546 thoughts on “Üdv mindenkinek!”

  1. „Ha Európa engedi, hogy a szomszédságában szuverén államok essenek leplezetlen birodalmi önkény áldozatává, akkor azzal saját biztonságát is veszélyezteti. Az Európai Unió csak egységesen tud hatékonyan fellépni a terjeszkedési ambícióit újra nyíltan hirdető Oroszországgal szemben, és csak egységesen tudja nemzetközi szerepét a multipoláris világban megerősíteni, így garantálva polgárai biztonságát”

    Napi kvíz: honnan az idézet?

    1. https://index.hu/kulfold/2025/03/07/orban-viktor-eu-csucs-europai-unio-brusszel-ukrajna-orosz-ukran-konfliktus-szavazas/

      Értitek ugye? Amikor a világ a totális felfordulás és káosz kellős közepén vergődik, ahol jóformán senki nem tudja hová álljon, mit csináljon hogy ne legyen egy újabb világégés – kivéve persze azokat a gazembereket akik ezt gerjesztik- akkor viktorunk majd jól megkérdezi Homokbödögén Mári nénit meg Feri bátyámat hogy az általuk évtizedek óta sulykolt propaganda szólamait visszaböfögve ugyan mondja már meg hogy szerintük legyen-e Ukrajna NATO tag vagy nem.
      Mert ha van valaki aki ezt bizonyosan el tudja dönteni akkor azok természetesen ők lesznek. Nem? De.
      Szerintetek a két nevezett alany vajon hogyan fog vélekedni erről két rettegés között? Mert erre kétbitesnél komplexebb agyberendezésű ember valószínűleg nem fog reagálni.
      Hogy jó lesz-e nekik ha a parlamenten újra a vörös csillagos vagy a „stars and stripe”-es zászló leng majd? Mert pillanatnyilag -ha a vezetőink szándékát és tetteit nézzük- más lehetőségünk nem nagyon lesz…. 🙁

  2. Attól tartok a blogocska felkerült az ÁVH listájára (mondjuk okkal) mert eléggé akadozik, meg fura üzenetek jönnek ha be akarok lépni…. ” a kapcsolat nem biztonságos”, a „kiszolgáló nem elérhető” meg hasonlók.
    Ne de ha egy nap eltűnök, legalább tudjátok miért. 😉

  3. „A Föld és lakóinak nagy pechje, hogy két súlyosan korlátolt ember irányítja a világ két hatalmát, két óriási fegyverarzenál felett rendelkezve. Ahogy azt a napokban egy brit elemző megjegyezte: „Az emberiség jelenleg a demokráciából az idiokráciába vezető úton halad.”
    https://24.hu/kulfold/2025/03/06/orban-veto-eu/

    Nem csak kettő az a kettő… Van ott még pár aspiráns azok se….ébe ragadva, akik méltán pályázhatnak a „világ idiótája ” címre. Van egy olyan egyre erősödő érzésem, hogy ennek a patkánynak elég hamar nagyon csúf vége lesz….

  4. Nézem ezt a képet, és a kognitív képességeim csődöt mondanak…. 🙁 Márminthogy a tanult képességeim és mintaazonosító algoritmusaim alapján nem tudom beazonosítani mit is látok…. Tárgyat, embert, növényt, vagy valami egészen mást?

  5. Végre megszólal egy (és egyre több) épeszű ember is az amerikai kontinensen.
    Aki teheti és tud angolul, nézze meg, édemes…. Így beszél egy épeszű, egyenes és nem „megcsicskuló” politikus ha a nemzete gazdaságát biztonságát érzi veszélyben ostoba felelőtlen emberek árulása, hülyesége miatt..
    Most különösen büszke vagyok 1/3-nyi kanadai mivoltomra, hiszen 15 évet éltem abban a nagyszerű országban.
    És ha ezt az embert összehasonlítom a mi „vezetőinkkel” [az „elvesztőink” kifejezés helytállóbb lenne] nagyon bánom hogy visszajöttem… 🙁

  6. Má’ megin báncsák szegény mimagyarokat! Most épp a testvéri kapcsolatot eláruló lengyelek….Milyen nagy kár hogy minden szó igaz ami ebben elhangzik. 🙁 :

    A felirat elég sz.r, tipikus guglis hangazonosítás alapú szemét…..

