„D”-misztifikálás

Ebben a rovatban lesz majd szó a sok -és egyre több- port kavaró D osztályú erősítőkről.

Tapasztalatomhoz, tudásomhoz mérten igyekszem eloszlatni néhány tévhitet, miért, kinek jó, vagy nem (lehet) jó ez az erősítőfajta. Lehet kérdezni, véleményt, tapasztalatot megosztani.

Ha már „D”, akkor lehet egyéb digitális témákat is vesézgetni. DAC-okat, CD játszókat, stb.

PC és hálózati alapú forrásokról -tapasztalat híján- nem nagyon tudok nyilatkozni, ezt ha lehet ne kérdezzétek – legfeljebb egymástól.

266 thoughts on “„D”-misztifikálás

  1. Jókat derülök az AVX-en a D osztályú erősítők topikjában olvasható fingreszelés jellgű csörtéken…
    https://avxforum.hu/forum/viewtopic.php?f=4&t=20166&start=1100

    Ez a dolog most kb. ott tart, ahol anno az első gőzmozdonyok megjelenése borzolta fel a kedélyeket.
    – a lovak meg fognak vadulni a közelében
    – a nagy sebességtől rosszul lesznek az utasok
    – büdösek
    – ki fogják gyújtani a szántóföldeket (ez részben bejött…)
    – mi van ha kisiklik? (ugyanaz mint amikor a megvadult ló szakadékba rántja a kocsit csak itt többen halnak meg)
    – meg egyáltalán: a lovak olyan kedves állatok, a gépnek meg nincs is lelke
    stb. 😀

    Nem mellesleg az jutott még eszembe, hogy ennyi bölcsesség kiizzadása mellett mikor jut idejük ezeknek a jóembereknek önfeledtem, örömmel zenét hallgatni, nem az RFI interferencián görcsölni?

      1. Ha arra gondolsz hogy egy szép napon ez a technológia „kisiklik” és a gyártók sutba dobva az eddigi eredményeket visszatérnek a 20-40 kilós energia és nyersanyagzabáló szobafűtő rozsdatemetőkhöz…. nos ahhoz nem kell nagy jóstehetség hogy tudjuk, az nem fog megtörténni.
        Nagyon -nagyon sok erősítő átment a kezem alatt az 50 szakmában töltött évem alatt. Voltak köztük csövesek, tranyósók, FET-esek, hibridek, nagyon, sőt fantasztikusan jók is, neves gyártóktól.
        Meg merem kockáztatani, hogy a most (éppen) hallgatott Merus csipes 50-60 ezer forint magasságában elérhető D osztályú erősítőcske simán partiban van bármelyikkel, minden tekintetben.
        A fő ellenérv – a „zeneiség” hiánya, és az érdes-karcos magasak- már jó pár éve meghaladott sirámok. Ezt szerintem csak a legelvakultabb „D” ellenzők állíthatják, azok közül is olyanok, akik soha nem méltattak egy JÓ D osztályút meghallgatásra.
        Ennek az erősítőnek a magastartománya pl. legalább olyan jó -lágy, részletező és tiszta- mint a legjobb együtemű A osztályú csöves csodáé, csak huszadannyiba kerül és a súlya is ugyanannyiad része – vagy még annál is kevesebb. A mélyek precizitását, megfogottságát már nem is említeném, ami majdnem minden hagyományos elvű erősítőénél jobb.
        Persze nem kérdés, hogy nosztalgiából, lustaságból, kivagyiságból vagy kíváncsiságból van -és lesz is- létjogosultsága a hagyományos működésű erősítőknek.
        Nem titkolom, tíz-tizenkét éve -az első Tripath csipes „csodákat” hallgatva- én sem adtam volna két fillért sem ennek a technológiának a jövőéjért, de az azóta eltelt időben volt alkalmam a folyamatos fejlődést, finomodást végigkövetnem, és abban is biztos vagyok hogy még mindig csak ennek az útnak a bevezető szakaszánál tart az erősítéstechnika.

        1. inkább ezt gondoltam tovább:
          „– mi van ha kisiklik? (ugyanaz mint amikor a megvadult ló szakadékba rántja a kocsit csak itt többen halnak meg)”

          azzal a hasonlattal, hogy amikor egy D osztályos chip megmakkan, akkor képes kisütni a rákötött hangsugárzó hangszóróit..

