Zsibogó

Jó Debreceniként elnevezve, ezen a felületen lehet -a leírt feltételek mellett- hangtechnikai holmikat eladásra, cserére hirdetni, keresni.

Kérek mindenkit, csak olyan terméket hirdessen vagy keressen aminek legalábbis köze van a hobbinkhoz (pro audio-t, számítástechnikát, telefont,  TV-t, benzines fűnyírót NEM!!)

637 thoughts on “Zsibogó”

  2. Továbbá….
    Mostantól kizárólag 10 kg-nál könnyebb, kisméretű erősítőket , hangdobozokat, és egyéb olyan hangtechnikai dolgot fogadok javításra és tuningra ami nincs teleültetve mustármag méretű felületszerelt alkatrészekkel, és lehetőleg található hozzá a neten kapcsolási rajz vagy szervízkönyv. Magnót, lemezjátszót, streamert pedig semmiképpen. Ezen túlmenően olyan dolgokat sem amit előttem már „megszakértettek”, bárki is követte el.
    Nem vagyok sem súlyemelő bajnok, nem akarom hetekig kerültgetni a beígért, de időben el nem szállított bőrönd méretű dobozokat, plusz nem szeretek bekötött szemmel aknamezőn sétálgatni (kapcs. rajz nélkül 800 db. felületszerelt alkatrészes holmikon barkochbázni).
    Megértéseteket köszönöm.

    1. Fentiekhez: azokat a készülékeket amik az említett feltételeknek megfelelnek kizárólag személyes ide és visszaszállítás esetén tudom vállani, úgy hogy átvételkor a megrendelő meggyőződik a hibátlan működésükről .
      A dolog természetéből adódóan az ajtón kikerülésük után semmilyen garanciát nem tudok rájuk vállalni. Túl sokszor égettem már meg magam a túlkoros és más által megpiszkált készülékek körüli vitákban. Mint legutóbb is, a nálam órákon át tesztelt és hibátlanul működő tuningolt erősítő a futárral történő érkezetetés után recseg ropog és búg. Na ebből lett örökre elegem…..

  3. https://avxforum.hu/forum/viewtopic.php?f=33&t=221309

    Mielőtt valaki megkérdezné: Nem, ezek nem LS 3/5-ösök. Kínai koppintás, utángyártott meghajtókkal, olcsó alkatrészekkel a hangváltóban. Szóval még az általam nem túl nagyra tartott eredetiknél is „zsengébbek”….
    Ha valaki ilyesmire vágyik, van 2 pár dobozom ennél kevesebbért, és sokal jobb hanggal. (lásd: eladó dolgaim, átépített Denon-ok )

  4. Szervusz András!

    Kész a DAC (a toroiddal) ! A „hangját” nem is kommentelem inkább, hasonlóan a Douk A5-höz egy ár/érték arányban verhetetlen egység került a rendszerbe! Komolyan vicc, hogy az erősítő és a dac együtt nincs 50.000 Ft. Volt eddig a hangfal előtt (Dunaudio SING4YOU) 3-700 ezernyi dac/erősítő viszonyítási alapnak….

      1. Igen, pontosan ez, illetve opa 1612 ment bele a gyári helyett.
        A Douk A5-ben eddig a gyári ne5532 volt. Ezekkel + a Dac-ban levő opa 1612-vel nagyon rendben volt a hang. Nem hagyott nyugodni, hogy a fiókban van még 2 db opa 1612, tegnap beleraktam a Doukba….a dinamika és a tér szintet lépett, még tv adással is, viszont a magasagba vitt valami furcsa sziszegést, ami zavaró, főleg rosszabb felvételeknél. Az NE5532-vel eddig bármilyen felvétel hallgatható volt.
        Rendeltem még opa 1656-ot, illetve akliam ak05-öt kíváncsiságból, írok majd azokról is.
        András azt mondta, hogy a Douknál normális táp nélkül nem lesz nagy különbség, az én rendszeremben ezt cáfolja :).

