Ezo-tér

No, hogy legyen ilyen is…..  Itt majd lehet kardot csörtetni -ha valakinek úgy tetszik-, merthogy:

„Több dolgok vannak földön s égen Horatio…..”   😉

116 thoughts on “Ezo-tér

  1. Egy kis teljesen off-topic téma:
    Van e valakinek, vagy ismer-e bármelyikőtök valakit akinek van eladó jó minőségű -nem húzós/karcos/rezes- házi pálinkája?
    Jobb fajta szilva, körte, barack, birs, faeper, meggy is jöhet, 1 liter kellene. Részben saját „használatra”, részben születésnapi ajándéknak.
    Előre is köszönöm ha tudnátok segíteni. 😉

  2. Idézem: (AVX, mindnyájunk kedvenc mindent(is jobban)tudó homo universalisától)
    „Nemtudom, még járódnak a kínai csőfoglalatok.” Mi az hogy nem tudom??? Véraudiofil ilyet ki nem ejt a száján! 😀
    Nahátugye….. Azt már tudjuk hogy a tuningbiztosítékot is járatni kell, mert addig nem az igazi. Meg a hálózati ki/be kapcsolót, meg a frissen cserélt villanyórát, meg az új kávéfőzőt, mert nyersen sokat rontanak a jitter-en és a vertikális térleképzésen, valamint kevésbé lesz „krémes” a hangzás. (ez kávéfőző esetében kiemelkedően fontos!)
    Komolyan mondom, a világ szemmel látható széthullásával párhuzamosan jól észrevehető egyfajta szellemi leépülés-elhülyülés, amikor a tökéletesség hajszolása közbeni kínunkban a nagynál is nagyobb baromságokat fedezünk fel minden területen. Ha már egyébként normális életünk ezek nélkül nem lehet. 🙁

  3. Van ugye a speciál audiofil verzió (fálárooon!!):
    https://www.jofogas.hu/budapest/Hydra_Dumper_S_Hangsugarzo_Vibration_Absorber_Hangfal_set_2db_felaron_145432876.htm
    meg a mezei változat nagyothallóknak:
    https://www.kilincsek-postaladak.hu/ajtouetkoezok/szabadon-allo-ajtouetkoezo-rozsdamentes-odnn-460.html Nekem ez utóbbi van, de teljesen megfelel a célnak. Sőt még lehet jobb is, csak picit olcsóbb…. 😉

  4. Újabb gyöngyszem az AVX-ről:
    „Egyik ismerősöm kábele egy DIY bérégetés során irreverzibilis károsodásokat szenvedett, mert rossz irányba égette be véletlenül.
    Miket javasolnátok?”
    „Bérégetés”. Ez majdnem olyan mint a bégetés csak kicsit hosszabb. 😀
    Ha leírnám miket javasolnék a kedves páciensnek, a Google valószínűleg letiltana pár hónapra, szóval inkább nem teszem…..
    Ilyenkor azért kicsit szomorú vagyok hogy ide sikerült jutni a hangkultúra rögös útján, de hát mit tehetnénk az ilyenekkel? Mondom: semmit. 🙁

    1. Nem is nagyon kapott választ, pedig a “nagyon okosok “ ott vannak. Lehet még senki sem tesztelte a különböző “égetőket” hogy melyiknek milyen hangja van? Mondjuk irreverzibilis károkat nem fordított bekötés hanem túl nagy terhelő áram esetében tudok inkább elképzelni (hacsak nem diófa volt a kábelben)K és akkor az nem beégetés, hanem elégetés. 😀
      Azért ez sem semmi:
      “ Lehetséges, hogy nem a kábel járatódik be. Az csak vezeti a dolgokat, de mondjuk rögtön másképp, picit másképp kezeli a zavarjeleket, a sokadik felharmonikusok ezért másképp szólnak, picit, de lényegesen, stb.., mert más a kábel, más az anyag, a geometria, más a többi hókusz-púkusz. A készülék, amibe beledugtad, mondjuk, van egy toroid benne, kilónyi maggal, meg a diódák, hatalmas tápkondik, és ezek, akár évekig, egy ‘másik’ árammal mentek. Most új helyzet van, és egyszerűen ‘át kell tanulni’ az új hullámokra, a másik stílusra.”
      Azért ez rémisztő. Az oké hogy félünk a ChatGPT-től hogy tanul, de hogy már a kondik meg trafók is… Azt gondolom kicsit több kritikai gondolkodás esetén csökkennének a kábeleknek tulajdonított óriási különbségek. De ezek a túlgondolt magyarázatok meg teóriák erősen hiányában a minimális műszaki ismereteknek mindenképp szórakoztatók.
      De lássuk be azért ha sokol rádióban kicserélem az telep kábelét csak nem lesz hájend. Még ha be is égetem a szovjet mikróban.

