Üdv mindenkinek!

Elhagyván eddigi “törzshelyemet”, mostantól itt találtok majd.

Kicsit már barátságosabb vizeken. (bár ki tudja mi van a kanyarulat után?….)

Az előzményekről, okokról itt és most nem írok, akit valóban érdekel az úgyis tudja miért döntöttem így.


A blogba regisztráció után lehet majd írni, ezzel azt szeretném elkerülni, hogy a hangulat nagyon gyorsan a jól ismert kocsmai trollkodás szintjére jusson. Szívesen és örömmel látok bárkit, aki úgy gondolja hogy be tudja tartani a “netikett” alapvető szabályait.

Remélem itt egy konstruktívabb, barátságosabb közegben tudunk majd beszélgetni, és nem haragszotok meg érte ha közzéteszem a hanggal, annak visszaadásával kapcsolatos -néha talán rendhagyónak tűnő- gondolataimat. A belépéshez  szükséges regisztráció másik oka az, hogy szeretném megelőzni az eddigi kellemetlen tapasztalatokat, ami a hozzászólások minőségét és tartalmát illeti.

120 thoughts on “Üdv mindenkinek!

  1. Úgy tűnik, egyelőre tényleg nem lesz tolongás….. :)) (idáig egy ember regisztrált)
    De -mint mondtam- az elmúlt pár hét eseményei alapján többet nem is nagyon vártam.
    Azért -ha addig nem is jelentkeznek többen- , mindenkinek Áldott Békés karácsonyt Kívánok!

      1. Szia Sanyi!
        Már vártunk…. 🙂 Még nem kiforrott minden, majd meglátom hogy lenne a legjobb.
        Erősítő az a “D” jelű részben lesz tárgyalva, hagyományos rendszerűekkel már nem nagyon szeretnék foglalkozni, de itt lehet egyéb digitális dolgokról is értekezni.
        Nem akarom nagyon “túlszabdalni” sem az oldalt túl sok al-topikkal.
        Ha van valakinek ezzel kapcsolatban ötlete, ne kíméljen. 🙂

  2. Szia András!

    Most már 2!!! 🙁

    Ha van kedved és erőd így az ünnepek táján szívesen vennénk egy kis olvasnivalót.
    És jó egészséget kívánok.

    Ui.: a zasztalos még mindig nem jelentkezett :))

  3. No, csak szaporodunk…. 🙂 Így éppen kiheverve ezt a Koronás sz@rt most már én is kezdek magamhoz térni.
    Volt időm zenélgetni, meg piszmogni ezzel-azzal, a héten majd írok a fejleményekről. Na, azért olyan forradalmi újságokat ne várjatok….. A “D” osztály még mindig (és egyre inkább) “rulez”, meg csiszolódtak még egy kicsit a Mordaunt Short dobozok is. Lassan már lehet zenét hallgatni rajtuk.

  4. Amikor ott voltunk, az MS-ek már akkor is naon tetszettek…
    D osztály:
    Nagyjából elegendő amitv a TA2022 ad teljesítményben, de néha kéne több….. A Poppulse T180 milyen véleményed szerint? Érdemes beszerezni? Most olyan 500juró körül láttam. Vagy van esetleg jobb?

    No… én meg ehhez értek. Más tapasztalatát el plagizálni………. 🙂

  5. A T180 nagyon jó. Úgy értem alapból nagyon jó, de tuningolva meg még egy emelettel magasabbra kerül(het).
    Viszont: FIGYELEM! Két verzió létezik, az egyik 2 db TA 2022-vel készült csatornánként duál BTL (hídba kapcsolt) üzemmódban, a másik egy hibrid verzió TA 3020 meghajtó IC-kkel, és diszkrét FET-es kimenőfokozattal.
    Nos ez a hibrid típus -bár teljesítményben talán még többet is tud, sajnos hangminőségben nem éri el a 2022-esekkel épített változatét. Kicsit karcosabb, maszatolósabb, kicsit rossz értelemben vett digitális hangzás. Nem olyan vészes a különbség, de az érzékenyebb füleknek fárasztó lehet….
    Szóval vásárlás előtt érdemes megtudakolni, hogy a T180-ként árult dobozban melyik változat lapul.
    Nem tudom van-e jelenleg -értelmes áron- ennél jobb hangú gyártmány D osztályban, (biztosan van) de az bizonyosan nagyságrendekkel drágább ennél.
    Járt nálam Flying Mole, IcePower meg pár egyéb hasonló rendszerű erősítő, de ezek közül igazából egyiket sem merném egy polcra tenni a 2022-esekkel építettek hangminőségével.

  6. Köszönöm András a lehetőséget, hogy csatlakozhatok a csoportodhoz. 🙂

    Igor69 kérdéséhez annyit tudok hozzá fűzni, hogy nálam az András által tuningolt Poppulse T180 van rendszeresítve, és nagyon lezenélte az Xtz edge A2-300-at (Ice-Power), ami nálam volt hoszabb időre tesztelni. Persze minden relatív, valamint rendszer függő. A rendszerem András által került összeállításra, amiért ezúton is köszönet neki. Jó néhány erősítőm volt, de végül 2 maradt meg, a Denon pma-560 by Dragonweed, na meg ez a Poppulse, és én már nem keresgélek tovább erősítők terén (mármint csere szándékkal, persze mindíg kell egy-egy eddig ismeretlent meghallgatni, hogy bővüljön az ismeret anyagunk… 🙂 )

    Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánok mindenkinek!
    Üdvözlettel, Adrián (Pécsről)

  7. Köszönöm a választ.

    Az MD Sound nevű német oldalon találtam a T180-at, de nem írták, hogy milyen csippel van szerelve, így megkérdeztem. Most várom a választ. Ha jó a válasz, majd ezt kérem a Jézuskától 🙂

    Az Alin is találtam készre szerelt panelt, ami BTL-re is képes, de a kínaiaktól picit ódzkodom. Olyan 22E Ft körül adják darabját, és erre még rájön a VÁM meg az ÁFA, meg a kezelési ktg. Ha mindent kiszámolok, nem sokkal olcsóbb, mint a kész szerkezet. És azt is kell tuningolni….

  8. Azt esetleg tudja valaki, hogy ide a hozzászólásokhoz hogyan lehet képe(ke)t csatolni? Mert én hiába olvastam végig minden “oktatóanyagot”, nem tudok rájönni hogyan kell. Legalábbis az azokban leírtak szerint csak URL-ből tudok, azt meg nem szeretném….. 🙁

  9. Sziasztok!

    Nyugi, fogunk még ide gyülekezni 🙂

    D osztály.. Nekem a Lumin M1 régóta etalon (ha jó áron kifogtad valamikor, szerintem nehéz felülmúlni minőségben, főleg, hogy egy teljes és működő rendszert kapsz egy dobozban).
    Viszont ami szintén nagy kedvencem és mégis oly’ kevesen ismerik, hallották, fordult meg náluk, az a NuPrime ST-10. Mondjuk az, a hozzá való, általam használt DAC-10H-val együtt már elég drága, viszont én 600 körül adtam el a szettet, úgy, hogy volt hozzá Nordost Red Dawn XLR IC is. Oké, még így sem nevezhető olcsónak, viszont annyira analógos és erőteljes hangja volt, hogy azóta is várom, valaki méltassa már kicsit 🙂 A NuPrime/NuForce, ha emlékeim nem csalnak, valami saját úton haladtak és nem is szerették D osztálynak nevezni az erősítőiket. András, ez mennyiben tér el a hagyományos, általad preferált D osztálytól? A Marci M1-ese nem volt még nálad véletlenül? Kíváncsi volnék, te milyennek hallod azt 🙂

  10. Az M1-et nem hallottam még, de most már tényleg kíváncsi vagyok rá…. 🙂
    A NuForce/NuPrime/Lumin vonal – bármilyen okból is nevezik “saját” útnak az útjukat-, lényegileg szintén D osztályú architektúra, amennyiben ezekben is egyfajta PWM technikával , illetve ennek a jelnek a demodulálásával állítják elő a kimeneti analóg jelet.
    Az aztán hogy milyen konkrétan modulációs eljárást alkalmaznak, hogyan demodulálnak, a kimenőfokozat integrált “half” vagy “quarter bridge” áramkör single – ended vagy BTL üzemmódban, vagy akár diszkrét FET-es megoldású, a tápegység analóg-e vagy kapcsolóüzemű, van-e benne analóg bemenet vagy csak digitális, WiFi, BT, streamelési lehetőség, stb. már gyártótótól, marketing szövegeléstől és célpiactól függ, a lényegen sokat nem változtat.
    Mindegyik a hagyományos analóg erősítéstechnikától eltérő, kapcsolóüzem alapú, nagy hatásfokú (90-95%) erősítő áramköröket használ . A többi nagyrészt technoblabla, amint ezt egyéb területeken (számítástechnika, telekommunikáció) már elég régen megszokhattuk.
    A lényeg a lényeg -számomra legalábbis- hogy az adott eszköz/dizájn, túl a technikai bozótoson milyen mértékben járul hozzá a zenei élmény kialakulásához, engedi annak esszenciáját átjönni. Lehet hogy idejétmúlt álláspont de számomra változatlanul ez a legfontosabb.