          1. A hagyományos működési elvű erősítőknél ennek az esélye legalább ugyanekkora. Hiába a beépített védelmek sokszínűsége, hangszórójavító-tekercselő barátom tudna erről mesélni….
            Egyébként D osztályúkat is ugyanúgy el lehet látni védelemmel, bár BTL (híd) üzemmódúknál már bonyolultabb a dolog, mert mind a két hangszóróágat meg kell szakítani, és sok esetben DC-t kell relével nyitni, ez pedig az érintkezők beégését-összehegedését okozhatja.

  2. Egy „szakértői” vélemény az AVX-ről:
    „Úgy látom az nem zavar,hogy a kapcsitáp és a D osztály keveréke alkalmatlan az érzelmek előcsalogatására?
    Belőlem például a mérhetetlen közönyt hozta elő..
    Mikor még azt képzeltem,hogy ezek a sz…ok alkalmasak lehetnek zenehallgatásra.
    Már bocsi.”

    Hajaj… Akkor most dobhatom, és dobhatjátok ki az összes D osztályút. 🙁

    „Én meg sajnos csövesen nem tudok zenét hallgatni, mert mindig elaludtam a szétkent-mázolt fátyolos hangkép és hiányzó finom részletek miatt. Most akkor mi lesz velünk?”

    (- Hogy én is írjak már egy legalább akkora nyeletlen baromságot mint az idézett úriember…..)

    1. Még az előzőhöz:
      Ha az „érzelmek előcsalogatásához” ennél több kell, akkor már megette a fene az egészet, mert akkor kedves barátunk nem a ZENÉT, annak lényegét hallja-hallgatja hanem vagy kevésbé vagy fantasztikusan jó és tiszta hangok egymásutánját….
      Sajnálom az ilyen embereket, mert ez az a típus aki soha semmilyen rendszerrel-berendezéssel nem lesz elégedett. Van belőlük bőven. Ugye itt nincs olyan aki e jeles csoportba tartozna? ( 😉 )

      1. (kicsit visszább olvasva)
        az sem rossz szint, amikor egy chip adatlapjáról megállapítja, hogy az nem is szólhat jól.. 😀
        az illetőnek a D-osztályból a drágább alapokra épülő rendszerek jönnek be (ICEpower, Purify)…

        1. Olvasgatva a kommentjeit azokban szépen körvonalazódik egy öntelt, mindent mindenkinél jobban tudó, mindenkit fölényesen lenéző lekezelő kvázi-pszichopata s..gfej portréja. Az a fajta aki ha zöldnél nem indulsz fél másodpercen belül rögtön nyomja a dudát, és leku…anyáz. 🙁
          Aki nem bírja megállni hogy mindenbe és mindenkibe belekössön, a saját véleményét szentírásként előadva.
          A legjobban az ilyen tévedhetetlen és a visszafojtott agressziójú emberektől félek.

      2. „soha semmilyen rendszerrel-berendezéssel nem lesz elégedett”
        ez szerintem hifi-betegség. érdekes, hogy hifi-bogár kifejezést gyakran használják, de a betegség és a jelenség nincs megállapítva, kimondva, tudati szintre emelve..

        némelyik kiég (1-2 évtizednyi „rendszerfejlesztés” alatt),
        felszámolja a rendszerét, vesz egy integrált hangszórós egybegépet és felszabadul.
        a többiek pedig szánakozva szemlélik, titkon örülve, hogy „de-jó-hogy nem velem történt meg”..

  3. Dragonweed ezen hozzászólására válaszolnék, csak már nem engedi az eredeti helyén a választ: „Ügyes válogatás, tetszik… Főleg a műveleti erősítők… A 4580 a „rejtett kincs”, filléres holmi, de simán leszólja az 5-10-szeres árú aktuális liblingeket. Amúgy tudni kell róla (egy japán agyament weboldalról derült ki nekem is) hogy ez a OPA 90%-ban megegyezik a nem-is-tudom hányszoros árú és hírű Muses 02-vel. Az alap ugyanaz a lapka -azonos architektúra- , csak a Muses válogatva van zajra és torzításra….”

