Ebben a rovatban lesz majd szó a sok -és egyre több- port kavaró D osztályú erősítőkről.
Tapasztalatomhoz, tudásomhoz mérten igyekszem eloszlatni néhány tévhitet, miért, kinek jó, vagy nem (lehet) jó ez az erősítőfajta. Lehet kérdezni, véleményt, tapasztalatot megosztani.
Ha már „D”, akkor lehet egyéb digitális témákat is vesézgetni. DAC-okat, CD játszókat, stb.
PC és hálózati alapú forrásokról -tapasztalat híján- nem nagyon tudok nyilatkozni, ezt ha lehet ne kérdezzétek – legfeljebb egymástól.
Jó tapasztalataim vannak Dragonweed által tuningolt Fosi v3-mal, egy vintage erősítőt váltott ami csak loudness+hangszínszabályozói használata mellett volt hallgatható úgy-ahogy, hosszú távon.
Jó lett volna ha van bemenetválasztó kapcsolója, hogy legalább két forrást lehessen használni vele, de kipróbálva a pre-out kimenetet bemenetként, pont úgy működik, mintha két felhúzott csatornás keverő lenne, tehát adott az extra bemenet, és még kapcsolgatni sem kell. Csak azzal kell vigyázni összeállításkor, nehogy hozzáérjen a jack középső érintkezője a banándugóhoz ha netán fém borítása lenne. Én nem vigyáztam, most jön az új DAC, egy magas szintű kis impedanciás kimenetű Fiio KA11, ami nagyon jól passzol egy jack-jack átalakítóval az erősítőhöz.
Meg még lesz egy OPA-csere, MUSES02, és ami a legfontosabb a hangzás szempontjából – a narancssárgára anodizált hangerő gomb.
Tervben van még az RCA-tól a potiig átkábelezni a jelutat Jupiter AWG28 6N Copper Cryo-val, valami hasonlóval a hangfalkimenet rövid kábeleit cserélni, talán Jupiter hármasfonatokkal de lehet hogy ilyen rövid távon egy szál is tökéletes.
A Muses 02-től ne várj sokat, az egy zajra válogatott és átcimkézett -amúgy nem rossz- NJM 4580-as filléres OPA. Nekem semmi különöset nem nyújtott, az LM6172 vagy az LME49990 körökkel jobb nála. Előbbivel óvatosan, az egyik leggyorsabb műveleti erősítő (160 MHz, 3000V/uS !!) kritikus a tápellátás/hidegítés. szempontjából. Valószínűleg a töredék árú OPA1656 is jobb lehet a Muses-nél…..
https://www.jakelectronics.com/product/compare/muses02_33032837-vs-muses01_33032595-vs-njm4580d_33031610
Nagyon jó lett a Muses 02, nekem bevált. Fülre legalábbis, sokkal jobban elkülönülnek a hangszerek, nem annyira reszelős és művi, sokszínűbb, jobb a basszusa, nem ordít.
Ha fülre jó, akkor minden rendben, szerencsére még nem mérőműszerekkel hallgatunk zenét. Nyilván nem mindenkinek van lehetősége 10-20 féle OPA-ból szemezgetni, nálam több típus is volt ami jobb hangzást eredményezett – ráadásul olcsóbban.
Ahogy Amerikában mondják: „Your mileage may vary”, avagy kinek a pap, kinek a paplan…. 😉
Azért így utólag, ha rábeszélni nem is akarok senkit semmilyen típusra, egy pár olyan amitől illik távolmaradni (ha kedves a fületek):
NE 5532-34 – az ös-csataló. 40 éve a „teknológia csúcsa”, mára tisztességben megőszült szenilis veterán.
TL 071-72, 081-82, stb. Nó komment, felejtős.
AD711-712 picit jobb mint az előzők, de nem annyival….
LM 833 – Philips favorit, zenére teljesen alkalmatlan.
NJM 4558-59-60 – Japán öszvérek, tele van velük a 80-90-es évek minden elektronikája, igen zsenge performansz.
OP 275 – érdekes próbálkozás, hibrid bipolár/FET, ez nem jött be.
Köszönöm! LM6172 hidegítésre milyen értékű kondit javasolsz és kb. hogyan, hová? 🙂
Amint írtam, ez egy nagyon „háklis” műveleti erősítő, de ha megadod amit kér, meghálálja.