        1. Igen, a 1612 elég kíméletlen…. a rendszer magastartomány hibáival szemben. Nálam az átépített Proson dobozokkal, az azokban levő szupertiszta hangú magassugárzókkal semmi ilyet nem tapasztaltam. Nézzük a dolgot más szemszögből. Lehet most hallod azt amit a rendszered csinál, az 5532nek van ez a jótékony elkendőző tulajdonsága, tehát hazudik. (közismert tény)
          A 1612 meg nem. 😉 A 1656 magasakban elnézőbb lesz, viszont középtájt meg kicsit keményebb a 1612-nél. Kinek mi fog beválni-tetszeni a rendszerében.
          Tanuljuk már meg végre, nincs jó opamp meg rossz opamp (na jó utóbbiból azért akad pár: 5532, LM833, TL072, NJM4558, 4560, OP275, stb.) csak nem a megfelelő IC kerül a megfelelő helyre…..

          1. Én is így látom, betárazok néhány típussal, aztán ezekkel simán lehet a rendszert „hangolni”. Idén még megpróbálom összehozni a tápot, a többivel kapcsolatban, ami meg még a fejemben van még nem mertelek felhívni 🙂

          2. Van egy Opamp ami nálam eddig mindent zsebretett, csak sajnos van vele pár probléma.

            https://www.audiosciencereview.com/forum/index.php?threads/texas-instruments-lme-49990-operational-amplifiers-new-old-stock-4-pieces-opamps.49259/

            https://www.ebay.ca/itm/323056560453

            1. már nem gyártják, nagyon nehéz hozzájutni.
            2. ha van is még, igen drága jószág- ahogy látható, jobb esetben is 4 db 50 dollár szállítással együtt.
            3. csak szimpla tokként (SOIC 8) létezik, speciális duál adapter kell hozzá standard kettős opamp-ok helyére berakni.
            4. hűteni kell -ki rézlemez darabokkal- mert igen forró lesz üzem közben.

            Mindazonáltal azok közül (kb. 20 típus) amit eddig próbáltam, ez elég szignifikánsan jobb mindegyiknél. Olyan mintha a többi legjobb tulajdonságait sikerült volna összegyúrni egy típusban.
            – zéró színezettség és torzítás
            – iszonyat módon bír „hajtani”, gyors, feszes ,dinamikus és erőteljes hangzás
            – mindemellett kellőképpen finom és részletező is.

            Szóval ha valaki talál ilyet valahol, ne habozzon. Még mindig olcsóbb mint a túlhájpolt és röhejesen túlárazott diszkrét műveleti erősítők jó része. Az Ali-s változatot felejtsük el, hamisítvány…. 🙁

            LME49990

  5. https://avxforum.hu/forum/viewtopic.php?f=32&t=220382

    Sokáig tiszteltem a márkát, rengeteg nagyszerű terméket adtak az audio világnak (Kanadában2 évet dolgoztam „authorized” szervízükben). Ez a holmi azonban -ezért az árért – (itthon 200 e. felett) eléggé eltévedt a térképen.
    2019-ben került forgalomba, és úgy gondolom a cég tisztelői annál valamivel többet várnának mint amivel a Quad kiszúrta a szemüket ez esetben. Gondolva itt az erősítő részre, amelyben egy pár 5 Euró körül (nagy tételben ennek feléért) monolitikus teljesítményerősítő IC szolgáltatja a szuflát. LM 3886. Mely nem volt rossz a maga korában -úgy 20 éve került forgalomba- de egy korszerű dizájn esetében megérte volna egy picit magasabb árfekvésű, de ezeknél nagyságrenddel jobb hangminőségű D osztályú végfok IC-ket (TPA3255, MA5332,stb) beépíteni ezek helyett.
    De hát ez csak az én véleményem, nyilván nem látom át ill. helyesen egy ilyen világmárka marketing stratégiáját…. 🙁

  8. https://avxforum.hu/forum/viewtopic.php?f=68&t=201400
    Természetesen „feljebb lépés” miatt.
    Száznyócvanér’ ? Ugyan mán, a hülyének is megéri! Arra azért rohadtul kíváncsi vagyok vajh mi lehet benne…. Mondjuk így ránézésre lehet az egész úgy 25-30 gramm, amiből -megintcsak a külsőt véve alapul- úgy 80% műanyag lehet. Tehát kell benne lenni valaminek, ami max 5 gramm, és 180 ezret ér….
    https://arany-vetel.hu/befektetesi-arany-arfolyam
    Egy gramm színarany jelenleg 38 ezer körül van, de az nem lehet mert attól biztosan nem fogunk hátradőlni és élvezni ha a jel útjába tesszük. Akkor mi lehet az anyag, ami grammonként ennyit ér??
    Heroin nem lehet mert az már tizenpárezer/gramm áron elérhető, meg nem is vezeti a villanyt túl jól… 😀