    Én is olvastam ezt valahol, illetve a JLester féle, általam a legjobbnak gondolt (bár most a 3E audio is felzárkózott hozzá) TPA3255 modulokban is az olcsók közül ezek a legjobbak a tervezője szerint, ezért választottam, plusz talán elég megbízható eladótól is vettem az EU-ból, talán eredeti. Persze én az általam említett modulokra sajnálnám a pénzt, én az ilyen 10-15 ezres kategóriát szeretem komponensenként, egyedül az öreg Canton CT1000 dobozokért adtam 100 ezres nagyságrendű összeget, de ott épp csak elérte ezt a határt. A többi hangkeltő eszköznél is ezt az elvet követtem, Raspberry Pi 4, Allo Boss v1.2. nevenincs és saját készítésű kábelek.

          1. Összeraktam, beüzemeltem a TPA 3225 -öt. Az normális jelenség, hogy a ,,clipping” és a ,,faulty” fehér ledek állandóan világítanak?

          2. Nem tudom melyik típusú paneled van, de elvileg lennie kell rajta egy „reset” kapcsolónak, ez megszüntet(het)i a hibajelzők villogását. Lehet hogy nem kapcsoló, csak egy ún. „jumper”, két kiálló kis pálcika amit rövidre kell zárni. Hasonló mint a mellékelt képen.
            Feltéve ha valóban nincs semmi más hiba (bekötési probléma, túl komplex terhelés, rövidzár, stb.)
            Lásd a 3. és 4. oldalon.

            slou458

          3. Sokat javított a hangon a kondik cseréje? Kb. mennyibe kerültek a kondik? Ha nem titok. Megérte? Bocs a sok kérdésért, de korom ellenére még kezdő vagyok a témában…
            Nekem egyelőre így is tetszik. Néhány nap után átvette a ,,műhelyszagot” és még jobb lett. A bemeneti érzékenységéről nem találok adatot, de kissé magasnak tűnik. Egy TP3116-ot váltottam le vele, de az előfok erősítése ugyan abban az állásban, mint a 3116-nál halkabb hangerőt ad. Ez háttér hangnál érvényes. Utána nagyon bedurvul…
            Köszönm a türelmedet!

          1. Ezeken a kínai paneleken az első dolgom hogy kis SMD led(ek)re teszek egy pötty sűrű akrilfestéket (a színnek megfelelőt persze) ez visszaveszi „nézhetőre” a fényerejüket….
            A kék különösen fájdalmas tud lenni némelyik panelen 🙁

          2. Tehát ha rendben működik, akkor állandóan világít a két ,,fényszóró”?
            A pnel a fényképen:

        1. A kondis kérdésedre válaszolva, én főképpen azért cseréltem le az eredeti kondikat benne, mert sohasem hallottam a nevüket, illetve a bemeneti Nichicon Fine Gold-oknál féltem, hogy nem eredetiek. Mivel nem túl kifinomult a hallásom, és nem is igazán sokat hallgattam gyári állapotában, így nem mernék nyilatkozni a változás mértékéről, amúgy se sokra mennél a tipikus felbontás növekedés, sávszélek javulása lózungokkal, pláne, hogy az utóbbi időben főképp torzított gitáros heavy és egyéb metál zenékkel zsibbasztom az agyam. A NIC Component kondikat a ret.hu-ról, a többi, gyári értékkel megegyezőt meg a Banzaimusic-ról, de mivel mást is vettem, így nehéz megmondani, hogy mennyibe is került… Itt a lista (tartalmazza az ellenállásokat is, amiket a JV8 relés hangerőszabályzóhoz vásároltam, hogy 10 kOhm legyen az impedanciája).

          1. És a kondikból dupla mennyiség van, meg a műveleti erősítőkből is, mert egy haverom is megfertőződött az én hülyeségemmel, így ő is cserélte a kondikat…

          2. Ügyes válogatás, tetszik… Főleg a műveleti erősítők… A 4580 a „rejtett kincs”, filléres holmi, de simán leszólja az 5-10-szeres árú aktuális liblingeket. Amúgy tudni kell róla (egy japán agyament weboldalról derült ki nekem is) hogy ez a OPA 90%-ban megegyezik a nem-is-tudom hányszoros árú és hírű Muses 02-vel. Az alap ugyanaz a lapka -azonos architektúra- , csak a Muses válogatva van zajra és torzításra….

  4. Kedves Fórum tagok,
    Eladnám az általam összeépített Tripath 2001 végerősítőmet. 2X100 W kb. 5 éves, alig használtam talán 2-300 órát.
    Érdeklődni a harminc 345 – 1785 telefonszámon, vagy e-mailben. Ára: 40.000.- Ft.