  11. Na, itt most végre kigonoszkodhatom magamat…. Jól van, csak viccelek no…. 🙂
    Újra felültem a vesszőparipámra (mellesleg ez volt az ami a távozásomat inicializálta) már ami a hangsugárzókat (is) illeti. Szóval ez a pár dobozka (M-S Mezzo 2) olyan zenei élménnyel hálálta meg jó 30-40 órányi munkámat amit eddig nagyon keveset hallottam életemben. Túlzás nélkül. Talán 3-4 olyan alkalomra emlékszem életemből amikor azt mondtam magamban, hogy: -na ezzel a hanggal együtt tudnék élni életem végéig.
    Ebben benne van a Wilson Watt/Puppy (korai) kombináció 1989-ből egy New York-i audiofil bemutatón, a Quad 63-as (modifikált elektronikájú) elektrosztatikus, a Celestion SL700 SE, valamint a sajátjaim közül (khmmmm) talán a Satori, egy közeli barátom rendszerében és szobájában.
    Biztos lamentálhatnék jó pár hasábnyit róluk; a mélyátvitel feszességéről, holografikus színpadról, színezetlenségről, szinte elektrosztatikus magasakról, de nem teszem. Csak annyit, hogy hetek óta esténként alig várom hogy végre leülhessek ZENÉT hallgatni, nem rendszereket, -erősítőt DAC-ot, hangdobozt, kábeleket- vesézni, és azon agyalni, hogy hol, mit lehetne még javítani a hangzáson.
    Most jöttem rá, mennyi betyár jó zenét gyűjtögettem össze az elmúlt évek alatt, csak valahogy mindig volt valami amiért hol ez, hol az a felvétel nem szólalt meg úgy ahogy szerettem volna.
    Hát szerencsére, végre már csak a zene maradt, sallangok, elvárások, vakarózás nélkül. Ezek azok a ritka pillanatok amikor az ember azt mondja: Megérte….
    Az etap végére poénnak (is): Tegnap járt nálam egy NAGYON kritikus és szkeptikus barátom, aki az összeállításomat meglátva majdnem elröhögte magát (otthon kb, 10milliónyi cuccot hallgat…)
    Hozott pár “tenyésztett” zenét pendrive-on. Fél órányi meghallgatás után ennyit mondott.: B…meg, ilyen nincs!! 🙂 De, van.

  12. Persze, persze… Lelki szememmel látom, ahogy sokan -ha nem is az itt jelenlevők közül- talán kissé gúnyosan elmosolyodn(án)ak egy ilyen bejegyzéstől.: -Igen, kedves András, ezt a szöveget hallottuk már az elmúlt években párszor…
    Hogy na igen, ez most aztán hűha, meg a nemjóját! 🙂 Dehát tudjátok hogy megy ez a mi kis hobbinkban. Ugye tudjátok?? Mint mindenütt máshol. Amíg nem ültél Veyron-ban, azt hiszed hogy egy Merci SLS AMG a világ teteje. Azelőtt meg már egy RS6-os Audi is überelhetetlennek tűnt. Szóval. Minden relatív.
    DE. Az én aktuális audio univerzumomban most ez egy nagyon jó referenciapont(nak tűnik). Lehet két hét, vagy fél év múlva jön valami még ennél is jobb. Ha jönni akar jöjjön, én ezt mára sorsra bízom, teperni különösebbképpen nem fogok érte. Addig is élvezem ami van… 🙂

  13. Hejj azok a MS2-esek…..
    Ha annó tudtam volna hogy csak egy kondit kell cserélni benne ezért a hangért…… 🙁

    Viccet félre téve. Én már hallgattam Andrásnál. Az idő kevés volt hogy minden részét kielemezze a zember, engem ami megfogott rögtön, az az ének hangja. Annyira eszköztelen, természetes… A mély és a magas sem lehet rossz, mert nem bántotta a fülemet. Azt persze hallottam, hogy a pince és a padlás is a helyén van, de ezekhez a részekhez el kellett volna telnem a középsávval (ének). Arra viszont kevés volt az idő.
    Tényleg jól sikerült dobozok.

  14. Hehe….(.) A “kondicsere” ez esetben kb. komplett átépítést jelent. Beleértve a “szokásos” tételeken kívül a mélyközépsugárzók teljes átépítését. Szóval ne vetődjön senki, ha talál egy párat, nem olcsó mulatság oda eljuttatni őket ahol vannak. Amely tény mindazonáltal óhatatlanul felveti a kérdést:
    Vajon mit is lehetne kihozni egyes hangtechnikai holmikból, (lásd pl.: a sokat citált Denon erősítők) ha azok “be lennének fejezve”, vagyis már a gyártók kiaknáznák a bennük rejlő teljes potenciált. Ami néha nem is múlik olyan sokon, hogy ne érhetné meg az extra erőfeszítést. Ja, persze ha ez lenne a cél. De amint jól tudjuk, erről szó sincsen.
    Ami megint csak eljuttat bennünket a szomorú konklúzióhoz, mely szerint az audio iparnak nem elsőrendű célja (nagyon ritka kivételektől eltekintve talán soha nem is volt) a minimális befektetéssel maximális hangminőség elérése. Sovány vigasz, hogy ez nincs így sehol máshol sem a világon. 🙁

  15. Talán még nem késő….
    Remélhetőleg nem túl megkésett karácsonyi ajándékként szeretném felajánlani a tisztelt közösségnek a SOL Kolibri hangdobozok teljes dokumentációját (dobozterv, hangváltó kapcsolási rajz). Amiért nem kérek semmit azon kívül, hogy ha lehetséges, ipari méretű tömeggyártásban ne lássam viszont a madárkákat….. 🙂
    Ezek alapján -szerintem- a dobozok elég problémamentesen reprodukálhatók. Persze a végleges kivitelezéshez kellhet még pár apróság, de ha valaki komolyan érdeklődik a dolog iránt, szívesen segítek.
    Remélem ezzel részben “megválthatom” az AVX-en ellenem támadt közhangulatot. (nem mintha ettől nem tudnék nyugodtan aludni…)

  16. Ha valaki esetleg nekidurálja magát, annyit hozzáfűznék, hogy a mélyközépsugárzók előlapi ívelt süllyesztését célszerű a megrendelt hangszórók alapján kiviteleztetni, mert tapasztalatom szerint ez a méret -a fröccsöntőszerszám kopása miatti utánszabályozások eredményeként- folyamatosan változik. (magyarul: a műanyag káva kontúrméretei egyre növekszenek)

  17. Á, az már nem olyan, ha nem tőled jön 🙂
    Abban az volt a lényeg, hogy vártál, közben hatásfokozásként jöttek az infók, hogy milyen nehézség ütötte fel a fejét (amit te tudtál kezelni, de mondjuk mezei Andrisbandi nem tudna), aztán mégis egy lelkiismeretesen készre csiszolt terméket kaptál a végén.