    1. Nem látod a fától az erdőt. A „QS” matrica a lényeg. Quantum Science Audio (QSA), érted? Csak az „A” már nem fért ki.
      Múltkor vettem Adias cipőt a piacon, mondta is az eladó, ez Adidas, csak nem fért ki…

      1. Dehoooogynem!
        Most tervezem, hogy az új hangszórókábeleimet valahogy egy ilyen nyílt nap alkalmával becsempészem a nagy hadronütköztetőbe, jó magyar szokás szerint lejattolom a főgépészt , aztán majd jól meghadronütközteti nekem a mocskos kis atomjaikat, hogy tudjanak a kvantumfizika törvényei szerint működni. Már ha valaki tudja mi az…..
        Ótán majd ráírom a kábelre hogy „Higgs- bozonnal kvantumkezelt” és centinként százezerért fogom árulni. Aki pedig ezekkel hallgat majd zenét, azonnali megvilágosodásban fog részesülni.
        Semmivel nem lennék mocskosabb szélhámos mint a QSA szemfényvesztői. Ha csak negyedannyi hülye lenne a világon mint amennyi van, már az is kb. tízszerese lenne a még elviselhetőnek. 🙁

  9. „a streameléssel elérhető hangminőséget szerintem inkább felejtsük el….”
    Ezt kérlek kifejtenéd bővebben? Hasonló mélyvíznek érzem, mint a kábelezést… látom több Fb csoportban és avx-en is.
    pl. switch-ek, esetleg nem is egy, hanem több sorba kötve…, nyilván azok tápellátása, utp kábel, switchekben oszcillátor cserék stb.
    Esetleg már a szolgáltatótól (pl. Tidal) jövő online streamm-el is gond van?

    Köszönöm.

    1. Az alapvető online stream-mel IS gond van. Vagyis már az elején elég szépen elvérzik a történet.
      Mert ugye azt remélem senki nem gondolta klomolyan, hogy a Tidal-ról 24 bit 192 kHz WAV-ban, ne adj’ isten DSD-ben fog érkezni a zene…. 🙁 Jó esetben CD (16 bit-44kHz) minőség, de erős a gyanúm hogy néha 320 kB/s MP3 is be-be csúszik. Nyugodjatok meg, biztosan nem fognak minden létező zenét az elérhető legmagasabb minőségben beszerezni. (főleg ha abból épp nem is létezik ilyen…) Az meg hogy mit mond a szolgáltató -remélem sejtitek – kb. annyira releváns. mint a politikusok ígéretei….

      Ezen túl meg rengeteg múlik a helyi net szolgáltató szervereinek minőségén, (source latency, packet loss, hibakorrekció, etc.) az átviteli lánc, a modem, wifi router, ésatöbbi útban levő elem képességein is.
      Így aztán lehet talicskázni a f..t rogyásig, switch-ekkel, százezres utp kábellel, reclock-ozni rubídium oszcillátorral, véget nem érő eszmecseréket folytatni ezek hatásáról, hülyíteni magunkat meg egymást ad infinitum.

      Szigorúan magánvéleményen szerint sajnos az egész egy óriási globális szintű átverés/lenyúlás, csakúgy mint egyre inkább minden az audio (és minden más eladható termék) területén. Példa: MQA tündöklése és bukása….

      1. a helyi, file alapú lejátszásban hiszek (ill. a CD-ben), de kipróbálás-tesztelés nélkül is határozottan állítom, hogy a streamtől nem tudnám megkülönböztetni a veszteségmentes zenét.
        részben a hallásom, részben a hallgatott zenék „zajossága” miatt.
        valószínűleg a 320-as mp3-at is irtó nehéz lenne megkülönböztetnem a veszteségmentes zenétől, de mégis ragaszkodom a flac-hoz.
        (az mqa-ban pedig egy percig sem hittem és megvetem azon eszközöket, akik liszenszelték a humbukot.)

        köszönöm, hogy megerősítetted a bennem élő streammel kapcsolatos kétségeket.
        persze nem nézek le senkit, aki streamet használ, egyik hifis (és kávés) haverom pl. szopifit használ boldogan, mert nem a 320-as Ogg/Vorbis érdekli, hanem a zene.