  5. Még valami fontos tudnivaló a Topping PA3S-ről:
    Az ebben alkalmazott MA12070 erősítő IC-k úgynevezett „filterless”, kimeneti szűrő nélküli üzemre tervezett típusok. Azaz az erősítő kimeneteiről hiányzanak a szokásos tekercsek és kondenzátorok alkotta, a nagyferekveciás hordozófrekvencia kiszűrésére szolgáló elemek. Hogy e mögött mi koncepció nem tudom, de nem biztos hogy annyira jó ötlet mint ahogyan azt az Infineon beharangozta.
    Tudniillik: a megérkezett PA3S-t elsőre bekapcsolva az rögtön védelem üzemmódba váltott, az ezt jelző led villogott, a kimenet lekapcsolt. Ez mind a három éppen kéznél levő dobozpárral úgyanúgy megismétlődött.
    Már ott tartottam hogy visszaküldöm reklamációval, amikor bevillant egy ötlet. Mégpedig az, hogy a próbált dobozoknak elég bonyolult hangváltói vannak, hátha ezt nem tolerálja az erősítő védelmi rendszere. Ezért rákötöttem egy szélessávú -váltó nélküli- dobozkát, azzal pedig tökéletesen működött.
    Így némi gondolkodás után után a hangszórókimenetekkel (mind a két csatorna + és – ágával is) sorba kötöttem 4 db 10 mikroHenrys Coilcraft gyártmányú nagyáramú ferritmagos tekercset.
    Bingó! Azóta is hibátlanul működik, mind a 3 dobozpárral próbáltam. Vagyis jobb felkészülni rá, hogy gyári állapotában komplexebb váltójú dobozokkal NEM FOG MŰKÖDNI csak az említett tekercsek beiktatásával.
    Az ok pedig az említett probléma, vagyis erősen reaktív kimeneti terhelés aktiválni fogja a védelmet, ezt pedig az említett tekercsek alkalmazásával lehet kiküszöbölni. Azt sem értem kristálytisztán, miért jó ötlet a demodulálást (a hordozófrekvencia kiszűrésést) a hangszóróra, annak lengőtekercsére bízni, mert szerintem nincs Isten hírével hogy 600 kHz körüli frekvenciájú és elég nagy amplitúdójú jelet pumpálunk a dobozainkba….
    Az mondjuk nem teljesen világos hogy ez a gyártónak hogy nem tűnt fel, de a DIY Audio-n utánaolvasva többen jelezték ezt a problémát tehát nem egyedi estről van szó.

    1. vajon a fejlesztőknek szánt leírás kitér e problémára? nagyon nem úgy tűnik…
      ez így olyan, mintha a chip tervezőinél hirtelen beütött volna a péntek,
      a következő héten meg már egészen másra terelődött a fókusz.

      a ferritmagos tekercs melyik tulajdonsága, hogy szűri a nagyfrekvenciás jeleket? és hogy nem befolyásolja a hasznos tartomány jeleit?

  6. „Most rakok össze egy ilyen előbb említett toroidos tápegységet a V3-hoz, mert lehet lenne rá egy érdeklődő. (ámbár a táp többe fog fájni mint az erősítő) 450VA trafó, 16A-es ultragyors diódák, 27000 uF -nyi Mundorf elkós szűrés, IRFP150-es MosFet alapú stabilizátor áramkör, 36V 12A DC kimenet.
    Ezzel bizonyosan jobb lesz a hang mint a vele adott bonbonosdobozzal, eddig legalábbis nem találtam olyan kapcsolóüzemű tápot ami valahogy nem vinne bele valami műviséget a hangzásba.
    D osztályhoz: „analóg rulez!” … ”

    Egy ilyenre akármikor beneveznék, amennyiben lehetséges…
    Csak jelezd, mit kell tennem.

    1. Azért várjuk meg hogy az „érdeklődő” hogyan reagál, de ha neki végül nem fog kelleni akkor lehet róla szó.
      Bár az említett táppal és a tuninggal ( a műv. erősítők OPA1656-okra cserélve, meg némi táp szöszmötölés) azért nem lesz olcsó arra készülj fel….

