DIY nullától 100-ig

Itt lehet majd megosztani – ajánlani különböző fokozatú, házilag elkészíthető „hangügyi” projekteket. Azt kérem, hogy aki erre vállalkozik (rajtam kívül persze  😉  ) az mellékeljen fotókat, kapcsolási rajzot, illetve leírást az építés folyamatáról -legalábbis nagy vonalakban…

34 thoughts on “DIY nullától 100-ig”

  1. Bár nem annyira profi kivitel mint barátunk rendszere, de jó fél év „deszkázás” után – eddig jobbat nem hallván/találván- végre dobozba álmodtam a D osztályúmat.
    Ebben a konfigurációban 2x50W-ot tud 4 Ohmon, ami számomra több mint elég (csúcsértékmérős műszerrel a legvadabb beütéseknél sem több 25W-nál ami nálam megszólal), valamint jelentősen növeli a végerősítőmodul élttartamát, üzembiztonságát. Még egy pici (teljesen csendes, 5v-ról járatott 12V-os) Maglev ventilátor is belefért ami 40 fok körül tartja a hűtőborda hőmérsékletét.

    1. Mióta elkezdtem „D”-zni, ez kb a tizenötödik ilyen üzemmódüú erősítő amit hosszabb ideig próbáltam, hallgattam. Az alábbi felsorolás -minősítés- szigorúan szubjektív, a rendszerem többi részének és hangzásvilágom preferenciájának eredménye, ennek megfelelően ítélendő.
      A számomra legjobb hangzástól lefelé haladva:
      – MA 5332 (a fenti modell) lineáris, toroidtrafós táppal, Schottky egyenirányatással, 2×13000 uF szűréssel. Az IC-s bemeneti fokozat kihagyva, az 5332 IC szimpla 2 Fet-es előerősítővel hajtva. A mindentudó….. (nekem legalábbis)
      – TPA 3251 PFFB: nagyon közel, de mégsem …. 😉
      – TPA 3255 PFFB több erő, kevesebb finessz
      – STA 516B (ilyenekkel ápült a Human Audio akkus végfoka is)
      – TAS 5342 (SMSL Q5 Pro)
      – Duál MA12070 (Topping PA3S) Nagyon kifinomult, de kicsit vérszegény hang. Klasszikusra a legjobb.
      stb……
      A régi iskola -Tripath, és TDA 8950-54 sorozat- különböző típusai sajnos ma már nem állják meg a helyüket az újabb fejlesztésű csipek mellett.

      Hibrid üzemű (IC-s meghajó, MOSFET kimenőeszközök – Hypex, Purifi, Icepower) típusokból párat hallottam, az én lelkemhez nem találták meg az utat.
      Biztos van köztük több nagyon jó -igen borsos áron, de amikhez volt szerencsém a lehengerlő erejükön kívül nem nagyon tudtak mással hatni rám. Nyersebb, nagyteljesítményű hagyományos AB osztályúkra emlékeztető megszólalás, hallószervemnek hosszabb távon mechanikus karakterűek, fárasztók voltak.

      1. Ez az aktuális végállomás. Néhány hónapi finomítgatás után… egészen elfogadhatók lettek. 😉
        A búra a tetejükön kb. 4 kiló, Aldi-s rozsdamentes acél tálacska megtöltve egy „mágikus” keverékkel, amiben van lágyvas, ferritmágnes, nikkel, cink, réz, és ki van öntve betonnal.
        Mögöttük pedig egy bipolárisan sugárzó planár magassugárzó 12 kHz keresztezési frekvenciával.
        Erről tényleg nem tudok mit írni azon kívül hogy ha nem hallottad úgysem hinnéd el. Bár a kanapéról nem fog lelökni a hangnyomás, de elég masszívan leér a szub tartományba az átvitelük (mérve 32 Hz -3dB).
        Szumma szummárum, ahogy mindig is; amíg nem lesz jobb, ezek maradnak. Abban viszont egészen pozítívan biztos vagyok hogy azt a magastartományt amit ezek a kvázi-ribbon magasak tudnak, nagyon nehéz lesz akárcsak megközelíteni is bármilyen más típusúval.

