Zsibogó

Jó Debreceniként elnevezve, ezen a felületen lehet -a leírt feltételek mellett- hangtechnikai holmikat eladásra, cserére hirdetni, keresni.

Kérek mindenkit, csak olyan terméket hirdessen vagy keressen aminek legalábbis köze van a hobbinkhoz (pro audio-t, számítástechnikát, telefont,  TV-t, benzines fűnyírót NEM!!)

550 thoughts on “Zsibogó”

  4. Feltételezem -s egyúttal remélem- hogy a tisztelt blogtársak köréből nem lesz nagy tolongás az előző posztban említett kis csodaáramkörre – sem a Russ Andrews által gyártottra, sem az én verziómra.
    Már csak azért sem, mert azt Andrews úr bölcsen elfelejtette megjegyezni (vagy szimplán nem tudja) hogy bizonyos D osztályú erősítőket e kis áramköröcske könnyen a túlvilágra küldhet.
    Mivelhogy a dobozban lapuló kis R-C tag szerencsétlen esetekben interferálhat az egyes D osztályú erősítők kimenetén majdnem kötelezően megtalálható hasonló áramkörökkel, és azokkal „összelebegve” (keresztmoduláció) nagyfrekvencián gerjedést okozhat, azt pedig eme erősítők rendkívúli módon nem tolerálják. Így egy csapással tönkretehetjük az erősítőt, és a hangdobozaink magassugárzóját is. 🙁
    Én szóltam…..

    1. múltkor említetted, hogy nem egyszerű, söt inkább kimondottan összetett feladat D-osztályos erősítő kimenetére olyan védelmet építeni, ami az összelebegés / keresztmodulációs gerjedés ellen véd(i az erősítőt és a hangsugárzókat)…
      erről írnál pár szót, hogy nagyjából hogyan képzeljük el, mik a főbb buktatói, technikailag és mondjuk árazását tekintve?
      (nem tartom kizártnak, h sokszor többe kerülhet általa a leves, mint a hús)

      1. Nos… ( 🙂 ) ez egy elég komplex probléma. Két különböző esetről lehet szó, az egyik az esetleg a kimeneten megjelenő DC elleni védelem, a másik a hangfrekvenciás kimenőjelben megmaradó nagyfrekvenciás komponensek effektív szűrése.
        Az első eset elég nehézkes, mivel a D osztályú végerősítők kivétel nélkül BTL vagy PBTL üzemmódban működnek. (hídkapcsolás, ill. parallel hídkapcsolás)
        Emiatt a kimeneteik úgymond a „levegőben lógnak”, vagyis sem a negatív, sem a pozitív kimeneti terminál nincsen a közös nagyáramú földpontra kötve. Épp ezért a DC feszültség figyelése-észlelése már magában elég nagy gond, nem beszélve a lebegő jel megszakításáról ami ugye baj esetén egyenáram, amit a kimeneti védőrelék nagyon rosszul tolerálnak.
        Ugyanis DC áram megszakításakor óhatatlanul ívkisülés keletkezik, amely a relék érintkezőit megrongálja-beégeti, rosszabb esetben összehegeszti, ezzel negligálva a védelmi funkciót. Vannak technikák amivel ezt a jelenséget csökkenteni lehet, teljesen megszüntetni -mellékhatások nélkül- sajnos nem .
        Épp ezért kevés D osztályú erősítő tartalmaz ilyen védelmet, ezt a gyártók a csipeken belüli áramkörökkel igyekszenek megoldani amely működhet is addig, amíg a kimenő FET-ek túlterhelés vagy kimeneti rövidzár miatt D-S zárlatba nem kerülnek. Na az az a pillanat amikor búcsút mondhatunk a mélyhangszóróinknak. (tudom, próbáltam… 😉 )
        A másik problémakör a kimeneti nagyfrekvenciás szűréssel, a maradék hordozófrekvencia eltüntetésével -csökkentésével kapcsolatos.
        Azt ugye tudjuk (?) hogy ezen erősítők PWM elven (impulzusszélesség moduláció) működnek, melynek lényege röviden az, hogy egy magas frekvenciájó (400-1000kHz) szimmetrikus négyszögjel kitöltési tényezőjét, annak szimmetriáját modulálják a hangfrekvenciás jellel, majd a felerősített jelből megfelelő szűréssel a hordozót eltávolítva a kimeneten a hangfrekvenciás jel marad. Elvileg.
        A gyakorlatban ennek megvalósításaa több gonddal jár együtt. A szűréshez az erősítő kimenetén általában egy L-C szűrőelem, plusz az a bizonyos Zobel áramkör (más néven Boucherot cella) szolgál. Ez mind szép és jó, …. elméletben.
        A baj ott kezdődik, hogy ezek a szűrők (melyek vágási frekvenciája általában 30-70 kHz közötti) CSAK egy bizonyos terhelőimpedancia esetében működnek effektíven.
        Ha a hangdobozunk nagyfrekvenciás impedanciája (mely ugyan mérhető, de köze nincs az adatlapon feltüntetett értékhez [4-8 Ohm]) a szűrő tervezési impedanciájától eltér akkor:
        1: A vágás túl hamar -már a hangfrekvenciás sávon belül) történik, sérül a magashang és a tranziens átvitel. Az átviteli görbe „lekonyul”.
        2: A vágás túl magas frekvencián kezdődik, a hordozó egy része átjut a szűrőn és csúnya emelést okoz az ultrahang tartományban ami sajnos szintén rontja -érdessé, fémessé teszi- a magashangokat.