    A szubot, amit a te útmutatásod alapján épít(t)ettem, bármennyire szeretem, nincs meg benne a varázs. A hangja kifogástalan, fogok is róla írni, meg képeket feltenni, de mégsem ugyanaz a megbecsülés lengi körül, mint a Kolibrijeimet, vagy a Satorijaimat.

    Felteszek ide is egy költözés utáni, kezdetleges próbáról képet, amin együtt a DW hangsugárzó család 🙂 Még a szub is megbújik a jobb sarokban.

  18. Sziasztok!

    Itt is szeretnék köszönetet mondani Andrásnak és Adriánnak a T180 beszerzésében.
    @András: szeretném megkérdezni, hogy vállalod-e ezen masinának az tuningját? Ha igen, akkor Adrián inkább rögtön Hozzád küldené.
    A régi 2022: döntöttem, eladom. Azóta történt vele pár módosítás. Anno beszélgettük, hogy picit búg a trafója. Csináltattam helyette egy jobbat, de sajnos az új szekrény nem fért be a régi házikóba…. Az erősítőt falapra költöztettem. Sztem egész pofásra sikeredett. Kérdésem: rakjam vissza a régi trafójával a házába (én nem tenném), vagy maradhat deszka modellként? Este készítek róla képet.
    Szép napot.

  19. Köszönöm a köszönetet…. Ne haragudjatok, de a napokban -nem tudom meddig- nem leszek túl aktív itt és sehol máshol. Tegnapelőtt került lélegeztetőgépre COVID-dal és kétoldali tüdőgyulladással drága 93 éves édesanyám aki már egyébként is kórházban volt bő két hete legyengüléssel, kiszáradással (nem fogadott el sem ételt sem italt napokig, szondával táplálták). A kezelőorvosa őszinte volt (ebben a helyzetben ez a legbecsületesebb és emberibb) elmondta, nem az a kérdés hogy belehal-e, hanem csak az hogy meddig bírja a szervezete. Mert félelmetes életereje van, de alig 40 kilósan ehhez már nem hiszem hogy elég lesz.
    Ne haragudjatok a horrortörténetért, de ez most rendesen lepadlózott egy amúgy sem túl jó idei év eddigi történései után.
    Szóval most inkább csak imádkozom…….
    Kívánok mindnyájatoknak (ennél jobb) Boldog Karácsonyt és minden jót az új évre.

  20. Szia Igor!

    Van egy pofás kis dobozom hozzá, de a méretet meg kell nézni, bár szerintem jó lehet, ha valakit ez tartana vissza a vásárlástól. A doboz 26.000.-Ft-ért vihető (ez a kinti ára, de kintről rendelve erre jön még a vám+áfa és az eljárási díj). Andrástól szerettem volna egy épített erősítőt, ahhoz vettem, de a kiszemelt panel már nem beszerezhető, így lett a Poppulse nálam is.

  21. Kicsit nyugisabb 2021-et kívánok az ittlévőknek!
    Üdvözletem, csak ide találtam valahogy.
    Hiába lestem az AVX-en, hátha András újra nyitja, de nem.
    Pedig nagyjából csak titeket olvasgattalak, na jó, a hirdetéseken kívül, egy idő után nagyon hiányzott.

    1. Isten hozott közöttünk!
      Remélem ha kicsit javulnak majd a viszonyok (COVID, +személyes /családi gondok) lesz majd itt is némi élet ( 🙂 ).
      A “Jut eszembe” rovatban leírtam, az AVX-nél “leszámoltam”, erről tényleg nem akarok többet beszélni.
      Jó (is) volt, szép (is) volt, de elég volt….

  22. Ha kérhetlek benneteket, hozzászólást -ha lehet- ne egy meglevőre válaszként tegyetek hanem új hozzászólásként, mert így az időrend csúful össze fog keveredni (kivéve ha tényleg egy konkrét bejegyzésre válaszoltok). Próbálok majd variálni a blog motoron, de még elég új terület ez nekem…. 🙁

  23. Örömmel látom, hogy “szaporodunk”, immár 12 -en regisztráltatok az oldalra.
    Remélem hogy az ünnepek utáni kóma, és az évkezdés okozta sokk múltával kicsivel nagyobb lesz majd az aktivitás.
    Ne féljetek, bátran írjatok bármiről ami a témákkal kapcsolatban eszetekbe jut, kérdezhettek is, ha tudok válaszolok. Mindössze annyi a kérésem, hogy a szokásos netikett szabályokat próbáljuk betartani, azaz szex, politika, vallás ne kerüljön terítékre, valamint legyünk egymással toleránsak mert mindenkinek lehetnek rossz napjai (még nekem is 🙁 )
    Ezen túl ha bárkinek van ötlete-javaslata az oldal működésével, megjelenésével kapcsolatban, azt is szívesen fogadom. Azt tudni kell, hogy ez a “motor” (WordPress) -lévén alapváltozatban ingyenes- korlátozott lehetőségekkel rendelkezik, de ha komolyabbra fordul a helyzet ( 🙂 ) lehet befizetek a többet tudó változatra.

  24. Várakozásomat felülmúlva idáig 15 új tag regisztrált az oldalon…. 🙂
    Köszönöm az érdeklődést és a bizalmat mindenkinek, igyekszem majd rászolgálni.
    Írjatok, kérdezzetek bátran, itt nincsenek marionett moderátorok… (én meg igyekszem toleráns lenni amíg lehet, ezt ígérem)

  25. Néha azért beleolvasgatok az AVX egyes rovataiba, (pl. ezotérikus rovat) és az ott olvasottakat látva igencsak örülök annak hogy kiszálltam abból a közegből. Az a fajta egópolírozó fostalicskázás ami ott megy nagyon szomorú…. Azon gondolkodom, hogy azoknak akik folyamatosan ilyen dolgokon görcsölnek, mikor van idejük ZENÉT hallgatni. Vagy hogy egyáltalán érdekli e őket a zene, vagy csak egyfajta pótcselekvés, és ürügy a kommunikációs kényszerük kiéléséhez. 🙁

  26. Örömmel látom, hogy az AVX-en még mindig életben van a Kolibri….. Ezúton is köszönöm a hozzászólóknak a bejegyzéseket. Igaz én már nem tudok hozzászólni, és az is lehet hogy kicsit elkapkodva próbáltam “halálra ítélni” a madárkákat. 🙁 Mert ennél azért többet érdemeln(én)ek.
    ((szerintem))

  27. Pár szó a “finomhangolásról”. Ha még nem unjátok…. 🙂
    Aki követi az eseményeket tudja, hogy a jelenlegi lejátszó rendszerem végén a Mordaunt Short Mezzo 2-es dobozok némileg (…) módosított változatai szolgáltatják a zenét utolsó (na jó, előtti) láncszemként.
    Ezekkel is mókoltam egy darabig amíg eljutottak arra a pontra, hogy most már kényelmesen hátradőlve, fenntartások nélkül el tudom fogadni a hangjukat.
    Jó néhány óra kísérletezés után sikerült elérnem oda, ahol egyszer már jártam jó 25 évvel ezelőtt (nem röhög, együttérez…), vagyis hogy a végső hangzásegyensúlyt, a hangkép koherenciáját a magas és a mélytartomány közötti -rendkívül törékeny- szint és fázisegyensúly határozza meg. Konkrétan: ez esetben a magassugárzók előtti szintejtő ellenállások értékének behangolása volt az ami elhozta azt a bizonyos mágikus egyensúlyt.
    Miért is fontos ez? És ha igen miért ennyire?
    Nem tudom hányan és mennyire ismeritek a Totem hangdobozok történetét. A Mani 2 névre hallgató kétutas kompound-reflex dobozokról van szó, amelyek jó pár évig tanyáztak a Stereophile magazin “B” kategóriás ajánlott komponenseinek listáján. Ami azért nem kis eredmény (ismerve a konkurenciát).
    Nem hiszem hogy sokan láttátok a hangváltóját, nincs is kép a neten róla. A lényeg: a magassugárzó szintbeállító ellenállása egy 5W-os Dale gyártmányú metál-oxid (MOX) típus, aminek az értéke 1.82 Ohm.
    Nem 1.8, nem is 2.
    Aki járatos az elektronikai szabványokban, az rögtön tudhatja, ez nem szabvány érték. Kb. két hét kísérletezés-hallgatózás eredményeként jött ki ez az érték, amiből rendeltünk is a Dale-től 2000 darabot, mert kevesebbet nem lehetett. Nem volt olcsó mulatság, de szerintem az összes máig eladott Mani 2-ban ezek az ellenállások kerültek felhasználásra.
    Ez a történet ismétlődött most meg az M-S dobozokkal, annyi különbséggel hogy itt az ellenállás értéke 3.15 Ohm lett, és nem lesz belőle 2000, de még talán 2 db sem rendelve.
    Lehet hihetetlennek tűnik amit leírtam, de ez van… 3 Ohmmal túl fényes volt a hangzás, 3.3-mal meg már tompába hajlott. Így maradt 3.15, ezzel együtt tudok élni (amíg egy ennél jobb hangdobozt nem találok 🙂 )
    Ehhez annyit, hogy tessék ezt a történetet összevetni a legtöbb hangdobozban található szabvány sor értékű (2.2 -3.3- 4.7 Ohm, stb.) 10% tűrésű kerámia kockaellenállásokkal, aztán már kevésbé fogunk csodálkozni miért olyan sz@r a (legtöbb) hangsugárzó amilyen. (És ez csak egy része a történetnek, a filléres bipoláris elkókról , gagyi vasmagos tekercsekről, és kínai hulladék MKT kondenzátorokról -amelyeket még úgymond “neves” gyártók is használnak manapság-, még nem is esett szó)