        (részben NEM a tidalról szerzem be a zenéimet a TIDAL-GUI by yaronzz programmal.)

  11. A ferde hajlamú hálózati áram:
    „A hálózati áram önmagában is, de a csatlakoztatott eszközök miatt is nem egyenletes hullámban halad, időnként elhajlik, nem egyenletes, mely zajt generál és rontja a hang minőségét.” Zseniális
. Mert ugye a váltóáram akkor halad egyenletes hullámban ha nem hajlik el. Most akkor mi van?….. De baj egy szál se, van megoldás!
    A verzió:
    https://www.netdepo.hu/ifi-DC-Blocker-plus-halozati-zavarszuro?
    66 ezer Ft

    Aztán van az ami ugyanezt tudja de tizedannyiért

    https://www.aliexpress.com/i/1005005806223013.html
    Szállítással 6.300 Ft (a 20 Amperes)

    Kérdés? Ja igen, a 66 ezres persze biztosan sokkal jobban kikalapálja az elhajlásokat mint a tizedannyiba kerülő.
    A minősített BS vegytiszta esete…..

  12. Jó hír, rossz hír? Ki tudja?
    Ma elég mélyrehatóan foglalkoztam ezzel a bizonyos SPDIF illesztéssel. Hát, urak itt komoly gondok lehetnek. Sajnos egy -legalább a képen látható tudású – oszcilloszkóp nélkül nem sok esély van azt a hullámformát elérni amit azon láttok. A rossz hír rész: ennek a hullámformának az alakhűsége (fel és lefutó él szimmetriája, minimális túllövés/rezgés a vízszintes szakaszokon) PRIMER módon befolyásolja a D-A konverterünkből kivehető hangminőséget.
    A befolyásoló tényezők:
    – kábel és szigetelés anyaga, impedanciája, típusa (koax, vagy csavart érpár), kábel hossza (reflexiók)
    – ellenállás illesztés
    – kapacitív illesztés
    – jelszint beállítás
    Szóval van mit és hol elrontani.
    A képen látott hullámformát végül jó három órás mókolás után sikerült elérni, és bizony a hangzás messze definiáltabb, tisztább lett mint a finomhangolás előtt. Hogy még jobban elkeserítselek benneteket, a szubjektív javulás akár 20-50%-is lehet.
    Tehát: egy véletlenszerűen összerakott jelforrás, kábel, DA konverter esetén jó esély van arra hogy az elérhető hangminőség már ezen a ponton komoly károsodást szenved. A hang zavaros, tompa, definiálatlan, de ezt igazán cskak akkor tudod meg ha meghallod milyen is ha minden rendben van ezen a területen. És még csak most értünk el a D-A konverterünk bejáratához. 🙁

    Nem, ne kérjétek, nem tudok ilyet vállalni, mert ahhoz a szkóppal, pákával és két maréknyi alkatrésszel a helyszínene kellene lennem (gondolom érthető okokból) ami még Debrecenben csak-csak kivitelezhető de utazni ezekkel nem fogok. Plusz sajnálatos módon a munkadíjak sem mutatnak csökkenő tendenciát, és előfordulhat hogy még a jelzettnél is többet el lehet tökölni a dologgal….

    A második képen egy átlagos -hangolatlan/illesztetlen – esetet láttok, jó eséllyel a jelforrásotokból valami hasonló kerül a konverterbe.

    1. „SUMMARY of what we learned so far:
      there is no one proper way of doing SP/DIF (coax) but the most popular way is the worst – with single ended coax transmission and wrong RCA connectors.
      The output circuitry is different in every machine and there are no rules what is best . You can try various approaches as per diagrams above – with a cap, without, with transformer and without, with ground or without. Observe the END RESULT on the DAC side – how good is the scope trace.”

      Ez egy – a szakmájához elég jól értő ember meglátása a körülírt (SPDIF kimenet) témáról.