A + és – tápokat a 4-es és 8-as lábhoz lehető legközelebb 10uF-os kisimpedanciás (LZ) elkókkal és velük párhuzamosan kötött 0.1 uF MLCC kondikkal a közös földhöz hidegíteni, valamint- FONTOS!- a 4-es és 8-as láb (nem a föld) KÖZÉ 0.1 uF polipropilén (MKP) kondit kötni. Siemens „stacked-film” (lásd a képet) még jobb… (0 induktivitás)
Továbbá. Régi, de nem túl ismert trükk a legtöbb (modern) OPA hangminőségének javítására:
– Csak saját felelősségre!
A kimenete(ke)t egy 3-5 kOhm közötti ellenállással le kell kötni a negatív (-) tápfeszültségre ami duál tokonál a 4-es láb.
Tehát. Duál OPA esetén a dolog így néz ki: 1-es és 4-es, valamint 7-es és 4-es láb közé egy-egy 4-5 kOhm körüli ellenállást kell forrasztani. Ez a megoldás effektíve „A” osztályba húzza a műv. erősítő kimenetét (+ 3-4 mA nyugalmi áram), ami javíthat a hangminőségen. Fontos megjegyezni, hogy e miatt a tok disszipációja-melegedése megnő, ezért +/-15V feletti tápfesznél érdemes egy kisméretű hűtőbordával ellátni az IC-t.
Nálam a rendszeremben jelenleg meglevő 1 db OPA (LM6172 a DAC kimenetén) így működik, gond nélkül több hónapja. Igen, hallhatóan jobb mint a „lehúzó” ellenállások nélkül.
Azoknak akik hasonlítottak már össze egy korszerű, gondosan tervezett D osztályút (NEM Purifi, Nuforce, Ncore, és Hypex hibrid technológiás típust !!) ami ráadásul esetleg PFFB-vel és lineáris tápegységgel rendelkezik, egy hagyományos A, vagy más osztályú „nagyvassal”, vagy csöves csodával?
Mert én megtettem, és azóta (de legalább 3 éve) nálam zenehallgatás csak D osztályú erősítővel történik. Persze lehet hogy szeretem a sterilitást, meg a kapcsolóüzemű torzítást (nem)…..
Az én korlátolt fülemnek minden hagyományos energiatemető (beleértve a csöveseket is) a színezettség, és a részletek eltüntetésének bajnoka. Sajnálom ha elfogultnak tűnök, de a népszerűség kedvéért már nem tudok olyan zöldségeket leírni mint amik az idézett cikkben találhatók.
Fentiekhez hozzáteszem, egy rosszul szűrt és illesztett, nem megfelelően kivitelezett (gyenge, kapcsolóüzemű táp, rossz topológia és huzalozás) D osztályúval sokkal könnyebb rettenetes hangot előállítani mint hagyományos működési elvű őseivel. Ha ezeket a hibákat nem követjük el akkor viszont akinek van füle hallhatja, hogy bizony ez a jövő zenéje… 😉
Ugyan már írtam, de egy nem túl rossz sajtójú, közel 20 kilós, 3000 dolláros, 80W-os csöves erősítő (kis tuning után is) több alkalommal elég csúful elvérzett egy 23 ezerért Aliról rendelt D osztályú lineráis táplálúsú panel erősítő ellenében…. MINDEN területen; tér, színezettség, dinamika, sávszélesség, össz életszerűség-zeneiség. Persze lehet csak ezt akartam hallani (?)
Nem kétlem ugyanakkor, hogy például egy használtan is kb. ugyanennyi (~23 ezer) euróba kerülő Audio Note Jinro csúcsgép odaverné a kis Ali-s csodát (a mélyei kivételével), de uram bocsá’ – majd 400-szor annyiért már legyen is szíves azt megtenni…. 😉
Meglátásod szerint melyik az a gyári D osztályú erősítő, amit érdmes számításba venni, ha valaki jó D osztályt szeretne hallani? És most csak a hangot alapul véve, nem kell, hogy nagyon olcsó is legyen.