  28. Kedves András!
    Mivel úgy érzem, hogy lassan indul itt a diskurzus (talán túl kevesen vagyunk még, meg mintha mindenki várná, hogy a másik kezdje), én bekekezdenék. Hátha belendülnek a többiek is.

    Szívesen meghallgatnám az új dobozt, békeidőben talán össze is jön majd. A kis Celestionokat félreraktad? Amit írtál róluk, az alapján elég ígéretesek voltak. Bár emlékeim szerint az MS-ek is türelmesen kivárták a sorukat. 😉

    Sajnálom, hogy a Vándorok végül nem épülnek meg – bár én nem vonódtam be a projektbe, de szívesen láttam volna, hogy még egy pár kirepül.

    Egy röpke reagálás a d-osztály témához: Bár ez sem érint közvetlenül, mivel úgy érzem, néhány évtizedre letudtam az erősítő kérdést ;), de azért kicsit nyilván piszkálja a kíváncsiságomat. Mindazonáltal, a műfaj jellege (nem teljesen kiforrott konstrukciók, a hazai hálózattal inkompatibilis trafók+kötelezően ajánlott, de átlagfelhasználó számára bajos szűrőhangolás…) miatt a nem szakember zenebarátok csak a partvonalról szurkolhatunk a fejlesztéshez. És ha jól értettem, az általad idáig legjobbnak ítélt csippel szerelt erősítők nem igazán plug and play modellek – némi szeretetteljes és hozzáértő törődést jó néven vesznek. Létezik olyan típus, amelyik már méltányolhatóan jó hangú, de nem “foglalkozós”? (Populse?) Illetve a szűrő hangolás kérdésére létezik-e laikusok számára is kivitelezhető, univerzális megoldás? Mivel többször is utaltál rá, hogy elengedhetetlen az adott hangsugárzóhoz hangolni, ezért ennek hiányában az átlagfelhasználó pákaszüzek részére a D-osztály egy beteljesületlen ígéret marad.

    1. A Celestion-ok jól vannak, megvannak , a műhelyben letakarva várják a sorukat. Ami el is fog jönni, ha belül megérett rá az idő. (az MS-ek bő két évig vártak…. 🙂 )
      Madárkából lesz még egy pár -ha nem is vándor- egy korábban megrendelt pár, aminek most jött el az ideje (dobozkészítési mizériák okán). Ha érkezik rendelés, lehet ráveszem magamat többre is -a szokásos feltételekkel (hangszórók, dobozok a megrendelő által intézve).
      D osztály…. Sajnos-sajnos a működési elvükből következik, hogy itt egy konkrét impedanciára méretezett szűrővel nem fogunk messzire jutni. A mellékelt képen látható, hogy különböző terhelésekkel milyen lesz a szűrő átvitele. 20 kHz-nél a 2 Ohmos és 8 Ohmos terhelési görbe között 6dB a különbség, de már 10k-nál is 3 dB. Ja, és ezek tiszta Ohmos terhelésre vonatkozó görbék, amiből meg elég kevés van hangdobozok esetében (kb. úgy 0)
      Bár ez nem tűnik soknak, de sajnos a hatása nagyon is az. Ahogy írtam, nem pontosan passzoló szűrővel vagy fedett, fátyolos lesz a magastartomány, vagy megjelenik az a bizonyos “üveghang”, ami hosszú távon eléggé elviselhetetlenné tud válni.
      Ezt sajnos tudomásul kell venni, ez a technológia ezt teszi lehetővé. Elvileg el lehetne képzelni valamilyen relékkel kivitelezett többállású kapcsolható szűrőt a kimenetre, de ezt elég nyűgös és költséges lenne realizálni.
      Gyárilag a D erősítők úgy 90%-a 4 Ohmos terhelőellenállásra (még csak nem is impedanciára) van méretezve, ez pedig 8 Ohmon a névleges vágási frekvenciánál (általában 40 kHz) 4 dB emelést eredményez. Amint máshol írtam, elég sok hangdoboz még ennél is magasabb impedanciát mutat a nagyfrekvenciás részen, nem ritka a 10-14 Ohm sem, az meg már 10 kHz-nél is durván elviszi a magastartomány hangját. A legtöbb ilyen erősítőben van ugyan a kimeneten egy soros RC tag (Zobel) ami a terhelőimpedanciát igyekezne korrigálni a vágási frekvencia környékén, tapasztalataim szerint mérsékelt sikerrel.
      Ez van. Így sajnos elég ritka eset lesz (lehet) az, hogy frissen melegében kicsomagolt D osztályúnk tankönyvi viselkedést produkáljon a teljes frekvenciasávban, ha pedig nem szakmánk az audio barkácsolás akkor be kell érnünk azzal amit kaptunk.
      (vagy nekiállunk kirakósdizni 20 pár hangdobozzal, aztán egyikkel csak jó lesz…..)
      És itt sajnos mindegy hogy 5 ezer Ft-os kínai panelről, vagy 100-szor drágább audiofil erősítőről van szó, ez a szabály egyformán érvényes mind a kettőre….. 🙁

  29. AVX-ről “kimúltommal” elindult a pezsgés a Kolibri topikban…. 🙂
    Ott páran érdeklődtek a blogom iránt, de én már -lévén kitiltott- nem tudok ott üzenni senkinek.
    Így megkérek egy olyan blog-társat aki ott is aktív tag, hogy ha gondolja tegye közzé a Kolibri topikban a blog elérhetőségét (remélem nem fogom megbánni…..)

  30. A fentit en veszelyesnek gondolom (fö a nyugalom motto miatt).

    András, van különbseg a Kolibrik között ? (tök egyedinel en pl. el tudnam kepzelni, hogy hangszorok szorasa miatt kicsit mas a valto, de azt is el tudom kepzelni, hogy azert ez tulzas=borzaszto rossz lenne lenne hangzasbeli nyereseg / idöraforditas tekintetben; azaz: nincs, mert nem “éri” meg)
    A hatsojukon a tablan van különbseg, a vilagos az enyem, masik az avx-en latott hirdetesböl:

    van “tudomanyos” háttere ennek ?