      Magyarítva:
      ÖSSZEFOGLALVA az eddig tanultakat:
      Nincs egyetlen helyes módja az SP/DIF (koax) kimenet csatolásának, de a legnépszerűbb egyúttal a legrosszabb is – földelt koax kábeles átvitellel és rossz RCA csatlakozókkal.
      A kimeneti áramkör minden gépben (forrásban) más, és nincsenek szabályok arra vonatkozóan, hogy mi a legjobb. A fenti ábrák szerint különféle megközelítéseket próbálhatsz ki – kondenzátorral, anélkül, transzformátorral és anélkül, földeléssel vagy anélkül. Figyeld meg a VÉGEREDMÉNYT a DAC oldalon – mennyire jó a szkópon a bejövő jelalak.

        1. Eccerű…. Elhozod, meghallgatjuk, a jelalakot szkópon megnézzük…. 😉
          Bár mint említettem én USB átvitelt -néhány korai próbálkozás utáni csalódás miatt- egyáltalán nem használok, de a PC-n ott van a szükséges kimenet.

          1. Ezt max úgy lehet usb-vel használni, hogy külső háttértár van usb-n rákötve. Én csak online streamerként használom, linux alapú Volumioval és Tidal connect-el. Ahhoz, hogy ez működjön Nálad egy utp kábel kell egy routerről/switch-ről.

          2. Van UTP kábel meg router is, de a streameléssel elérhető hangminőséget szerintem inkább felejtsük el….

      1. Annyiban, hogy az optikai és USB jelátvitel esetén a jelszintek/jelalakok fixáltak, a koax kapcsolatnál leírt módon nem változtathatók. Tapasztalatom szerint a „hangolt”-helyesen illesztett koax átvitellel érhető el a legjobb hangminőség, de erről másnak lehet más véleménye illetve tapasztalata.
        USB módnál pl. szükség van egy extra (USB->I2S, vagyUSB-> SPDIF) fokozatra, ami nem biztos hogy előnyére válik a hangzásnak….. (merthogy a D-A konverter áramkörök alapból nem tudnak közvetlenül USB jelet feldolgozni)

  13. Adalék a sűrűn pusztulgató kis kínai DAC panelhez (MS8413).
    Mint kiderült -mérések során- a legtöbb digitális jeforrás SPDIF (koax) kimeneten a szabványban előírtnál sokszor jóval magasabb kimeneti feszültséget produkál. Nálam pl. az előírt 0.4-0.6 V csúcsérték helyett 1.3 V mutatkozott, így pedig érthető hogy ezt a panelke koax bemenete rosszul tolerálja. Optikainál ilyen gond nincsen, ott a jelszint hivatalból uniformizált (TTL szint) ezért arról használva ez a probléma nem jelentkezhet.
    A rossz hír az, hogy ezt a fent említett értéket (0.4-0.6V) ugyan utólag be lehet állítani pár ellenállás beépítésével, de ahhoz a forrás készüléket meg kell bontani és a beállítást oszcilloszkóp segítségével elvégezni, mert erre egy mezei multiméter nem alkalmas. 🙁

      1. Íme:
        Az R2 ellenállás értéke a forrás jelszintjétől függ, ez lehet bárhol 100 és 300 Ohm között.
        R3-nak célszerű 100 Ohmot választani, az egészet egy pici műanyag dobozkába be lehet cuppantani, a fogadó oldalon RCA aljzattal, a kimenetén poedig RCA dugóval.
        R2 értékének pontos belövéséhez feltétlenül osszcilloszkóp kell, olyan értéket kell keresni amivel a kimeneti négyszögjel jelszintje 5-600 mV P-P (csúcstól-csúcsig mért érték) lesz.
        Lehet próbálkozni szkóp nélkül is, kárt tenni vele nem lehet. Ha az R2 túl nagy, a DAC legfeljebb nem fog hangot kiadni….. Lehet kezdeni nagyobb értékkel (300 Ohm), aztán ha nem szól csökkenteni amíg megszólal, majd annál 20-30%-kal kisebbel fixálni.
        (Z1-> bemenet, Z2-> kimenet)

  14. https://www.jofogas.hu/borsod_abauj_zemplen/Lampizator_Pacific_2_Balanced_156889114.htm

    Pfúúúú, de jó! Pedig már féltem hogy elfogy…. Azér’ kíváncsi lennék rá hogy aranyfülű ódijófil barátaink vaktesztben mekkora különbséget hallanának fenti mágikus relikvia, és egy – tuningoltan – kb. annak 1/100-ába (!) kerülő kínai DAC-ocska között. Tényleg. Szerintem lenne csodálkozás. 😉
    Fikusz barátunk -megérdemelten- beírta magát az audio legnagyobb szélhámosainak könyvébe. Peter Qvortrup, Amar Bose, Ivor Tiefenbrun és sok más hasonló kaliberű sarlatán ligájába sikerült beküzdeni magát. Ez van amikor kvázi zéró tudás és tehetség végtelen pénzéhséggel és feltűnési viszketegséggel párosul.

