Jól sejtitek, az audio és az anarchia hibridje a cím. Miért? Itt próbálom majd -saját példáimmal -bemutatni hogy bizony lehet szinte fillérekből is elképesztően jó hangot varázsolni. Lehet sokan legyintetek erre, mert: „persze neked könnyű, ez a szakmád, egész életedben ezt csináltad. ”
No pont ezért próbálok segíteni, hogy nektek ne kelljen 6-7 számjegyű összegeket elverni igen gyorsan eladósorba kerülő „jó sajtójú” trendi hulladékokra. Persze mindezt azoknak szánva akiknek van füle a zenére és nem kirakatot, meg zsákmánykiállítást szeretnének a berendezéseikből összehozni….
Mottó: Ha fele annyi hülye lenne ezen a bolygón mint amennyi van, már az is legalább a kétszerese lenne az elviselhetőnek….
Na ez teljesen felesleges pénz és időpocsékolás volt. Ami jutyúbon IS ennyire szarul szól, milyen lehet élőben?
Amúgy érdekes ötlet a szélessávú közepébe tekert vellanykörte…. 😀
https://www.facebook.com/reel/809517798442213
https://www.facebook.com/share/v/1EWpRaaRDd/
Hát ebből aztán minden egyértelműen kiderült… Miért gondolja bárki is komolyan, hogy egy ilyen videó -főleg meg ezzel a zenével- mérvadó lehet bármit illetően is? 🙁
én a „futottak még” hobbizenész szinten sem tudom elhinni, hogy emberek komolyan képesek ilyen zenével audio rendszert tesztelni. a legalapvetőbb érzékelési pszichológia kimondja, hogy egy rövid hangnak még a hangmagasságát se lehet (egykönnyen) belőni, nemhogy a megszólalás minőségét.
persze vannak cintányér-fanok, de na.
ilyen videót komolyan előadni egyszerre groteszk, bizarr, abszurd és végső soron olyan röhej, ami lehoz kicsit az életről..
(majdnem mint valami politikai kavarás)
Tényleg erősen gondolkodom hogy legyen itt sokkal több erről az eseményről. Egyelőre úgy érzem nem lesz. Akit érdekel olvasgassa az AVX-en a véleményeket.
Röviden az okok: Egyrészt bizonyos vagyok benne hogy ilyen körülmények között -lehetetlen méretű üres vagy rosszul berendezett helységekben, idegbeteg forgatagban tülekedésben- normálisan zenét hallgatni, bárminemű minőségről képet alkotni majdnem lehetetlen.
Ami érdekes, ezek ellenére néhány szobában mégis hallottam olyan hangot amivel együtt tudnék élni. Ráadásul-egy kivétellel- általában nem is a leghúzósabb árú összeállításokból. A többi? Felejtős.
Tudom ezért meg leszek kövezve, de az a félelmem látszik beigazolódni, hogy ez az üzletág is egyre inkább a minimális befektetéssel maximális haszonra hajazó vállalkozók vadászterületévé silányul.
Valamint az is, hogy sajnos egyre kevesebb olyan konstrüktőr létezik a bolygón akinek legalább közepes szintű tehetsége-türelme-hallása lenne elfogadható minőségű hangsugárzók tervezéséhez. Lévén – változatlanul a véleményem- ez az audio lánc messze legmeghatározóbb eleme. Ha ez nincs többé-kevésbé rendben, az összes többi elem foldozgatása, csereberélgetése hiábavaló pénzkidobás…..
Konkrétan, itt egy kezemen megszámolható olyan hangsugárzót hallottam amire igent mondanék ha nem lenne más választásom. Ami- a felhozatalt és azok árait tekintve- eléggé szomorú. Szerintem…..
Szumma: soha többé nem megyek ilyen rendezvénynek még a közelébe sem.