  31. Nos, amint tudjuk, a hangdobozok terhelhetőségének megadása az egész audio biznisz egyik legingoványosabb területe. Itt még én sem tudok nagyon okos lenni… 🙁
    Amikor kijöttünk a Kolibrivel (még TMP zászló alatt) nem sok tapasztalat volt arról mit bírnak, ezért lett -biztos ami biztos alapon- szerényebben specifikálva. Azóta kiderült hogy -persze a józan ész határain belül- elég jól meg lehet hajtani őket. Az eredeti 15W-os minimum talán éppen elég lehet, de ott valószínűleg szenvedni (torzítani) fognak nagyobb helyiségekben hajtva, szóval úgy gondolom legalább 20 becsületes Watt kell a meghajtásukhoz. A felső határ az pusztán elméleti (bár 80-nál nagyobb erősítőt semmiképpen nem ajánlok hozzájuk – főleg egy két üveg etilalkohol tartalmú ital elfogyasztása után), szóval ez is a józan belátásra van bízva ki mit akaszt elé.
    A váltók alkatrészértékei minden madárkában azonosak, minimális eltérés a panelek méretében, és a tekercsek típusában lehet (miután a Sonopart – volt Hangtechnika Kft) nem tudott kétszer azonos fizikai megjelenésű tekercseket szállítani azonos típusszámmal fél éven belül sem… 🙁 )
    Tehát: mostani meglátásom szerint 20 és 80W közötti erősítőkkel ajánlom őket párosítani.
    A blog címének publikálását akkor hagyjuk, aki akar az megtalál így is, vagy más módon küldök értesítést hol talál meg…. tényleg nem szeretném hogy egy-két nem túl jószándékú “mindentudó” megjelenjen közöttünk is.

  32. Szia András!

    Én is ma “találtam” rá az oldaladra. Az AVX-en rendszeresen olvastam az általad fémjelzett topikokat. Nagyon sajnáltam amikor úgy döntöttél kiszállsz onnan, ugyanakkor megértettem döntésed. Örülök, hogy létrejött ez a felület, sok sikert és kitartást kívánok a folytatáshoz!

  33. Visszatérve még a “mikrotuningolós” kérdésre, az igazság az hogy -bár sokat agyaltam az okokon- azt magam sem igazán értem hogyan okozhat ekkora különbséget hangzásban egy ellenállás (vagy kondenzátor) értékének pár %-os megváltoztatása. Mérni a hatásukat nem nagyon lehet, ha van (mert van) különbség az néhány tized dB lehet, jócskán beleesik a mérőrendszer hibahatárába, és konkluzív úton semmiképp nem indokolja a hallott eltérést. Furcsa még az is, hogy ha egyszer egy értéket sikerül pontosan belőni, a hangkaraktert “átviszi” akkor is ha esetleg egy másik (azonos típusú) hangszóró átvitelének mérésekor a gyártási szórásból eredő különbség ennél nagyobb, és esetleg a görbéken is megmutatkozik.

  34. Üdv, ma találtam rá a számomra új oldalra, hála Istennek!
    Köszönöm szépen a lehetőséget és amennyiben lehetséges lesz, jelentkezni fogok a már telefonon keresztül korábban megfogalmazott elképzelésem megvalósítása érdekében.

    Tisztelettel: Prekker János, Nagycenk

  35. Szia Dragonweed!
    Még nem beszéltünk, de van egy közös ismerősünk (pécsi), ő segített idetalálni. Van nálam két Denon PMA-560, az egyik általad tuningolt, a másik gyári. Először a tuningoltat hallgattam egy AMT tweeteres Dayton Audio B652-AIR-en, nagyon meggyőzött a hang, aztán vettem magamnak a gyárit és hát rendesen elmarad a tuningolttól.
    Az a helyzet, hogy elektronikai tapasztalatom és némi ismeretem is akad, ezért szeretném magamnak tuningolni az erősítőt. Összehasonlítottam a kettőt és látom a különbségeket, de biztos vagyok benne, hogy tudnál olyat mondani, amit nem látok. Esetleg lehetne róla szó, hogy beszéljünk erről?

    1. Nos -remélem megérted- az a helyzet, hogy nem szívesen mesélek el mindent amit kis kútfejemből évek alatt összehoztam, mert ezzel nyilván az esélyeimet rontom a “nagy versenyben”. Nem hiszem, hogy bárki hasonló felkérésre örömmel elmesélné lépésről lépésre a műhelytitkait. Főleg ha ebből él…..
      A Kolibri teljes dokumentációját már közzétettem, de azt tisztelettel kérem ne várjátok el, hogy minden általam végzett átalakítást, tervet publikáljak.
      Amúgy nem nagyon van benne (bár van) olyan modifikáció ami nem látható vagy a panelen felülről, vagy az alsó borítólemezt levéve alulról.

      1. Köszi! Értem és megértem. Van egy laptop szervizem és én se szeretem elárulni a műhelytitkokat. A kérdésem akkor az, hogy valamikor tudnád-e vállalni a PMA-560-am? Pécsről menne, valamilyen csomagküldő megoldással.

  36. Úgy látom a téli álom leterítette a tisztelt tagság jó részét…. 🙁 Megértem, ilyen monoton szürke időben nekem sem sok kedvem van bármihez sem. Pedig lenne tennivaló, lassan gyülekeznek az átalakításra váró dolgok a műhelyben. Saját ügyben már nem sürget semmi, elvagyok az – egyelőre véglegesnek tűnő- aktuális összeállítással. Legalábbis változatlanul nem érzek ellenállhatalan késztetést a “tovább, feljebb, vagy bárhová” lépésre. Ilyen talán eddig még nem is történt velem, pedig nem a múlt héten kezdtem ezt a szekeret hajtani. (persze lehet csak öregszem… 🙁 )
    Tegnap gondolkoztam rajta -éppen Shpongle-t hallgatva- hogy ezt a rendszert akár el is keresztelhetném, mondjuk Kaméleonnak. Merthogy változatlanul úgy hallom hogy bármilyen zenét tálalok elé, képes azt úgy átengedni magán, hogy -teljesen alkalmazkodva a felvétel, illetve stílus igényeihez- egyszerűen eltűnik, anélkül hogy a legcsekélyebb mértékben hozzátenné a saját szignatúráját, vagy elrejtene bármit is a zenei üzenet legfinomabb vagy éppen legütősebb részleteiből. Biztos lennének sokan akiknek ez a fajta tárgyilagosság nem jönne be, amely mindazonáltal mégsem “lelketlen” vagy érzelmek nélküli, csak éppen nem hívja fel magára a figyelmet egyetlen területen sem. Ezért is nehéz ilyen, “karakter nélküli” holmikat minősíteni, mert nincs is miről írni, beszélni. Csak hallgatni kell. 🙂

  37. Sziasztok!

    Igen, van még egy kis punnyadtság a levegőben…. Talán lassan kiheverjük, és beindul az élet.

    Lehet az alábbiakat a D osztályba kellene írnom, de sztem elfér itt is.
    Nálam is egy András által modifikált Class D muzsikál (természetesen a TA2022 csippel..), a Kougarokkal karöltve. Lehet hogy így sok sok hónap alatt ért össze a rendszer, vagy bennem változott meg valami (már nem érzek vágyat a nagy nagy változtatások iránt. Mondjuk a rendszer tápellátásában eszközöltem némi szűrést, és lehet ennek érzem jótékony hatását… ki tudja), de tényleg nagyon jó hallgatni. Mostanában
    bármilyen zenével (értsd: eddig hallgathatatlanra kevert cd-k) kínálom meg, élvezet vele zenélni. Ami kiemelkedően tetszik, az a basszus kontroll. Semmi burnyogás meg hasonló, ha van lecsengés a zenében, azt viszont szépen hallani.
    Egyik nap bemutattam a rendszert a kisebbik lányom udvarlójának. Dév Brubek adta a taktusokat. Amikor megszólalt a fúvós hangszer (trombita, vagy szaxi vagy bármi, – a hangszer ismeretem eddig terjed…) mutatta a karját, hogy felállt rajta a szőr.. És nem a torz hangtól.
    De lehet csak én hallom ilyen jónak….

    Egyetértve Andrással: csak hallgatni kell…….

    Ui.: ha valaki még nem hallotta volna András munkáit, itt is felajánlok meghallgatást ( Class D erősítő, Kolibri és Kougar hangfalak, moddolt CD /by Dragonweed, TMP hangfal kábel). Helyileg: Pest megye.
    Egyeztetni telefonon (06304881695, vagy e-mailban (laszlowerksicherheit@gmail.com)

    Szép napot mindenkinek.