      1. Őrületes szerencséjük a drága kábel, kütyü és lom gyártóknak, hogy a hifisták nagy részének fogalma nincs az egész témáról, már ami a dolog valódi fizikai alapjait illeti. Hallanak ezt-azt, összeolvasnak minden sz..t félművelt önjelölt guruktól, aztán azt hiszik hogy ezzel mindjárt doktori fokozatot szereztek elektroakusztikából.
        Ez a „más áram” meg „át kell tanulni” a kábelnek akkora bődületes baromságok hogy gombot lehetne rájuk varrni. Persze vannak jelenségek amikre kevés a rendelkezésünkre álló fizikai magyarázat, de ezek inkább a hallásunk, pszichénk természetével, kifinomultságával, körülmények által befolyásolt érzékelésekkel függhetnek össze, amiről legalább annyira keveset tudunk mint bármilyen más – valóban lényeges dologról – a világban.
        Tényszerűen: egy 2 mm²-es hangszórókábel ( az OCR pl.) számottevő melegedés (10° C) nélkül 6 Amper váltóáramot képes magán tartósan átengedni, ami egy névlegesen 8 Ohmos hangsugárzó esetén (P=I² x R) 512 Watt, 4 ohmos esetében 256 Watt átvitt teljesítményt jelent. Egy ilyen kábelt „elégetni” legalább 15 Amper, azaz 8 Ohm-nál kb. 1.6 kW átvitt teljesítménnyel lehet. Ekkor a kábel (szabadon álló huzal esetében!) még mindig csak 50 fok hőmérsékletű lesz, messze attól hogy tartós ill. visszafordíthatatlan változásokat okozzon annak kristályszerkezetében.
        A bebégető szerkentyűk szinte mind a pár Wattos teljesítménytartományban végzik megfizethetetlenül hasznos tevékenységüket.
        Mellesleg: én elkészítés után az OCR kábeleket 8 órán át járatom 4 Amperes 50 Hz-es váltóárammal (műterheléssel,) ami átszámolva kb. 100W zenei jel átvitelét jelenti egy 8 Ohmos hangsugárzóra vetítve.

        1. A mellékelt táblázatban két érdekes adat:
          1.: Egy 2.5 m-es pár teljes hurokellenállása 0.04 azaz négy század Ohm. Ezen 4 Ampert (8 Ohm-nál 108W) áthajtva a teljes kábel (+/- ág) veszteségi teljesítmény leadása (hő) 0.64 Watt, tehát látható hogy a melegedéstől nem kell tartanunk.
          2.: Az OCR szalag vastagsága 0.2 mm, ez azt jelenti hogy a rajta átfolyó váltóáram mentes a skin-hatástól kb. 1.3 MHz frekvenciáig…..

  5. Témába nem szorosan vágó kvíz:
    egy kép, és egy videó linkje. A kép a holdon készült, és a felszínre lépő Armstrong lábnyoma a hold porában – a NASA szerint.
    A linken levő videón a Space X egyik leszállása látható. Ennek leszálló tömege töredéke a teljes súlyú Lunar Module-nak, az a visszatéréshez szüksége üzemanyaggal együtt több mint 14 tonna volt.
    Na most. A Space X töredék tömeggel, bár a holdinál 6x erősebb gravitáció mellet száll le, egy relatíve pormentes környezetben. A Lunar modulnak a 14 tonnájával 14/6 = 2.4 tonna (jóval) feletti tolóerőt kellet kifejteni, hogy az ereszkedést lassítsa, és ne csapódjon a holdba. Ez pedig a videó szerint – még egy tisztább környezetben is – „némi” porfújkálással jár. Mi lehet a kérdés? 😉

      1. A téma boncolgatásra érdemes ,mint Herbert Illig „A kitalált középkor” című műve amit a magyar kutatók-természetesen nem akadémikusi szinten ,szerencsére-is alaposan alátámasztották.
        De az ezoterikus kérdésem a következő: Mevettem a pamut üreges fonalakat saját kábel gyártásra és a hangfal belső átkábelezéséhez is.
        Mi és mennyi az igaz -a sok ellentmondó informácival -a réz korrodeálásáról és hanra gyakorolt hatásáról?
        A vezető belső strukturájában is akadálytalanul áramlik a jel ? És akkor a felület nem számít bele akkorát? Akkor van valami ötlete valakinek ha mégis ront a hangzáson az idő a réz vezeték bevonására valami kíméletes módon? Egy helyütt azt olvastam ,hogy szilikon spray-el is megoldható.van valakinek ebben tapasztalata? Ha lenne megköszönném.