Első impresszió az Expo-ról:
„Kivárni meg, én speciel nem tudom, hogy a kedves énekes ezekben a steril, „demo-mérő” zenékben vágja már fel az ereit végre vagy selypítve nyöszörögje már el, hogy mit akar, hogy tudjunk haladni ”
(hozzászólás az AVX-ről)
Szerencsére letudtam másfél óra alatt…..
Majd még írok róla.
Feltételezem sokan gondoljátok rólam, hogy milyen negatív beállítottságú vagyok, mindenben a rosszat, a hibát látom….
Ez annyiban igaz, hogy sajnos egyre több a rossz, gyenge minőségű, félrevezető felvezetéseel hirdetett valóban silány termék. Amikor ezekről írok, igyekszem mind technikai, mind szubjektív érvekkel alátámasztani elmarasztaló véleményemet.
Sajnos valóban hihetetlenül megnőtt az -egyre sűrűsödő információáradatban- megtéveszthető, félrevezethető vevők száma, akik bízva a „szakértők” tisztességében/szavában szánják rá magukat a vásárlásra.
A fennhordott orrú sznobok számára fenntartott „hájgend” cégek manipulációit nem is említem, azok nagyon magas sikerrátával célozzák meg az egó és birtoklásvezérelt egyedek különlegességekre, a „csaknekemlegyenilyen” szemléletre alapozott választásait.
Egzotikus fával, bőrrel borított készülékek, milliós kábelek, százezres biztosítékok, jórészt üres „mindentismegjavító” csodadobozok, alá és fölététek…. melyek mind csak mankók amikkel egy alapjaiban sántító rendszert igyekszenek hallgathatóvá tenni. Sokszor elmondtam már mik azok a kompomnensek amelyek valóban meghatározók a végeredmény szempontjából de ebben a fentiek közül sajnos egy sem található.
Ha valaki másképp gondolja, ám tegye, bár jó esállyel rá fog jönni százezrek és milliók kútbadobálása („feljebblépés”) után, hogy hogyan és mennyire lett megvezetve a szakma hiénái által. Akik sajnos egyre követhetetlenebb tempóban szaporodnak….
Ugyanakkor kérlek vegyétek figyelembe, hogy erősen igyekszem a területünkön elég ritkásan felbukkanó nagyon-jó-vételeket is reklámozni, lásd olcsó D osztályú erősítők, DAC-ok, esetleg kiegészítők amik tényleg működnek, és fillérekből akár házilag is előállíthatók-beszerezhetők.
Szóval sajnos az arányokkal van baj -mint manapság már minden területen-, a kevés olcsó de jó, és a tömegesen szaporodó túlárazott-túlhájpolt szemét örök küzdelméről, melyben előzők az egyre puffadó és mohó egók küzdelmében sajnos vesztésre állnak. 🙁
Ja igen… ha valakinek nem volt eddig világos, jómagam a mai értékrend szerinti „csóró” kategóriában versenyzek, ez is oka annak hogy igyekszem az elérhető áron minőséget kínáló termékekre irányítani a figyelmet. Merthogy 10 millióból nem kunszt jó hangot varázsolni (bár -személyes tapasztalat- jócskán vannak akiknek ennek töbsszöröséből sem jön össze) 100 ezerből annál inkább. Aztán hogy erre a sokmilliós liga hogyan húzza az orrát, az már legyen az ő problémájuk. 😉
Ezt most nem árulom el milyen erősítőről van szó, akit érdekel úgyis utánanéz.
Az ok amiért írok róla az a pofátlan átverés, félretájékoztatás, a visszaélés a kevésbé tájékozot vevők márka ill. a „szakemberek” (gyártók, kereskedők, tesztelők) iránti bizalmával.
Merthogy.
A szóban forgó terméket „A” osztályú erősítőként reklámozzák, egy két kilós, bonbonosdoboz méretű fém házban. Mi ezzel a baj? Mondom. Aki kicsit is jártas az audio erősítők technikai jellemzőiben jól tudhatja, hogy az A osztályú erősítők elméletileg elérhető maximális hatásfoka 30% körül van.
