780 thoughts on “Üdv mindenkinek!”

  1. Kedves blog és sorstársak, barátaim!…. (ahogy anno kezdődött egy ünnepi nagygyűlés)
    A tavalyi mérsékelt sikerű, és az időjárás szeszélye által még mérsékeltebb sikerűre redukált találkozónk után megpróbálnám az idén is összetrombitálni az ehhez kedvet érző „ódiofileket” egy kellemes, főzőcskével összekötött napra. Ez után a lidércnyomásos év után szerintem mindnyájunkra ráfér egy kis lazítás, töltődés, kellemes környezetben….
    Ezúttal Debrecenhez közel, a Hármashegyaljai szabadidőparkban kerülne sor a jeles eseményre, itt szabadtéri főzési/sütési lehetőség is van, természetesen hozott anyagokból.
    A szervezéssel, lebonyolítással kapcsolatban (időpont, menü, stb.) várom a javaslataitokat, jelentkezéseteket.

  2. coming out: még sosem voltam Debrecenben; legközelebb hozzá 1984 táján abádszalóki meggyszedös + számítástechnikai építötáborból voltam a Hortobágyon.

    Ahogy gondolom: ha Igor69 elviszi a Kougart, visszakerül a Kolibri, és avval hallgatok zenét. Nagy eséllyel ez marad, szerintem igen kis eséllyel valami Kougar felé – a motíváció sokmindentöl függ.
    A lehetöség meg kiderül, Igor69 vagy más felhagy a hobbival :)))) vagy sokszor Debrecenben járva újabb dobozai lesznek és valamit „le akar passzolni” stb.
    Tényleg: a Mezzo2 Kolibrihez, Kougarhoz hogyan viszonyul ? …tudom: meg kell hallgatni :)))

    1. Valahogy majdcsak erre keveredsz egyszer….. 😉
      Mezzo2 vs. Kougar: kb. ugyanolyan, csak egészen más…. Komolyan. Erről értekezni, érdemben írni nagyon nehéz. Hasonló hangzásvilág („dragonweed” hang) más erősségekkel ill. hendikepekkel. Miután egyszerre a kettő soha nem volt nálam, nem lenne hiteles összehasonlító módban beszélnem róluk. Esetleg kérdezd Igor-t, hátha ő jobban el tudja mondani. A különbségeik ellenére azért együtt lehet élni mindkettővel. Szerintem….

    2. Anyu hajdúböszörményi… 🙂 Mikor a feleségem végzős gimnazista volt, a pécsi orvosi egyetem mellett egy másik orvosi nyílt napjára is el akart menni, így elmentünk Debrecenbe, tömegközlekedéssel. Bolyongtunk térképpel a kezemben, megkérdeztünk egy utcai árus nénit, hogy melyik az Orvosi Egyetem épülete és hol van a bejárat? Azt mondta, fogalma sincs. Hát pont előtte árult, mint utóbb kiderült. 😀 Bocsánat… de ez jutott eszembe hirtelen. Amúgy üdv Mindenkinek! 🙂

  3. Támadt most egy olyan érzésem hogy lehet sokan úgy vélik; lám-lám András minden doboza -akár saját, akár tuningolt gyári- ugyanolyan szép, mintaszerű görbéket produkál…. Lehet kicsit kozmetikázottak a mérések?
    Nos megnyugtatok mindenkit, sem magamnak, sem másnak nem szeretek valótlanságokat állítani, előbb utóbb úgyis kiderül a turpisság és a következmények több mint kellemetlenek lehetnek.
    Illusztrációképpen felrakok egy mérési eredményt, amin 2 hangszóró átviteli görbéi együtt láthatók. Az egyik egy általam -elég komolyan- modifikált „alacsony árfekvésű” angol minimonitor, a másik egy nagyon jó reputációjú (legalábbis hazánkban nagyra tartott) 2 utas állódoboz melynek párja még használtan is 150 ezer körül és afelett mozog.
    Utóbbi gyári állapotú.
    A mérések ugyanazon a helyen, azonos távolságból készültek.
    Lehet találgatni…

    1. A felső görbe „hivatalos” mérési eredménye…..
      Az oldalon ahonnan ez származik, kb. 700 hangsugárzó tesztje és mérései (is) találhatók. Sajnos Lengyelül.
      Azért érdemes és tanulságos tanulmányozni a mérési diagramokat, és elgondolkodni azon hogy a rendelkezésre álló tervező-modellező szoftverekkel, anyagokkal-technológiákkal mire futja sok neves gyártótól. Főleg meg: mennyiért…. 🙁

      https://audio.com.pl/testy/stereo/kolumny-glosnikowe?kat=598&page=muzyka

  4. Igor69 jóvoltából még kb. 1 hétig nálam lesznek a Kougar-ok ….nem bánom ! :))))

    Pink Floyd lemezeket hallgatok sorra velük, mert azokon is nagyon jók (nalam még nem volt ilyen).
    ha szavakkal próbálom leírni: komolyak, nyugodtak, magától értetödöen tudnak „bármit” – amit próbáltam – lejátszani, magabiztosak (de nem a nagyképü értelmében, hanem a „mü-eszközök” mellözésével, természetesen magabiztosak)

    András, a Kougar és a Concertino 2 hogy viszonyulnak szerinted egymáshoz ? látom, hogy méretben kb. hasonlóak, de azt tippelem, hogy a Kougar nagyobb benyomásra képes, mélyben otthonosabb-more capable (ezt hogy mondanánk magyarul ??) – kiterjedtebb-biztosabb. (tudom: menjek el és hallgassam meg)

    1. Gyere hallgasd meg!…… 🙂 Tudod hogy ezeket e dolgokat nehéz leírni, de teszek egy próbát.
      Szerintem a valaha kezeim alatt megfordult dobozok közül az SL6Si (a Concertino-k „őse”)
      tette rám az egyik legmélyebb benyomást. Azért, mert semmilyen benyomást nem akart tenni, csak elém rakta a zenét a maga meztelen valóságában.
      Pontosan arról van szó amit leírtál. A Kougar nem kis mértékben a Celestion nyomdokain építkezik, de annál egy fokkal érettebb. Amin nem is nagyon szabad csodálkozni, közel 40 éves koncepcióról van szó, akkoriban ennél sokkal jobb hangdobozt csinálni -ebben a méretben – nagyon nehéz volt.
      Emlékszem amikor 1989-ben megvettem az Si-ket, hónapokig csodálkoztam, hogyan lehet ennyire semleges, kiegyensúlyozott hangzást elérni ennyi pénzért. (persze nem voltak akkor sem olcsók, használtan 600 CAD-ba fájtak…)
      A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy ők indítottak el Totem-es pályámon, inspirálva a lehetőségeik (és a lehetőségeim) meghaladására.
      Szóval: Ezeket bármeddig hallgathatod, fárasztani, idegesíteni soha nem fognak. Az biztos hogy elég válogatósak a front-end-re, szeretik ha élénk mozgékony, de magabiztos lánc végére kerülnek. (bár a Kougar sem szereti a gyenge kezű kormányzást)

