Üdv mindenkinek!

Elhagyván eddigi “törzshelyemet”, mostantól itt találtok majd.

Kicsit már barátságosabb vizeken. (bár ki tudja mi van a kanyarulat után?….)

Az előzményekről, okokról itt és most nem írok, akit valóban érdekel az úgyis tudja miért döntöttem így.


A blogba regisztráció után lehet majd írni, ezzel azt szeretném elkerülni, hogy a hangulat nagyon gyorsan a jól ismert kocsmai trollkodás szintjére jusson. Szívesen és örömmel látok bárkit, aki úgy gondolja hogy be tudja tartani a “netikett” alapvető szabályait.

Remélem itt egy konstruktívabb, barátságosabb közegben tudunk majd beszélgetni, és nem haragszotok meg érte ha közzéteszem a hanggal, annak visszaadásával kapcsolatos -néha talán rendhagyónak tűnő- gondolataimat. A belépéshez  szükséges regisztráció másik oka az, hogy szeretném megelőzni az eddigi kellemetlen tapasztalatokat, ami a hozzászólások minőségét és tartalmát illeti.

137 thoughts on “Üdv mindenkinek!

  1. Ezt az Audio DIY-ers-en olvastam, de beidézem mert általam is osztott nézetet vall:

    “Az élet csak túllépett már a 40 éves “okosságokon”, a LINN elméleten (ha én lemezjátszót akarnék eladni, én is hasonló elméletet dolgoztam volna ki, a zsebem örömére 😆 ). Aki ésszerűen építkezik, a hangdobozra koncentrál, mint a lánc legkevésbé kézben tartott elemére. Persze mindenki elektronikát eszkábál, mert azt egy nagyságrenddel egyszerűbb.”
    Erre válasz:

    “Ez így van, teljesen igaz. Én is azt mondom sok 1000 emberrel egyetemben, ameddig nincs jó hangfal, addig kár is máson szellemi gréczizni. Egyszerűen felesleges, mivel a hangfal a leggyengébb láncszem, a működése miatt, illetve az szenvedi a környezet minden ráhatását az egy fény kivételével. Sokan erőlködnek egy kondival, vagy különleges tápokkal, meg szimulációk ezreit végzik a hangjavítás miatt feleslegesen, mert a hangsugárzójuk eleve nem megfelelő. A hangfal esetében egy sima ingyenes pozíció változtatás sokkal többet hoz a konyhára, mintha pl a DAC-ban a TL431 helyett SALAS-t tennénk, vagy a végfokba különleges “tápkimenőt” és egyebeket használnánk. Ez már ezerszer bebizonyosodott különböző összejöveteleken a gyakorlatban.”

    Avagy, ahogy a Forma 1-ből is megtanulhattok:
    1: Adj a legnagyszerűbb pilóta alá egy hulladék autót, csodát azzal sem fog tudni tenni.
    2: Akármilyen jó a pilóta meg az autó, ha a végső “interfész” , -a gép és az út között- a gumi minősége nem jó, abból csak szenvedés lesz.
    Szóval lehet itt Black Gate kondizni, meg AKM meg legislegújabb Sabre csipezni, OCC ezüstkábelezni, ha a dobozaid sz..ok abból igazán jó hang sohasem lesz, ha megfeszülsz akkor sem….. (legfeljebb kicsit kevésbé rossz 🙂 )