  7. Kicsit sötét lett… Nem szeretnék sem vészmadár, sem túlzottan pesszimista lenni, de most van egy olyan nagyon rossz érzésem ami eddigi életemben még soha nem volt. Pedig volt pár igen feszült pillanat az elmúlt jó 60 évben is a világon.
    Egy vicc jutott most erről eszembe. Jobb híján.

    Bennszülöttek elfognak egy misszionáriust, berángatják a faluba, odakerül a törzsfőnök elé, aki a felbolydult tömeg gyűrűjében dühödten, a lándzsájával hadonászva ordítozik a képébe.
    – Végem van, gondolja emberünk…
    Ekkor a feje felett megszólal egy öblös éteri hang:
    – Még nincs véged!
    – Hogyan? Hogyhogy nincs végem, nem látod mi történik??
    – Tedd amit mondok! Tépd ki a lándzsát a törzsfőnök kezéből, és döfd a szívébe!
    A férfi kicsit hezitál ugyan, de látva hogy más lehetősége nem nagyon lesz így is tesz, szíven szúrja a törzsfőnököt aki holtan esik össze.
    Ismét megszólal hang a magasban:
    – Na MOST van véged!!

    Szóval… higgyétek el, tiszta szívemből kívánom hogy ne legyen igazam, de látva a világban szinte mindenütt párhuzamosan kibontakozó események horrorisztikus fordulatait van egy olyan baljós előérzetem, hogy a többé kevésbé kiszámítható és biztonságos mindennapi világunk most, az elkövetkező pár hétben-hónapban fog darabjaira hullani. Azt ne kérdezzétek hogy hogyan és mennyire, de abban majdnem biztos vagyok, mostantól semmi nem lesz újra úgy ahogy azt megszoktuk eddigi életünkben.
    Ha nem lesz igazam -és őszintén remélem csak túlzó képzeletem játszik velem- akkor ígérem hogy a nyár folyamán valahol szervezek egy jó bulit ahová meghívom azokat akik benne vannak egy kis elborulásban….

  8. Ezt most komolyan kérdezem, hátha van valakinek valami értelmes magyarázata:
    Hogy a f@ßba jutottunk IDÁIG ?? Hogy egy állítólag európai országot egy ilyen meghatározhatatlan állagú és kémiai összetételű, elburjánzott rosszindulatú sejthalmaz vezethet?

  9. „Ami kialakulóban van, az egy kormányközi alapon, az Európa biztonságáért (ideértve Ukrajnát is) tenni hajlandó országok szövetsége lesz. Nem EU-s keretben, mert a rendszeres magyar, eseti szlovák, ciprusi, stb. vétó és együtt-nem-működés vállalhatatlan kockázatot jelent egy olyan világban, ahol nem lehetünk biztosan benne, hogy mögöttünk áll az amerikai támogatás. (…) Azokat pedig, akikben nem lehet megbízni, ebből egyszerűen ki fogják hagyni. Ez történik éppen most: Londonban nincs ott sem a magyar, sem a szlovák kormány képviselője. Nem is lesz.
    A magyar kormány példátlan vaksággal még örül is annak, amit a Trump-adminisztráció csinál – noha a történelemből éppenséggel mi is megtanulhattuk, hogy kis országként egyedül maradni olyan világban, ahol a nagyhatalmak erővel érvényesítik az érdekeiket, ritkán szerencsés. Hogy az Orbán-kormány mindezt ideológiai megfontolásokból, nettó ostobaságból csinálja, vagy esetleg a vezetés egy része mostanra orosz ügynök, a várható végeredmény szempontjából mellékes. A várható végeredmény ugyanis jelenleg az, hogy Magyarország teljes gázzal robog egy zsákutcában befelé.”

    Ez van.

  11. „A gazemberek oldalára álltunk … Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet.” Ezt írta 1941. április 3-án elkövetett öngyilkossága előtt Teleki Pál miniszterelnök.
    Aztán most a tegnapi napon, hazaáruló gazemberekből álló kormányunk jelesebb tagjai ismét bebizonyították, hogy Teleki óta semmi nem változott. Megint sikerült kiállniuk a gyilkosok mellett . De neki legalább volt annyi gerince hogy bevallotta, és végzett magával.

  12. Ennyi:

    „Miért harcolunk? Mert ez a hazánk és nincs belőle másik.
    Nem vagyunk hajlandóak az oroszok feltételei szerint befejezni a háborút, hogy a társadalmunk kollektív depresszióba esve onnantól csak azt várja, hogy a magát kipihenő, jobban felkészült Oroszország mikor támad ránk újra. És nem akarunk tovább ütközőzóna lenni a totalitárius Oroszország és a jól táplált, biztonságos Európa között. Elfogadhatatlan, hogy Ukrajna egyszerű tétel legyen egy olyan barbár diktatúrával folytatott bonyolult alkufolyamatban, amelyik a civlizált világ többi részét nukleráis hisztizéssel zsarolja.”