    1. Spoiler (a bakancsnyomos képhez): Akár poén is lehetne egy rossz Tarantino filmben: „De Vincent! Az a szar leszállás alatt szétfújt mindent, port, köveket jó 20 méteres sugarú körben. Az a rohadt 3 centi por tele a kavicskákkal hogy maradt ott??? „

        1. Akkor pontosítsunk. Ezeken a képeken az az aranyszínű „izé” a leszállóegység lábainak burkolata. Mely a fúvókáktól kb. 2 méternyire van….
          A történet mottója: „Ha minden eshetőséggel számoltál, akkor azzal is számolnod kellett amivel nem számoltál.” 😉

          1. Ezen a képen is látható, hogy egy egyszerűen kéziszerszámokkal részekre kapható aprócska járműről van szó, (2.3m széles, 3.1m hosszú) mely darabokra szedve könnyedén betusszantható a nálánál alig valamivel nagyobb leszállóegység csomagtartójába…. Amint az a mellékelt művészi piktúrán is jól látható.
            Akkor már csak annyi kérdésem lenne, hogy ha oda bespájzolják a holdjárót, akkor ugyan hol volt a le és felszálláshoz szükséges üzemanyag, és a rakétahajtómű – mely köztudottan valamivel nagyobb még egy méretesebb levesesfazéknál is. 🙁
            Szerintem el is engedem a témát, mert végül még a haladásban kételkedők bugyrába kerülök….

  6. Kánikulai gondolatok:
    – Egy rendszer (de legfőképp a hangsugárzók) hangja az én megítélésem szerint akkor áll legközelebb a természetes hangzáshoz, ha hallgatása közben a legkevesebbszer jut eszedbe, hogy: -„de rohadt jól szól!” Ha már csak és kizárólag a zenére, annak érzelmi tartalmára-hatására figyelsz, na akkor hagyd abba a „rendszerfejlesztést”, meg a „feljebb lépést” (mennyire útálom ezt az öntelt, nagyképű szöveget! 🙁 )
    – Ami elsőre letaglóz, az sokadjára is le fog, annyi különbséggel hogy akkor már inkább menekülnél tőle.
    – A reprodukált zene talán legfontosabb kritériuma az időzítés, ritmusjátszás pontossága. Ebben a jól megtervezett minimonitorok (és a valóban JÓ „D” osztályú erősítők) jeleskednek. Persze ha nem fontosabb a falrengetés, és a kanapélengető basszus…. A kisebb membránok kicsi mozgó tömegét, ritmusjátszó precizitását SEMMIVEL nem lehet helyttesíteni.
    – Egy közel tökéletes rendszer képes a színpad (akár mű, akár valódi) magasságbeli tagozódásáról is információt szolgáltatni.
    – Minedenek felett pedig: mennyi ideig tudod hallgatni anélkül hogy felmerülne benned: mára elég volt….

    1. ha egy pöpec kis minimonitor tisztességgel lemegy 80-100 Hz-ig,
      az az alatti részt megtámogatni egy külön mélysugárzóval, szubládával mekkora eretnekség?
      ilyesmire van bevált megoldásod?

      elsősorban azért kérdem, mert az általam hallgatott zenéknek a mélytartományban is van némi mondanivalójuk 🙂
      elsősorban elektronikus (vagy milyen) zenékről van szó, amik értelmesen (értsd: nem satu hülye agyatlan proli diszkós módon) használnak szokatlan zenei elemeket, amiknek a basszus ugyanúgy része, mint a 100-150 Hz feletti, pengén megszólaló tartomány.

      1. Egy „pöpec”, valóban hozzáértéssel megtervezett és normális anyagokból készített minimonitor simán le tud menni 50 Hz-ig.
        Amit épp hallgatok mérve is, fülre is ottan körül van, a basszusgitár legalsó húrjai tisztán kottázhatók. Igaz, nem nadrágszárlengető hangerővel de a 21 nm-es szobábban nincs semmilyen hiányérzetem.
        Az más kérdés hogy ilyen azért elég kevés akad…
        A szubláda -tapasztalataim szerint- igencsak kétélű fegyver. Le lehet vele menni a földalatti régiókba, de az esetek túlnyomó részében szinte lehetetlen úgy összehangolni a szatellitekkel, hogy még egy laikus is meg tudja mondani hogy nem egy homogén rendszert hall.
        A fő probléma – ahogy korábban írtam – ott van, hogy ugyan akár 16 Hz-et is el lehet érni egy JÓ szubbal, a hang mindig kicsit vonszolódós, a szatellitek mélytartományánál sokkal lassúbb lesz. Egy 13-15 centis mélyközép mozgó tömege 8-10 gramm körüli, egy 25-ös szubsugárzóé általában 25-30 g körüli. Ezt sajnos negálni nagyon nehéz, bár mindenféle elektronikailag rásegített módon meg lehet oldani. (több, kisebb szub hangszóró, aktív mélykorrekcióval, mint a hirdetett AudioPro rendszerben. Annál a 35 Hz -3 dB pont mérve is, fülre is megvan.)
        E nélkül más a mechanikai rendszer tranzienseinek indulási – leállási sebessége, sok a „hangover”, számomra szinte minden ilyen rendszer nehézkesnek, vontatottnak tűnik, igen rosz az a bizonyos ritmusjátszó képessége.
        Amely nekem sokkal lényegesebb, mint amennydörgő mélyek ablaktörő hangerővel.
        Az alsó oktávok legtöbbször összefolynak egy monoton, brummogó, nehezen definiálható masszába. De ez természetesem privát vélemény, ettől még másnak tetszhet az ilyen hangkép.
        Szóval: életemben egy olyan szub-szatellit kombót hallottam -egy amerikai hájend show-n- amivel együtt tudnék élni, de sajnos már nem emlékszem a gyártóra, csak annyira hogy a fentebb említett több kisebb mélysugárzó – aktív korrekcióval elvet követő rendszer volt. (talán az is AudiPro volt?)