        1. Én is reménykedem benne (hogy kelleni fog neki).
          De amint látható az sem nagy baj ha nem…. 😉
          Lehet szó a projektről, a következők tudomásul vételével:
          – Az erősítőt a megrendelő szerzi be
          – A tuning kb. 15 ezer Ft (nem ez a költséges rész)
          – A tápegységhez viszont mindent be kell szerezni, na ez már húzós. Itt az anyagár a következőképpen néz ki (közelítő adatok)
          Trafó: 30-35 ezer Ft
          Egyenirányítás -szűrés 10-15 ezer (kondik típusától függ)
          Mechanikai elemek (doboz, hűtőborda, csatlakozok, kapcsoló, stb.) 15-20 ezer
          Szóval látható hogy alaphangon is 55 ezer csak az anyagár.
          ehhez jön természetesen az elkészítés költsége (hacsak a megrendelő nem vállalja az összerakást) úgyhogy a „késztermék” nehezen áll össze ki 80 ezer alatt, de extra „hájgend” igényektől függően 100 körüli ár is elképzelhető.

          Összegezve: Ez a projekt mindent összeszámolva jó esetben is úgy 140-160 ezer körül realizálható, az alatt bele sem érdemes fogni.
          Ami viszont bizonyosra vehető az az, hogy ennyiért kész erősítőről -ami legalább ezt a minőséget/teljesítményt tudja- ne is álmodjatok. Az minimum kétszer ennyibe, de inkább többe fog fájni. Ennek tudatában gondolkozzatok rajta, és igen azt is figyelembe kell venni hogy most így nem 100-as eü. állapotban kicsit hosszabbak lennének a határidők.

          1. jól hangzik, számomra vállalható.
            a tuning mire vonatkozik?
            ez bármilyen erősítőt* elhajt, ami 36V-os bemenetű?

            * (alapvetően az eddig tárgyalt D-osztályosokra gondolok, beleértve akár egy teljesen digitális Aiyima D03-at is)

          2. A tuning néhány tápszűrő kondenzátor cseréje ill. hozzáadása, valamint a műveleti erősítők cseréje. Ennél sokkal többet nem is nagyon lehet vele elkövetni (meg értelme sem sok lenne).

            Igen, ez a táp bármilyen D osztályú erősítőt elhajt amelyiknek a tápfeszültség tűrése engedi (az „absolute maximum values” táblázatban levő értékek NEM irányadók) thát a „recommended maximum supply voltage” a figyelembe veendő érték. TPA3251-essel szerelt erősítőkhöz is jó lehet, de ott már közel a határérték.

            A tapasztalat szerint érdemes az ajánlott max. tápfesz alatt minimum 10-15%-kal hajtani őket, mert a felett sűrűn előfordul a „hirtelen halál” D osztályúknál. Ezt bekapcsoláskor fény, füst, és hangjelekkel is közlik. Ezek már csak ilyenek….

            Azt ugye említettem hogy ha esetleg vállalok is ilyet, az akkor lehet aktuális ha majd folyamatosan tudok dolgozni, az pedig nem a közeljövöben lesz….. 🙁

          3. hoppá, eszerint az erősítők túl tudják adagolni a tápjukat?
            a merőben laikus elektronikai tudásommal hallottam már olyat, hogy a kezdő áram kritikus lehet..
            egy lineáris tápnál lehetne egyénileg szabályozni a maximális kimenő teljesítményt?

          4. Nem az árammal van gond, hanem a feszültséggel. Az áramot „túladagolni” nem lehet, lehet legfeljebb valamilyen készülékhiba miatt nőhet meg az áramfelvétel a normális tartományon túlira. Itt az adott erősítőeszköz kimenő FET-jeinek (D osztálynál) max. árama a limitáló tényező.
            A feszültség más tészta, ott minden D osztályú (és egyéb) erősítőnek van egy -tól-ig ajánlott (recommended voltage rating) kerete amely alatt a teljesítmény csökken , a torzítás nő (vagy bizonyos esetekben meg se’ nyikkan az erősítő ha a védelme erre is kiterjed) a határérték felett pedig durván nő a meghibásodás veszélye.
            A bekapcsolási kezdő áram (inrush current) nagyobb teljesítményű tápegységeknél valóban okozhat gondot, kritikus esetben az adott áramköri kismegszakítót is aktiválhatja , ez ellen lágyindító (pár ezer forintos) modullal lehet védekezni.

Vélemény, hozzászólás?