom.

    1. Köszönöm András a választ.
      Annyira (semennyire) nem értek a hangoláshoz, pusztán a műszaki kíváncsiság miatt kérdeztem.
      Nekem teljesen érthető amit írtál.
      Esetleg a Kolibri miértjeit?………

          1. A réshangolás egy lehetőség, nem igazán jobb vagy rosszabb a csőnél, bár kétségkívül vannak előnyei. Dobozfalról csatolja ki a jelet, ami elvileg jobb mint a csőnél, mert a falaknál nyomásmaximum van, a cső pedig sebbességmaximum közeli pontról vezeti ki a levegőt. Ezen túl a doboz egyik fala képezi a nyílás egyik oldalát, így bizonyos esetekben egészen hosszú rés is kivitelezhető (továbbvezetve, esetleg a hátsó falnál megtörve a hosszát-ezt csővel megoldani nehezebb)
            Nagyobb dobozoknál is használható, de általában aránylag kicsi dobozokon látni ilyet főként helytakarékossági okból. T-S paraméterektől nem függ a használhatósága.

  11. Féltem hogy egyszer ezzel a kérdéskörrel megtaláltok….. 🙂
    Igyekszem tényleg érthetően, röviden elmagyarázni. Lehet majd több részben. Tervezésnél relatíve szabad kezünk van, amennyiben a hangszórónk ezt lehetővé teszi (adott alkalmazáshoz legyenek megfelelők a T/S paraméterek.)
    Itt becserélhetjük a kis dobozt nagyobbra, jobb mélyátvitellel, vagy áldozhatunk a mélyátvitelből fél oktávot az érzékenység javítására (hangolás, +ismét dobozméret). Ha szeretnénk az érzékenységet magasan, a mélyeket meg „lent” tartani akkor viszont nagy doboz kell. Ezeket a szabályokat sem átugrani, sem megkerülni nem lehet (passzív rendszernél!) Aktívnál már bőven lehet trükközni, ott a fő korlát általában az adott sugárzó terhelhetősége.
    Kész gyári doboz esetén kötöttebbek a szabályok, zárt doboznál nem sokat tudunk tenni, lehet játszani kisértékű (0.4-1.5 Ohm/5W) soros ellenállással a Qcb-t lerontani (ettől viszont folyósabb lesz a basszus, meg valószínűleg a felső tartomány púpos lesz, no meg picit elpocsékolunk a bekerülő teljesítményből is.
    Lehet a doboz virtuális térfogatát is növelni különböző minőségű és mennyiségű csillapítóanyaggal. Optimális esetben a kár 30-35% látszólagos volumen növekedés is elérhető. Kártolt, esetleg enyhén nemezelt gyapjú és üvegpaplan (Isover) a legjobb, itt a kiporzás nem szempont -utóbbit reflex doboznál nem ajánlott használni!!
    Szivaccsal, pamutvattával óvatosan, kevés fajta megfelelő, nagy részük megöli, lefojtja a hangot.
    Reflexnél -megintcsak ha a T/S paraméterek engedik-, a hangolást változtathatjuk, az eredeti reflexcsőbe helyezett tologatható karton hengerrel. A középsáv érzékenysége értelemszerűen itt is „fogyni” fog ahogy egyre mélyebbre megyünk.
    Én mindig igyekszem a legkisebb szükséges keresztmetszetű csövet használni (kb. 1/3-ad membránátmérő), nekem ezek jöttek be jobban, a nagy átmérőjű hosszú csövek egyrészt sokat elvesznek egy kisebb doboz térfogatából, másrészt úgy tapasztaltam, hogy némi (minimális) fékező hatásuk általában szükséges (főleg magasabb Qts-ű mélyeknél), bár nagyobb hangerőknél fennáll a turbulens áramlás (surrogás) veszélye. Plusz a nagyobb cső több „szemetet” kienged a dobozból, ezért is preferálom a hátsófali reflexnyílást.
    Váltóval is lehet trükközni sokféleképpen. A mélysugárzó „leültetésével” (soros tekercs növelése – enyhén eső frekvenciamenet) a legalsó oktávok szubjektíve dúsabbak lesznek, csökken a középsáv érzékenysége, hamar meg is kapjuk a tipikus udvarias (döglött) BBC-s angol hangzást. Sok gyártó él ezzel a trükkel (kb. fele, az Angoloknál meg a hőskorban szinte mindenki), szerintem nem szerencsés megoldás, egy próbát megérhet.
    Nem elfelejteni a magassugárzó szintjét is lejjebb venni, meg -ha bírja- kicsit mélyebbre engedni.
    A mellékelt képen egy elég durva példa az említett angol iskolából…
    Ezek a dolgok alapvetően empirikusan, sok-sok próbálkozás által gyűjtött tapasztalatból tanulhatók, konkrét példákat -az említetteken kívül- nehéz felsorolni. Ahány hangsugárzó, annyiféle- egymástól akár alaposan eltérő- módszer is eredményes lehet.
    Egyet ne felejtsünk azért el. Sz…ból itt sem lehet várat építeni, a lehetőségek erősen korlátozottak.
    Nekem 40 év „rutinjával” jó két hónapomba került mire a Cresták-ból az lett amik most. Úgy, hogy azért már kb. sejtem mit csinálok….. 🙂