  2. Érdemes tanulmányozni a mellékelt képet. Bár első ránézésre semmi kivetnivalót nem látunk benne, némi gyakorlattal, a görbék és a hangzás korrelációjának ismeretében elég jól jósolható amit hallani fogunk.
    Először is: A teljes hangzásbalansz kicsit felfelé húz, ami megintcsak nem tűnik tragikusnak, de a mélyhangok teljes hiánya -70-80 Hz alatt szinte semmi- a váltás környékéről enyhe (3 dB) platóra kerülő és önmagában is emelkedő magastartomány jelzi hogy ezt bizony hosszú távon fárasztó lesz hallgatni…
    A váltás környéke is zavaros. Az jól látható hogy a titán dómot kb. 2 kHz-től “engedik el”, ami egy merev felfüggesztésű dómnál (a perem is titán, egybehúzott dóm) súlyos hiba. A legkritikusabb tartomány van olyan körülmények közé kényszerítve ahol a mélyközép relatíve nehéz műanyag membránja már kezd betörögetni ( a “csuklás” 1.5 k-nál), tehát már nem dolgozik megfelelően, egy merev titán dómot meg ilyen alacsonyan keresztezni enyhén szólva is erkölcstelen….
    A 3 kHz feletti meglehetősen “fűrészes” magastartomány pedig jelzi hogy a fém magas nem egészen dugattyúként viselkedik, sűrűn rezonál ott is ahol nem kellene. Élesebb szeműek láthatják hogy épp 20k alatt bezuhan a görbe, ez fém dómoknál mindig annak a jele hogy fél oktávval feljebb “elszabadul” a membrán, az “oil can resonance” miatt. A második képen (másik hangdoboz alu dómmal) ez jól látható is.
    Egy 9 liter körüli dobozt 70 Hz-re hangolni pedig jelzi hogy az alsó két oktáv csak jelzésértékűen lesz jelen a hangképben. Bőgős-zongorás-dobos dzsessztrió az felejtős lesz ezeken hallgatva….

    1. köszönöm. en is keresgettem – nyilvan interpretalni nem tudom ugy mint Te – görbeket, de ezeket nem talaltam a neten, igaz ilyeneket igen: https://worldradiohistory.com/hd2/IDX-AUSTRALIA/IDX/Archive-ETI-AU-IDX/IDX/ETI-1987-03-OCR-Page-0102.pdf (100, 101, 108 es 110 oldalon is van ez-az), a sok dicserö szubjektiv mellet szubjektiv negativot: https://audionostalgia.co.uk/jbl-l20t-review/

      …de mindegy is, köszi a segitseget a hifi bogar elkergetéséhez ! írásodon túl az is segített, hogy – beindulvan a digit oktatas, lanyom nincs itthon “egesz nap”, igy – tudtam jobban a Kolibrin zenét hallgatni !!

      1. Én nem olvastam egyik tesztet sem, csak az alapján írtam amit hallottam belőlük, meg amit az átviteli görbe mutat.
        Szívesen segítek, és nem azért hogy mindent lealázzak ami az utamba kerül hanem hogy az esetleges csalódásoktól megkíméljem a leendő tulajdonost. Ha jót látok/hallok/olvasok azt is meg fogom írni, akkor is ha nem az én művem….. 🙂
        Szerencsére -az eddigi visszajelzések alapján- a Kolibrik mentesek a komolyabb hibáktól, el kell tudni fogadni őket az átviteli sáv és teljesítménykorlátaikkal együtt. Legalább ők nem állnak a zene útjába.

      2. Ja, jó nagy marhaságot írtam: a jelenléti oktatás beindultával tudok ujra többet hallgatózni. Nálam szerintem ez tényleg így van: ha valamiért kevesebb zenét hallgatok (az nálam nem háttér, igy 20-30 percért bele se kezdek) – de “fórumozgatok” -, akkor inkább mozog a hifi-bogár, a kíváncsiság.

  3. Ez most fájni fog… (a JBL L20-ra referálva) 🙁
    Van egy pár hangszórógyártó akiknek a termékeit kétméteres bottal sem piszkálnám meg, sajnos a 70-es évek végétől gyártott JBL-ek 90%-a is ezek közé tartozik (hallottam). A régiek közül van agy-két valóban jó hangú, de ez nem az. Az a bizonyos sokat citált csinn-bumm cirkusz, igazi mélyek nulla, csillapítatlan felsőbasszus, hepehupás-döglött műanyag közép, csikorgós rossz értelemben fémes magasak.
    Az a titán magas -egyike az első titán dómoknak- maga a rettenet ez én fülemnek. Kétpúpú teve kavicson gázolva. Persze vannak akik vevők erre a hangzásra, biztos vannak elég sokan akiknek még akár tetszhet is. (egyébként nem lett volna ilyen népszerű)
    Hogy ne keseredj el, nincs egyedül a listán, (nálam) több márkával osztozik a rangsor végén, úgymint Bose, Cervin-Vega, Klipsch, újabb Elac-ok nagy része, a “mindenholárult” újabb Dali-k, Wharfedale-k stb, stb.
    A képen mutatott elrendezés akár működhet is, de annyi változó van a történetben -felületek csillapítottsága, elnyelése, mennyire rezonálnak a nyílászárók, stb.- hogy a végeredményt csak ez alapján lehetetlen megjósolni. Szóval, elvileg jónak tűnik…. 🙂

  4. Szia András,

    a Kolibri nálam 20 hónapja a fö hangsugárzó, a Jungson LS3/5A összesen nem volt azóta 2 hetet az állványokon.