      Amiket írtál nagyon jól jellemzi a hangzásukat (a Kougar ellenében), nem ásnak olyan mélyre, nem annyira precízek – „szélessávúak”. Viszont a terük az egyik legjobb amit bármilyen árú hangsugárzóból valaha hallottam (az a bizonyos holografikus jelző), azt nagyon nehéz meghaladni úgy 1 millióig monitor kategóriában. Ja, és elég komolyan meg lehet küldeni őket anélkül hogy zavarba jönnének, vagy eldurvulnának….
      Klasszikus „angol” hangzású erősítőkkel valószínűleg kicsit unalmasak, viszont egy jólnevelt D-osztályúval csodára lehetnek képesek.

  5. A Kougarokról érdeklődtek páran (nem csak itt), szóval:
    2 utas állványra helyezhető reflex dobozok, SB Acoustic hangszórókészlettel.
    A mélyközép (SB15 NBAC) alu-magnézium membrános típus öntvénykávával, szellőztetett mágneskörrel, átlagosnál méretesebb és hosszabb lengőcsévével. Árkategóriájának egyértelmű legjobbja, ennyiért nem nagyon tudja semmi megszorongatni. A magasról már írtam többször, -SB 26 ADC- [általam módosított] az pedig ártól függetlenül az egyik legjobb hangú dómsugárzó a piacon. A Pantherben ugyanilyen magasak dolgoznak.
    A váltó elég komplex (15 alkatrész), ezt a fémmembrános hangszórók „örökletes tulajdonságai” tették szükségessé, a végeredményben azonban a fémességnek nyoma sincsen. Erről írtak már a tulajdonosaik néhány helyen…
    Méretükhöz képest igen mélyre tudnak „szállni”, jó környezetben nem nehéz a 32-35 Hz-es alsó határfrekvenciát elérni velük.
    Pár száraz adat:
    Méretek: 183x270x370 mm (szél. x mélys. x mag.) 16/19mm MDF doboz ajánlott, merevítőkerettel – ezt azért írom mert a dobozt a megrendelőnek kell legyártatni, pontos műhelyrajz alapján.
    Érzékenység: 86 dB/W/m
    Impedancia: 8 Ohm (6 ohm minimummal)
    Terhelhetőség: 150 W max zenei csúcsokban
    Fr. átvitel: megfelelően elhelyezve: 35 Hz-22kHz +2/-3dB

      1. Meglátásom szerint nem a paramétereknek kell figyelemreméltónak lenni, hanem a hangzásnak….
        A szélessávú világ az egy „más” világ (minden rosszindulat nélkül), igen csábító lehet sokaknak, és nem is kívánok ellene beszélni. Sajnos én nagyon kevés olyan képviselőjét hallottam ami el tudott volna csábítani a JÓ többutas rendszerektől.
        Ez persze lehet csak az én gondom, hogy megrögzött kétutas párti vagyok. Biztos van élet ezen túl is, de nekem ez jött be, meg a kiruccanásaim más területekre nem igazán jártak sikerrel.
        Minden hangsugárzó jobb-rosszabb kompromisszumok gyűjteménye, és a szakmában eltöltött kb. 45 évem engem arról győzött meg, hogy talán egy becsületesem megtervezett kétutassal kell a legkevesebb engedményt tenni az élethű hangvisszaadás szempontjából.
        Sajnos a szélessávúak, de a sokutas rendszerek is olyan problémákkal terheltek amik számomra kizárják azok igényes zenehallgatással szemben támasztott kritériumaimat.
        Ez persze nem zárja ki, hogy azok között is lehetnek kiváló példányok…..

  6. Kedves András!

    Most, hogy így eszembe jutott, megint építkeznék a tudásodra, tapasztalatodra.
    Hangerő szabályozás:
    Vala először a pótméter, majd jő a relé korszak… DE MILYET? (láttam nálad és nagyon megtetszett)
    Kínában vannak készen -akár dobozolva is – relés potik. Ki lehet szűrni, hogy mellik a nagyon silány?
    A D classhoz milyen értékű a megfelelő?

    1. Ajánlanék szívesen… ha tudnék. Amit nálam láttál az úgy tűnik már nem beszerezhető…. 🙁
      A neten van vagy 10-15 féle de azt nem tudom megjósolni azok közül melyik ami Neked jó lehet.
      Biztos van köztük ami nagyon jó, meg olyan is ami nagyon sz@r. Ezt képek, meg guglis fordítós rémszövegek alapján eldönteni nem lehet.
      Nagy általánosságban egy „normál” D osztályúhoz 10-20 kOhm-os érték lehet megfelelő.
      Sajnálom, de ez van.

  7. Ja igen elfelejtettem az MS Mezzok-ról: Nálam kb. 15 fokra beforgatva voltak a legjobbak, de ez rengeteg dologtól függ. Úgymint: a forráslánc karaktere, hallgatási távolság, a közvetlen környezet csillapítása, a fülek állapota, személyes hangzáspreferencia, stb…. Fém dóm létére szerencsére nem az a sziszegős-csattogós fajta, sőt.
    Bizonyos esetekben -ahogy írtad is- egy kis extra „fényt” elbírnak pluszban, de ezzel óvatosan, hamar a visszájára fordulhat a „húha” élmény…. Szóval: kísérletezni, kísérletezni, kísérletezni. Ez már egyszer bevált más kontextusban. Vagy nem ? …. 🙂 🙂

    1. Remélem a hétvégén tudok több időt szánni a beállításra – úgymint pozíció, „fény”…stb.
      A potícióra van egy bevált Luis Armstrong gyárilag MONO felvételem. Ez is kegyetlenül kihozza a legkisebb pozicionálási hibát is (kis szoba ugye…). És – mint a mikro tuningnál – néhány cm is számít jobrra- balra vagy előre hátra és még a forgatás. Addig állítgatom, amíg tökéletesen egy pontból nem szól az egész zenekar. Jó kis játék… A végeredmény viszont megéri.