        2. A mélyközép egy teljesen átépített Dayton Audio típus. A mágneskör felturbózva (pólustörzs megtoldva, Faraday gyűrű beépítve), a pille (központosító gyűrű) nagyobb engedékenységűre cserélve, az eredeti membrán (kevlár-papír-üvegszál kompozit) PVA-ban oldott grafittal impregnálva, a hátoldala harangrezonancia kioltó mintával (EnABL) ellátva – mint a képen, csak a belső oldalra applikálva.
          Végeredmény: egy iszonyat gyors válaszidejű, teljesen rezonanciamentes konstrukció, az általam eddig hallott legtermészetesebb – valóságközelibb ének és hangszerhangokkal.

        3. Én hallottam őket (mikor a Hegel DAC-omat kicsit helyzetbe hoztad.)
          hát igen, betyáros. (akkor ezek a pudingostálak nem voltak ugyan a tetejükön, de igen meggyőző előadásmódjuk volt.) 🙂

          1. Azóta tovább finomodott a dizájn, az aktuális rendszerelemekhez mikrotuningolva. Ha valaki nem tapasztalta még, annak hihetetlennek tűnhet hogy mennyit számít pl. a magassugárzó pontos hangnyomásszintjének eltalálása.
            Ami néha 1-2 tized Ohm-ot jelent….. A „pudingostálak” pedig sokat stabilizálnak a mélytartományon, mert a doboz sajnos nem a legmasszívabb. Így a tetőlap terhelése mellett belső merevítéssel, valamint az állványra lefogatással lehetett javítani a hangzás „biztonságán”.

  2. Úgy általánosságban a különböző szubjektív tesztekről, értékelésekről jutott eszembe egy régi kedves anekdota, hogy hogyan is lehet -vagy talán érdemes- ítélkeznünk bizonyos dolgokról úgy, hogy nem vagyunk szakértői egy témakörnek.
    Amely anekdota szerint egy somogyi szőlősgazda fia egyszer úgy döntött, hogy megpróbálkozik kicsit magasabb szinten kitanulni, illetve művelni édesapja tudományát a borászat terén. Mely tudomány kimerült a generációk által jól bevált, ámde középszerű lőréket eredményező folyamatokban.
    Így hát hősünk időt, pénzt, fáradságot nem kímélve elszegődött egy világhírű francia borászhoz tanulónak. Sok év kemény munkájának eredményeképpen eljutott oda, hogy saját nemesítésű szőlőiből készült borait nemzetközi versenyeken is díjazni kezdték, így barátunk úgy döntött ideje megmutatni édesapjának, hogy lehet ezt másképp is csinálni mint ahogy azt ő tette.
    Egy ilyen megmérettetésre volt hivatalos az öreg, melyen szépen kiglancolva meg is jelent nagyokat csodálkozva a fényűző környezeten és elegáns embereken. Fia aztán odalépve hozzá elővezette munkájának gyümölcsét egy aranyérmes, sokszáz frankos vörösbor formájában. Töltött egy kis pohárral a papának, majd átadva imígyen kommentálta: -No édesapám, lehet ezt így is csinálni… Ízlelje meg, aztán mondja el -de őszintén- mit gondol róla.
    Kortyolgatta az öreg, ízlelgette, öblögette, majd ilyeténformán summázta tapaszatalását csemetéjének:
    – Hát, …. nincs ennek semmi baja. 😀

    1. Erre kíváncs leszek.
      Ha jól látom a végfok az tpa3255-re épül.
      Az előfok/DAC az homály, hogy mikből épül fel 🙂
      Ahogy látom a tápelosztás rész is rendben van a kollégánál, ha még az elosztó is tüskéken van 🙂