  13. Sziasztok!

    Végre van megint mit olvasgatni…………

    Rögtön egy kérdéssel fordulok Andráshoz:
    a Kolibri kapcsán is olvastam, hogy az érzékenység lett beáldozva a mélyátvitek oltárán. Értem én hogy villanymotor, de mi hajcsa….
    Hogyan lehet ezt megvalósítani? A váltóval (de hogyan?), a dobozzal (kisebbre vagy nagyobbra méretezzük?) vagy a reflexcsővel? (hosszabb-rövidebb, vékonyabb-vastagabb?)

    Ha nem titkos, egy rövid esszét kérhetek erről (is)?

    2. Közérthetően -és röviden- elég nehéz megfogalmazni, leírni (na tessék már itt is vagy-vagy 🙂 )
      Ezen az oldalon azonban elég részletesen, de nem túl mély szakmai nyelven olvashattok a problémakörről. Érdemes elolvasni, ennél jobban én sem tudnám leírni, mert itt még arra is magyarázatot kapunk hogy ez a „hármas szabály” miért is van így.
      Érdekes, de az életben elég sok analógiája van ennek, autóknál is ismerjük a sztorit:
      Megbízható, gazdaságos üzemű, olcsó… kettőt választhatsz a harmadik rovására.
      Hölgyeknél pedig: okos – szép – gazdag (elnézést a hímsoviniszta tónusért…. )

      http://hangdobozepites.hu/3kiv/

      Az említett cikk mellet is sok hasznos infó található itt, ajánlom figyelmetekbe.
      A Darvas cikk a HFM-ből is nagyon jó, és még közérthetőbb is. 🙂

      1. Ahogy igor69 kérdését is tudom érteni, és nekem fogalmam sincs a válaszról: adott eszköz (komplett hangsugárzó vagy csak a hangszórók) esetén konkrétan mi, hogyan módosítandó, ha pl. a cél hogy „mélyebbre” menjen (vagy epp fordítva, javuljon az érzékenység).

        ….nyilván legfontosabb, hogy jól beégetett és criokezelt drót legyen hozzá!

        Ahogy értem igor69 kérdését: jo-jo, ez a trade-off, de ha fentit akarja valaki megprobalni, mit tesz ? Váltó (miét mijenebbé)? Doboz? (refi nyilás) vagy csak a hangszórócsere ?

        Na nem is azért, hogy izibe széttúrjam a Kolibrit (nekem egyébként nem is tűnik igen alacsony érzékenységünek pl. korabbi Swans M1S, Dyno A52, pláne Jungson LS3/5A-hoz képest).

    3. Konkrétan a Kolibriről: Itt nem sok „beáldozás” történt, ezekből az apró mélyközepekből nagyobb ézékenységet nem igazán lehet varázsolni, na jó, talán +1dB-t ha az alját megvágom.
      Ez a hangszóró egy optimális térfogatú, és kicsit aláhangolt reflexdobozba került (QM3 hangolás).