    (most én is ilyen kis lomocska kinézetű panelt használok, de ezidáig -úgy 2-300 ezerig- nem hallottam jobbat)

    https://www.aliexpress.com/i/32974738495.html

      1. Miután ezzel a kérdéssel többen kerestetek, leírom mi a helyzet.
        A DAC panel 7 ezer körül, egy doboz hozzá -igénytől függően- 3-10 ezer, 2x12VAC 5-8VA-es trafó úgy 5-6 ezer.
        Szóval anyagköltségben -műveleti erősítőtől is függően (gyári->kuka) 25 ezer körül számolhatunk. No, most mivel úgy gondolom nem sokan lennének hajlandók az elkészítéssel együtt kerekedő kb. 60 ezret erre rászánni, inkább azt ajánlanám mindenki oldja meg a dolgot DIY. Ne haragudjatok meg érte, de pár ezer Ft-nyi haszonért már nem pocsékolnám az erősen fogyatkozó időmet ilyen dolgokra… 🙁 (rájöttem, már nem vagyok ennyire nagylekű)
        A dobozra pár lyuk kell (hálózati kapcsi. + a csatlakozóknak) amit nem nagy művészet kifurkálni, egy hálózati madzag, meg három szál huzal a trafó és a panel közé, aztán hadd szóljon.
        Magán a panelen én annyit módosítottam, hogy egy nagyon éles szikével az elkókról levágtam a szigetelő műanyag borítást, a két kimeneti elkót egyszerűen átkötöttem egy huzaldarabkával (OPA1656-tal 2-3 mV DC van a kimeneten ami elhanyagolható) és persze az OPA-t cseréltem fent említett típusra. Ennyi…
        (a mellékelt képen a krokodicsipeszes fehér drót mérés miatt lett a csatira forrasztva, a zöld meg a virtuális földöz megy)

        Még annyit: Az enyhén tuningolt SMSL SU-1 DAC-kal többször összehallgattam (ami amúgy egy KIVÁLÓ kis konverter, csinos is, használni is kényelmes) és végül e mellett maradtam, mert ez bizony összességében -ha nem is óriási különbséggel- szinte minden téren jobb hang mint ami abból nyerhető.

  15. Ezt vegyétek drágaszágaim!
    https://www.audiome.hu/silent-angel-forester-fgc-kvantum-technologias-aktiv-foldelo-rendszer-fekete
    Darwin díjas átverés potom milliócskáért. A belvilágáról készült képek alapján kb. 40-60 ezer Ft-nyi anyag, na meg persze a szellemi erőfeszítés…… 😉 Kvantum technológiás! Értitek? Nem? Nem baj, én sem de nem is kell, elég ha az IQ-d 90 alatt van……
    Külön figyelmetekbe ajánlom a pontokba szedett- és minden valós fizikai alapot nélkülöző – előnyök és tulajdonságok részletezését. Például: „Egyedülálló tervezés, kimagasló kivitelezés a maximális földelési hatékonyság érdekében: a Forester FGC masszív, japán ADC12 alumíniumötvözetből készült házat kapott, amely kiváló árnyékolást és hőelvezetést biztosít.”
    Amiről ugye azt illik tudni, hogy pl. az alumínium SEMMILYEN árnyékoló tulajdonsággal nem bír. 🙁
    A tööbi halandzsáról nem is beszélve.

  16. Ne vegyetek semmilyen MS8413 D-A csippel szerelt DAC-ot!
    Sem Ali-ról, sem Audiophonics-ról! A csip tervezési hibás, szerencsétől függően koax bemenetről pár óra – max. pár hét alatt meghal…. Nálam 4 darab landolt kukában, tovább nem próbálkozok. Visszajelzések szerint optikai bemenetről bírja, de ki tudja meddig.

