Ebben a rovatban lesz majd szó a sok -és egyre több- port kavaró D osztályú erősítőkről.
Tapasztalatomhoz, tudásomhoz mérten igyekszem eloszlatni néhány tévhitet, miért, kinek jó, vagy nem (lehet) jó ez az erősítőfajta. Lehet kérdezni, véleményt, tapasztalatot megosztani.
Ha már „D”, akkor lehet egyéb digitális témákat is vesézgetni. DAC-okat, CD játszókat, stb.
PC és hálózati alapú forrásokról -tapasztalat híján- nem nagyon tudok nyilatkozni, ezt ha lehet ne kérdezzétek – legfeljebb egymástól.
Nem vonom kétségbe a Cyrus tervezőmérnökeinek tudását, csak….
A kérdésem annyi lenne, hogy egy 2x100W-ra (valószínűleg korrektül) specifikált erősítőben melyben erőforrás gyanánt egy ránézésre kb. ( de inkább max.) 250VA-es toroid trafó szolgál, mesélje már el nekem valaki -ha tudja- hogy a hátlapon jelzett 750W-os max. fogyasztás többi része ugyan-vajon hová tűnik ?
Meg hogy miért kell folyamatosan hülyének nézni a technikailag nem kellően edukált-tájékozott vevőkört?
Kicsit részletesebben kifejtve: a trafó méretei (az erősítő külső méretei alapján), 120 mm átmérő, 50-55 mm magasság, ez ugye a katalóguslapok szerint az említett 250 VA teljesítménytartományba esik, annál semmiképpen nem több.
D osztályú erősítőről lévén szó a hatásfok igen magas, azaz még ha feltételezünk 30-50% teljesítménytartalékot is, a leadott maximális kimenőteljesítmény bizonyosan nem több 2x150W-nál (a D osztályúk nem olyan jól tűrik a túlhajtást, aki hallott már ilyet tudja mire gondolok….)
Tehát: Legyen a megengedhető csúcsteljesítmény 2x150W, a hatásfok 90%, ezzel számolva erősítőnk semmiképpen nem vehet fel több teljesítményt a hálózatból mint 350W-ot. Ez pedig kevesebb mint a jelzett 750W FELE.
„Typical headroom in Class D amplifiers varies significantly depending on the design of the power supply, ranging from
0 dB (no extra headroom) in strictly regulated designs to roughly 3 dB (doubling of power) for short-term transient peaks.”
Aki elég régen tolja ezt a talicskát, van már pár ezer (tízezer ?) hallgatott óra a fülében, ÉS elég őszinte magához az jól tudja hogy milyen könnyű valamilyen azonnali „húha” élménnyel kecsegtető mellékösvényre elkóricálni. Elég csak az AVX-et, és néhány honi hang-mester blogját olvasgatni, hogy erről megbizonyosodjunk.
Én nem szégyellem bevallani, hogy néha még mai napig is beugrok egy-egy ilyen élménynek. Ezért aztán az első libabőr után ilyenkor szoktam néhány órát, és kritikus , nagyon jól ismert (és zsigerekig unt) zeneanyagot rászánni hogy elkerüljem a további menetelést a rossz irányba. Sajnos ilyen ösvény pedig több ezer van, és nagyon jó és tapasztalt fül kell nem rajta ragadni.
Merthogy addig nincs nagy baj amíg csak magát hülyíti az ember, de azért egy busznyi utassal eltévedni az Amazonas-ban már más tészta. 🙁
Milyen analóg tápot ajánlasz Fosi v3-hoz? Aliexpressen vannak duál szekunder 20V-os toroidok olcsó pénzért, de a doboz, tápszűrő, graetz, kondik, aljzatok még kérdésesek, esetleg tudsz olyan forrást ahol készen van valami jó 32-36V körüli toroidos fémdobozos táp amit már érdemes megvenni?