  38. Sziasztok!

    Csak én is ide találtam így egy hónappal az indulás után . Pedig időről időre rákerestem a Dragonweed blogra a Google-ben, de csak holland füves oldalakra találtam . Lényeg, hogy mostmár meg van. Szép napot !

  39. Sziasztok!
    András, alakul a létszám?

    Valaki kérte a tuning leirást a Denon erősítőhöz.
    Ha műhelytitkokat nem is, de a módosítást, a cserélt alkatrészeket egyszer leírtad az AVX-en, én akkor vettem tőled a tán 1060-as változatot.
    Szóval az adna némi segítséget az illetőnek.

  40. Épp ma léptük át a 30-as létszámot…. Szóval már vagyunk szép számmal, csak úgy látom kicsit bátortalanok hozzászólás ügyében. Nem baj, majd beszélek én itt zöldségeket össze-vissza, akkor tán csak megered a kedves tagok nyelve…. 🙂 🙂
    Az erősítők tuningjáról tényleg írtam elég sokat az AVX-en, itt nem kezdeném el újra.
    A lényeg röviden: Gyors diódás egyenirányítás (pl. MUR 820, BYW 29-200, [200V] SB 5100 [100v!]), szűrő, csatoló kondenzátorok cseréje jobb minőségűre, plusz áthidalásuk kisértékű film típusokkal, ha van benne – műveleti erősítő(k) cseréje LM 4562, LME 49720, AD 827, AD797,stb.típusokra, felesleges kapcsolók, kábelezés kigyomlálása. Igény esetén IEC aljzat beépítése, hangszórócsatlakozók, belső kábelezés cseréje kinek mi a szimpatikus típusra. Nagyjából ennyi, minden egyes típushoz nem tudok (és nem is fogok) részletes leírást adni.

  41. Egyszer András rábólintott egy ötletemre, hogy az Alcomax hangfalam Vifa készletét applikálja át egy megfelelő dobozba, mivel az pocsékul szólt úgy eredetileg.
    Vékony falu kicsi doboz, bár jó nehéz volt, de ez csak az aljába épített vaslemeznek volt köszönhető, nem a komoly felépítésnek, ilyet láttam Royd mester kis monitorjaiban is egyébként.
    Ki is számolta ezt a behemót méretet, ezért ragadt a hangsugárzóra a Drabálka név.
    Fakopáncs el is készítette (néhány hónap alatt), furnéroztatni nem volt pénzem, így sima mdf lap.
    Közben kiderült, hogy a hangszórókhoz is hozzá kell nyúlni, bár gumiperem, de végül mégsem jó, magasaknál elillant ferrofluid, úgyhogy András legszivesebben felgyújtotta volna…
    Folyt köv.

  42. El nem tudom mondani, mennyire örülök, hogy otthagytam az AVX mindentudó elitcsapatát…… 🙂
    Néha beleolvasgatok egyik-másik topikba (pl. HiFi) aztán csak fogom a fejemet. Az a kíméletlen keresztesháború ami ott megy a “Homousion és Homoiusion” jellegű kérdések körül, elgondolkodtat.
    Azok akik nap mint nap órákat görnyedve a gép előtt/fölött gyártják az újabb és újabb elméleteket amivel megsemmisíthetik, überelhetik, vagy hallássérültnek titulálhatják a másikat, vajon mikor hallgatnak ZENÉT, nem berendezéseket??
    Mostanában azért nem irkálok túl sűrűn és túl sok mindenről, mert éppen ezzel töltöm az időmet: végre nekiálltam meghallgatni a zenetáramat. El fog tartani egy darabig….. (kb. 2000 órányi anyag)
    Jó, persze én sem két hét alatt jutottam idáig. Rengeteg tévút és zsákutca kellett, hogy végre megértsem,
    nem az a lényeg amivel hallgatunk, hanem amit hallgatunk. Nyilván az “amivel” is nagyon fontos, mert jelentősen fokozhatja vagy ronthatja az “amit” élményt, de éveken át ezen rugózni, legtöbb esetben a mások véleményét degradálva, semmibe nézve fújva az aktuális mantránkat, bizonygatva hogy mi vagyunk az egyedüli legények a gáton…. Hát elég szomorú.
    Pedig sajnos úgy tűnik pont ebbe az irányba kezd elborulni szinte az összes ott folytatott diskurzus. 🙁
    Igaz, fájdalmas lehet hosszú évek után rájönni mennyi pénz és idő lett elfecsérelve úgy, hogy talán semmivel nem vagyunk közelebb a célunkhoz mint a futam kezdetén. Feltéve ha tudtuk mi is a cél….

  43. Én remek csapatra leltem az avx-en…a kerékpáros topikban. Ami érdekes, hogy szinte mind elég passzívak vagyunk egyéb topikokban (mindenkinél összeállt a rendszer?). A csipkelődésen túl senkinek nem jutna eszébe a másikat nyírni, hogy kivel, mivel, mennyit, hogyan teker. Hogy ez a hifinél miért nem működik, az rejtély, holott mindkettő technikai sport.

    Az biztos, hogy a fórum hifis részéből elég hamar be lehet szedni a halálos dózist – ha az ember komolyan veszi.

  44. – No igen… tekerni elég nehéz úgy hogy közben a klaviatúrát püföli, vagy a mobilját pöcögteti az ember. 🙂
    Érdekes mindazonáltal, hogy igazából a hifi-n kívül kevés olyan hobbi van ahol ez a fajta mentalitás dominálna. Bár vannak érdekes karakterek pl. makettezők, különféle gyűjtők között, de pl. hobbikertészeket szakácsokat nemigen találunk akiknek a fő profilja a másik ekézése, és a maguk -vélt- igazának vérre menő bizonygatása lenne.
    Igaz bringára is lehet költeni rendesen, de hol van ez attól a labirintustól amibe belecuppan valaki amidőn kinyitja az audiofília nevű kórterem ajtaját…. 🙂 🙂
    De ne legyek (mindig) negatív; változatlanul rendkívüli élvezettel hallgatom az effektíve negyedmilliós (forint… 🙂 ) rendszeremet, és mostanában eszem legtávolabbi zugába sem fért a gondolat hogy bármit is “javítani” kellene rajta.

  45. Miből áll most a rendszered András? 1-2 képet feltöltenél a kiváncsiskodóknak?

    Egyébként én is egyetértek. Nem szabad túltolni. Zenét kell hallgatni nem készülékeket. Az AVX-en különösen kedvelem a zene ajánló topikokat. Elég jó albumokba bele lehet futni. Látom itt van hasonló topik, ennek is örülök.

    Nem értem azokat a hobbistákat, akik nagyon lesajnálóan beszélnek/írnak olyan komponensekről, amelyek csak simán a jó középmezőnybe tartoznak. Az elég jó sokszor jobb mint a legjobb szvsz. Én ettől függetlenül kedvelem az AVX-et. Nem zökkent ki egyáltalán a nekem esetlegesen nem szimpatikus beírás, csak tovább görgetek… Azért veled együtt több olyan meghatározó szakértő távozott az utóbbi időben, akik nagyon is hiányoznak onnan az értékes véleményeikkel, írásaikkal. Remélem lesz még reneszánsz az AVX-en 🙂

    Ötlet/javaslat:
    Egy galériában esetleg össze lehetne itt szedni a dobozokat, készülékeket, amelyeket terveztél vagy módosítottál? Rövid leírással. Szerintem másoknak is érdekes lehetne.

    Sok sikert kívánok ehhez az új oldalhoz!