    Van kérdés pajtások?…. 😉

    2. A probléma annyiban eszkalálódott az elmúlt napokban, hogy Ukrajnának -és most már Európa épeszűbb részének- immáron nem egy, hanem több barbár diktatúrával kell szembenéznie amelyek a vesztét akarják. Természetesen nekünk is sikerült egy helyet kikaparni ezek között, amit az elmúlt századokhoz hasolóan a történelem – korábbi világégésekben mutatott hősies szerepvállalásainkhoz hasonlóan – valószínűleg igen magasra fog értékelni. 🙁

  13. Töprengek ezen a megszüntetés dolgon….. 🙁 Látom hébe-hóba még most is akad új jelentkező a blogba, bár hozzászólásokban kevesen jeleskednek. No persze a „jut eszembe” rovat tartalmát visszaolvasva ez nem túl meglepő, de a világ, és azon belül is kicsiny hazánk politikai gazdasági erkölcsi-szellemi állapotát tekintve nem csodálkozom magamon…. Sajnos ilyen vagyok, nehezen nyelem ennek jobb sorsra érdemes (?) országnak a sorsa miatt érzett tehetetlen dühömet (bika a születési jegyem…) Ha van olyan akit megbántok az odaszúrásaimmal, sajnálom, higgyétek el, nem személyes indíttatású a dolog. Tudjátok: akinek nem inge….
    Szóval lehet mégis bevállalok egy újabb évet, de most szedem össze a gondolataimat hogy milyen módon szeretném folytatni.
    Legelsősorban is azt szeretném elmondani hogy ezt a „szakmát”, hobbit, megszállottságot, vagy nevezzük bárminek nem lehet tanítani, magyarázni, csak csinálni, megélni, a régi módszer szerint (inas, tanonc, mester féle szamárlétrát) végigjárva. Hallani tanulni kell, nagyon kevesen születnek úgy, hogy bizonyosságuk van arról hogy amit ők hallanak az az auditív „valóság”. Ne értsétek félre, magamat sem tartom ilyen kiváltsággal – tehetséggel megáldott csodadoktornak, mindössze van pár tízezer órányi zenehallgatási, tervezési, vagy nevezzük inkább így: barkácsolási tapasztalatom.
    Meg van még egy nagyon érdekes tulajdonságom -képességem ami lehet valóban elég ritka, névlegesen az hogy az auditív memóriám, és a belső hallásom nem túl rossz. Modhatnám azt is hogy egészen jó 😉
    Olyan emberek hangjára emlékszem kristálytisztán akikkel életemben talán pár órát, és azt is hosszú – hosszú évekkel ezelőtt beszéltem. Volt osztálytársak (általánosból is), munkatársak, barátok, régen halott nagyszüleim hangját hallom -és valóban hallom- megszólalni ha rájuk gondolok, bár sokuknak az arcát már nem tudom felidézni.
    No és igen, ezzel együtt -amit azért már kicsit félve írok le- ha meghallok egy zenét, – legyen hangszeres vagy elektronikus (!) – azt is belül hallom hogy hogyan KELLENE szólnia ideális körülmények között egy majdnem tökéletes rendszeren. Persze megintcsak , : szerintem.
    Lehet ezért most sokan megmosolyogtok, vagy rámborítjátok a blogot, de éppen ez az amiért az évek során néhány -meg merem kockáztatni- elég jó, és néhány piacilag is sikeres és elismert hangsugárzót sikerült összeszkábálnom.
    Ja igen: Erősen megfogadtam hogy politikai jellegű megjegyzéseket igyekszem majd kevesebbet tenni, legalábbis nem első dühömben. 😉
    Folyt. köv. , ennyi mára….