Ha szabályzott DC 36V-ot szeretnél (erősen ajánlott), akkor egy kb. 32V-AC szekunderű toroid fog kelleni, hogy legyen tartalék a szabályzón történő feszültségeséshez. 32V AC-ből lesz -egyenirányítva/szűrve- kb. 45 V DC. Így marad 9V a szabályzónak, ami éppen elég lehet. A hűtésről gondoskodni kell, mert ekkora feszültségkülönbségnél nagyobb áramoknál (4-6A) a szabályzóelemen tetemes teljesítményveszteség léphet fel.
Konkrétan: 9V 4A-nél 36W a veszteségi teljesítmény, ami hőként kerül leadásra az áteresztő eszközön. Mondjuk ilyen nem sűrűn fordul elő a gyakorlatban, de nem árt kicsit túlméretezni az alkatrészeket.
Sajnos nincs tudomásom róla hogy ilyen paraméterekkel rendelkező legalább 200W-ot tudó tápegységet készen lehetne kapni bárhol is.
El lehet készíteni csak szűrt táppal, stabilizátor nélkül, de akkor számítani kell rá hogy a dinamikája korlátozottabb lesz. (ahogy nő a kimenőteljesítmény, úgy esik a DC tápfeszültség)
Építéshez tanácsot-kapcs. rajzot szívesen adok, de komplett táp készítést nem vállalok. Ha valaki mégis rá akar beszélni, kezdjen el spórolni*….. 😀 😉
*: Ha hozol dobozt és trafót a többi alkatrészt vállalom, az kb. 20-25 ezer, plusz olyan 5-7 óra munka, a standard szakszervizi óradíjak felével számolva. Csak így sajnos a táp jó 2x annyiba fog fájni mint maga az erősítő. 🙁
Jó tapasztalataim vannak Dragonweed által tuningolt Fosi v3-mal, egy vintage erősítőt váltott ami csak loudness+hangszínszabályozói használata mellett volt hallgatható úgy-ahogy, hosszú távon.
Jó lett volna ha van bemenetválasztó kapcsolója, hogy legalább két forrást lehessen használni vele, de kipróbálva a pre-out kimenetet bemenetként, pont úgy működik, mintha két felhúzott csatornás keverő lenne, tehát adott az extra bemenet, és még kapcsolgatni sem kell. Csak azzal kell vigyázni összeállításkor, nehogy hozzáérjen a jack középső érintkezője a banándugóhoz ha netán fém borítása lenne. Én nem vigyáztam, most jön az új DAC, egy magas szintű kis impedanciás kimenetű Fiio KA11, ami nagyon jól passzol egy jack-jack átalakítóval az erősítőhöz.
Meg még lesz egy OPA-csere, MUSES02, és ami a legfontosabb a hangzás szempontjából – a narancssárgára anodizált hangerő gomb.
Tervben van még az RCA-tól a potiig átkábelezni a jelutat Jupiter AWG28 6N Copper Cryo-val, valami hasonlóval a hangfalkimenet rövid kábeleit cserélni, talán Jupiter hármasfonatokkal de lehet hogy ilyen rövid távon egy szál is tökéletes.
A Muses 02-től ne várj sokat, az egy zajra válogatott és átcimkézett -amúgy nem rossz- NJM 4580-as filléres OPA. Nekem semmi különöset nem nyújtott, az LM6172 vagy az LME49990 körökkel jobb nála. Előbbivel óvatosan, az egyik leggyorsabb műveleti erősítő (160 MHz, 3000V/uS !!) kritikus a tápellátás/hidegítés. szempontjából. Valószínűleg a töredék árú OPA1656 is jobb lehet a Muses-nél…..
https://www.jakelectronics.com/product/compare/muses02_33032837-vs-muses01_33032595-vs-njm4580d_33031610
Nagyon jó lett a Muses 02, nekem bevált. Fülre legalábbis, sokkal jobban elkülönülnek a hangszerek, nem annyira reszelős és művi, sokszínűbb, jobb a basszusa, nem ordít.