Mert a legtöbb esetben ezek a D osztályúak úgy kerülnek szóba, hogy jó az alap, de opamp csere, kondi csere, táp tuning stb, viszont sokan erre sajnos alkalmatlanok (az élükkel velem, aki az elektronikában totális analfabéta).
Szóval szerinted mik azok a D osztályú vasak, amik gyári állapotukban felveszik a versenyt az akár 1-2 milliós A vagy AB osztályú tarsaikkal?
Hát, most sikerült megfognod… sem én – anyagi lehetőségeim miatt- , sem ügyfélköröm jó része sem rendelkezik ilyen magasabb kategóriás D osztályú erősítővel, amiről személyes tapasztalatom lehetne. Azt pedig már régen megtanultam, hogy a neten olvasható félhivatalos (értsd: fizetett, és kereskedői) és amatőr véleményeket nagyon erős fenntartással kezeljem.
Szóval ebben sajnos nem tudok segíteni. Azt viszont meg merem kockáztatni, hogy ha egy alapvetően tisztességesen megépített PFFB-vel ellátott kínai gépet -mint a Douk A5- az ember kicsit megtuningol, és vesz, vagy épít hozzá egy megfelelő minőségű lineáris tápot a kapott eredmény simán partiban lehet az 5-10-szeres árú „nagynevű” gépekkel is.
No persze ez csak akkor ha a külcsín, méret, távirányíthatóság és a „hűha” logó az előlapon nem primer követelmény.
Szóval a legjobb amit ajánlhatok az, hogy keresgélj a neten olyanokat amikről több felhasználói komment található, és azok túlnyomó része egyértelműen pozitív véleménnyel van az adott típusról.
Amit hallottam – és a DIY rovatban írtam is róla- az pl. a barátom Sylph paneles erősítője a képeken látható körítéssel.
Arra kb. szavamat adom, hogy AZT a hangot akár gyári D vagy akármilyen más osztályú hagyományos erősítővel 1-1.5 millió alatt nagyon nehéz lesz akár megközelíteni is. (tápellátástól függően akár 2x250W-ig húzható a teljesítménye)
Azt pedig teljes anyag és munkaköltségét tekintve 300-350 ezer körül össze lehet hozni.(persze ha találsz vállakozót rá)
Ebben persze a távirányíthatóság nincs benne, de el lehet készíteni hagyományos „tekerős” hangerőszabályozóval, és tetszőleges számú, relékkel választható bemenettel is. Nem tudom rá tudna-e beszélni valaki, de ha igen is, csak abban az esetben ha vállalja az „anyagok” beszerzését…. 😉 „Anyagok”: A Sylph panel, készülék doboz, toroid trafó, és be-kimeneti csatlakozók. A többit meg tudom oldani….
Köszönöm.
Amiket hallottam eddig D osztályt, mindegyikkel úgy voltam, hogy a potenciált éreztem bennük, de mindegyik inkább jó ár/érték arányú volt, de nem abszolút értékben „komoly” vagy „nagy” hang. (Van amúgy most is a halószobánkban ilyen, hihetetlen minőség annyi pénzért.)
És igazából nem keresek erősítőt, nem is ezért szólt a kérdés, mert szeretem ami van, de ha mozdulnék valamerre a mostanitól, csakis felfelé, nem oldalra. Ezért is kérdeztem, amit.
Amúgy engem nem zavar, hogy milyen osztály/márka/bármi, ha jól szól. Elvagyok táv nélkül is, szóval részemről akár kínai D osztályos is lehet.
Egy szó mint száz, rajta tartom a szemem ezeken is, hátha megjelenik valami „óriásölő”. 🙂
Az előző posztomban képekkel illusztrált darab garantáltan „óriásölő”. Ha hagyományos „nagyvasban” találsz valamit ami 2x ennyiért jobb mint az, ingyen összerakok neked egyet…. 😉
Persze ha idegenkedsz a DIY megoldásoktól, azt is megértem.
Egy kis segítség azoknak akik szeretnék tudni, hogy egy adott érzékenységű hangsugárzó párhoz hány Watt szükséges egy megkívánt hangnyomásszint eléréséshez, különböző hallgatási távolságokból.
Minden fenti adat paraméterezhető. A végeredmény 1 db hangszóróra értendő, sztereóban 3 dB-t hozzá kell adni a kapott számhoz!
https://mehlau.net/audio/spl/