  8. Sziasztok!

    Örülök hogy tetszik a Kougar.
    D class – otthon gyorsan bekötöttem, de már megdöglött – 7végén hibakeresés. (még jó hogy van a T180)
    avl2 fórumtárstól hoztam meghallgatásra egy jó nevű, szépen kivitelezett jól megépített tranyós erősítőt. Relés hangrőszabályzás, relés bemenetválasztó….. Ezúton is köszönöm.
    Csak tegnap estefelé volt kis időm belehallgatni. A maga módján ez is jó.
    De….. Nagggyyyonnn más mint a D class. Lehet a MS-ekkel nem ápol jó barátságot… Most nem kellett a lányom segítsége az „árnyalatnyi” különbségek feltérképezéséhez. Ez már a második (két héten belül) tranyós amit reggelire megevett a D class.

    Mikro tuning:
    erről András már írt néhányszor, hogy milyen fontos a végkifejlet szempontjából. Természetesen nem kételkedtem a szavában, csak arra gondoltam, milyen jó hogy nekem nincs ilyen érzékeny fülem. Aztán hazahoztam az MS-t…. (halkan jegyzem meg, nagyon jó a hang nálam is. még elég neki a szobaméret)
    András jelezte, hogy a magas előtt van egy soros (muszály így írnom….) 0,47!!!!!ohmos ellenálló. Ha kevés a magas nálam, kívülről szerelhető. Beköt, hallgat – szép sima részletező hang. Egy kis fényességet még elbírnák viselni…. Ellenálló kiköt, hallgat… Drasztikus változás. Még az én füleimmel is. Nem lett jó… Fényes lett a hang az igaz, de már ez nekem nem kell. Nosza, keressünk egy picivel kisebb értéket. Beköt 0,17!! ohm (Jantzen MOX). Lett egy selymes fénye, definiáltabb hangszerhangok. No, ehhez már kell egy külön vélemény. Lányom leültet, hallgat….
    Konklúzió:
    – a MOX-al tényleg definiáltabbak a hangszerek, de a 0,47ohmnál a ZENE jobban egyben van, egységes képet alkot, valahogy úgy áramlik (nem vagyok szakíró, és a hangokat is nehéz leírni szavakkal)
    Szóval maradt az eredeti felállás.
    Hogy mit akarok ebből kihozni. Csak a matekot nézve 0,22ohm változásról beszélünk, és még ÉN is hallom…
    Most értettem meg, mi is az a mikro tuning. Az AVX-en milyen sokan lehurrogták Andrást, hogy „ne mongyamá’ hogy azt lehet hallani”. Pedig de….
    Kérdés:
    -András, az MS-t beforgatva, vagy egyenesen érdemes használni? (kipróbálom majd persze mindkettő
    verziót)
    – Schumann generátor?

    Szép napot.

    1. Sajnálom az erősítőt, a figyelmeztetést (ClassD kimenetről –> Sub erősítő bemenet= XXX!) hamarabb is írhattam volna….. 🙁
      Mikrotuning… Ez van. Negyed („hifis”) életemet ezzel töltöttem, mert 30 éve tudom hogy a lényeg, a végső igazság ott rejtőzik, a +/- 1-2 százalékokban, nem pedig a gyári 10%-os tűrésű alkatrészek csereberélgetésében, a „négykilences” színezüst lábú tündérszárnypor bevonatú kondenzátorokban, meg x tíz/százezer forintos USB kábelekben. Azok mindig csak mankók, egy adott készülék-lánc hibáit, nyomorát enyhíteni.
      Dehát ehhez is kell némi idő, némi fül, meg sok-sok keserves csalódás (és elb…ott pénz) mire végre megérti az ember. Ha ezekből bármelyik hiányzik, na akkor dörzsölheti kezeit a kereskedő mert szegény alany újra és újra lépre fog menni, bedőlve a palifogó szakhalandzsáknak/marketing ló..rnak és saját hiúságának.
      A Schumann panelek kész vannak, most az antenna sablonjával szenvedek, az asztalos haverom hét végére ígérte. (csak azt nem tudom melyik év melyik hetének végére….. 🙁 )

      1. Nem gond, ennek a javításába is bele ásom egy kicsit magam. Lehet, hogy nem az IC szállt el… (remélem, bár abból is van tartalék…).
        Egyébként – sztem – ezt a hifis utat mindenkinek végig kell járni – van, aki sosem ér a végére -, látva a gyerekeimnek adott tanácsok semmibe vételét. Aztán megtapasztalják, hogy igaza volt az öregnek. De a saját tapasztalatot semmilyen tanács nem pótolja.
        Az út az meg néha hosszú, rögös, és sok kidobott pénz szegélyezi….. Sajna ez nálam sem volt másképp. Látni kéne a kábel Cd és egyéb gyűjteményem…. Majd ha lesz időm szépen meghirdetem őket…..

    2. „D class – otthon gyorsan bekötöttem, de már megdöglött” – hát ezt sajnálom !!!

      Tegnap is tudtam hallgatózni a Kougar-on; igencsak tetszik. Általában nem tudom azt hallgatni, amikre gondolok, mert valamibe belekezdek és nem akarózik onnan továbbmenni (más zenére, elöadóra), hanem ott azt végig „kell” hallgatnom.

      …nem tudom mennyire fog hiányozni, ha elviszed és újra a Kolibrik lesznek az állványon.

      1. Ez a jelenség: ” valamibe belekezdek és nem akarózik onnan továbbmenni (más zenére, előadóra), hanem ott azt végig “kell” hallgatnom. ” általában annak a jele, hogy tetszik amit amit hallasz.
        Nem tudom megjósolni mennyire fog hiányozni a Kougar, lehet hamar visszaállsz a Kolibrik hangzásvilágára, de jó eséllyel lesz némi hiányérzeted…. 🙁 Ami szerintem természetes….