    1. Én mindig örömmel olvasom értelmes emberek bármiről is szóló írásait, így a Tieidet is. Sajnos egyre kevesebb az ilyen felület, vagy csak kevésbé jut el egy átlagemberhez. Az USA-ban most történő változások sötét jövőt festenek, a gyűlölet az összes közösségi médiában megállíthatatlanul fog terjedni, és ez hozzánk is még inkább begyűrűzik, pedig már most is nagyon sz@r a helyzet. Az álhíreknek nem lesz, ami/aki gátat szabjon, és az a borzasztó, hogy ezeket sokkal inkább elhiszik a tömegek, mint az igaziakat.
      https://telex.hu/techtud/2025/01/11/donald-trump-elon-musk-jeff-bezos-mark-zuckerberg-sundar-pichai-sam-altman-google-meta-alphabet-amazon-adomany

    3. hifi terén pedig komoly tudásbázist alkottál ide, ami tizenéves távlatban is időtálló és hiánypótló.
      önmagában csak ezért ragaszkodnék az oldal fennmaradásában, függetlenül attól, hogy milyen gyakran írsz rá újabb bejegyzéseket. tehát konkrétan még elhagyatva is értékes, ezt nem győzöm hangsúlyozni!

      nem a politikáért járok ide, főleg hogy egy másik buborékban vagyok.. 😀
      de úgy gondolom, számodra is hasznos, hogy ne magadat őröld a napi szarral, hanem kiírod magadból, egyfajta szelepként használva az oldalt.
      (évtizedes távlatból mondhatom, hogy életminőségjavító volt számomra, hogy elhagytam a napi hírek, az aktuálpolitika „fogyasztását”, főleg a fősodratú média hazugságában tolmácsolva.
      teljesen felesleges felhúznom magam olyan dolgokon, amikre gyakorlatilag semmi befolyásom.
      sokan összetéveszthetik ezt a strucc üzemmóddal, homokba dugott fej, stb., de valójában minden fontos hír így-vagy-úgy eljut hozzám időben.)

      továbbá ha bármikor lesz újabb eladó holmid, itt egyetlen bejegyzéssel elérsz egy lojális célközönséget, nem kell köremailhez, körbetelefonáláshoz folyamodni, (hogy az apróhirdetési oldalakat ne is említsem).

      a többiek aktív és passzív jelenlétével pedig egy értékes közösség épült az oldalad köré, amiért szintén kár volna..

  14. Nos-hát… ez is eljött 🙁
    Ez év február elsejével a blog megszűnik, kérem ne kérdezzetek, ne biztatgassatok, ez végleges döntésem. Elfáradtam , mint Don Quijote egy hülyékkel túltelített bolygón. Ebben az eltorzult, szétcseszett országban nem kívánok több észt osztani, de igazából még meg sem szólalni….
    Ne vegyétek magatokra, véleményem a népesség túlnyomó többségét alkotó (lásd: Sturgeon törvénye -[90% of everything is crap] -keress rá) igen nagyszámú mérsékelt értelmi képességű néptömegére vonatkozik.
    Ha mégis valamilyen csoda folytán ez a nemzetpusztító gazember csőcselék (értsd: Magyarország jelenlegi kormánya) eltűnik a süllyesztőben, talán lehet visszatérek. De ehhez nem fűzök vérmes reményeket.
    Tudom, teljesen tisztában vagyok vele, hogy érzéseim, véleményem elfogult és szélsőséges, de ez, én ilyen vagyok. Most pedig abban a helyzetben vagyok, amikor már nem tudok többet a hócipőmbe szuszakolni….
    Ha bárki bármilyen okból úgy érzi, hogy szüksége van a tudásomra vagy tanácsaimra, ezután e-mail-ben vagy telefonon keressen.