  46. Köszönöm, remélem lesz érdeklődés, meg hozzászólás is….
    A rendszerem. Ahemm….Ez nem lesz egy “dicsőségtábla”… már ami a márkákat illeti. 🙂
    Mindenekelőtt tudni kell hogy az összes komponens többé-kevésbé modifikált, átépített darab. (inkább többé mint kevésbé)
    A forrás -amit leggyakrabban használok- egy öregecske Barebone PC, lineáris tápokkal, passzív hűtéssel.
    Dual core Atom proci, 4 GB RAM, kigyomlált Win 8.1, Jriver lejátszó.
    Igazából az egész gépben nincs mozgó alkatrész/ventilátor , a rendszer meg a zenék is SSD-n vannak. Nagyon nem modern, de (szerintem) az alapján amit hallok teljesen rendben van.
    Aztán egy USB DAC duál differenciál Wolfson 8740-es csipekkel, 2 db AD 797-es OPA-val, alapjában gyári kapcsolás csak javított alkatrészkészlettel. (ez sajna még mindig deszkán…..)
    A pár tucat használható CD-mhez meg van egy -szintén szétmoddolt- Grundig CD 23-as (….) pörgettyű, a híres-hírhedt TDA 1549-es konverter csippel. Bármilyen gagyi cuccnak tűnik is, nem sok jobb hangú lejátszót hallottam úgy pár százezerig….
    Aztán a TP60-as D erősítő ami a teljesen átépített Mordaunt Short Mezzo 2-es dobozokat táplálja, kvarchomokkal töltött Mission Stance állványokon. Ezekről majd még írok, szerintem a legalábecsültebb/ismeretlenebb hangsugárzók az elmúlt jó pár évben. Igaz gyári formájában max. erős középszer, de megfelelő kezekben valami csoda lesz (lehet) belőlük.
    Minden kábel saját gyártmány, az USB-től az RCA-n át a szalagkábelből készült hangszóróvezetékekig.
    Röviden ennyi, majd rakok fel pár képet is. (bár ez a motor egyszerre csak egy képet enged csatolni…)

  47. Hogy ne csak hallható élvezetekről legyen szó…. 🙂
    Juhtúrós sztrapacska Szoky receptje szerint. Szerintem egész jó lett. 🙂
    Ja, tudom… A kolozsvári szalonna eloszlása nem eléggé egyenletes a felszínen, de remélem ettől még ehető lesz…. 🙂 🙂

  48. Most hogy 2 hónap múlva nyugdíjba vonulok, kezdem magamban felfedezni a bika csillagjegy egy újabb lényeges aspektusát, a kulináris élvezeteknek való hódolást… Lehet hogy e téren nem fogok olyanokat “remekelni” mint a Totem dobozok, meg a Kolibri és társai, de majd szorgosan próbálom.
    Eddig úgy tűnik menni fog….. 🙂 🙂

  49. Kedves Blogtársak!
    Lassan vagyunk annyian mint egy rendes iskolai osztály, (34 regisztrált tag) de úgy látszik úgy is viselkedünk…. 🙂
    No nem a mi a virgonckodást, hanem az új tanító néni érkeztével beálló megszeppentséget illeti (persze ma már ez sem jellemző). Bölcsen hallgat mindenki, gondolom arra vár hogy majd én mondok okosságokat amiket lehet kommentálni. Mostanában éppen nem vagyok túl kommunikatív fázisban (elég sok munkám van, amikor meg nem azt csinálom zenét hallgatok [végre]), szóval írjatok, kérdezzetek nyugodtan bármit ami eszetekbe jut…. 🙂

  50. A “deszka-DAC”, és az erősítő. Alant az ominózus Grundig CD pörgettyű, még lejjebb egy antik relikvia 1982-ből (Hitachi HA-4700). Ez csak vizuális elem, -bár nem egy rossz darab-, de a Topping jó két polccal felette van – és nem csak a képen…. 🙂

  51. Nekem furcsa a látvány az a két hangfal. Egyrészt: ketten vannak – mindig fél pár, épp műben lévő darabot láttam. másrészt: nem a tetejükön hordják a “beleiket”, hanem készre szerelve szolgálnak. 🙂
    Nem jártam nálad túl sokszor, de tényleg nem emlékszem késznek nyílvánított hangsugárzópárra. Talán a kis Denonok egy darabig – míg új gazdihoz nem kerültek. Örülök, hogy most megint van egy pár, amivel nem kell “úton lenni”, csak hallgatni.

    Régebben elég sokat foglalkoztál a nem direkt sugárzókkal; úgy emlékszem, pár kísérleti darabot is építettél. Azt a vonalat végképp elvetetted, vagy csak félreraktad? Bár műhely hiányában szakikat abajgatni a hozzávalók legyártásáért nyilván költséges és fárasztó dolog. De az indirekt/omni vonal tényleg egy izgalmas irány lehet.

    1. Magam is meglepődök néha, hogy pár hónapja nem folyamatosan azon agyalok mit lehetne még javítani, hová lehetne még “feljebb lépni”. Bekapcsolom a rendszert, elindul egy album, és nem érdekel mi és hogyan hogy szól, mert semmi nem szól sehogy, csak a zenét hallom. Ez van. Ide jutottam, de egy porcikám sem bánja. Úgy érzem kínlódtam érte eleget…… 🙂
      Nagyon furcsa élmény teljesen relaxálva leülni zenét hallgatni, nem azon görcsölni hogy ma mi és miért nem fog tetszeni, vagy a lehetséges fejlesztéseken töprengve. Ajánlom mindenkinek, érdemes kipróbálni…. 🙂
      Persze ehhez valószínűleg hozzájárul éveim számának szaporodása is, ezzel együtt annak belátása hogy abba kellene hagyni annak a bizonyos orrunk előtt lógó répának a hajszolását. Eljön az idő amikor le kell ülni, levágni a madzagról és jóízűen elfogyasztani. Itt tartok most.

      Mindennek az a hátulütője, hogy mostanában nem is sűrűn töröm a fejemet újabb projekteken, mert ami van teljes mértékben megfelel annak amit én várok egy hangreprodukáló lánctól. (ezzel természetesen nem azt deklarálva, hogy ennél már nem létezhet jobb)
      Azért nem adtam fel, a Pärt barátunk által említett omni sugárzó még ott motoszkál a háttérben, egy-két hónap múlva -immáron időmilliomos nyugdíjasként- leporolom őket, megnézem lehet-e “továbblépni”.
      Persze tudom hogy lehet(ne), csak abban nem vagyok biztos hogy akarom e.

  52. Szia András!

    Tényleg csak kérdés.
    A T180 moddolása milyen szakaszban van? Esetleg mikor mehetek érte?

    Az előző hozzá szólásodhoz:
    (igaz hogy most készül a T180 tuningja, valamint MS 2 hangfal…). Lehet hogy tényleg a kor, vagy a sok keresgéléssel eltöltött évbe belefáradtam, de már én sem nagyon akarom a rendszerem módosítani. A nagyobb része Andrástól van, a többi is magyar elme alkotása, vagy DIY.
    Sok kanyargós utat bejártam ebben az ingoványban, mely vagy sehová nem vezetett, vagy szép reménnyel kecsegtetett, de a hosszabb távú próba alatt kijött hogy mégsem jó.
    Gondolok itt tápkábelekre, rezgés csillapító alátétekre……
    Viszont – Andrást idézve – egyik sem volt egy egyetemleges, mindenre jó panácea. Hoztak is vittek is. A nagy karácsonyi kovid idején egyszerűsítettem a rendszerem (értsd: sok tuning kütyürét kidobtam a készülékek alól), és valahogy visszatért az élet a zenébe. Ez lehet az én változásom miatt is, de lehet tényleges fizikai hatás. De már nem érdekel a magyarázat.
    Inkább csak zenét hallgatok…..

  53. Elnézést kérek minden kedves blogtárstól, de most valószínűleg nem leszek itt egy darabig. Legalábbis ritkán….
    Ma reggel 93 évesen meghalt édesanyám. Tudtuk, vártuk, de amikor megtörténik mégis egészen más.
    Elméletben el tudja fogadni az ember az elmúlást, de amikor itt van, valami felsikolt belül:
    -Nem, nem lehet!… Pedig előbb vagy utóbb mindenkivel megtörténik.
    Nyugodj békében Mama!