        1. már gondoltam rá, hogy Igor69-nek nem leszek eztán elérhetö ……és akkor ugye marad a Kougar :)))
          (persze csak vicc – hátha írásban nem jön át,könnyebb félreérteni)

          A Kougar „annak idején hogyért ment” ? …persze csak kíváncsiskodok; ugye Kolibrim is relativ sokáig nem volt, aztán „Denonavr” forumtarstol lett 2019 öszén

          1. Kész Kougar több nem elérhető, csak a szokásos ügymenettel.
            Megrendelő csináltatja a dobozt (tervet adom), beszerzi a hangszórókat, a többit én vállalom. Ha érdekel esetleg a dolog keress meg e-mail-ben.

          2. Kedves András!

            A Kougarról szabadna picit többet tudni? A Satorikról már van elég infóm, de ezek egyenlőre vakfoltok nekem.

  9. Igor69 ma elhozta a Kougart, köszönöm szépen !!

    (D osztalyos erösitöt is, de nalam a hangfalkábel erösitö felöli bananjara csatlakozik a REL T2 kabele is, lehet a D osztaly ezt nem „kívánta”)

    Próbára, a Kolibrik helyére kerültek.

    Egy kicsit mar tudtam is hallgatni pl. ilyenekkel: https://www.youtube.com/watch?v=d4N8BafitOw&list=PLRuYCB_qqxUBJveiRu6n_n0IEt97iQTRp

    Illetve – mivel a fö forrásom squeezebox touch a zenek lokalisan radugott tarolon vannak, es ennek beolvasasa nehany perc, addig be szoktam kapcsolni a Yama T-85 tunert. Ma ekkor epp ez ment: https://musor.tv/tvmusor/A_remenyseg_oszlopa/32817295 …és ott kellett kicsit maradnom rajta, alig tudtam abbahagyni. Jó volt. …egyébként ha tehetem a déli harangszót is szoktam a Kolibrikon hallgatni.

    A rádión (3 hang) és az eddigi zenéken is ez volt a benyomásom: a Kolibri játékosabb, a Kougar észrevehetöen stabilabb, komolyabb. Korábban – hifin kívülálló – ismerösöm mondta: mintha itt énekelne elötte az elöadó. Ez a Kougar-ral nekem, nálam érdemben stabilabb, lebetonozott helyük van a megszólaló hangoknak, hangszereknek.
    Elötte direkt sub nélkül hallgattam a Kolbrit is, csak néhány zenén és kicsit éreztem úgy, hogy jobb, ha van a sub; viszont nélküle jobb a tér, tisztábbak a pozíciók.
    Tiszta sor, hogy egy iskolába jártak, mintha a Kolibri játékosabb, virgoncabb lenne, a Kougar megalapozottabb, nyugodtabb (?) illetve stabilabb pozíciójú hangképet ad nálam. ….de Kolibrin sem volt korábban hiányom …remélem nem lesz akkor sem, ha a Kougar befejezi vendégszereplését.
    …egyelöre az állványt ugyanúgy hagytam, így a Kougar magassugárzója tengelye a hallgatási pozi felett van kicsivel, ezt döntéssel tudnám korrigálni.

    Holnaptól – pláne ha napközben egyedül leszek és munka melett jut rá idöm – súlyosabb zenéket is hallgatok (Mahler, Metallica, …).

    1. Örülök hogy tetszenek… 🙂 A Kougar már csak illendőségből is „jobb” kell hogy legyen a madárkáknál, de ettől még az is lehetséges hogy valakinek azok jobban bejönnek. Csak a hangszóróik jó 3x többe kerülnek bár ez önmagában semmire nem garancia.
      A Kolibri egy trükkös bűvészinas, a Kougar már elvégezte az alap mesterképzőt de pont ezért nem annyira játékos mint a kisebbek. Épp ezen ok miatt azt nem is annyira érdekli hol, mivel zenél, a nagyobb testvér erre már kicsit háklisabb.
      A Satori meg a „prof”, neki már meg kell adni az illő tiszteletet, ő nem fog bárkivel egy asztalhoz ülni. Ha viszont azt megkapja érdekes világokat tud megmutatni, olyat amiről a szerényebb tudású tanítványok csak ábrándoznak. De ez így van jól, mindenkinek megvan a helye a hierarchiában….
      A Kougart fülmagasságban levő magassugárzóval illik hallgatni, beforgatni csak magasban visszafogottabb rendszerben szükséges, az optimális sugárzási szöge (horizontálisan) 10-15 fok körül van.
      D osztályú erősítő kimenetéről (hangszóró szint) szubot hajtani TILOS!! Mivel nem mindig tudható a kimeneti működésmód (normál- földelt negatívpontú, vagy lebegő kimenetű BTL) szerencsétlen esetben azonnal kinyírhatjuk az erősítőnket ha a BTL kimenetűt összekötjük egy földelt bemenetű szub erősítővel!!

  10. Az „én” Satori-m nem az én Satorim, eddig mind megrendelésre készült. Jó, annyiban az enyém hogy én találtam ki őket. Az igazság az, hogy nem fogok ódákat zengeni róluk mert úgyis elfogultnak tűnne, esetleg meg kell kérdezni az eddigi tulajdonosokat.
    Amit el lehetett róluk mondani azt még az AVX-en elmondtam, röviden:
    Kétutas reflex rendszerű állódobozok, 28 liter effektív térfogattal. Hangolás: 35 Hz.
    Frekvenciaátvitel: ez erősen szobafüggő, optimális esetben és pozicionálással 30Hz-25kHz +2/- 3dB-n belül elérhető.
    8 Ohmos dobozok, 88 dB/W érzékenységgel, könnyen hajthatók akár már -tisztességes- 20 Wattal is, és meglepően jól „megdöngethetők”.
    Az SB Satori mélyközepek -véleményem szerint- a legjobb elérhető típusok közül valók (meg merem kockáztatni: ártól függetlenül…), az AC ribbon pedig kivételes ár/minőségkategóriát képvisel. Amint írtam az eredetileg használt típus [G2] gyártását a cég megszüntette, szerencsére az utódja [G2Si] semmivel nem rosszabb csak egy kicsit érzékenyebb. Több helyről beszerezhetők Európában is.
    Úgy tűnik pillanyatnyilag ez a legjobb ár (párra vonatkozik!!)
    https://www.hificollective.co.uk/components/aurum-cantus-g2si-ribbon-tweeters-pair.html
    A legtöbb helyen darabja majdnem ennyi….. 🙁
    https://loudspeakershop.eu/glosnik-aurum-cantus-g2si-czarny-okragly-p-1079.html
    Debrecenhez közel (Józsán) tudok egy barátomnál meghallgatást szervezni, itt kivételesen jó rendszerben és akusztikai körülmények között hallhatók. Az eddigi visszajelzések és vélemények alapján árkategóriájukban nehezen meghaladhatók, de ezt mindenki döntse el maga…..
    Asztalost jó szívvel ajánlani nem tudok, akikkel eddig én próbálkoztam…. hogy is mondjam: nem nyertek. Tudom nehéz ügy, de ezt minden leendő (és eddigi) tulajdonosnak magának kell(ett) megoldani.