Ha fülre jó, akkor minden rendben, szerencsére még nem mérőműszerekkel hallgatunk zenét. Nyilván nem mindenkinek van lehetősége 10-20 féle OPA-ból szemezgetni, nálam több típus is volt ami jobb hangzást eredményezett – ráadásul olcsóbban.
Ahogy Amerikában mondják: „Your mileage may vary”, avagy kinek a pap, kinek a paplan…. 😉
Azért így utólag, ha rábeszélni nem is akarok senkit semmilyen típusra, egy pár olyan amitől illik távolmaradni (ha kedves a fületek):
NE 5532-34 – az ös-csataló. 40 éve a „teknológia csúcsa”, mára tisztességben megőszült szenilis veterán.
TL 071-72, 081-82, stb. Nó komment, felejtős.
AD711-712 picit jobb mint az előzők, de nem annyival….
LM 833 – Philips favorit, zenére teljesen alkalmatlan.
NJM 4558-59-60 – Japán öszvérek, tele van velük a 80-90-es évek minden elektronikája, igen zsenge performansz.
OP 275 – érdekes próbálkozás, hibrid bipolár/FET, ez nem jött be.
Köszönöm! LM6172 hidegítésre milyen értékű kondit javasolsz és kb. hogyan, hová? 🙂
Amint írtam, ez egy nagyon „háklis” műveleti erősítő, de ha megadod amit kér, meghálálja.
A + és – tápokat a 4-es és 8-as lábhoz lehető legközelebb 10uF-os kisimpedanciás (LZ) elkókkal és velük párhuzamosan kötött 0.1 uF MLCC kondikkal a közös földhöz hidegíteni, valamint- FONTOS!- a 4-es és 8-as láb (nem a föld) KÖZÉ 0.1 uF polipropilén (MKP) kondit kötni. Siemens „stacked-film” (lásd a képet) még jobb… (0 induktivitás)
Továbbá. Régi, de nem túl ismert trükk a legtöbb (modern) OPA hangminőségének javítására:
– Csak saját felelősségre!
A kimenete(ke)t egy 3-5 kOhm közötti ellenállással le kell kötni a negatív (-) tápfeszültségre ami duál tokonál a 4-es láb.
Tehát. Duál OPA esetén a dolog így néz ki: 1-es és 4-es, valamint 7-es és 4-es láb közé egy-egy 4-5 kOhm körüli ellenállást kell forrasztani. Ez a megoldás effektíve „A” osztályba húzza a műv. erősítő kimenetét (+ 3-4 mA nyugalmi áram), ami javíthat a hangminőségen. Fontos megjegyezni, hogy e miatt a tok disszipációja-melegedése megnő, ezért +/-15V feletti tápfesznél érdemes egy kisméretű hűtőbordával ellátni az IC-t.
Nálam a rendszeremben jelenleg meglevő 1 db OPA (LM6172 a DAC kimenetén) így működik, gond nélkül több hónapja. Igen, hallhatóan jobb mint a „lehúzó” ellenállások nélkül.
Visszarakva az NE5532-t nagyobb sávszélesség, jobb hang fogadott, szerintem hamis muses02-t vettem, drágán, akliam eredetihez képest féláron. Igaz, nem mágnesezhetőek a lábai, de tipográfiailag nem egyezik az eredetiekkel. Fura az a 3-as.
Nem biztos hogy hamis…. Sajnos lehetnek esetek-helyzetek, hogy egy 5532 jobban teljesít a Muses-nél. Amint írtam, ez egy zajra és toleranciára válogatott valóban filléres NJM típus (NJM 4580) masszívan túlhájpolva és árazva.
Paramétereiben nagyon hasonló az 5532-höz, ami kicsit nyersebb hangú, de jobban „hajt”….