  14. Amit írtam az utolsó posztban az a személyes sorsomból leszűrt tapasztalat, nem (és elsősorban nem ) a „nyugati” világgal voltak rossz tapasztalataim, hanem általában a magyar vadkapitalista üzleti mentalitással, annak képviselőivel. Láttam, éltem mindkettőben eleget.
    Kanadát a második hazámnak tartom (állampolgára is vagyok 22 éve) nagyon sokat kaptam az ott megismert emberektől. Persze nem vagyok vak és elfogult sem, láttam a hibáit is, de az emberek ott tapasztalt hozzáállása a világhoz és egymáshoz fényévekkel magasabb szinten tartott már akkor mint ma Magyarországon. (ex Totem-es társam kivétel, de ő inkább -és nagyon- olasz, abból is az erősen déli mentalitású)
    Soha nem éreztem egy percig sem hogy idegenként tekintenének rám, ott a multikulturalizmus a szó jó értelmében működik jó 200 éve, hiszen igazából senki nem „kanadai” pár tízezernyi őslakost kivéve.
    Megbecsültek, elismerték és honorálták a tudásomat és a szorgalmamat, a kollégáim között volt német, lengyel, ír, sőt arab is, soha senkivel nem volt semmilyen konfliktusom.(szégyenkezve írom le: kivéve néhány magyart 🙁 )
    Mindez nem jelenti hogy nem szeretek „magyar lenni”, de itt valahogy nap mint nap megakaszt egy valahonnan, valakiből kiálló tüske, bármennyire is szeretnék nyugodtan csendesen haladni az utamon. (Tudom néha belőlem is kikandikál egy-egy, de soha nem azzal a szándékkal hogy bárkinek ezzel anyagi vagy erkölcsi hátrányt okozzak. Én is csak emberből vagyok, néha elszakad a cérna bennem is….)
    Arról sincs szó hogy nem bírom a kritikát. Az építő, segítő szándékú -helytálló- bírálat, vélemény sokszor még segít is a dolgokat jobban csinálni, azt elfogadom, főleg ha párbeszéd és nem kioktatás-kinyilatkoztatás jellegű az észrevétel. (főleg meg ha nem cinikus, mert azt nagyon úútálom….)
    Amit gyűlölök, az a bizonyos itthon nagyon népszerű „szomszéd tehene” mentalitás, hogy ha valaki valamiben jobb, tapasztaltabb, elismertebb nálam, akkor igyekszem minden létező módon besározni, lehúzni, lehetetlenné tenni. Sajnos az AVX-en legalább az esetek elég nagy részénél tapasztaltam ezt, ezért is lett elegem belőle.
    No. Ezzel a témával nem kívánok többet foglalkozni, hamarosan leírom egy újabb Odüsszeiámat, hogyan lett az eredetileg eladásra szánt KEF dobozokból két hónapnyi „piszkálgatás” után döbbenet (nem túlzás!) jó hangú zeneszerszám. Ez egyúttal egyfajta tanfolyam is lehet amelyben lépésről lépésre megmutatnám mit és hogyan lehet javítani egy arra alkalmas (de alapból nem rossz) hangsugárzón.

  15. ááá, szerintem nem érdemes belemenni ebbe
    mindenki a maga lelkiismerete szerint jár(jon) el, van akinek vastagabb a böre, fontosabb a bevétel, mint a tisztesség, stb.

    a zavarosban halászás szerintem is a drótok és hasonlók terén a lehetségesebb, hisz nincs mérés, van duma,

    hangzásra gyakorolt hatásban is „sejtjük” a nagyságrendeket, valós különbségeket (hangsugarzó, elhelyezesük es hallgato elhelyezkedese, …. szerintem ebben nem minden teljes marhaság – és ez ugye már jó arány :))) – https://www.biline.ca/audio_critic/critic1.htm túl az itteni „core” témán a hangsugárzókon, szerintem pl. igen jól tapasztalhato a felvétel milyenségének hatása, hogy vannak nagyon jók, az egész atmoszféra megvan, más esetben meg sokkal kevésbe pedig ugyanaz a visszaadó rendszer)

    1. Szerintem meg nem hogy nem érdemes, de bele is kell menni „ebbe”.
      Mert ha nem tesszük, akkor előbb-utóbb ezen a kicsi szinten is az fog történni mint a legmagasabbakon. Nap nap után.
      Először hülyének néznek, aztán elkábítanak, majd a hasadról eszik a forró kását. Te meg nézel mint a moziban, hogy ez hogy a p…ába jutott idáig? Pont mint a népmesében. 🙁
      Lehet hülye vagyok, meg lehet idealista is, de nem szívesen megyek úgy a vágóhídra hogy közben a mészárost dicsőítem….