    1. Szia András!

      A partsexpress-en még olcsóbb az ac ribbon párja: https://www.parts-express.com/Aurum-Cantus-G2Si-Ribbon-Tweeter-276-400, ám mindkét „hely” eu-n kívüli forrás, ezért van némi plusz beszerzési költség is…
      Viszont ez, ezek is neodymium mágnesesek, ergo az általad is említett gyártástechnológiai veleszületett időzített bombát is hordozzák magukban a jó hangon kívül, sajnos. 🙁

      1. Ribbon magassugárzót ma már kizárólag neo mágnesekkel gyártanak, ezzel nincs mit tenni.
        Meg kell jegyezzem, az a pár G2 amiben szétporlott a mágnes 2002-ben készült, tehát 16 évet bírt „egyben”. Remélhetőleg azóta valamicskét fejlődött a gyártástechnológia, talán ennyit a maiak is kibírnak…..

  11. Na, akkor még egy Satori, a nyolcadik. (nem utas, pár….) A színéről lehetne vitatkozni, szerencsére a hangjáról nem kell. 🙂 A képen még a teszt változat, a végleges fekete mélyközép rögzítő csavarokkal, és természetesen belső hangváltóval fog rendelekezni.
    A szemfülesebbeknek feltűnhet hogy ebben már az új AC ribbon van, a G2Si (a régi végleg felkerült a kipusztult hangszórók listájára) amely-szerencsére- a némileg magasabb érzékenységen kívül azonos a régivel, így csak a hangváltón és a doboz kivágásokon kellett minimálisan változtatni.
    Szóval ha valaki esetleg elcsábul, lehet folytatni…. 🙂

    1. Van akkora szerencsém, hogy most én is Satorit hallgathatok.
      A Kolibriket egy hónapja elvittem egy nagyon jó barátomhoz. Egy régi Sansui erősítő mellé tette.
      Egyszerre nálam nem fért el minden és nem akartam kispadra tenni.
      Az a helyzet, hogy nálam tökéletesen hozza a feelinget mindkét hangsugárzó páros. Nem hiányzik mellé nagyon semmi – értem ezt a zenehallgatós szettre.
      Mellette a mozi részleget most bütykölgetem megint, de már sokkal nyugodtabban mint korábban. Nem zavar majd, ha hetekig nem szól, mert még valami nem állt össze. Zenélni bármikor lehet és még a filmek hangja is átjön rajta, ha azt akarom.

      Szóval van ebben valami megnyugvás féle, de semmiképpen sem unalom jellegű.
      Emellett ha nagyon „hifiznék” a testérem rendszerében tudok cserélgetni komponenseket.

        1. Szia!

          Nekem nincs Satorim 🙂
          Tudtommal ez az elsők között készült el (első?). Tul tulajdona és csak megvigyázom egy picit.
          Terveztem én is az építést, de hogy őszinte legyek, most nem tudok ebbe többet lapátolni. A mozis cuccom is csak barterezem szinte.
          Vissza a Satorira. Vélemény? Van, de szinte már-már semleges vagy mi.
          Számomra a legfontosabb, hogy sehol sem több, sehol sem kevesebb. Emellett egy magabiztos darab. Tudja mit tud és azt adja. Nem akarja túlvállalni magát. Lumin M1-em van. Ez azért szerencsés, mert ez egy olyan erősítő technológia amit a gyártó füle is preferál, mert hogy itt a gyártónak füle van. Használja is rendesen.
          Efelett nem tudom mit írjak le, mert alig pár éve sztereózom csak. Lehetőségem ugyan volt sok dolgot meghallgatni, de keveset hoztam haza. Nagyokat lépdeltem, keveset foglalkoztam a széthypeolt eszközökkel. Én ezt nagyon szeretem. Egy saját darab is tervben van, de addig is amikor ezeket visszaadom, tök jól elleszek a Kolibrikkel is.

          Így lehet úgy tűnik, hogy nincsenek nálam szétfényezve a Satorik, de nincs is rá szükség. Ahogy András is megírta, egyszerűen nem a hangsugárzó hibája, ha valaki nyughatatlanul lapátolja a pénzt a hifibe és megy a csilliós hangsugárzók irányába. Ott valami más dolgozik.
          Amit még hozzá tudok tenni: El tudnék képzelni egy nagyobb testvért. Két utas, de nagyobb mélysugárzóval. Nem tudom ennek lenne-e értelme? 20-30m2-en hogyan működhetne? Mert biztosan van aki igényelné…
          A problémát abban látom, hogy nem biztos, hogy az emberek jobban megbecsülnék mint bármi mást.

        2. Ja… Ott van mellette a fórumon egykor nagyra tartott Swans M6, az európai ára most kb 5000€-s nagyságrendben van. Szuper cucc. Amúgy van ami jobban is áll neki, de zenét nem hallgatok rajta. Mert vannak Dragonweed dobozaim. Alkalmasabbak erre a célra.
          Kaptam erre választ, vegyek másik kábelt vagy más erősítőt… De ugyanabban a rendszerben hallgattam össze. Az M6 populárisabb amúgy nem hifista fülnek.
          A baráti körömnek az jobban tetszik, mert több levegőt mozgat. De kb semmi másért. Az emberek így ítélnek.