Sokkal nyersebb is, sziszegős magasai vannak amik pillanatnyilag jobbnak tűnnek, hosszabb távon fárasztóak. Ez a Muses02 nyugodtabb, finomabb, elvileg a páros számú harmonikusok hangsúlyosabbak vele, ami kellemes a fülnek, mint amit a csöves pufferek csinálnak.
Ha mégis inkább a legkisebb torzítás és zaj irányába fejlődnék, az LME49990 nem igényel annyi gerjedésgátló alkatrészt? Elindulhat gerjedés nélkül ha csak kicserélem?
Még egy hülye kérdés, azt mondja az AI hogy LME49990-hez brown-dog átalakító kell, de létezik dual opamp verzió LME49720 néven. Jó lehet ez szerinted?
Az LME49990 és az LME 49720 két teljesen más műveleti erősítő. A 49990 csak mono (egy erősítő/tok) kiadásban létezik és mások a paraméterei, meg a hangja is mint a duál 49720-nak…..
Nem rossz a 720 sem, de a 990 más kategória.
A 49990 elvileg egységerősítés-stabil, én nem tapasztaltam gerjedési hajlamot (nem úgy mint a 6172-nél…). Azért a szokásos hidegítési tanácsokat itt is érdemes betartani (Low Z elkó + filmkondi közel a 4. és 8. lábhoz)
Ez a sziszeg-nem sziszeg az OPA olyan mélyen van az erdőben, hogy inkább bele sem megyek…. Milyen erősítővel, milyen magassugárzó, milyen kábelezés, stb. mellett csinálja amit csinál ?? Hallottam már 5532-t kifejezetten fedetten, tompán szólni…… (ami ugye nem az IC volt, hanem a rendszer amiben szerepelt)
Itt mellékszálként megjegyezném, nagyon kevés kivétellel MINDEN magassugárzó torzít, és színez. Ezt megannyi különböző típusú és rendszerű hangszóró tesztelése és hallgatása után elég nagy bizonyossággal ki merem jelenteni. Az okok szerteágazóak, ha valakit érdekel mesélek róla, de elég száraz műszaki fejtegetés lesz.
Az a kevés ami kivétel, pedig első hallásra szokatlanul hangzik….. Feleületes hallgató fedettnek, tompának hallhatja, pontosan az előbb említett torzítások és tonális anomáliák hiánya miatt.
Sajnos túlságosan megszoktuk a tucat dómsugárzók hangját, mely esetben a 20 és 500 Eurós darabok közötti különbség jószerivel csak az említett hangzási diszkrepanciák mértékében jelentkezik.
A hangsugárzóink 90-95%-ában található dóm rendszerű magasak kissé durván fogalmazva, pusztán technikai szempontból sem teljesen alkalmasak élethű magashang visszaadásra. Lehetnek a mérési eredményeik kiválóak, a valóságban azonban szinte mindegyikük nazálisan, valahogy „sistergősen” – sziszegősen szólal meg, ezek okainak kifejtését az előbb említett bekezdésben ígértem – ha lesz rá érdeklődő.
Ezekért a hibákért aztán a legtöbb esetben a lánc többi eleme viszi el a balhét, és itt kezdődik a menetelés a bozótba, kábel, erősítő és egyéb hangzásjavító csodaszerek keresgélésével. Mely aztán tipikus esete lesz az „egyik hibát egy másikkal korrigálom” véget nem érő folyamatának….
Röviden: (nil novi sub sole) Amíg nincs egy normális, minden (na jó, a legtöbb) szempontból kifogástalan hangsugárzód, ne állj neki pénzt kidobálni a többi láncszemre. Különös tekintettel abban is a magashangszóróra, mert sajnos a legtöbbünknek fogalma sem nagyon van arról, mennyi fejfájást és vakvágányon navigálást tud okozni egy ilyen holmi. 🙁
Igazad van, sűrű az erdő.
off:
Most épp egy hangfalkábel csere után az eddigi forrásaim közül a mélyhiányosnak lett alja, aminek hangsúlyosabb mélyei voltak az meg mélyszegény lett. Magyarázat hogy az új kábel lejjebb megy, kevésbé befolyásolja a skin-hatás mert gyakorlatilag egy ezüstözött koax-harisnya, csupa felület az eddigi sodrott japán rézhez képest.