    1. Érdekes.
      Lassan egy éve használom – javaslatodra és nagy örömömre – majd’ napi rendszerességgel koax-on, és egyáltalán nem mutat semmiféle problémát. Ráadásul én meg is bütyköltem úgy, ahogyan leírtad.

      És mi az amit helyette használsz?

  18. https://avxforum.hu/forum/viewtopic.php?f=68&t=219276

    A diszkrét műveleti erősítők kapcsán. Tessék már egyszer megpróbálni, -valóban kontrollált körülmények között- egy ilyet vagy Burson-t, vagy Sparkos-t vagy hasonló masszívan túlárazott csodát összehasonlítani egy ilyennel:
    https://www.audiophonics.fr/en/opa/opa1656-dual-opa-dip8-unit-p-17236.html

    Úgy hogy a hallgató(k) valóban nincsenek tisztában vele mikor melyik szól. Nekem a 1656-ot egy Sparkos-sal sikerül összeereszteni egy DAC-ban. Hát, ha nagyon füleltem annyit sikerült leszűrni, hogy voltak területek ahol az egyik tetszett kicsit jobban, voltak ahol a másik. A különbség minimális volt -eltekintve a mélytartománytól ahol is a 1656 fölénye lehengerlő, mind kiterjedésben mind dinamikában-, és semmiképpen nem igazolja a bő 10-20-szoros árkülönbözetet….

    1. érdekességként, a Red2 ha jól sejtem, bkercso munkája.
      itt értekezik is az elgondolásairól.
      https://logout.hu/blog/bkercso/friss.html

      a hifizést az ő usb dac-jával és fejhallgatóerősítőjével* kezdtem, igazán baráti áron jutottam hozzá valahol a 2. generáció környékén. azóta már a 4-nél tart és árban is felzárkózott kissé az alkatrészárak és az infláció emelkedéséhez..
      * MicroFluentDAC és MicroFluentAmp

      az általad linkelt dual opa kivezetett termék és a saját nyákukra illesztett verziót nevezték meg utódként:
      https://www.audiophonics.fr/en/opa/audiophonics-opa1656idr-opa-dual-dip8-p-19311.html
      remélem az is megfelel/megteszi..

      1. Nem kételked(t)em a diszkrét OP-amp-ok létjogosultságában (az árukban annál inkább) de néhány dolgot ne felejtsünk el megemlíteni . Egy ilyen áramkörben jó néhány x 10cm-nyi nyákra kasírozott rézfólia, epoxy (kapacitíve tölthető) alapú hordozólemez, és kb.2-300 forrasztás található. Plusz az össz jelút hossz is kb. százszorosa egy monolitikus műveleti erősítőének. Az hogy ez mennyit ront vagy javít az elméletileg elérhető hangminőségen az pusztán szubjektív megítélés kérdése, de a technikai paraméterekben nyilvánvaló a monolit IC-k fölénye, jórészt a diszkrét típusok fent felsorolt korlátai miatt, melyek ezekben egyszerűen nem léteznek.

        Amely típusokat én eddig hallottam-próbáltam (Bursun, Sparkos) egyáltalán nem győztek meg arról hogy érdemes tízezreket kiadni egy -sok esetben képzelt (nehogy má’ ne legyen jobb ennyi pénzért…)- előnyökkel bíró áramkörért. Bárki is készítette, bármilyen elméleti körítéssel is lett megtámogatva.

        Az említett OPA (1656) még a saját nyákjukon is töredék árú még a legolcsóbb diszkrét típusokhoz képest is. Egy próbát szerintem megér…. Ha valaki az 5532, OPA2134, 2604, LM4562 típusok hangja alapján próbál ítélni a monolit IC-k felett, szerintem komoly meglepetésben lesz része ezt a típust hallva.

        Azt még hozzátenném, hogy a 1656-ot mindenképpen érdemes egy pici hűtőbordával vagy rézlemez füllel ellátni hűtés miatt, mert a magas nyugalmi árama (2×4.5 mA, ez ennél a jelszintnél tiszta „A” osztályú működést jelent!) miatt jelentősen melegszik. (konkrétan olyan forró, hogy megérinteni alig lehet….)

Vélemény, hozzászólás?