780 thoughts on “Üdv mindenkinek!”

  1. Sziasztok!

    Csak én is ide találtam így egy hónappal az indulás után . Pedig időről időre rákerestem a Dragonweed blogra a Google-ben, de csak holland füves oldalakra találtam . Lényeg, hogy mostmár meg van. Szép napot !

  4. Sziasztok!

    Igen, van még egy kis punnyadtság a levegőben…. Talán lassan kiheverjük, és beindul az élet.

    Lehet az alábbiakat a D osztályba kellene írnom, de sztem elfér itt is.
    Nálam is egy András által modifikált Class D muzsikál (természetesen a TA2022 csippel..), a Kougarokkal karöltve. Lehet hogy így sok sok hónap alatt ért össze a rendszer, vagy bennem változott meg valami (már nem érzek vágyat a nagy nagy változtatások iránt. Mondjuk a rendszer tápellátásában eszközöltem némi szűrést, és lehet ennek érzem jótékony hatását… ki tudja), de tényleg nagyon jó hallgatni. Mostanában
    bármilyen zenével (értsd: eddig hallgathatatlanra kevert cd-k) kínálom meg, élvezet vele zenélni. Ami kiemelkedően tetszik, az a basszus kontroll. Semmi burnyogás meg hasonló, ha van lecsengés a zenében, azt viszont szépen hallani.
    Egyik nap bemutattam a rendszert a kisebbik lányom udvarlójának. Dév Brubek adta a taktusokat. Amikor megszólalt a fúvós hangszer (trombita, vagy szaxi vagy bármi, – a hangszer ismeretem eddig terjed…) mutatta a karját, hogy felállt rajta a szőr.. És nem a torz hangtól.
    De lehet csak én hallom ilyen jónak….

    Egyetértve Andrással: csak hallgatni kell…….

    Ui.: ha valaki még nem hallotta volna András munkáit, itt is felajánlok meghallgatást ( Class D erősítő, Kolibri és Kougar hangfalak, moddolt CD /by Dragonweed, TMP hangfal kábel). Helyileg: Pest megye.
    Egyeztetni telefonon (06304881695, vagy e-mailban (laszlowerksicherheit@gmail.com)

    Szép napot mindenkinek.

  5. Úgy látom a téli álom leterítette a tisztelt tagság jó részét…. 🙁 Megértem, ilyen monoton szürke időben nekem sem sok kedvem van bármihez sem. Pedig lenne tennivaló, lassan gyülekeznek az átalakításra váró dolgok a műhelyben. Saját ügyben már nem sürget semmi, elvagyok az – egyelőre véglegesnek tűnő- aktuális összeállítással. Legalábbis változatlanul nem érzek ellenállhatalan késztetést a „tovább, feljebb, vagy bárhová” lépésre. Ilyen talán eddig még nem is történt velem, pedig nem a múlt héten kezdtem ezt a szekeret hajtani. (persze lehet csak öregszem… 🙁 )
    Tegnap gondolkoztam rajta -éppen Shpongle-t hallgatva- hogy ezt a rendszert akár el is keresztelhetném, mondjuk Kaméleonnak. Merthogy változatlanul úgy hallom hogy bármilyen zenét tálalok elé, képes azt úgy átengedni magán, hogy -teljesen alkalmazkodva a felvétel, illetve stílus igényeihez- egyszerűen eltűnik, anélkül hogy a legcsekélyebb mértékben hozzátenné a saját szignatúráját, vagy elrejtene bármit is a zenei üzenet legfinomabb vagy éppen legütősebb részleteiből. Biztos lennének sokan akiknek ez a fajta tárgyilagosság nem jönne be, amely mindazonáltal mégsem „lelketlen” vagy érzelmek nélküli, csak éppen nem hívja fel magára a figyelmet egyetlen területen sem. Ezért is nehéz ilyen, „karakter nélküli” holmikat minősíteni, mert nincs is miről írni, beszélni. Csak hallgatni kell. 🙂