Milyen kábeleket használsz, mi vált be?
Minden kábelem DIY. Gondolom annyira nem meglepő módon….. IC-nek 0.35-ös „jobbfajta” rézhuzalok pamut csövecskébe húzva lazán spirálozva, hangszórókábel pedig szintén tömör 10×0.3 mm-es lapos réz szintúgy pamut kabátban.
Jó, jó, tudom van ennél „feljebb” is, de nem is szeretnék meg nem is tudok 100+ ezreket kiadni kábelekre (sem), és abból amit eddig próbáltam -volt jónéhány a nevesebbek közül is, úgymint Kimber, Audioquest, Nordost -messze ezek bizonyultak a legkiegyenlítettebnek.
Azoknak akik hasonlítottak már össze egy korszerű, gondosan tervezett D osztályút (NEM Purifi, Nuforce, Ncore, és Hypex hibrid technológiás típust !!) ami ráadásul esetleg PFFB-vel és lineáris tápegységgel rendelkezik, egy hagyományos A, vagy más osztályú „nagyvassal”, vagy csöves csodával?
Mert én megtettem, és azóta (de legalább 3 éve) nálam zenehallgatás csak D osztályú erősítővel történik. Persze lehet hogy szeretem a sterilitást, meg a kapcsolóüzemű torzítást (nem)…..
Az én korlátolt fülemnek minden hagyományos energiatemető (beleértve a csöveseket is) a színezettség, és a részletek eltüntetésének bajnoka. Sajnálom ha elfogultnak tűnök, de a népszerűség kedvéért már nem tudok olyan zöldségeket leírni mint amik az idézett cikkben találhatók.
Fentiekhez hozzáteszem, egy rosszul szűrt és illesztett, nem megfelelően kivitelezett (gyenge, kapcsolóüzemű táp, rossz topológia és huzalozás) D osztályúval sokkal könnyebb rettenetes hangot előállítani mint hagyományos működési elvű őseivel. Ha ezeket a hibákat nem követjük el akkor viszont akinek van füle hallhatja, hogy bizony ez a jövő zenéje… 😉
Ugyan már írtam, de egy nem túl rossz sajtójú, közel 20 kilós, 3000 dolláros, 80W-os csöves erősítő (kis tuning után is) több alkalommal elég csúful elvérzett egy 23 ezerért Aliról rendelt D osztályú lineráis táplálúsú panel erősítő ellenében…. MINDEN területen; tér, színezettség, dinamika, sávszélesség, össz életszerűség-zeneiség. Persze lehet csak ezt akartam hallani (?)
Nem kétlem ugyanakkor, hogy például egy használtan is kb. ugyanennyi (~23 ezer) euróba kerülő Audio Note Jinro csúcsgép odaverné a kis Ali-s csodát (a mélyei kivételével), de uram bocsá’ – majd 400-szor annyiért már legyen is szíves azt megtenni…. 😉
Meglátásod szerint melyik az a gyári D osztályú erősítő, amit érdmes számításba venni, ha valaki jó D osztályt szeretne hallani? És most csak a hangot alapul véve, nem kell, hogy nagyon olcsó is legyen.
Mert a legtöbb esetben ezek a D osztályúak úgy kerülnek szóba, hogy jó az alap, de opamp csere, kondi csere, táp tuning stb, viszont sokan erre sajnos alkalmatlanok (az élükkel velem, aki az elektronikában totális analfabéta).
Szóval szerinted mik azok a D osztályú vasak, amik gyári állapotukban felveszik a versenyt az akár 1-2 milliós A vagy AB osztályú tarsaikkal?