  54. Az AVX-en feltűnt eladó Kolibrikkel kapcsolatban… (miután ott már nem tudok hozzászólni).
    Úgy látom rendes csetepaté kerekedett a dobozok eredete körül….
    A kérdéses dobozpárt én raktam össze, a váltókat, kábelezést stb-t. Az igaz -amennyire emlékszem-, akkor még nem volt szegény ennyire csúf, nem tudom azóta külsőleg mi történt vele….. 🙁
    Mindazonáltal, a jól ismert hirdetési szöveggel élve: a hangzását ez nem befolyásolja. 🙂
    Tisztelettel kérem valamelyik kedves blogtársat, -aki AVX-en is ott van- ezt közölje a megfelelő topikokban.

  55. Hát, nem nagyon akar helyreállni a béke…Őszintén meg kell vallanom, gyakran elbátortalanodok.
    Főleg a mikor az AVX-en olvasgatom a hallatlanul tapasztalt és szakmailag képzett okostojások bölcselkedéseit válogatott témákban.
    Olyan emberektől akik jó esetben pár tucat készüléket/kombinációt hallottak, és még jobb esetben 2-3 készüléket építettek, modifikáltak életükben. De, mindenhez is kiválóan értenek, mert annyi mindent tanultak az internetről még náluk is okosabb emberektől….
    Ennyi sületlenséget, és egyenesen fogalmazva marhaságot azért nem kis teljesítmény összehozni, mint ami ott terítékre kerül.
    Hogy ez miért gond és miért irritál? Szerintem azért mert pont az ilyen önjelölt “guruk”, megmondóemberek viszik be az ingoványba a mit sem -vagy csak keveset -sejtő de lelkes zenekedvelőket olyan bozótosokba 100 ezres hálózati kábelekkel, 30 ezres audiofil biztosítékokkal és egyéb válogatott bődületes baromságokkal, amit aztán nagyon nehéz helyrehozni bennük. Sajnos van belőlük bőven, és általában a legtöbb magvas hozzászólást ők produkálják.
    Miért lamentálok erről az egészről? Jó pár megkeresést kapok különböző platformokon amelyek az ilyen irányú megvezetések egyenes következményei. Hogy csak aranyozott vagy ródiumozott IEC aljzatot kérnék beépíteni a készülékbe, mert különben… Mert akkor kevésbé lesz baj, hogy az elcseszett hangváltójú és hangolású hangdobozaim rommá színezik a hangzást, és a kimenőkondenzátoros erősítőm meg lenyeli a forrásban levő információk felét… Meg hogy a szobában a fali aljzatig az órától 2 mm-es PVC szigetelésű alu dróton érkezik a villany…
    Szóval van baj rendesen. Persze ki vagyok én, hogy okosabb legyek ezeknél a sokszor hitelesnek tűnő, és népes követőtáborral rendelkező embereknél? Csak ekkora ellenszélben néha elég nehéz értelmes és valóban fontos dolgokról beszélni.
    Na…! Elnézést a kifakadásért, de néha úgy érzem magam mint a tanító úr Mórickával , amikor kérdezi az osztályban hogy kinek mi a kedvenc állata és miért . Ha ismeritek a viccet…..

  56. Lehet néha indulatosnak és intoleránsnak tűnök ember (hifi) társaim gyengeségeivel szemben….
    Gyarló mentség lehet hogy : persze megöregedtem, és ilyenkor már inkább a negatívumokat látja az ember.
    Pedig szerintem így van.
    Azért találtam egy topikot az AVX-en ahol néha értelmes gondolatok is feltűnnek, ez jó jel, talán nincs még veszve minden…. 🙂 ((bár a világ jelenlegi haladási irányával kapcsolatban nagyon rossz érzéseim vannak))
    https://avx.hu/forum/viewtopic.php?f=4&t=149768

  57. Kedves András!

    Megint igénybe venném szakmai tapasztalatod.
    A kérdésem/problémám: hálózati DC feszültség kimérése és elhárítása.
    Ami miatt kérdezem: napszaktól függően hol búg, hol nem (mint a mesében) az erősítőim trafója. Ezt gondolom okozhatja a hálózati DC is a gyárilag megnövelt feszültségen túl. Milyen egyszerű, házilagos módszerrel lehet kimérni – már ha lehet – hogy van-e DC a 220-ban? Multiméter megfelelő lehet?
    Vagy ha nem lehet ilyen egyszerűen megmérni, de feltételezzük hogy van, tudsz-e esetleg közzé tenni DC blokkoló kapcsolást?

    Előre is köszönöm.

  58. Mivel ez a téma másokat is érint, bemásolok egy linket ahol részletesen lehet olvasni a dologról.
    http://hiend-audio.com/2013/09/23/acdc-or-a-highway-to-hell/
    A hálózati DC oka egyszerű, a színuszos feszültség (230V) aszimmetrikus terhelése. Ezt sok minden okozhatja, az elosztóhálózatból érkező fázisok egyenetlen terhelése, bizonyos fázishasítás elven működő elektronikák, túlterhelt elosztótranszformátor.
    Mérni elvileg lehetne, de biztonságtechnikai okok miatt nem ajánlom. Ha időszakosan jelentkező zúgásról van szó, majdnem biztosan DC okozza.
    A DC blokkoló áramkör a képen látható, ez maximum 1.2V DC-t tud “kiszűrni” (ennél több ritkán fordul elő), ha több kell akkor a következő posztban megmutatom hogyan kell megoldani.
    Diódáknak 1N5408-at ajánlok, (ide nem kell gyors dióda!), kondenzátoroknak elég alacsonyabb feszültségű is (elvileg maximum a blokkolt DC jelenik meg rajtuk) pl. 10.000uF 25V is jó, viszont nagyáramú (high ripple current) típusok ajánlottak. Ezen túl ha lehet 105C-fokos változatot használjunk, mert a rajtuk átfolyó váltóáram miatt eléggé melegedhetnek (Értékben elég 4700uF-os is, de a 10.000 jobb) Az elkók polaritására figyelni, a plusz (+) pólusok vannak összekötve !!
    Viszont kérek mindenkit vigyázzon a beszereléssel, teszteléssel, az áramkör pontjain jelen van a hálózati feszültség!

  59. Ez pedig az a változat ami 1.8 V-ig szűri a DC-t. A diódák és kondenzátorok ugyanazok mint az első áramkörben.
    Azt azért érdemes tudni, audio -DIY- körökben sok vita van az alkalmazásukkal kapcsolatban, vannak akik szerint egy kicsit “pusztítja” a dinamikát, mások azt írják nem lehet észrevenni a beiktatását…..

  60. Itt van egy kép, ha valaki esetleg arra vetemedne hogy nyák panelre szeretné megépíteni…. 🙂
    Az R1és C3 opcionális, működik azok nélkül is. Ha bele akarjátok építeni akkor:
    R1 = 22 ohm 10W
    C3 = 1uF 400V film
    Ebbe lehet egyenirányító hidat, vagy szóló diódákat is beültetni (természetesen egyszerre csak az egyik fajtát!)

  61. Kedves András
    Köszönöm az infót. Először az egyszerű t épitem meg inkább.
    Kérdésem még: sima kocka greatz is megfelelő lehet? Ha többet egymás után teszek az javíthat ja a hatékonyságot?

    1. Szivesen!
      Természetesen jó a sima “kocka” Graetz is, de legalább 400V-os legyen, és bírjon annyi Ampert amennyivel terhelve lesz (igazából nem kell, max. 1-2 A elég, de nem árt az óvatosság).
      Elvileg lehet több Graetz-et (vagy diódát) alkalmazni az ábrák szerint, de sok értelme nincsen. Ha a DC több 1-1.5 voltnál, az már régen rossz… 🙁 (általában pár száz mV szokott előfordulni)

  62. Nálam is jelen van sajnos a trafó zúgás (szerencsére nem mindegyik). Én korábban építettem “kocka” Graetz-el, nálam egyértelműen csökkentette ezt. Hozzátéve hogy minimális alapzaja most is van amelyiknek hallható közelről, de talán a 239-242 V is közre játszik benne…
    Hogy hallható-e hogy rosszabb lett a hang? Fogalmam sincs, szerintem az hogy nem idegesít a halkabb részeknél illetve a számok között a búgás jobb hatással van a hang(ulatom)ra, így nem is lényeges 😀

Vélemény, hozzászólás?