Miután a működésük lényege az, hogy állandó jelleggel a teljes kimenőteljesítményhez tartozó áram folyik a kimeneti fokozat félvezetőin.
Ami azt jelenti, hogy a hálózatból felvett elektromos teljesítmény legalább 70%-át folyamatosan hőként adják le, a maradék 30 az, ami hangfrekvenciás jelként megjelenHET a kimenetükön.
Tehát ha van egy tiszta „A” osztályban működöő erősítőnk ami 2x15W-ot ad le a hangszórókra, ehhez a hálózatból FOLYAMATOSAN legalább 100W-ot kell felvennie, aminek a kb. kéttenyérnyi dobozfelelületen kellene eldisszipálódnia. Ez pedig méretes hűtőbordák hiányában olyan 90-100 C fokos házhőmérsékletet kellene eredményezzen. Vagyis már a készülékház érintése is komoly égési sérülés veszélyét hordozná magában, nem beszélve a benne található alkatrészek (pl. elkók) extrém. hőterheléséről….
Azt már nem is említem, hogy képen látható toroid trafó a maga 8 centi átmérőjével és 3 cm magasságával (a doboz szélessége 21 cm, és 4 magas) jó ha 60 VA-t le tud adni, a két hüvelykujjnyi szűrőkondi meg jó ha 2x10W AB osztályú üzemhez elégséges.
Szóval elég sok sebből vérzik a történet… Ha már mindenképpen forszírozni kellene a tiszta A osztályú működést, szerény véleményem szerint jó ha 2x5Wattot el lehetne érni a publikált teljesítményfelvétellel (30 Watt!!) az alkalmazott mechanikai megoldással és méretekkel, de a 2x15W merész álom -és sima hazugság- a tervezők részéről.
Ülj le fiam, egyes….. 🙁
Ja, még annyit: a mellékelt adatlapon A osztályú FET-es szerepel típusként, aztán ebből az A osztály mellett a FET sem igaz, mert a belsőről készült fotón a kimeneti tranzisztorok típusa jól olvasható – 2SA1930, és 2SC5171 ezek pedig hagyományos bipoláris (BJT) tranzisztorok nem FET-ek.
Régen építettem egy 2x8W-os igen híres A osztályút (Hiraga Le Monstre), annál két db kb A4 lapnyi felületű (kiterített felület) hűtőborda szolgált hőleadásra, azokat éppen meg lehetett érinteni pár másodpercig…. Pedig azok „csak” 29W-ot (2x13V és 1.1A) adtak le hő formájában.
A trafója 100VA-es, 4×22000 uF szűréssel, az egész olyan 5 kiló volt.
Erre mondta megboldogult nagyapám: „Okos ember, kár hogy hülyeségeket beszél” Meg olyan dolgokat amit amúgy minden gyakorló audiofil tud már ezer forrásból, vagy a tapasztalataiból.
Merhogyugye: „A kondenzátor elveszi az energiát a zenéből”. Az el ám …. A gond az, hogy egy kilónyi műanyaggal borított IC vagy hangszórókábel, egy sz..ul tervezett-kivitelezett CD játszó, erősítő vagy hangsugárzó nagyságrendekkel több kárt tud okozni mint egy nyomorult kondenzátor. Amikből azért már megfizethető áron is vannak olyanok amelyek jelelétét nahéz tettenérni a jelútban. Plusz vannak esetek, amikor semmilyen módon nem lehet megkerülni a használatukat.
Így lehet pár perces videókat gyártani a semmiről, néhány lájk meg vevő reményében lenyúzni újabb bőröket már unásig ismert és túltárgyalt dolgokról.
https://fb.watch/CayurplXFc/
Előző barátunk újabb zseniális meglátásai:
https://www.facebook.com/share/r/1VzCN2GRRi/
Nos, volt szerencsém hallani, mi több együttélni (épp elég ideig) az első két helyezettel. TDA 1540 és 41.