  16. Nem, nem haltam meg, még talán teljesen el sem hülyültem és meg sem süketültem…. A hosszú csend oka más volt. Egyrészt még mindig küzdök a fogyatkozó egészségem megtartásáért, amire -egészségügyünk tragikus állapotát tekintve- nem sok remény van. Magánorvoshoz kellene mennem, valószínűleg többször, hosszabb ideig hogy egyáltalán remény legyen a gyógyulásra, de csodás államunk által nyújtott nyugdíjam erre édes kevés lesz….
    Másik ok. Nem hagytam fel a „jó hang” hajkurászásával, csak már kicsit szelídebb tempóban teszem, és igyekszem szintetizálni azt a rengeteg információt-tapasztalatot amit szakmai pályafutásom jó 45 éve alatt összegyűjtögettem. Sok kacskaringó, kísérletezés, fejtörés, tévút volt az állomások sorában, de talán mostanra kezdem sejteni hogyan lehet valamiféle ösvényt vágni az audio világának sűrű, sötét és néha elég barátságtalan dzsungelében. Hogy egészen pontos és őszinte legyek, azt nem fogom tudni megmondani (honnan is tudhatám, hiszen mindenkinek más az üdvözülés útja) hogy mi a tuti-nyerő mindent verő megoldás, abban viszont talán tudok segíteni, hogy mik azok az irányok amiket érdemes elkerülni….
    Ha megérik rá az idő -remélem hamarosan- publikálni fogom, hátha lesz benne némi használható információ a sűrűben nehezen tájékozódó sorstársaimnak.
    Van egy harmadik ok is, ezt gondolom észrevettétek a „Jut eszembe” rovatban. Ami pedig az, hogy egyre nehezebben viselem azt az erkölcsi-szellemi fertőt ami lassan elárasztja a világot, szegény kis hazámat meg főleg. Amikor visszajöttem Kanadából (2000-ben) , talán még volt valami remény hogy egyszer ebből itthon egy élhető, normális ország lesz, többségében normális emberekkel. Mára eljutottam oda, hogy már az utcára sem megyek ki hacsak nem feltétlenül szükséges, mert sajnos egyre kevesebb emberi arcot látok, annál több lehajtott fejű, a virtuális univerzum által beszippantot és kimosott agyú szerencsétlen flótást, akinek már szinte semmilyen kapcsolata nincsen az őt körülvevő világgal. Hogy erről ki, kik tehetnek? Gondolkozzon el rajta aki akar, de megsúgom, nincs egyszerű válasz.
    Amit lát akinek még van rá szeme, az egy jó évszázada folyó dezintegráció utolsó és rohamosan gyorsuló fázisa, elsötétedő, lebutított, agyonmanipulált tömegekkel, a világ minden részén.
    DE… nem filozófiai blogot akarok írni, úgyhogy megyek is vissza a műhelyembe folytatni a számomra végre végállomás rendszerecském összefércelését. Amiről 20-30 éve meg sem mertem volna álmodni hogy az lesz ami most alakul….. Folyt köv.

  18. Kedden délután végre sor került a majd’ fél évig halogatott szívkatéterezésemre…. Az első vizsgálatok szerint sikeresen, a többi meg majd kiderül.
    Nem szeretek túlozni, de ez a kis „műtétecske” életem első három legrosszabb-fájdalmasabb élménye között is előkelő helyen áll… Hozzá vagyok szokva több-kevesebb fájdalomhoz, de itt amikor elkezdik a nitrogént pumpálni a combi ütőéren át a szívbe vezetett ballonba, na az nem semmi.
    A szíved helyén hirtelen egy jégtömb (ez nálam a halálfélelem fizikai szinonímája), a fejed meg – a fellépő pillanatnyi oxigénhiány miatt- éppen lerobbanni készül a nyakadról. Mindezt 4×3 percen át. Ehhez még a beavatkozás végén -bónuszként- pár percig közvetlenül „sokkolják” is a szívet ami testszerte heves izomrángásokkal jár. Leírhatatlan élmény…. Ja és befejezésül az újraindítás (kardiverzió), de ezt szerencsére már altatásban végzik, és csak a mellkason napokig égő-viszkető két folt emlékeztet rá.
    Szóval most megint jó pár nap szigorú pihenés meg intenzív gyógyszerszedés következik, aztán majd meglátjuk.
    Mindezt azért írtam le mert -az amúgy is elég ritka jelenéseim mellett – a közeljövöben nem nagyon leszek aktív a portálon.

    2. No persze, erről idáig nem nagyon beszéltem…. Béla Andrásnak lettem keresztelve, de jó 12 évvel ezelőttig az elsőt használtam, akkorra lett tele a hócipőm a „Bélasággal”.
      Akik régen ismernek azoknak ma is Béla vagyok, de nem szeretném ha ez újra rámragadna.
      Fiatal éveimben gyakran voltam béka-Béla, meg béna-Béla néven gúnyolva, így nem csoda ha egy idő után elegem lett belőle. 🙁

      1. Bocs! 😀 nem tudtam róla, de sikeresen beletrappoltam a közepébe! 🙂
        nyomdahibának hittem, pedig régen még odafigyeltek a pontosságra, főleg riportalanyok esetén…
        itthon a családban a József volt a béna név…
        a nagyrabecsült trombita tanárom Józsi volt, nála a lajosozás ment, ha valakit degradálóan akart megszólítani.. 😀 ezzel pedig én fürödtem be egy Lajos társaságában, aki egy „na!!”-val elegánsan jelezte, hogy azért nana! 😀

Vélemény, hozzászólás?