        A harmadik probléma ritkább ugyan, de ilyennel is találkoztam már. Ez pedig az, hogy ha az a bizonyos Zobel áramkör nem megfelelően van méretezve (vagy a kimenetre még pluszban ráakasztunk egy ilyen „Zapperator” féle holmit) akkor a többféle szűrő előre megjósólhatatlan módon fog interferálni egymással, rossz esetben akár a D osztályúnk RF gerjedését is okozhatja. Ne feledjük, egészen a kimenetig ezek az áramkörök igen magas frekvenciatartományokban dolgoznak, a hangszórókábel induktivitása-kapacitása a hangszóró végre biggyesztett extra Zobel-lel olyan jelkombinációkat, reflexiókat hozhatnak létre amelyek károsak az erősítő működése szempontjából.
        Ezt oszcilloszkóppal lehet(ne) egyedül megnyugtató módon mérni, azonban lebegő terhelés esetén a mérés komoly nehézségekbe ütközik, nem megfelelő módon végezve tönkre is teheti erősítőnket.
        Egy biztos jele viszont van annak hogy a szűréssel probléma van, ami műszer nélkül is észlelhető. Az pedig az, hogy ilyen esetekben az erősítést végző IC és/vagy a kimeneti szűrőtekercsek melegszenek a rajtuk fellépő, a nem korrekt értékű szűrőtagok okozta veszteségek miatt.
        Szóval gondolom látjátok hogy a kérdéskör nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnhet, és a kimeneti szűrőket sajnos minden esetben finomhangolni kellene minden egyes hangsugárzóhoz mert a D osztályúnk csak így tud korrektül és optimális hangzással működni. Hangolás hiján pedig maximum reménykedhetünk abban, hogy a szűrőtagok értékei nem állnak túl messze az épp aktuális hangsugárzónkhoz szükségestől…..
        Arról meg erősen lebeszélnék mindenkit, hogy megfelelő tudás és műszerezettség híján mindenféle extra kütyüket aggasson a hangsugárzók pólusaira, mert azok több problémát okozhatnak mint amit megoldanak.
        Bármit is mond Russ Andrews úr…….

  5. Húúú nézegettem tovább, oszt’ mit találtam?
    https://www.russandrews.com/eu/rf-zapperators-with-bananas/
    „Zapperator”, zsenge 300 Fontért (azaz kb. 130 ezerért)…. Uramatyám! Azt is mondom miért.
    A leírás szerint a dobozkákban egy ún. Zobel áramkör lapul:
    „Zapperators are a new device based on a Zobel-type network for reducing high level RF interference at the point of speaker cable termination. They can be fitted at either the speaker or amp end of the cable.”

    Namost… a nevezett áramkör arról híres, hogy kettő (2) darab alkatrészt tartalmaz, és ez esetben a nagyfrekvenciás zavarokat lenne hivatott eliminálni. Egy darab kondenzátor, és egy darab ellenállás sorbakötve a két pólus között egy műanyag dobozkában, plusz némi kanóc, meg mezei banándugó. Hacsak nem valamiféle ultraegzotikus arany-platina-ezüst fólia kondenzátort használnak (erősen kétlem, ide pici értékek kellenek, a méreten is látszik) akkor nem tudom el sem képzelni hogyan lehet ezeket ennyiért adni. Ja, mondjuk van egy egyszerű és rövid magyarázat ami így szól: mérhetetlen kapzsiság. 🙁
    Mindazonáltal, ügyes!….
    Ha bárki szeretne ilyet biggyeszteni a hangszóróira szóljon, szívesen csinálok neki a fent említett ár kb. tizedéért. 😉