    ..persze a kíváncsiság megvan, ez felkeltette az érdeklödésemet: https://avx.hu/forum/viewtopic.php?f=33&t=161736

    Háttér (infonak es velemenyed is erdekel): 30+ eve alatt hangsugarzobol ilyenjeim voltak: Orion HS-280, Mission 761i, Swans M1S, Dyno A52, Celestion Ditton 15, vannak: Dali 104B (másik szobában), Kolibri, Jungson LS3/5A (+ ezekhez REL T2) –
    2.9 x 3.9 m-es szobaban, falaktol jol elhuzva (hatul 100, oldalt 80 cm), közelterböl kb. 145 cm-röl hallgatva, szoba elegge ennek megfelelöen berendezhetö)
    sokfele zene, benne Deep Purple, Judas Priest, Led Zeppelin, Peter Gabriel, Roger Waters, nagyzenekar, (persze finomabbak is)…

    Ilyen zenéknél érdekelne egy “dögösebb” hangzás, nézegetek régebbi Cantonokat is (pl. Quinto 530)

    Nyilván legjobb lenne kipróbálás után venni valamit, nélküle rizikósnak érzem, ízlések és preferenciák sokfélék lehetnek, L20t-röl is olvastam már összességében komoly negativ, es pozitiv véleményt is.

    Köszi, üdv, János

    1. Kis szobába “dögöset”, az elég kockázatos vállalkozás. Nehéz megjósolni hogy egy nagyobb mélyhangszóróval szerelt testesebb doboz hogy fog ott viselkedni, főleg hogy a falaktól ott érthető okok miatt nem lehet őket túl messze rakni.
      Bár most úgy tűnik a hirdetett KEF Cresta 30-asaim gazdára leltek, de ha mégsem (elsőre nem sikerült..) azokkal érdekes lehetne egy próbát tenni. Testesebb, masszívabb hang a Kolibrinél, többet is bír, de karakterében, finomságaiban nagyon hasonló. Ráadásul a reflex port 4 fokozatban hangolható különböző méretű szivacs dugókkal….
      Az említett Canton-okkal nincs tapasztalatom, ami van nem túl jó (Fonum több típusa, LE103), nem igazán az én világom. A 3 utasaik meg főleg nem. Az a régebbi német iskola, kicsit csinn-bumm cirkusz, nekem hosszú távon fárasztó. Mondjuk napi fél-egy óra rock-ra jó lehet…. 🙂

      1. Köszönöm.
        A JBL L20t -t ismered ?

        Irtad: “Nehéz megjósolni hogy egy nagyobb mélyhangszóróval szerelt testesebb doboz hogy fog ott viselkedni, főleg hogy a falaktól ott érthető okok miatt nem lehet őket túl messze rakni.”
        a mögötte 100cm, mellette 80cm (frontlaptol, mélyhangszoro közepétöl) még nem “elég” ?
        Nálam kb. ez az elrendezes, nagyjabol 135-140cm oldalhosszu egyenlö oldalu haromszög csucsaiban a “mély”hangszoroközepek es a 2 fülem.

    2. Kedves avl2!

      Most is igaza van Andrásnak. Kis szobában érdemes vásárlás előtt kipróbálni nagyobb méretű hangsugárzót, mert érdekes meglepetések lehetnek, főleg negatív irányba.
      De ne csak tanácsot osszak…..
      András vonalán maradva – ha nem jön össze a KEF, szívesen oda adom kipróbálásra a Kougart. Más árkategória mint a JBL, az igaz, de minőségben is ott van a szeren. (NEM eladási hirdetés)
      A részleteket – ha érdekel az ajánlat – a 06304881695 telszámon meg tudjuk beszélni.

      Szép napot.