      1. Sokáig én is ezt gondoltam, hogy bele kell menni. Mit értünk el vele? Semmit. Magunkat pusztítjuk vele, az időnket viszi. Az egyén a legjobb amit tehet, hogy tisztán, becsülettel éli az életét, vállalva az esetleges hibáit, tévedéseit, ebből lesz a hitelesség, ami minden esetleges vitában a megingathatatlan alapot adja. És ez rendszertől, felülettől, mindentől független és örök. Többet nem tehetünk, de talán nem is kell.

        1. Az a baj, hogy ezzel, a legyintünk rá, nem a mi dolgunk, nem kell nekünk megvaltoztatni a világot hozzáállással csak teret engedünk azoknak, akik meg fogják változtatni. Mert lesznek ilyenek, és hagyjuk. És nem abba az irányba amerre mi szeretnénk…
          Sajnos viszont igazad van abban, hogy nagyon sokszor pusztító, és fárasztó, és a végén látszólag nem érsz el semmit. De én hiszek abban, hogy lehet nem is konkrét címzettnél, de akár több “véletlen” arra járónál is hasznosul a mondandó. Csak nem tudunk róla, mert nincs visszacsatolás.

        2. No ezt csináltam, próbáltam csinálni én is egész életemben. Tisztességesnek, szerénynek, becsületesnek lenni. Mire jutottam vele? Most éppen nem panaszkodom, de voltak évek hogy erősen figyelnem kellett hónap végén arra mit és mennyit eszem, mert nem maradt volna albérletre meg rezsire. Igazából mindenki akivel úgymond üzleti kapcsolatba kerültem az évek során, kizárólag létrának, ki és felhasználható erőforrásnak tekintett amelyet a kívánt szintre jutás után nyugodtan ki lehet rúgni maga alól.
          Nem voltam sem elég rafinált sem elég ambiciózus ahhoz, hogy igazán sikeres legyek bármiben is. A nem (vagy rosszul) menedzselt tehetség önmagában semmit sem ér.
          Persze tudom, ez meg az én személyes szociális problémám…. 😉
          Nem tudom létezik e arany középút, de sem a passzív elefántcsonttoronyba vonulás, sem a folytonos szélmalomharc nem vezet sehová, ez biztos. Viszont ha valaki pont abban az egy dologban próbál ellehetetleníteni amihez értesz, amiben jó vagy- ráadásul úgy hogy ő maga a legkevésbé sem hiteles- no akkor viszont ki kell állni magadért, -ha másért már nem is tudsz- legalább az önbecsülésed miatt.
          Én legalábbis így gondolom….

          1. ugy gondolom, mint sokszor ha többféle …van, akkor ez a válasz: attól függ 🙂
            azaz: van, amikor „érdemes, söt: kell belemenni” és van, amikor nem. Ez függ a „másik” féltöl (tisztessége, tudása,…), a szituációtól (a másik a pisztoly felé nyúl-e,, kocsma, kúltúráltság), a témától (mennyire fontos – nekünk, a „világnak”, a kisebb környezetnek), az „energiaszintünktöl”, kapacitásunktól, (túlteng, vagy épp más fontosabb), stb….szóval ezeknek sokféle kombinációja van, elég lehet egyetlen erös tényezö, hogy meggátolja.

            Korábban meg akartam váltani a világot, …már jópár éve (úgy) tudom: nem lehet, nem tudom és: van elég gyomlálni/javítanivaló a kis környezetben, …söt: önmagamban is. Ezen meg rajtam kívül ki dolgozna, kinek a legfontosabb ez ?