      1. Igen, a végfok a Sylph Audio egyik legjobb és legdrágább moduljára épül, kellően igényes lineáris tápegységgel megtámogtava.
        https://www.sylphaudio.com/product/sylph-d200-tpa3255-pffb-stereo-ready-to-run-amplifier-module
        A DAC és az előerősítő túlnyomó részben barátunk saját tervezése, néhány bevált kapcsolás utánépítésével kiegészítve.
        Az egész rendszer hosszas (több éves) fejlesztés eredménye, melynek több esetben szerény személyem volt az állomások során a „meósa”, és el kell mondjam a végeredmény bizony nagyon nem mindennapi lett. Ami persze részben a lánc végén pihenő Satorik-nak is köszönhető (hogy legyen egy kis öntömjén is a képben…. ; ). Kb. ez az a szint ahol meg tudják mutatni mire is képesek, ha igényes elektronikákkal táplálják őket.
        S hogy hogyan is zenél ez a rendszer? A tavalyi budapesti hifi show-n talán egy rendszer volt ami meg tudta volna szorongatni, a Popori féle elektrosztatikus toronnyal megspékelt, ami önmagában kb. 4 -szer annyiba kerül mint a képeken látható összes holmi, szóval azt kell mondjam megér egy misét a meghallgatása. Nem sűrűn szoktam már meglepődni zenehallgatás közben, de a legutóbbi szeánszon azért voltak pillanatok amikor felvontam a szemöldökömet. 😀
        Szerintem ha szépen megkérjük és nem egyszerre tízen szeretnénk lerohanni, talán rá tudom beszélni barátunkat hogy egy-két szeánszon bemutassa nekünk hogy hogyan is kell(ene) ezt a DIY mesterséget űzni….

        1. Igen, a Sylph Audio-nál már ez a panel nem elérhető, sajnos…
          Az Alinál nem látható a Sylph felirat a panelen míg a „gyártó” oldalán mindegyiken felfedezhető. Ennek lehet jelentősége..?

          1. Igen…. 99.9%, hogy Sylph is a kínaiakkal gyártatja/gyártatta a panelt, szóval én ezen nem aggódnék túlságosan. Jártam arra többször, láttam hogy működnek ezek a dolgok. Sony, Seas, Vifa, meg az összes hasonló cég régen ott gyártat. Nincs velük több gond mintha Európában, vagy főleg az USA-ban készülnének.
            5 cent/panel árért bármilyen feliratot rászitáznak ha kéred. 😉

          2. …vajon a D400M és az FB360 mono panelek között mi lehet a lényegi különbség..?
            Én abszolút laikusként ezen a szinten (sem…) ismerem ki magam viszont szándékomban áll mono panelekből építtetni ezt-azt…

          3. Ezt most nem tudom mire érted (D400M és az FB360 közötti különbség) mert a linkelt oldalon nem találok erre utaló típusszámokat….
            Az olcsóbb panel PBTL mono (Parallel Bridge Tied Load) azaz párhuzamos híd üzemmódú kapcsolás, a két végfok IC párhuzamosan dolgozik a terhelésre, így dupla teljesítmény vehető le róla: 1x 5-600 Watt is akár)
            a másik az „sima” szeteró BTL üzemmódú, 2x 250-300 W-ig jó (persze magasabb torzítással). Ésszerű torzítási keretek között (1%) 2x150W 8 ohmon. A táblázatokból kiolvashatod a részleteket.

          5. Az FB360 tűnik jobbank, a másiknál több ellentmondás is található…. A cimben PFFB-snek írják, a leírásban meg „non PFFB”, aztán a műveleti erősítő cserélhető (replaceable op amp) de a panel fotóján meg felületszerelt IC-vel látható. Szóval ha választanék az FB360-ast venném, annyival nem drágább.

          6. Én úgy tudom, hogy a Sylph Audio-s és a 3E Audio-s panel között semmilyen kapcsolat nincsen, mindkettő a TPA3255 chipre épül, de a Sylph lépésről lépésre, verzióról verzióra fejleszti a tapasztalatok alapján, míg a 3E Audio egyszercsak a korábbi, szinte évekig változatlan alacsonyabb specifikációjú panel után rakta össze ezt a jó minőségű alkatrészekből álló verziót. Hogy melyik a jobb, azt még senki sem írta le a diyaudio-n, szerintem hangilag nem sok különbség lehet köztük.

