Audinarchia

Jól sejtitek, az audio és az anarchia hibridje a cím. Miért? Itt próbálom majd -saját példáimmal -bemutatni hogy bizony lehet szinte fillérekből is elképesztően jó hangot varázsolni. Lehet sokan legyintetek erre, mert: „persze neked könnyű, ez a szakmád, egész életedben ezt csináltad. ”

No pont ezért próbálok segíteni, hogy nektek ne kelljen 6-7 számjegyű összegeket elverni igen gyorsan eladósorba kerülő „jó sajtójú” trendi hulladékokra. Persze mindezt azoknak szánva akiknek van füle a zenére és nem kirakatot, meg zsákmánykiállítást szeretnének a berendezéseikből összehozni….

Mottó: “Bara döda fiskar följer strömmen” (Svéd mondás)

275 thoughts on “Audinarchia

  1. Hirdetés:
    „Eladó 3 db Quantum Science Audio Yellow biztosíték, méretük 5×20 mm, 4 hónaposak, feljebb lépés miatt eladóak.
    2 db 3,15A-es.
    1 db 1A-es.
    Mindegyik slo-blow.

    Eladási ár: 60.000 Ft/db
    Helyileg Budapesten vannak, de Foxpost vagy csomagküldés is lehetséges.
    A SR Purple biztosítékhoz képest könnyedebb,levegősebb.
    zajmentes hangot hallat a sárga QSA.

    1. Tegyük fel, hogy jól megdöngeted a hájgend duál mono (természetesen) végfokodat mely „picit” túlmelegszik, és a beépített szuper relés védelem csak két tized másodpercet késik (tapasztalat), úgyhogy az alatt ugrott 120000 Ft-nyi biztosítékod, + szerencsétlenebb esetben 2-4 pár vég illetve meghajtó tranzisztorod.
      Amely katasztrófahalmazt nagy valószínűséggel (hacsak nem vagy tapasztalt műszerész) magad nem fogod tudni helyreállítani.
      Eredeti alkatrészek áraival, plusz szakszervizi óradíjakkal számolva (hogy garancia is legyen a javításra) az egész hóbelevancot megúsztad kb. 220-240 ezerből.
      Szerintem megéri…… 😉 (hogy kinek azt nem írnám le, mert nem olyan családból való gyerek vagyok 😀 )

  2. Íme a biztos recept a jó jelátvitel elrontásához:
    Úgy van, tessék csak négyféle különböző MŰanyaggal bevonni azt a nyomorult kábelt, – lehetőleg más és más dielektrikumúakkal- , hogy legalább négy töltődési és kisülési időálladóval pumpáljuk tele a vezetőn áthaladó jelet. Ezt tekinthetjük úgy is mint egy négyféle szigetelővel ellátott kondenzátort.
    Ez van amikor gondolkodás nélkül alkalmazzák a „több mindig jobb” elvet ami amúgy is jellemző korunk minden területére…. 🙁

  3. Többen kérdeztétek az OCR hangszóró kábelekkel kapcsolatban:
    A pamut burkolat valóban légáteresztő, ez azt jelenti, hogy idővel a kábelek felszíne elkerülhetetlenül oxidálódni fog, az üzemelési környezetüktől függően. Magas (60% feletti) légnedvességnél jobban, száraz levegőben kevéssé. A keletkező vékony oxidréteg azonban a további durvább, mélyebb oxidációt megelőzi, kivéve azon extrém esetet ahol a pamut burkolat nedvességgel telítődik, de remélhetőleg esős környezetben nem lesznek használva…. 😉 Ami ugye azt is jelenti, hogy kültéri használatra sajnos nem alkalmasak.
    Ez azonban nem jelenet problémát, mivel a felszínen képződő pár mikronos oxidréteg semmilyen módon nem befolyásolja a hangzásukat, mivel az -lévén nem sztatikusan tölthető- nem rendelkezik töltéstároló és „visszainjektáló” tulajdonsággal.
    Gond akkor van, ha sodrott, bevonatlan elemi szálakból készült kábelről van szó, ahol maguk a szálak külön-külön oxidálódnak, és a keletkezett egyedi bevont rétegek egymás felszínén random elcsúszkálva kontaktusba kerülnek. Ekkor az érintkezési pontokon egyfajta félvezető effektus alakul ki, ami sok-sok -véletlenszerű polaritású- mikroméretű diódát jelent a kábel hossza mentén. Ezek a diódácskák mind hamis, egyutasan egyenirányított jelet adnak a rajta áthaladó hangfrekvenciához, egyszerűbb kifejezéssel: véletlenszerű szélessávú zajt generálnak. Ne feledjük, a legelső egyenirányítók réz-oxid alapúak voltak (rezoxidul – kuprox).
    No persze ezt mint hallható zajt nem fogjuk külön hallani, csak az eredeti jelre szuperponálódva ronthatják annak torzítását, így a jel tisztaságát.
    Egy elemi szál esetén -mint az OCR kábelnél is- ilyen érintkezési felületek nincsenek, annál az oxidréteg ott csücsül a szalag felszínén és dolga nem lévén lógatja a lábacskáit. 🙂
    Szóval aggodalomra semmi ok, viszont az említett hőzsugrocső alóli kicsúszásért elnézést kérek. 🙁 Az első pár kábel után a cső alá vékony ragasztóréteget hordtam fel ezt megelőzendő, az újabbaknál ez már nem fog előfordulni. Természetesen ez a probléma házilagosan is javítható egy megfelelő méretűre vágott (12-14mm széles) zsugorcső darab ráhelyezésével és hőlégfúvóval való rögzítésével. Ez esetben a pamutszalag utolsó 1-2 centimétere alá a réz szalagra – a pamut és a zsugorcső átfedési pontjánál- vékony réteg kontakt ragasztót (pl. Pálmatex) ajánlok kenni, ez megelőzi a további kicsúszást.
    Érdekes módon viszont úgy tűnik, hogy a krio kezelés jelentősen csökkenti a felület oxidációs hajlamát. Legalábbis az én környezetemben bizonyosan, ugyanis kb. egy-másfél éve lóg néhány méretre szabott szalagdarab a szekrényem oldalán, és azokon nyoma sincs semmilyen oxidációnak…..

  4. Új Totem „remekmű”. A Bison. Bizony haj-jaj, mondom én, hosszú volt az út a Model 1-től, meg a Mani 2-től idáig. De sikerült. Kár hogy nem felfelé vezetett mint ez az átviteli görbe….
    Szegény utódom…. Elhagyta a vonalzót. 60 Hz és 20 kHz között 8 dB a szintkülönbség, 1 kHz körül masszív (szintén 8dB-s) 1 oktávos „fekvőrendőrrel”. Bár az is lehet, hogy csak egyszerűen nem ért a hangdoboztervezéshez. 🙁

Vélemény, hozzászólás?