A höskorszakban (1985-2000) Kanadában túlnyomórészt ilyenek voltak birtokomban, szenvedtem is velük rendesen a tervezéseim során, mivel kényelmi szempontból ezek szolgáltatták a teszt zenéket.
Amíg élek nem fogom megérteni, hogy a köré szőtt mítoszokon túl mi az amitől „audiofilek” százai padlót fognak ha ezeket hallják. Határozottan gyenge felbontás, finom részletek eltüntetése, korlátozott makro és mikrodinamika . Mi az a „zeneiség” amiről beszélnek? Az a tompa, fátyolos, szivarozós-teázós angol naplemente hangulat, ami kötelező referenciája volt az említett korszak hangzásvilágának?
Újabb fejlesztésű D-A konverter csipek ezeket a relikviákat különösebb gond elfogyasztják reggelire.
WM8740-41, CS4398, a legjobb AK-k mind jóval tisztábban, transzparensebben, uram bocsá’ zeneibben szólnak mint 40+ éves veterán elődeik. Ez az „akkor még tudták a mérnökök mit csinálnak”, hasonlóan az „ebben még volt anyag” baromsághoz elképesztő kárt okoz a megvezethető hifisták zsebeinek.
Bár ellenpéldaként meg kell említenem a Sabre sorozatot mint ellenpéldát, ahol is technikai paraméterekben mindent felülmúlót sikerült alkotni a megálmodóiknak, csak a zene maradt ki a képből. Mert ezerket bizony elég fájdalmas hallgatni (pl. totál természetellenes, szikrázóan túlexponált magastartomány).
Érdekes módon videó területen senki nem áradozik a korai LCD monitorok 10 fokos betekintési szögéről meg harmatgyenge felbontásáról és kontrasztarányáról a modern full meg Ultra HD-s OLED es monitorokkal szemben.
Vagy pedig tényleg én lennék ennyire süket, mint ahogy akkor sem nem veszítettem el az eszméletemet a gyönyörtől amikor LS 3/5-öst, vagy Spendor BC1 hangdobozokat hallottam. Tényleg mondja már meg valaki mit hallanak ezek a jóemberek amit én nem, vagy -esetleg- megfordítva a kérdést: mi az amit én hallok, ők meg nem?
Settenkedő gyanúm szerint van itt valami rejtett pszichológiai tényező is, egyfajta csorda hatás: egy tekintélynek kikiáltott ember kitalál valamit -amit ő jónak ítél-, és ezt elmeséli az őt piedesztálon tartó követőienk. Akik aztán -saját, erősen korlátozott hallásuk alapján ezt elfogadva- ezt tovább szajkózzák amíg végül tényleg rengetegen kezdik elhinni, hogy ha már ennyien jónak hallják, nehogy én legyek már az akin röhögnek, mert én meg nem.
Tipikus esete az „egyél lószart, kétmilliárd veréb nem tévedhet” történetnek.
Konkrét példa. Pár hónapja volt nálam egy hazai „guru” által szupertuningolt Philips CD 104 (TDA 1540) felülvizsgálaton. Voltak bennem kétségek és várakozások, hogy talán annak idején mégis tévesen ítéltem meg a neves ős képességeit.
Hogy is fogalmazzam hogy ne legyek se túlzó, se bántó….
Az akkor éppen használt rendszerben egy Sony DVD futómű SPDIF kimenetéről hajtott -szó szerint filléres- kínai DIY DAC (CS 8416-CS4398) hangzásával összevetve, a 104 esből érkező zene tragikusan rosszabb volt minden aspektusában. Komolyan, egy pontot- területet nem hallottam ahol akár meg tudta volna közelíteni a töredék árú DVD-DAC kombót. Igazság szerint a zene PC-men található kevés MP3 -ban rögzített zene jó része élvezhetőbben szólalt meg, mint az audiofil demó aranybevonatú CD lemez a Philips-en. Sajnos ez van, legalábbis ÉN így hallom.