Hát, most sikerült megfognod… sem én – anyagi lehetőségeim miatt- , sem ügyfélköröm jó része sem rendelkezik ilyen magasabb kategóriás D osztályú erősítővel, amiről személyes tapasztalatom lehetne. Azt pedig már régen megtanultam, hogy a neten olvasható félhivatalos (értsd: fizetett, és kereskedői) és amatőr véleményeket nagyon erős fenntartással kezeljem.
Szóval ebben sajnos nem tudok segíteni. Azt viszont meg merem kockáztatni, hogy ha egy alapvetően tisztességesen megépített PFFB-vel ellátott kínai gépet -mint a Douk A5- az ember kicsit megtuningol, és vesz, vagy épít hozzá egy megfelelő minőségű lineáris tápot a kapott eredmény simán partiban lehet az 5-10-szeres árú „nagynevű” gépekkel is.
No persze ez csak akkor ha a külcsín, méret, távirányíthatóság és a „hűha” logó az előlapon nem primer követelmény.
Szóval a legjobb amit ajánlhatok az, hogy keresgélj a neten olyanokat amikről több felhasználói komment található, és azok túlnyomó része egyértelműen pozitív véleménnyel van az adott típusról.
Amit hallottam – és a DIY rovatban írtam is róla- az pl. a barátom Sylph paneles erősítője a képeken látható körítéssel.
Arra kb. szavamat adom, hogy AZT a hangot akár gyári D vagy akármilyen más osztályú hagyományos erősítővel 1-1.5 millió alatt nagyon nehéz lesz akár megközelíteni is. (tápellátástól függően akár 2x250W-ig húzható a teljesítménye)
Azt pedig teljes anyag és munkaköltségét tekintve 300-350 ezer körül össze lehet hozni.(persze ha találsz vállakozót rá)
Ebben persze a távirányíthatóság nincs benne, de el lehet készíteni hagyományos „tekerős” hangerőszabályozóval, és tetszőleges számú, relékkel választható bemenettel is. Nem tudom rá tudna-e beszélni valaki, de ha igen is, csak abban az esetben ha vállalja az „anyagok” beszerzését…. 😉 „Anyagok”: A Sylph panel, készülék doboz, toroid trafó, és be-kimeneti csatlakozók. A többit meg tudom oldani….
Köszönöm.
Amiket hallottam eddig D osztályt, mindegyikkel úgy voltam, hogy a potenciált éreztem bennük, de mindegyik inkább jó ár/érték arányú volt, de nem abszolút értékben „komoly” vagy „nagy” hang. (Van amúgy most is a halószobánkban ilyen, hihetetlen minőség annyi pénzért.)
És igazából nem keresek erősítőt, nem is ezért szólt a kérdés, mert szeretem ami van, de ha mozdulnék valamerre a mostanitól, csakis felfelé, nem oldalra. Ezért is kérdeztem, amit.
Amúgy engem nem zavar, hogy milyen osztály/márka/bármi, ha jól szól. Elvagyok táv nélkül is, szóval részemről akár kínai D osztályos is lehet.
Egy szó mint száz, rajta tartom a szemem ezeken is, hátha megjelenik valami „óriásölő”. 🙂
Az előző posztomban képekkel illusztrált darab garantáltan „óriásölő”. Ha hagyományos „nagyvasban” találsz valamit ami 2x ennyiért jobb mint az, ingyen összerakok neked egyet…. 😉
Persze ha idegenkedsz a DIY megoldásoktól, azt is megértem.
Egy kis segítség azoknak akik szeretnék tudni, hogy egy adott érzékenységű hangsugárzó párhoz hány Watt szükséges egy megkívánt hangnyomásszint eléréséshez, különböző hallgatási távolságokból.
Minden fenti adat paraméterezhető. A végeredmény 1 db hangszóróra értendő, sztereóban 3 dB-t hozzá kell adni a kapott számhoz!
https://mehlau.net/audio/spl/