            Hogy merre halad a világ ? …ahhoz én igen kicsinek érzem magam; így ez maradt: merre haladok én, akik/amik közel állnak hozzám, fontosak nekem

            András: sajnálom. Az én tapasztalatom a „nyugati” világgal más, idén 25. éve, hogy nagy „nyugati” cégeknek dolgozok (elötte csak a BME-n dolgoztam, onnan voltam magyar cégeknél is körülnézni, …de mindegyik inkább taszított), alkalmazottként . Talán az is (meg valoszinü sok más is) benne van, hogy tényleg nagy (mondjuk 20 orszagban jelenlevö, több 1000 dolgozo, 1-1 helyen is akár 15 orszagbeli munkavallalo, azaz „multikulti” és nem 1-1 / kevés ember szeszélye nagy szerepü) cégek, én úgy érzem: segítették a fejlödésemet, és anyagilag is megbecsült/nek. Ezen tapasztalatbol lanyomnak is azt mondom: ha dolgozni kezd, szerintem nagy, komoly – internacionalis – cegnel lehet sokat tanulni, ahol a szakterületen sok-sok tapasztalat (pl. 1000 mérnökévben mérhetö!!) van már. …Persze vannak új területek is, …bár azok is valamire épülnek.
            Szóval lehet/biztos a „kizsákmányolás” (sajat szempontbol „mások” érdemtelenül jutnak többhöz), de fairséget is tapasztaltam, segítették a fejlödésem, anyagilag is teljesen rendben (ha ugyanezt csinaltam volna magyar vagy orosz cégnek, nem ilyen lett volna).

  16. Bárki, aki pár hónapnál többet töltött már ebben az audiofília nevű ingoványban jól tudhatja hogy melyek azok a területek ahol büntetlenül lehet hirdetni, árulni kétes, de legalábbis erősen rendszerspecifikus hatású termékeket. Kábeleket, ezoterikus kütyüket, jelkondícionálókat, egyéb csodaszereket. (Shakti, Entreq, Peter Belt, stb.)
    Egy forráskészülék, erősítő, hangsugárzó esetében vannak mérhető és a hangzást nyilvánvalóan befolyásoló paramétereket, míg ezeknél semmilyen szabvány, tesztmódszer nem létezik az egy adott rendszerben történő erősen szubjektív megítélésen kívül. Jó, itt is van egy statisztikailag korrelálható átlag, azonban a végső megítélés mindig szubjektum és rendszerfüggő. Így a vevők sznobságára, hiúságára, tudatlanságára apellálva szinte bármi eladható bármilyen áron. 🙁

  17. Mindazonáltal… : Elnézést kérek azoktól akik úgy érzik hogy az előző bejegyzésem kicsit személyeskedőre sikeredett, de:
    Az AVX-nél töltött jó 6 évem által mindig igyekeztem, hogy személyesen senkit ne támadjak/bántsak meg sem szakmai sem egyéb önérzetében. Ezt viszont elvárnám másoktól is, például azt hogy egy konkrét negatív tapasztalat alapján általános érvényű véleményt formáljanak egy termékről, főleg meg egy- specifikus körülmények között/rendszerben történt- meghallgatás alapján. Úgy hogy ezzel az adott holmi reputációját negatív irányba befolyásolnák.
    Nem emlékszem hogy valaha is bármilyen formában bántottam, vagy akár említettem volna az ominózus poszt szerzőjét, így innen is tisztelettel kérem Rudi bácsit, hogy a jövőben tartózkodjon a hasonlóan cinikus megjegyzésektől….