  6. Szia Dragonweed!
    Még nem beszéltünk, de van egy közös ismerősünk (pécsi), ő segített idetalálni. Van nálam két Denon PMA-560, az egyik általad tuningolt, a másik gyári. Először a tuningoltat hallgattam egy AMT tweeteres Dayton Audio B652-AIR-en, nagyon meggyőzött a hang, aztán vettem magamnak a gyárit és hát rendesen elmarad a tuningolttól.
    Az a helyzet, hogy elektronikai tapasztalatom és némi ismeretem is akad, ezért szeretném magamnak tuningolni az erősítőt. Összehasonlítottam a kettőt és látom a különbségeket, de biztos vagyok benne, hogy tudnál olyat mondani, amit nem látok. Esetleg lehetne róla szó, hogy beszéljünk erről?

    1. Nos -remélem megérted- az a helyzet, hogy nem szívesen mesélek el mindent amit kis kútfejemből évek alatt összehoztam, mert ezzel nyilván az esélyeimet rontom a „nagy versenyben”. Nem hiszem, hogy bárki hasonló felkérésre örömmel elmesélné lépésről lépésre a műhelytitkait. Főleg ha ebből él…..
      A Kolibri teljes dokumentációját már közzétettem, de azt tisztelettel kérem ne várjátok el, hogy minden általam végzett átalakítást, tervet publikáljak.
      Amúgy nem nagyon van benne (bár van) olyan modifikáció ami nem látható vagy a panelen felülről, vagy az alsó borítólemezt levéve alulról.

      1. Köszi! Értem és megértem. Van egy laptop szervizem és én se szeretem elárulni a műhelytitkokat. A kérdésem akkor az, hogy valamikor tudnád-e vállalni a PMA-560-am? Pécsről menne, valamilyen csomagküldő megoldással.

  7. Üdv, ma találtam rá a számomra új oldalra, hála Istennek!
    Köszönöm szépen a lehetőséget és amennyiben lehetséges lesz, jelentkezni fogok a már telefonon keresztül korábban megfogalmazott elképzelésem megvalósítása érdekében.

    Tisztelettel: Prekker János, Nagycenk

  8. Visszatérve még a „mikrotuningolós” kérdésre, az igazság az hogy -bár sokat agyaltam az okokon- azt magam sem igazán értem hogyan okozhat ekkora különbséget hangzásban egy ellenállás (vagy kondenzátor) értékének pár %-os megváltoztatása. Mérni a hatásukat nem nagyon lehet, ha van (mert van) különbség az néhány tized dB lehet, jócskán beleesik a mérőrendszer hibahatárába, és konkluzív úton semmiképp nem indokolja a hallott eltérést. Furcsa még az is, hogy ha egyszer egy értéket sikerül pontosan belőni, a hangkaraktert „átviszi” akkor is ha esetleg egy másik (azonos típusú) hangszóró átvitelének mérésekor a gyártási szórásból eredő különbség ennél nagyobb, és esetleg a görbéken is megmutatkozik.

  9. Szia András!

    Én is ma „találtam” rá az oldaladra. Az AVX-en rendszeresen olvastam az általad fémjelzett topikokat. Nagyon sajnáltam amikor úgy döntöttél kiszállsz onnan, ugyanakkor megértettem döntésed. Örülök, hogy létrejött ez a felület, sok sikert és kitartást kívánok a folytatáshoz!