Ha valaki szeretne megcáfolni, ajtóm nyitva áll az összehasonlítás előtt. 😉
Szerintem, ahogy fogalmaztad is, pont ezt a szivarozós, füstös bár hangulatot szeretnék megidézni ezekkel a vintage cuccokkal. Ők
nem kíváncsiak, hogy éppen hol áll az énekes a “térben” vagy az a cintányér lecsengése eltart-e 15mp-ig a zeneszám végén. Az a komor meleg, sötét hangulat, amit ők keresnek.
Ha csöves cuccokat gyártanék, én is ilyen baromságokat állítanék:
„Még a legrosszabb csőnek is jobb a hangminősége mint a legjobb félvezetőnek”.
Kár hogy a csávónak fogalma nincs az egészről, hadova az elejétől a végéig….. Mondjuk lehet saccolni milyen nemzetiségű – bár a honlap szerint a cég Angliai (nem mintha bármit is jelentene, de arrafelé [innen keletebbre, de nem annyira keletre] nemigen jeleskednek „hájgend”-ben)
https://www.facebook.com/share/r/1CCK4eCiic/
Lehet kicsit elfogult lettem a D osztály irányába, de nem ok nélkül. Volt néhány csöves erősítőm, köztük pár nívósabb is (Jadis, McIntosh, régi Sansui, Leak, stb.), de igazából egyikkel sem tudtam annyira megbarátkozni hogy hosszabb távon is társam maradhatott volna zenehallgatéshoz. Nincs nekem különösebb bajom velük, csak az én ízlésemnek kicsit mind lassú, többé kevésbé színezett és dinamikátlan – pl. a legjobb D osztályúkhoz képest.
Jó, pl. Revi brátunk Kondo Overture-je -egy jobb új autó áráért (35000 EU) – más világ, de nem mindenki tud kipengetni annyit egy erősítőért amiért vidéken már takaros kis házat is lehet kapni.
A műhelyszobámban az alsó polcon most is ott pihen egy Cary SLI 80 Signature ami ugye se nem olcsó (újonnan 3 ezer USD, használtan legjobb ára 2 ezer Euró körül) se nem túl rossz, de bizony még felturbózott állapotában sem volt vetélytársa (még triódás üzemmódban sem) az 5332-es D osztályú deszkamodellnek. No persze végül még az is kiderülhet hogy én vagyok zenei nagyothalló, ki tudja??
Mindenesetre ha valakinek megdobban a szíve a Cary-től, tegyen egy ésszerű ajánlatot. Hibátlan, távos (hangerő+némítás), vadonatúj Shuguang KT88-as végcsövekkel, plusz összesen 7 db (használt) tartalék csővel.
Én biztos nem fogok ezen zenét hallgatni, az meg elég nagy luxus hogy csak a port gyűjtse…. 🙁
https://comoficho.com/venta/mundo-valvula/amplificador-integrado-cary-sli-80_38193
Ajándékba adom vele a meghirdetett CD játszók valamelyikét.
Újabb kütyü mítosz megy a levesbe:
https://www.audiosciencereview.com/forum/index.php?threads/review-and-measurements-of-ifi-ipurifier-s-pdif-digital-audio-filter.2189/
Összegezve: „Bottom line, I cannot find a real scenario where ifi iPurifier does any good. Yet it was easy to show that it does some harm. NOT RECOMMENDED.”
Szóval, csak ésszel, nem kell bedőlni minden marketing sz..nak. 😉
Édes istenem, gyerekek…. Hülye fejjel bele-bele olvasgatok az AVX kábelezzünk című csatornájába….
Hát ami ott megy, az a színtiszta mai Magyarország.