  18. Érdekes történet ez. Nem akartam mélyen belemenni, de most úgy eszembe jutott -nem indulati szinten- például ez a kábelezős biznisz. Ez speciel egy olyan terület amihez nem kell túlzottan magas szintű szaktudás, csak néhány jó nyersanyagforrás, meg némi „tudományosan” megalapozott elmélet.
    Kevésbé udvariasan úgy is fogalmazhatnék, hogy az egyik legnagyszerűbb terep zavarosban halászók számára. Minimál befektetés, maximális haszon, objektív értékelés nyomokban sincs, ha nem tetszik rá lehet fogni a rendszer többi tagjára….
    Azért írom ezeket, mert a Totemnél -sajnos- mi is eljátszottuk ezt, bár ehhez soha nem adtam volna a nevemet. Amiről már írtam is, a katonai „surplus” telepen vásárolt hájend hangszórókábel, amit aztán jó 30-szoros áron sikerült a gyanútlan és tudatlan hifi megszállottakra rásózni.
    Gondolkoztam azután -már itthon- hasonló dolgon én is, de néhány próbálkozás után nem vitt rá a lélek. Vettem Habia gyártmányú teflonszigetelésű vékony sodrott ezüstözött OFC kábelt pár tekerccsel egy rádióamatőr találkozón, csináltam belőle négyesfonással IC kábelt. Hát, mit mondjak… gyalázatosan sz.r volt. Van belőle egy pár mintapéldány, elrettentésképpen meg tudom mutatni ha valakit érdekel.
    Sziszegős, csikorgós hang, amolyan igazi rossz értelemben vett hifi hangzás, amely mindazonáltal bizonyos rendszerekben nagyon látványosan teljesít(het)ett volna. Ez azonban az én mércém szerint nem elég ahhoz hogy jó pár -adott esetben több száz- csodaváró audiofil-t ezzel átverjek. Komoly meggyőződésem hogy az ezüst -bár vámpírok ellen kiváló fegyver- hangtechnikai célra nagyon óvatosan és korlátozottan alkalmazható, akár kábel, akár kondenzátor fegyverzet formájában.
    Persze vannak olyanok akiknek ezek az aggályok nem jelentenek akadályt, így az üzleti életben nálam jóval nagyobb sikert érhetnek el. Lelkük rajta….

    1. Hát igen. Azért megnézve egy hangsugárzó és egy erősítő belső felépítését is ezekhez képest a kábel -hogy is mondjam- nem tűnik bonyolultnak. És mivel amíg egy hangsugárzó vagy elektronika esetében vannak egzakt mérések, tudjuk hogyan működik, a fizika le tudja írni a történéseket, addig egy kábel esetében csak misztikumról, megmagyarázhatatlan jelenségekről hallunk. És az önjelölt szakértők, készítők (tisztelet a kivételnek) érdeke is hogy így maradjon. Azért érdekes amikor azt mondják valamire hogy hallgasd meg a saját rendszeredben, mert lehet hogy jó oda, de lehet hogy nem, vagyis nincs objektíven meghatározható tulajdonsága ami alapján a viselkedésére következtetni lehet. De mondjuk még mindig jobb mint a tuning biztosítékok világa…
      Ezekből személy szerint arra a következtetésre jutottam, hogy talán kevesebbet is kell számítson a kábel mint egy jó erősítő, forrás vagy hangsugárzó :).

  19. Tényleg szórakoztató oldal az AVX, és tökéletesen egybecseng az előbb Sturgeon-nal kapcsolatban említett meglátásommal. Nem igazán látom miért élvezet egy frusztrált, lim-lom-magatákolt elméletekből és anyagokból építkező kisebbségi komplexusos embernek a mások munkájáról, sikereiről, vagy éppen egy valaki által kedvelt bármilyen audio berendezésről cinikusan vagy éppen becsmérlően nyilatkozni.
    Írnám hogy nem értem miért lett ilyen honfitársaim jó része, pedig sajnos értem, túl sok hasonlóval találkoztam már, és elég sokat éltem olyan közegben ahol ez nem volt szükségszerű része emberek napi rutinjának. Akiknek a létfilozófiája kimerül a „ha az én tehenem megdöglött, akkor mindenkié dögöljön meg….” szintű hozzászólásokban.
    Egyébként meg: ha neki ez okoz örömöt, ám tegye.