  7. Hol volt, hol nem lett…..
    Történt kb. fél éve, hogy szükségem lett volna CD játszó javításhoz egy Philips CDM 12.5-ös (vagy VAM 1201-es)mechanikára. Ami anno egy általánosan elterjedt és igen olcsó bár eléggé megbízhatatlan típus volt, de sajnálatosan igen drága gépekbe is megtalálta az „utat”. Eredeti már nagyon nehezen beszerezhető, a kínai utángyártottakból meg esetleg minden harmadik működik – valameddig.
    Nosza, fel is rakatam egy posztba az egyik honi DIY portál alkatrészkeresés rovatába. Nem soká jelentkezett is egy úr azzal a szöveggel, hogy ő anno a Philips magyarországi összeszerelőüzemében dolgozott, és a cég felszámolásakor „megmentett egy raklapnyit” (ezekkel a szavakkal).
    Kértem hogy -hurrá!- akkor adjon már el
    belőlük vagy 3-4 darabot, jól jöhet még később is. Közölte, hogy „ó ugyan, semmiség, adok én párat ingyen is, segítsünk egymáson”.
    Na itt vett érdekes csavart a történet. Néhány heti hallgatás után bátorkodtam rákérdezni hogy akkor mi is van a mechanikákkal. Kaptam egy olyan -kissé ingerült- választ hogy nem tudja hol vannak, de majd megkeresi. Ekkor már gyanakodnom kellett volna….
    Néhány újabb udvariasan és türelmesen érdeklődő e-mail után barátunk -jó fél év és pár újabb hülye kifogás múlva- közölte, hogy ” a cigányok feltörték a pincét és mind elvitték ” ahol tárolta őket, és hagyjam már ezzel a sz…rral békén végre.
    Tanulság: nincsen, vagy ha mégis van az nagyon szomorú, és inkább nem írom le mert nem szeretnék általánosítani…. 🙁
    Igazából azt nem értem, hogy ennek az egésznek mi értelme volt, miért játszotta ezt így végig , mert nem ingyen kértem a mechanikákat.
    Nem értem az ilyen emberek gondolkodásmódját, de tényleg. Meg nem is akarom…..

  9. Kedves András!
    Egy NAD C300-as erősítő szükséges szervizelésével és opcionális tuningjával kapcsolatban forduknék hozzád. Az internet mély bugyraiban láttam, hogy több ilyen modell is megfordult nálad.
    Lenne kapacitásod ezzel a projekttel foglalkozni?
    Üdv: Tamás

  11. Eladó lett egy keveset használt Gremlin erősítőpanel. Amit tudni kell róla, hogy a gyártó 400W teljesítményre specifikálja ugyan, de ezt 10% torzítással tudja, viszont normál hangerőszinteken egy akár átlagos vagy attól gyengébb érzékenységű hangdobozzal is kicsi torzítással zenél. Tartozik hozzá egy szintén Sure gyártmányú, kifejezetten ehhez a panelhez való elektronikus hangerőszabályzó is. A Tripath cég TC2001 modulátorát és az ST ST51B quad half bridge kimeneti fokozatát használják benne. Az ajánlatnak nem része semmilyen tápegység, csak a panel és a hangerőszabályzó eladó!
    A portéka helye: Csenger. Postázás megoldható.
    Ár: 32 ezer forint. Csere nem érdekel. A postázás a vevő költségére megoldható.

  12. Üdv Urak
    Nekem lenne egy Adcom márkájú erősítőm eladó, talán a házigazdánknak, tapasztalata is lehet róla, Amerikai cucc lévén. Elő ,végfok páros, egy legendás cd játszó s jár hozzá. Külföldről jópár érdeklődő lenne rá, de nem merem bevállalni a postázását.
    Elképesztő szép hangú cucc, és szép állapotnak is örvendenek.
    Berettyóújfaluban laknak, itt esetleg meg is lehet őket fülelni.
    Debreceni szállításban tudok segíteni, megbeszélés kérdése.
    190000.-

  13. Remekmű a lófogásról:
    „Sajnos az évek múltán a mélyközép-sugárzók membránjainak polipropilén anyaga idővel megrepedezik, ahogy a képeken látszik. Ha a takarószövet fent van a hangfalon akkor persze nem látszik, és ami még fontosabb: ez csak esztétikai hiba, a hangfalak hangján nem lehet észrevenni. Ugyanolyan szépen szólnak, mint új korukban.”
    Nó kommentó…. 🙁

    1. Kedves Csaba!
      Üdvözöllek a blogban. A Kolibri sajnos nincs gyártásban, mert az elmúlt majd másfél évben nem volt rá érdeklődő.
      Lehet szó egyedi megrendelésre készítésről, a következő dolgok figyelembevételével.
      – A dobozt a megrendelőnek kell elkészíteni-készíttetni, de fel kell rá készülni hogy a kompetens szakemberek és a hozzávaló anyagok árai (is) jelentősen megemelkedtek.
      – A hangszórók és váltóalkatrészek ára a legutolsó „árképzéshez” képest majdnem megduplázódott, szóval összességében nyűgös a történet.
      Fentiek figyelembevételével most úgy látom, hogy 200 ezer alatt már elég nehéz lenne összehozni egy párat. (3 éve 140-nel indult az áruk)
      Lehet érdeklődni/várni kell hátha lesz valahol egy pár eladó. Bár úgy látom két év alatt egy eladó pár tűnt fel-majd elég hamar el- az AVX-en.