  12. Kedves András! Eddig csak olvasgattam itt, most viszont lenne egy kérdésem.
    Évekkel ezelőtt volt egy hozzászólásod a diyaudio-n, legalábbis eléggé valószínűnek tartom, hogy Te voltál. Egy Tannoy Mercury textildómjáról hámló impregnálóréteggel kapcsolatos kérdésre reagáltál:
    „As others point it out correctly, most textile domes are not „doped” from the outside, but immersed into the sealing compound, which is usually a secret formula for each manufacturer. However there is one material that I used with good succes on many textile domes, sometimes giving even a better overall sound than their original coating. It is similar to the standard „white glue” -what is generally PVA (Poly-Vynil-Acetate), but the so called „sticky” version of it. The difference is, that while the standard version has a kind of „rubbery” touch when it dries, this one remains sticky, as its name suggests. This means that it remains viscous (like the back of a packaging tape or self adhesive foil), therefore its resonance damping properties are very good. If you find some, try to remove the original coating as well as you can (do not use organic solvents, as they might dissolve the voice coil glue as well….), using ear cleaning sticks with Isopropyl alcohol, then apply two thin layers of the sticky PVA with a soft brush in about two hours after each other. One drawback however; it will collect dust rather fast if left freestanding without some kind of cover….. ”
    Mivel hasonló probléma merült fel nálam, és az M3-asokat szeretném valami költségkímélő módszerrel menteni/a folyamatot megállítani, az általad említett PVA ragasztóból (vagy bármi más javallott anyagból) esetleg van olyan Magyarországon is beszerezhető típus, ami szóbajöhetne? Az eredeti magassugárzóból, ha lehett is kapni, azok vagy ugyanezzel a problémával küzdenek, vagy árban összemérhetők a komplett hangdoboz árával.
    Köszönettel, Géza

    1. Igen, a DIY Audio-s bejegyzés tőlem származik. Az ott említett anyagból van még kb. 1.5 dl de a forrásáról csak annyit tudok hogy jó 10 éve kaptam egy papíripari cégtől, valamilyen speciális ragasztó ami kiskereskedelmi forgalomba nem került. Van hasonló kereskedelmi forgalomban, Plastdur márkanévvel, könyvkötészetben használatos, de a pontos típusát nem tudom. A lényeg az, hogy száradás után is „ragad” a felszíne így ilyen nyúlós viszkózus állapotban marad, ezért jó mikrorezgések csillapítására.
      Nagyon korlátozott mennyiségben (pár ml-t) tudok adni, egy dómsugárzó felszínére pár ecsetnyi elég. Amúgy is nagyon spórolósan kell alkalmazni mert ha a bevonat vastag, több lesz a hátránya mint amennyit segít (mozgó tömeg növekszik, érzékenység csökken). Vagy, ha rám bízod a dolgot küldd el a dómokat, szívesen megcsinálom – van némi gyakorlatom benne. 🙂

      1. Kedves András! Nagyon szépen köszönöm a választ! Pár nap türelmedet kérném, amíg a dobozok és az én tér-idő kontinuumban elfoglalt pozíciónk metszi egymást, akkor kiszerelem a dómokat és tüzetesen is megvizsgálom. Alapvetően szívesen pepecselek ilyesmivel, főleg, ha sikerélmény követi. A többit majd megbeszéljük mailben. Üdv! Géza

        1. Nem akarlak lebeszélni semmiről, és/vagy kétségbe vonni a hozzáértésedet, de annyit elmondok hogy ez egy elég rizikós folyamat, könnyű elrontani főleg elsőre (nekem is sikerült anno kikukázni egy dómot emiatt).
          Szívesen segítek, meg adok kencét is ha kell, de jól gondold meg mielőtt nekiveselkedsz…. 🙂

  13. Ezt az Audio DIY-ers-en olvastam, de beidézem mert általam is osztott nézetet vall:

    „Az élet csak túllépett már a 40 éves „okosságokon”, a LINN elméleten (ha én lemezjátszót akarnék eladni, én is hasonló elméletet dolgoztam volna ki, a zsebem örömére 😆 ). Aki ésszerűen építkezik, a hangdobozra koncentrál, mint a lánc legkevésbé kézben tartott elemére. Persze mindenki elektronikát eszkábál, mert azt egy nagyságrenddel egyszerűbb.”
    Erre válasz:

    „Ez így van, teljesen igaz. Én is azt mondom sok 1000 emberrel egyetemben, ameddig nincs jó hangfal, addig kár is máson szellemi gréczizni. Egyszerűen felesleges, mivel a hangfal a leggyengébb láncszem, a működése miatt, illetve az szenvedi a környezet minden ráhatását az egy fény kivételével. Sokan erőlködnek egy kondival, vagy különleges tápokkal, meg szimulációk ezreit végzik a hangjavítás miatt feleslegesen, mert a hangsugárzójuk eleve nem megfelelő. A hangfal esetében egy sima ingyenes pozíció változtatás sokkal többet hoz a konyhára, mintha pl a DAC-ban a TL431 helyett SALAS-t tennénk, vagy a végfokba különleges „tápkimenőt” és egyebeket használnánk. Ez már ezerszer bebizonyosodott különböző összejöveteleken a gyakorlatban.”

    Avagy, ahogy a Forma 1-ből is megtanulhattuk:
    1: Adj a legnagyszerűbb pilóta alá egy hulladék autót, csodát azzal sem fog tudni tenni.
    2: Akármilyen jó a pilóta meg az autó, ha a végső „interfész” , -a gép és az út között- a gumi minősége nem jó, abból csak szenvedés lesz.
    Szóval lehet itt Black Gate kondizni, meg AKM meg legislegújabb Sabre csipezni, OCC ezüstkábelezni, ha a dobozaid sz..ok abból igazán jó hang sohasem lesz, ha megfeszülsz akkor sem….. (legfeljebb kicsit kevésbé rossz 🙂 )