  11. Nos, amint tudjuk, a hangdobozok terhelhetőségének megadása az egész audio biznisz egyik legingoványosabb területe. Itt még én sem tudok nagyon okos lenni… 🙁
    Amikor kijöttünk a Kolibrivel (még TMP zászló alatt) nem sok tapasztalat volt arról mit bírnak, ezért lett -biztos ami biztos alapon- szerényebben specifikálva. Azóta kiderült hogy -persze a józan ész határain belül- elég jól meg lehet hajtani őket. Az eredeti 15W-os minimum talán éppen elég lehet, de ott valószínűleg szenvedni (torzítani) fognak nagyobb helyiségekben hajtva, szóval úgy gondolom legalább 20 becsületes Watt kell a meghajtásukhoz. A felső határ az pusztán elméleti (bár 80-nál nagyobb erősítőt semmiképpen nem ajánlok hozzájuk – főleg egy két üveg etilalkohol tartalmú ital elfogyasztása után), szóval ez is a józan belátásra van bízva ki mit akaszt elé.
    A váltók alkatrészértékei minden madárkában azonosak, minimális eltérés a panelek méretében, és a tekercsek típusában lehet (miután a Sonopart – volt Hangtechnika Kft) nem tudott kétszer azonos fizikai megjelenésű tekercseket szállítani azonos típusszámmal fél éven belül sem… 🙁 )
    Tehát: mostani meglátásom szerint 20 és 80W közötti erősítőkkel ajánlom őket párosítani.
    A blog címének publikálását akkor hagyjuk, aki akar az megtalál így is, vagy más módon küldök értesítést hol talál meg…. tényleg nem szeretném hogy egy-két nem túl jószándékú „mindentudó” megjelenjen közöttünk is.

  12. A fentit en veszelyesnek gondolom (fö a nyugalom motto miatt).

    András, van különbseg a Kolibrik között ? (tök egyedinel en pl. el tudnam kepzelni, hogy hangszorok szorasa miatt kicsit mas a valto, de azt is el tudom kepzelni, hogy azert ez tulzas=borzaszto rossz lenne lenne hangzasbeli nyereseg / idöraforditas tekintetben; azaz: nincs, mert nem „éri” meg)
    A hatsojukon a tablan van különbseg, a vilagos az enyem, masik az avx-en latott hirdetesböl:

    van „tudomanyos” háttere ennek ?

  13. AVX-ről „kimúltommal” elindult a pezsgés a Kolibri topikban…. 🙂
    Ott páran érdeklődtek a blogom iránt, de én már -lévén kitiltott- nem tudok ott üzenni senkinek.
    Így megkérek egy olyan blog-társat aki ott is aktív tag, hogy ha gondolja tegye közzé a Kolibri topikban a blog elérhetőségét (remélem nem fogom megbánni…..)

  15. Kedves András!
    Mivel úgy érzem, hogy lassan indul itt a diskurzus (talán túl kevesen vagyunk még, meg mintha mindenki várná, hogy a másik kezdje), én bekekezdenék. Hátha belendülnek a többiek is.

    Szívesen meghallgatnám az új dobozt, békeidőben talán össze is jön majd. A kis Celestionokat félreraktad? Amit írtál róluk, az alapján elég ígéretesek voltak. Bár emlékeim szerint az MS-ek is türelmesen kivárták a sorukat. 😉

    Sajnálom, hogy a Vándorok végül nem épülnek meg – bár én nem vonódtam be a projektbe, de szívesen láttam volna, hogy még egy pár kirepül.

    Egy röpke reagálás a d-osztály témához: Bár ez sem érint közvetlenül, mivel úgy érzem, néhány évtizedre letudtam az erősítő kérdést ;), de azért kicsit nyilván piszkálja a kíváncsiságomat. Mindazonáltal, a műfaj jellege (nem teljesen kiforrott konstrukciók, a hazai hálózattal inkompatibilis trafók+kötelezően ajánlott, de átlagfelhasználó számára bajos szűrőhangolás…) miatt a nem szakember zenebarátok csak a partvonalról szurkolhatunk a fejlesztéshez. És ha jól értettem, az általad idáig legjobbnak ítélt csippel szerelt erősítők nem igazán plug and play modellek – némi szeretetteljes és hozzáértő törődést jó néven vesznek. Létezik olyan típus, amelyik már méltányolhatóan jó hangú, de nem „foglalkozós”? (Populse?) Illetve a szűrő hangolás kérdésére létezik-e laikusok számára is kivitelezhető, univerzális megoldás? Mivel többször is utaltál rá, hogy elengedhetetlen az adott hangsugárzóhoz hangolni, ezért ennek hiányában az átlagfelhasználó pákaszüzek részére a D-osztály egy beteljesületlen ígéret marad.