        1. Igen, arra.
          Van speciális oka hogy pontosan ezt a darabot választottad? A G1/G2/G3 trió közül ez tűnik a legkisebbnek. A másik kettő már túl „sok” lett volna?
          Az én sztorim:
          jelenleg ilyen perforált hangáteresztő vászon van a „moziszobánkban”: https://severtsonscreens.com/material/CWMP/27

          Ez a magassugárzó, amiből a vászon mögötti hangfalakat építettem: https://severtsonscreens.com/material/CWMP/27
          Ezekkel a mélyközepekkel, D’Appolito módban: https://www.lautsprechershop.de/pdf/sbacoustics/sbacoustics_sb23nrxs45_4.pdf
          Bár szerintem megfelelő a minősége a hangfalaknak a perforált vászon a vártnál jobban „megfogja” a hangot mint azt vártuk…
          Ezért keresek megoldást más hangszórókkal épített hangfalra amik reményeim szerint jobban tudnak ebben a helyzetben szerepelni. Az ilyen esetekben használt kompressziós magasakat nem feltétlen választanám inkább ilyesmi „Ribbon Transducers”-t használnék, ez lehetne egy jó megoldás.
          Jó szándékú ismerős ilyesmi megoldást ajánlott: http://lsv-achenbach.de/shop/product_info.php?cPath=701_265_636&products_id=6131
          Ez nyilván nem reális számomra ám nem tudtam nem észrevenni a ribbon magasat és a „bogár” beindult ebbe az irányba…
          „Mitteltöner E20-2520 und Beyma AMT” amik ebben a dobozkában szerepelnek tehát valami ilyesmi közép-és magassugárzó egy jó próbálkozás lehet…

          Ehhez volna a te tapasztalatod szerint számodra ismert megoldási lehetőség..?

          1. Az ok amiért a G2 lett a befutó: Egyrészt ismertem a típust (egy korábban Kínából hozott és nagyon jól szerepelt Aurum Cantus modellben ilyen magas volt), plusz a paraméterei alapján ez tűnt a legjobban illeszthetőnek a Satori 16-os mélyközéphez.
            Majd, mint kiderült hangzása alapján is tökéletes párja az MW16 P8-asnak.
            A nagyobbak is jók lehettek volna, de egyrészt bonyolultabb váltó kellett volna hozzájuk , másrészt a nagyobb érzékenység miatt a hangteljesítmény egy részét el kellett volna „pocsékolni” a váltóban amit nagyon nem szeretek.
            Sajnos mozis témában nagyon nem vagyok otthon (soha egy percet sem szántam erre a témára az életemből) ezért ez ügyben nem tudok neked segíteni…. 🙁

    1. Üdvözlet a fórumtársaknak…megragadom a lehetőséget és a témában szeretnék én is publikálni,nem a saját szavaimmal ,hanem véleményem szerint nálamnál sokkal kifinomultabb fülű és értőbb ember véleményével …a saját magam által gyártott hangszórókábel kivesézése,meglehetősen irodalmi nyelvezettel,gazdag hasonlatokkal és színesen úgy ,hogy talán ha kissé hosszan is,de a témában hasonlót nemigen olvasni.

          1. Hej, ha én tudtam volna ilyen költői képekben áradozni a pár éve készült pamutos -lapos kábeleimről…. 😉
            De nem tudtam. Ennél jóval realistább vagyok. 🙁

            Annyit mindenesetre kérek, ha árulni szeretnéd őket, ne itt tedd. Erre ott van az AVX, vagy esetleg egy saját weboldal. Egy-két -akár DIY- készülék eladása OK, de nem szeretném üzleti felületté alakítani ezt a rovatot (sem), plusz ennek már egyéb vonzatai is vannak.

Vélemény, hozzászólás?