  20. Ahogy látom, feléledt a Kolibris topik az AVX-en. Pro is meg kontra is. Én ehhez már nem fűznék sokat, számtalanszor elmondtam már a dizájn koncepciót. Nem a világ legjobb minimonitorát akartam megcsinálni, -ennyi pénzből nem is lehet- mindössze egy megfizethető, a korlátait figyelembe véve használandó, (szobaméret, mélyátvitel, max. hangnyomás) sokféle zenét többé-kevésbé hűségesen tolmácsoló dobozkát szerettem volna tervezni, készíteni. Ezen kár is rugózni: mi lenne ha tudna 30 Hz-et, meg 100 dB max hangnyomást kisebb torzítással, stb. Akkor pl. úgy hívnák hogy Satori, és 5-ször annyiba kerülne. 😉
    Aki ennél többet vár -ennyiért- az nyugodtan keressen más vizeken, van választék rogyásig.
    Ákos, az elmúlt évben azért történt elég sok dolog mindenkivel (a Covid hisztérián kívül is) szóval megkérnélek annyiban helyesbítsd a dolgot, hogy készülhet még Kolibri a szokásos -és szintén sokszor leírt/elmondott- feltételekkel: doboz elkészít(tet)ése, hangsugárzók beszerzése a megrendelő által.
    Ha gondold ezt a posztot át is másolhatod oda, azzal hogy innen is üdvözlök minden volt AVX-es fórumtársamat…. 🙂

    1. A Kolibris topicban feléledt valami, az tény. Mindig megbánom utólag, ha reagálok valamire, mert totál felesleges, a jó szándékom ellenére – mely a Kolibriknek szól és nem személyek ellen – mindig balul sül el. Valamit rosszul csinálok, el kell fogadjam. Inkább nem fogok hozzászólni, azzal teszem a legjobbat.
      Tudom, hogy nem vagyok szakértője semminek, de azt gondolom, a Kolibriket elég jól ismerem, számos környezetben és körítéssel próbáltam. Semmiféle anyagi vagy erkölcsi vagy bármilyen előnyöm nem származott belőlük, mégis mindig így vagyok feltüntetve. Pedig én csak mertem hinni ezekben a kis dobozokban, ennyi a bűnöm velük kapcsolatban. Mondjuk ebben a tekintetben megtörhetetlen vagyok. 🙂

        1. A Te helyzeted teljesen más, rám nincs miért irigynek lenni. Se gazdag, se menő, se kiemelkedően erős (már) nem vagyok és sajnos kiemelkedően okos sem. A legutóbbit azért sajnálom, jó lenne okosabbnak lenni. Egy ideje próbálok olyan dolgokba nem tenni energiát, ami értelmetlen. Mindegy, hogy igazam van-e, nem ezen múlik. Adott esetben, ha van kedvem leírom mit gondolok adott témában, de nem állok le parttalan vitákra, az csak viszi az energiáimat, amiket értékes dolgokra is tudok fordítani. Pláne olyan emberekkel nem, akiknek a véleménye semmit sem ér, mert fillérért méri vagy nem ért hozzá vagy is-is vagy csak egyszerűen engem nem érdekel. 🙂
          Foglalkozzunk inkább olyan dolgokkal, ami előre mutat/visz.

          1. Nem tudom rám miért kell(ene) bárkinek is irigynek lenni….
            Jókor voltam jó helyen, van némi Istenadta tehetségem hangszórókhoz, de semmi több. Mégsem tudtam ebből sikert kovácsolni, nem gazdagodtam meg rajta, „menő” sem lettem. Talán nem voltam elég hiú, kapzsi és ambiciózus ehhez. Páran akik ismertek tudjátok hogyan, miből, milyen körülmények között élek, dolgozom.
            Tartok tőle ha ezt többen tudnák, még kevésbé irigykednének.
            Teszem amit tudok, a legjobb tudásom/képességeim szerint, úgy hogy nem akarok másoknak ártani ezzel. Ennyi.

      1. Igazából mostanában már csak szórakozásból olvasgatom az AVX-et. Szerencsére már jó ideje sikerült túltennem magamat azon, hogy felidegesítsenek az ott olvasottak, inkább jórészt mulattatnak/elszomorítanak. Nem csak az audio kultúra, hanem az egész fajtám szellemi-erkölcsi állapotát, jövőjét illetően….
        Egyre inkább bizonyítottnak látom Sturgeon tételét, mely szerint:

Vélemény, hozzászólás?