    1. A Celestion-ok jól vannak, megvannak , a műhelyben letakarva várják a sorukat. Ami el is fog jönni, ha belül megérett rá az idő. (az MS-ek bő két évig vártak…. 🙂 )
      Madárkából lesz még egy pár -ha nem is vándor- egy korábban megrendelt pár, aminek most jött el az ideje (dobozkészítési mizériák okán). Ha érkezik rendelés, lehet ráveszem magamat többre is -a szokásos feltételekkel (hangszórók, dobozok a megrendelő által intézve).
      D osztály…. Sajnos-sajnos a működési elvükből következik, hogy itt egy konkrét impedanciára méretezett szűrővel nem fogunk messzire jutni. A mellékelt képen látható, hogy különböző terhelésekkel milyen lesz a szűrő átvitele. 20 kHz-nél a 2 Ohmos és 8 Ohmos terhelési görbe között 6dB a különbség, de már 10k-nál is 3 dB. Ja, és ezek tiszta Ohmos terhelésre vonatkozó görbék, amiből meg elég kevés van hangdobozok esetében (kb. úgy 0)
      Bár ez nem tűnik soknak, de sajnos a hatása nagyon is az. Ahogy írtam, nem pontosan passzoló szűrővel vagy fedett, fátyolos lesz a magastartomány, vagy megjelenik az a bizonyos „üveghang”, ami hosszú távon eléggé elviselhetetlenné tud válni.
      Ezt sajnos tudomásul kell venni, ez a technológia ezt teszi lehetővé. Elvileg el lehetne képzelni valamilyen relékkel kivitelezett többállású kapcsolható szűrőt a kimenetre, de ezt elég nyűgös és költséges lenne realizálni.
      Gyárilag a D erősítők úgy 90%-a 4 Ohmos terhelőellenállásra (még csak nem is impedanciára) van méretezve, ez pedig 8 Ohmon a névleges vágási frekvenciánál (általában 40 kHz) 4 dB emelést eredményez. Amint máshol írtam, elég sok hangdoboz még ennél is magasabb impedanciát mutat a nagyfrekvenciás részen, nem ritka a 10-14 Ohm sem, az meg már 10 kHz-nél is durván elviszi a magastartomány hangját. A legtöbb ilyen erősítőben van ugyan a kimeneten egy soros RC tag (Zobel) ami a terhelőimpedanciát igyekezne korrigálni a vágási frekvencia környékén, tapasztalataim szerint mérsékelt sikerrel.
      Ez van. Így sajnos elég ritka eset lesz (lehet) az, hogy frissen melegében kicsomagolt D osztályúnk tankönyvi viselkedést produkáljon a teljes frekvenciasávban, ha pedig nem szakmánk az audio barkácsolás akkor be kell érnünk azzal amit kaptunk.
      (vagy nekiállunk kirakósdizni 20 pár hangdobozzal, aztán egyikkel csak jó lesz…..)
      És itt sajnos mindegy hogy 5 ezer Ft-os kínai panelről, vagy 100-szor drágább audiofil erősítőről van szó, ez a szabály egyformán érvényes mind a kettőre….. 🙁