  15. https://www.jofogas.hu/gyor_moson_sopron/Onkyo_A___1_VL_137864437.htm

    Nehogy megvegye valaki!! Nem, ez esetben nem az eladóval van baj.
    Volt nálam egyszer egy ilyen gép javításon. A végerősítő rész egyik csatornája szó szerint végigégett, (normál, nem túlhajtott üzemben) a panel is elszenesedett, jó 20 alkatrészt cseréltem rajta. (A meglehetősen drága FET-eken kívül túlnyomórészt hangyf@…nyi SMD komponenseket.)
    Kb. két hétig működött, majd a MÁSIK végfok adta vissza a lelkét a teremtőnek, ugyanolyan haláltusával.
    Ezután már nem vállaltam a javítást, végül el lett bontva alktrésznek. Az ONKYO másik hasonló D osztályú végfokos erősítője (A-9555) ugyanerre a sorsra jutott -ez sajnos az enyém volt. 🙁
    Kiforratlan technológiájú masszívan túlbonyolított és túlárazott termékek, hangra sem voltak kiemelkedően jók.
    Ár/érték arányban a 10-es skálán: -2

  16. William barátunk, a VIP-es minősítésű AVX-es fórumtag. Gratulálok a stílusához- nyelvhasználatához, a probléma megoldási módszeréhez. No meg ahhoz, hogy ez után nem vágják ki onnan mint a macskát… stb.
    Lassan a Jófogás színvonalasabb platform lesz az AVX-nél. 🙁
    Ez az a fajta ember akit háromméteres sterilizált bambuszbottal sem szabad megpiszkálni, mert félő hogy még úgy is mocskos leszel tőle….
    (Nem mintha a másik fél sokkal különb lenne, de ő legalább nem tahó módon reagál. „Dust to dust” mondják erre Amerikában)

    https://avx.hu/forum/viewtopic.php?f=60&t=8909

  18. nem vagyunk egyformák:
    van, aki 31 nap alatt be sem járatja a vadiúj hangsugárzóját és van, aki ezidő alatt ki is pörgeti, khmm „tovább is lép”… XD

    (dátumok a kép jobb felső és bal alsó sarkaiban)

      1. Fenti esetekben ugye alapból három lehetőség adódik:
        1. Emberünk bedőlt egy marketing dumának-hirdetésnek, egy „szakértő” eladó a demóteremben beszélt lyukat a hasába, vagy éppen egy havernál hallottak vezették be a bozótosba.
        2. A hírverésekkel/hasbaakasztós szöveggel ellentétben otthon kiderül hogy a cucc hangkaraktere:
        – nem illik a láncba,
        – nem passzol a mi izlésvilágunkhoz/elvárásainkhoz
        – vagy csak egyszerű prózai módon sz@r….
        3. Tényleg türelmetlen a vevő, nem várja meg hogy a holmi „megtalálja” a helyét a rendszerben. Ez egy érdekes dolog, mert itt főként nem a bejáratásról van szó. (bár vannak háklis darabok amiknek tényleg hónapok kellhetnek hogy bejáródjanak: leginkább a mechanikus ill. vegyi elemek: hangszedők, hangsugárzók, erősítőkben pedig olyan alkatrészek [elkók] amelyek elektrolitjának hosszabb idő kell a formázódáshoz.
        Velem is előfordult nem egyszer, hogy a kölcsönadott majd visszakerült készülék pár napig olyan gyalázatosan szólt hogy azt hittem belepiszkáltak vagy tönkretették.
        Tapasztalataim szerint vannak holmik (már rendesen bejáratottak is) amiknek napok, hetek kellenek mire újra magukhoz térnek egy hosszabb utazás-távollét, autóban, postán zötykölődés után. Olyan ez mint amikor hosszú ideig távol vagyunk az otthonunktól és hazatérve napokig idegennek érezzük a környezetet. Ezt konkrétan tudom jól mert kanadai életem második részében (8 év) legalább tízszer töltöttem felváltva hosszú hónapokat ott, ill. kevesebbet itthon.
        Aztán ezeken túl még van az az eset is, hogy pusztán megszokásból cserélgeti a készülékeket, (mint más az autóját/partnerét/munkahelyét két évente) legfőképp azért mert megteheti….. 🙁

      1. Szerencsés esetben (doboz minőségétől- készítőjétől függően) igen, ki lehet hozni 180-200 ezerből. Sajnos a „régi szép idők” itt is elmúltak, a hangszórók és váltóalkatrészek árai majdnem duplájára nőttek 3 év alatt, no meg nekem sem lett kevesebb a rezsi meg az étel…. 🙁

Vélemény, hozzászólás?