  14. Érdemes tanulmányozni a mellékelt képet. Bár első ránézésre semmi kivetnivalót nem látunk benne, némi gyakorlattal, a görbék és a hangzás korrelációjának ismeretében elég jól jósolható amit hallani fogunk.
    Először is: A teljes hangzásbalansz kicsit felfelé húz, ami megintcsak nem tűnik tragikusnak, de a mélyhangok teljes hiánya -70-80 Hz alatt szinte semmi- a váltás környékéről enyhe (3 dB) platóra kerülő és önmagában is emelkedő magastartomány jelzi hogy ezt bizony hosszú távon fárasztó lesz hallgatni…
    A váltás környéke is zavaros. Az jól látható hogy a titán dómot kb. 2 kHz-től „engedik el”, ami egy merev felfüggesztésű dómnál (a perem is titán, egybehúzott dóm) súlyos hiba. A legkritikusabb tartomány van olyan körülmények közé kényszerítve ahol a mélyközép relatíve nehéz műanyag membránja már kezd betörögetni ( a „csuklás” 1.5 k-nál), tehát már nem dolgozik megfelelően, egy merev titán dómot meg ilyen alacsonyan keresztezni enyhén szólva is erkölcstelen….
    A 3 kHz feletti meglehetősen „fűrészes” magastartomány pedig jelzi hogy a fém magas nem egészen dugattyúként viselkedik, sűrűn rezonál ott is ahol nem kellene. Élesebb szeműek láthatják hogy épp 20k alatt bezuhan a görbe, ez fém dómoknál mindig annak a jele hogy fél oktávval feljebb „elszabadul” a membrán, az „oil can resonance” miatt. A második képen (másik hangdoboz alu dómmal) ez jól látható is.
    Egy 9 liter körüli dobozt 70 Hz-re hangolni pedig jelzi hogy az alsó két oktáv csak jelzésértékűen lesz jelen a hangképben. Bőgős-zongorás-dobos dzsessztrió az felejtős lesz ezeken hallgatva….

    1. köszönöm. en is keresgettem – nyilvan interpretalni nem tudom ugy mint Te – görbeket, de ezeket nem talaltam a neten, igaz ilyeneket igen: https://worldradiohistory.com/hd2/IDX-AUSTRALIA/IDX/Archive-ETI-AU-IDX/IDX/ETI-1987-03-OCR-Page-0102.pdf (100, 101, 108 es 110 oldalon is van ez-az), a sok dicserö szubjektiv mellet szubjektiv negativot: https://audionostalgia.co.uk/jbl-l20t-review/

      …de mindegy is, köszi a segitseget a hifi bogar elkergetéséhez ! írásodon túl az is segített, hogy – beindulvan a digit oktatas, lanyom nincs itthon „egesz nap”, igy – tudtam jobban a Kolibrin zenét hallgatni !!

      1. Én nem olvastam egyik tesztet sem, csak az alapján írtam amit hallottam belőlük, meg amit az átviteli görbe mutat.
        Szívesen segítek, és nem azért hogy mindent lealázzak ami az utamba kerül hanem hogy az esetleges csalódásoktól megkíméljem a leendő tulajdonost. Ha jót látok/hallok/olvasok azt is meg fogom írni, akkor is ha nem az én művem….. 🙂
        Szerencsére -az eddigi visszajelzések alapján- a Kolibrik mentesek a komolyabb hibáktól, el kell tudni fogadni őket az átviteli sáv és teljesítménykorlátaikkal együtt. Legalább ők nem állnak a zene útjába.

      2. Ja, jó nagy marhaságot írtam: a jelenléti oktatás beindultával tudok ujra többet hallgatózni. Nálam szerintem ez tényleg így van: ha valamiért kevesebb zenét hallgatok (az nálam nem háttér, igy 20-30 percért bele se kezdek) – de “fórumozgatok” -, akkor inkább mozog a hifi-bogár, a kíváncsiság.

  15. Ez most fájni fog… (a JBL L20-ra referálva) 🙁
    Van egy pár hangszórógyártó akiknek a termékeit kétméteres bottal sem piszkálnám meg, sajnos a 70-es évek végétől gyártott JBL-ek 90%-a is ezek közé tartozik (hallottam). A régiek közül van agy-két valóban jó hangú, de ez nem az. Az a bizonyos sokat citált csinn-bumm cirkusz, igazi mélyek nulla, csillapítatlan felsőbasszus, hepehupás-döglött műanyag közép, csikorgós rossz értelemben fémes magasak.
    Az a titán magas -egyike az első titán dómoknak- maga a rettenet ez én fülemnek. Kétpúpú teve kavicson gázolva. Persze vannak akik vevők erre a hangzásra, biztos vannak elég sokan akiknek még akár tetszhet is. (egyébként nem lett volna ilyen népszerű)
    Hogy ne keseredj el, nincs egyedül a listán, (nálam) több márkával osztozik a rangsor végén, úgymint Bose, Cervin-Vega, Klipsch, újabb Elac-ok nagy része, a „mindenholárult” újabb Dali-k, Wharfedale-k stb, stb.
    A képen mutatott elrendezés akár működhet is, de annyi változó van a történetben -felületek csillapítottsága, elnyelése, mennyire rezonálnak a nyílászárók, stb.- hogy a végeredményt csak ez alapján lehetetlen megjósolni. Szóval, elvileg jónak tűnik…. 🙂

  16. Szia András,

    a Kolibri nálam 20 hónapja a fö hangsugárzó, a Jungson LS3/5A összesen nem volt azóta 2 hetet az állványokon.

    ..persze a kíváncsiság megvan, ez felkeltette az érdeklödésemet: https://avx.hu/forum/viewtopic.php?f=33&t=161736

    Háttér (infonak es velemenyed is erdekel): 30+ eve alatt hangsugarzobol ilyenjeim voltak: Orion HS-280, Mission 761i, Swans M1S, Dyno A52, Celestion Ditton 15, vannak: Dali 104B (másik szobában), Kolibri, Jungson LS3/5A (+ ezekhez REL T2) –
    2.9 x 3.9 m-es szobaban, falaktol jol elhuzva (hatul 100, oldalt 80 cm), közelterböl kb. 145 cm-röl hallgatva, szoba elegge ennek megfelelöen berendezhetö)
    sokfele zene, benne Deep Purple, Judas Priest, Led Zeppelin, Peter Gabriel, Roger Waters, nagyzenekar, (persze finomabbak is)…

    Ilyen zenéknél érdekelne egy „dögösebb” hangzás, nézegetek régebbi Cantonokat is (pl. Quinto 530)

    Nyilván legjobb lenne kipróbálás után venni valamit, nélküle rizikósnak érzem, ízlések és preferenciák sokfélék lehetnek, L20t-röl is olvastam már összességében komoly negativ, es pozitiv véleményt is.