  17. Pár szó a „finomhangolásról”. Ha még nem unjátok…. 🙂
    Aki követi az eseményeket tudja, hogy a jelenlegi lejátszó rendszerem végén a Mordaunt Short Mezzo 2-es dobozok némileg (…) módosított változatai szolgáltatják a zenét utolsó (na jó, előtti) láncszemként.
    Ezekkel is mókoltam egy darabig amíg eljutottak arra a pontra, hogy most már kényelmesen hátradőlve, fenntartások nélkül el tudom fogadni a hangjukat.
    Jó néhány óra kísérletezés után sikerült elérnem oda, ahol egyszer már jártam jó 25 évvel ezelőtt (nem röhög, együttérez…), vagyis hogy a végső hangzásegyensúlyt, a hangkép koherenciáját a magas és a mélytartomány közötti -rendkívül törékeny- szint és fázisegyensúly határozza meg. Konkrétan: ez esetben a magassugárzók előtti szintejtő ellenállások értékének behangolása volt az ami elhozta azt a bizonyos mágikus egyensúlyt.
    Miért is fontos ez? És ha igen miért ennyire?
    Nem tudom hányan és mennyire ismeritek a Totem hangdobozok történetét. A Mani 2 névre hallgató kétutas kompound-reflex dobozokról van szó, amelyek jó pár évig tanyáztak a Stereophile magazin „B” kategóriás ajánlott komponenseinek listáján. Ami azért nem kis eredmény (ismerve a konkurenciát).
    Nem hiszem hogy sokan láttátok a hangváltóját, nincs is kép a neten róla. A lényeg: a magassugárzó szintbeállító ellenállása egy 5W-os Dale gyártmányú metál-oxid (MOX) típus, aminek az értéke 1.82 Ohm.
    Nem 1.8, nem is 2.
    Aki járatos az elektronikai szabványokban, az rögtön tudhatja, ez nem szabvány érték. Kb. két hét kísérletezés-hallgatózás eredményeként jött ki ez az érték, amiből rendeltünk is a Dale-től 2000 darabot, mert kevesebbet nem lehetett. Nem volt olcsó mulatság, de szerintem az összes máig eladott Mani 2-ban ezek az ellenállások kerültek felhasználásra.
    Ez a történet ismétlődött most meg az M-S dobozokkal, annyi különbséggel hogy itt az ellenállás értéke 3.15 Ohm lett, és nem lesz belőle 2000, de még talán 2 db sem rendelve.
    Lehet hihetetlennek tűnik amit leírtam, de ez van… 3 Ohmmal túl fényes volt a hangzás, 3.3-mal meg már tompába hajlott. Így maradt 3.15, ezzel együtt tudok élni (amíg egy ennél jobb hangdobozt nem találok 🙂 )
    Ehhez annyit, hogy tessék ezt a történetet összevetni a legtöbb hangdobozban található szabvány sor értékű (2.2 -3.3- 4.7 Ohm, stb.) 10% tűrésű kerámia kockaellenállásokkal, aztán már kevésbé fogunk csodálkozni miért olyan sz@r a (legtöbb) hangsugárzó amilyen. (És ez csak egy része a történetnek, a filléres bipoláris elkókról , gagyi vasmagos tekercsekről, és kínai hulladék MKT kondenzátorokról -amelyeket még úgymond „neves” gyártók is használnak manapság-, még nem is esett szó)

  18. Örömmel látom, hogy az AVX-en még mindig életben van a Kolibri….. Ezúton is köszönöm a hozzászólóknak a bejegyzéseket. Igaz én már nem tudok hozzászólni, és az is lehet hogy kicsit elkapkodva próbáltam „halálra ítélni” a madárkákat. 🙁 Mert ennél azért többet érdemeln(én)ek.
    ((szerintem))

  19. Néha azért beleolvasgatok az AVX egyes rovataiba, (pl. ezotérikus rovat) és az ott olvasottakat látva igencsak örülök annak hogy kiszálltam abból a közegből. Az a fajta egópolírozó fostalicskázás ami ott megy nagyon szomorú…. Azon gondolkodom, hogy azoknak akik folyamatosan ilyen dolgokon görcsölnek, mikor van idejük ZENÉT hallgatni. Vagy hogy egyáltalán érdekli e őket a zene, vagy csak egyfajta pótcselekvés, és ürügy a kommunikációs kényszerük kiéléséhez. 🙁

  20. Várakozásomat felülmúlva idáig 15 új tag regisztrált az oldalon…. 🙂
    Köszönöm az érdeklődést és a bizalmat mindenkinek, igyekszem majd rászolgálni.
    Írjatok, kérdezzetek bátran, itt nincsenek marionett moderátorok… (én meg igyekszem toleráns lenni amíg lehet, ezt ígérem)

Vélemény, hozzászólás?