      1. Szia,
        köszi az ajánlatot – tippem szerint logisztika = tavolsag es “otthonülö” mivoltom – miatt nem realizalhato könnyen.
        Termeszetesen meghallgattam volna otthon a vétel elött, de egyelöre (?) a hifibogarat elküldtem ujra :-))

  5. Egy kis hangszóródás….
    Olvasgatok több helyen dolgokat -vitákat- a rezonáns dobozfalakról, valamint azokról a gyártókról aki ezt a megoldást kedvelik a hangsugárzóik kivitelezésénél. Úgymint Harbeth, Spendor, Rogers, AN, Marsanny és még sokan mások.
    Nagyon szép ideológiai hátteret sikerül némelyik tervezőnek kerekíteni a történethez, a gond csak az, hogy szemben a hangszerekkel a hangdobozok nem így működnek. Pontosabban nem így kellene működniük. Szerintem.
    Hangszerek esetében a rezonáns test -legyen az fa, sárgaréz vagy egyéb fém, műanyag, vagy ezek kombinációja- domináns módon meghatározza egy hangszer hangkarakterét, pontosan azért, mert (többnyire) tervezett frekvenciákon az anyagra és a geometriára jellemző felharmonikusok sorozatát injektálja a rezgésstruktúrába. Ettől lesz egyedi hangja egy hegedűnek, csellónak, harsonának, gitárnak, cintányérnak. És ez jól is van így.
    Amikor azonban azzal a céllal készítünk vékony, rezonáló falú hangdobozt hogy ezzel valahogyan modellezzük a hangszerek dúsabb felharmonikus tartalmát, véleményem szerint egy kontrollálatlan torzítást viszünk a hangzásba amely bizonyos hangszerek esetében eufónikusan hat(hat) míg másoknál elviselhetetlenné teszi a hangzást, mert az adott hangszerre nem jellemző felhangokat produkál.
    Egyszerűbben szólva, a hang monoton módon színezett lesz, minden zene, műfaj ugyanazt az egyen színező szószt kapja a nyakába akár illik hozzá, akár nem.
    Legalábbis ahány ilyen doboztípust eddig én hallottam, mindnél ezt tapasztaltam. Voltak zenék, műfajok ahol pár percig csábítóan “jól” (de ott sem természetesen) szólalt meg, míg másokon teljesen idegen hangzásvilágot eredményezett.
    Lehet itt bármilyen ideológiákat felsorakoztatni az elv védelmében, ha valaki valóban természetes (vagy legalábbis ahhoz közeli) reprodukált hangot szeretne hallani, törekednie kell arra, hogy a dobozfalak nem kívánt rezgései a lehető legminimálisabb szignatúrát tegyék hozzá a hallott végeredményhez. Bármilyen egyéb esetben nem hangsugárzóról, hanem maximum egyedi (és fix) rezonanciastruktúrával rendelkező hangszerről beszélhetünk.

  6. Úúúúha!

    Üdvözlet mindenkinek! Én még a leg-legelején regisztráltam, de bevallom azóta nem voltam itt. Andrással is csak emailben és telefonon kommunikáltam. Nagyon örülök, hogy beindult a beszélgetés és hogy lesznek itt később új projektek is. Nem vagyok állandó fejlesztés párti, de örülök az új információknak.

    Most pedig jól megolvasom azt amiben elmaradásom van és majd jól beírok megint 🙂

    1. Bocs, a dicsőség nem nekem szól! A megoldást profi webdesigner barátunk, Jese Bettina szolgáltatta, aki többek között Laár András managere és weboldalainak kezelője. Jelenleg van némi szabad kapacitása, tehát ha valaki profi weboldalt szeretne csináltatni, keresse bátran, ne fogja vissza magát. Igen, ez itt a reklám helye, elérhető Messengeren, FB-n, meg bárhol, ha keresed. Ha mégsem találod, engem keress, itt! Lacivoltam.

  7. Tegnap volt egy kis “zizi” az oldalon, de szerencsére (?) nem sok felhasználót érintett…
    A szolgáltató váltott http protokoll-ról https-re (kétkulcsos titkosítás). Nem tudom ez mennyivel jobb mint ami volt, de most már ismét működik a blog…..

Vélemény, hozzászólás?