A szakértő, mikropéniában szenvedő mindentudó fizikusprofesszor aranyfülek úgy hemzsegnek ott mint csótányok egy New-York-i egycsillagos motelben. Egymás le és hülyének nézése, ócsárlása, fikázása, fingreszelés balkáni felsőfokon. Persze -tényleg- én vagyok a marha hogy ilyenre pazarolom az időmet. 🙁
Tanulság max. annyi hogy „én vagyok a helikopter, ti meg kis idióták”. Szánalmas. 🙁 Ember legyen a talpán, aki ebből a trutymóból valami hasznosat-használhatót ki tud halászni.
Sajnos az össztársadalmi szellemi lepusztultságot tekintve viszont nagyon nem is csodálkozom.
A PG Csoportnak volt egykor egy dala, (A halottak élén) abban volt ez a sor:
„A lényegtelen meglényegül”, aminek nem sokértelme tűnik lenni, de…..
Szóval mennek itt a véget nem értő szócsaták kébelekről, alátétekről, ide-oda, cuccok alá és fölé pakolható méregdrága bizb.szokról, csak éppen a lényegről esik igazán ritkán szó.
Mert mi is történik valójában, mi a sz.r hang legfőbb forrása? Úgy az esetek 80-90%-ában.
Iiigen…, ha a hangsugárzó a válaszod, eltaláltad. Sajnos a szakmámban töltött bő ötven év alatt meg kellett győzödnöm róla, hogy a kereskedelmi forgalomba került dobozok legalább a fent említett százalékban nem ütnek meg egy minimális -kritikus- mércét sem technikai paraméterek, sem hangminőség szempontjából.
Mi lehet ennek az oka? Sorolom.
– Marketing nyomás, haszonelvűség mindenek felett. Minden évben de max. két évente ki kell jönni valami újjal, amihez legalább pár „forradalmi megoldások új típusunkban” szerű szlogent oda lehet passzítani a kedves hallgatóközönség vakítása céljából.
– Tervezői inkopetencia. Sajnos akik ezzel foglakoznak világszerte, nagyrészben híjával vannak az ehhez feltétlenül szükséges technikai és fizikai (valamint azon túli) ismereteknek, és -fájdalom- de a legtöbb esetnben a belső, zenei hallásnak. Ha nem így lenne, a piac hemzsegne a jobbnál-jobb modellektől, és tényleg zavarban lennénk hogy melyik kiváló darabot válasszuk a számtalan elérhető közül.
– Ezzel szemben érdemes belenézni a már általam is linkelt pár oldal némelyikébe, szem ill. fülügyre venni a mérési diagrammokat illetve a hallgatási tapasztalatokat. Amit ott láthatunk, olvashatunk (megintcsak )sajnos nem sok esetben bíztató, de legalább elkeserítő.
Egy minden szempontból jó hangsugárzót nem lehet pár alapvető mérés, számítógépes program segítségével pár hét alatt megtervezni-elkészíteni. Ezt sajnos saját példámból alátámaszthatom, a Totem dobozok fejlesztései általában több hónap intenzív , hallgatózással és méréssel egybekötött, frusztrációval teli időszak gyümölcsei voltak. Ne értsetek félre, nem tartom magam a szakma nagy tudójának, vagy „gurunak”, -igazából még mindig jóval többet nem tudok ezekről a dolgokról mint amennyit igen- de valami sejtésem csak lett ezen évek alatt a dolog természetéről.
Nem akarván a dolgot a szükségesnél bővebb lére engedni, a lényeg röviden:
Ha nincs egy normálisan, tisztességesen, füllel – szívvel – lélekkel megtervezett- megépített hangsugárzód, csak a lékeket fogod foldozni az elején említett kütyükkel, kábelekkel ad infinitum. Úgy, hogy legtöbbször ezek a doboz árának sokszorosába fognak kerülni, ahhoz hogy egy valamennyire elfogadható, élvezettel hallgatható végeredményt kapj.