    Köszi, üdv, János

    1. Kis szobába „dögöset”, az elég kockázatos vállalkozás. Nehéz megjósolni hogy egy nagyobb mélyhangszóróval szerelt testesebb doboz hogy fog ott viselkedni, főleg hogy a falaktól ott érthető okok miatt nem lehet őket túl messze rakni.
      Bár most úgy tűnik a hirdetett KEF Cresta 30-asaim gazdára leltek, de ha mégsem (elsőre nem sikerült..) azokkal érdekes lehetne egy próbát tenni. Testesebb, masszívabb hang a Kolibrinél, többet is bír, de karakterében, finomságaiban nagyon hasonló. Ráadásul a reflex port 4 fokozatban hangolható különböző méretű szivacs dugókkal….
      Az említett Canton-okkal nincs tapasztalatom, ami van nem túl jó (Fonum több típusa, LE103), nem igazán az én világom. A 3 utasaik meg főleg nem. Az a régebbi német iskola, kicsit csinn-bumm cirkusz, nekem hosszú távon fárasztó. Mondjuk napi fél-egy óra rock-ra jó lehet…. 🙂

      1. Köszönöm.
        A JBL L20t -t ismered ?

        Irtad: „Nehéz megjósolni hogy egy nagyobb mélyhangszóróval szerelt testesebb doboz hogy fog ott viselkedni, főleg hogy a falaktól ott érthető okok miatt nem lehet őket túl messze rakni.”
        a mögötte 100cm, mellette 80cm (frontlaptol, mélyhangszoro közepétöl) még nem „elég” ?
        Nálam kb. ez az elrendezes, nagyjabol 135-140cm oldalhosszu egyenlö oldalu haromszög csucsaiban a „mély”hangszoroközepek es a 2 fülem.

    2. Kedves avl2!

      Most is igaza van Andrásnak. Kis szobában érdemes vásárlás előtt kipróbálni nagyobb méretű hangsugárzót, mert érdekes meglepetések lehetnek, főleg negatív irányba.
      De ne csak tanácsot osszak…..
      András vonalán maradva – ha nem jön össze a KEF, szívesen oda adom kipróbálásra a Kougart. Más árkategória mint a JBL, az igaz, de minőségben is ott van a szeren. (NEM eladási hirdetés)
      A részleteket – ha érdekel az ajánlat – a 06304881695 telszámon meg tudjuk beszélni.

      Szép napot.

      1. Szia,
        köszi az ajánlatot – tippem szerint logisztika = tavolsag es „otthonülö” mivoltom – miatt nem realizalhato könnyen.
        Termeszetesen meghallgattam volna otthon a vétel elött, de egyelöre (?) a hifibogarat elküldtem ujra :-))

  17. Egy kis hangszóródás….
    Olvasgatok több helyen dolgokat -vitákat- a rezonáns dobozfalakról, valamint azokról a gyártókról aki ezt a megoldást kedvelik a hangsugárzóik kivitelezésénél. Úgymint Harbeth, Spendor, Rogers, AN, Marsanny és még sokan mások.
    Nagyon szép ideológiai hátteret sikerül némelyik tervezőnek kerekíteni a történethez, a gond csak az, hogy szemben a hangszerekkel a hangdobozok nem így működnek. Pontosabban nem így kellene működniük. Szerintem.
    Hangszerek esetében a rezonáns test -legyen az fa, sárgaréz vagy egyéb fém, műanyag, vagy ezek kombinációja- domináns módon meghatározza egy hangszer hangkarakterét, pontosan azért, mert (többnyire) tervezett frekvenciákon az anyagra és a geometriára jellemző felharmonikusok sorozatát injektálja a rezgésstruktúrába. Ettől lesz egyedi hangja egy hegedűnek, csellónak, harsonának, gitárnak, cintányérnak. És ez jól is van így.
    Amikor azonban azzal a céllal készítünk vékony, rezonáló falú hangdobozt hogy ezzel valahogyan modellezzük a hangszerek dúsabb felharmonikus tartalmát, véleményem szerint egy kontrollálatlan torzítást viszünk a hangzásba amely bizonyos hangszerek esetében eufónikusan hat(hat) míg másoknál elviselhetetlenné teszi a hangzást, mert az adott hangszerre nem jellemző felhangokat produkál.
    Egyszerűbben szólva, a hang monoton módon színezett lesz, minden zene, műfaj ugyanazt az egyen színező szószt kapja a nyakába akár illik hozzá, akár nem.
    Legalábbis ahány ilyen doboztípust eddig én hallottam, mindnél ezt tapasztaltam. Voltak zenék, műfajok ahol pár percig csábítóan „jól” (de ott sem természetesen) szólalt meg, míg másokon teljesen idegen hangzásvilágot eredményezett.
    Lehet itt bármilyen ideológiákat felsorakoztatni az elv védelmében, ha valaki valóban természetes (vagy legalábbis ahhoz közeli) reprodukált hangot szeretne hallani, törekednie kell arra, hogy a dobozfalak nem kívánt rezgései a lehető legminimálisabb szignatúrát tegyék hozzá a hallott végeredményhez. Bármilyen egyéb esetben nem hangsugárzóról, hanem maximum egyedi (és fix) rezonanciastruktúrával rendelkező hangszerről beszélhetünk.

  18. Úúúúha!

    Üdvözlet mindenkinek! Én még a leg-legelején regisztráltam, de bevallom azóta nem voltam itt. Andrással is csak emailben és telefonon kommunikáltam. Nagyon örülök, hogy beindult a beszélgetés és hogy lesznek itt később új projektek is. Nem vagyok állandó fejlesztés párti, de örülök az új információknak.

    Most pedig jól megolvasom azt amiben elmaradásom van és majd jól beírok megint 🙂

    1. Bocs, a dicsőség nem nekem szól! A megoldást profi webdesigner barátunk, Jese Bettina szolgáltatta, aki többek között Laár András managere és weboldalainak kezelője. Jelenleg van némi szabad kapacitása, tehát ha valaki profi weboldalt szeretne csináltatni, keresse bátran, ne fogja vissza magát. Igen, ez itt a reklám helye, elérhető Messengeren, FB-n, meg bárhol, ha keresed. Ha mégsem találod, engem keress, itt! Lacivoltam.

  20. Tegnap volt egy kis „zizi” az oldalon, de szerencsére (?) nem sok felhasználót érintett…
    A szolgáltató váltott http protokoll-ról https-re (kétkulcsos titkosítás). Nem tudom ez mennyivel jobb mint ami volt, de most már ismét működik a blog…..

Vélemény, hozzászólás?