        A mellékelt képen az fent említett (saját) AudioPro rendszer hangsugárzóinak átvitele 1.5 m-ről, magassugárzó tengelyen (1/8 oktávos simítással). Ebben 15 cm-es, nagy membránkitérésű Focal Polyglass hangszórók dolgoznak. A 150-200 Hz közötti „lyuk” a padlóreflexió okozta kioltás eredménye, megszüntetni negyon nehéz. Bár messzebbről (2.5m) hallgatva már nem igazán zavaró.

        1. köszönöm a választ, nagyra értékelem!

          az 50 Hz talán már elég lehet nekem is..
          a több kisebb mélysugárzó ötlete viszont piszkálja a csőrömet, nagyon jó ötletnek tűnik kisebb, könnyebb hangszórók összehangolásával megoldani a feladatot, főleg ha még jó kis D-osztályos modulokat is rájuk lehetne aggatni. 🙂
          az aktív része, a jelfeldolgozás viszont nincs meg a fejemben, hogyan lehetne meg, főleg különösebb késleltetés nélkül.

          amúgy mivel nincs kicsiszolva a fülem/hallásom, engem valószínűleg nem zavarna a „kicsit vonszolódós” lomhaság. bár ha már tervezgetek, a minél jobb a cél, nem baj, ha időközben „fel kell nőnöm a technikához”.. 🙂
          inkább én legyen a rövid keresztmetszet (és legyen meg bennem a fejlődési potenciál), mint a használt technika.

          1. Sajnos a fizikát (nagyon ritka és nagyon drágán kivitelezhető kivételektől eltekintve) nem lehet meg ….. erőszakolni. A kicsi könnyű membrám gyorsan reagál, pattogós, fürge, a nagy meg nehézkes, lomha. Bármit is csinálunk vele. A tehetetlenségi erő (inercia) hatalmas úr. Ennyi.
            Akinek volt már autóbalasete az sajnos tudhatja milyen 50-ről nullára egy méteren belül leállni….

  7. Ez a bejegyzés a kezdőlap fejlécébe került eredetileg, arra kérnék mindenkit hogy ODA ne írjon. Köszönöm!
    „Egyelöre keresgetem magam a fórumon,nem találom hogyan férjek hozzá ,hogy a fö jegyzésekhez ,mint ezo-tér feleslegesen és okvetlenül ne írjak hozzá…a kérdésem röviden a következő: Nos eddig fülemnek sikeres filléres tuningot hajtottam végre” Cyberpalkó „segítségével,többek között a vízüveges oldattal átkenve a dobozokat belülről döbbenetesen meglepő eredményt kaptam,valamint gyapot belső csillapítással és sorolhatnám még hosszabban…a lényeg…egy barátom aki forgalmaz nívós berendezéseket megerősített abban ,hogy amit olvastam az AVX fórum valamely ezredik oldalán az igaz,miszerint a hangszóró kávákról földeléspontokra kivezetés jótékonyan hathat a hangra…ehhez tud valaki hozzászólni? Nagy volumenű hangfalakban is alkalmazzák…erre kérek tanácsot…üdv darmah”

    Azért tettem át ide, mert erősen „ezo-szagú”…. Nem kételkedem a senki által javasolt praktikákban, mindazonáltal ezeket a fajta „döbbenetes javulásokat” célszerű némi fenntartással fogadni.
    Az emberi elme nagy játékos, fura dolgokat tud művelni velünk, tapasztalatból mondom. Egy új dolog/trükk kipróbálása sok esetben hoz „hűbakker!” élményt, de érdemes alaposabban, napokig hallgatni, és véleményt formálni mielőtt végleg elájulunk. Nekem konkrétan jó párszor kiderült már, hogy ami az első esti meghallgatáskor nirvána volt, egy két nap után átfordult olyan „nem szeretnék többé zenét hallgatni” állapotba.
    Ismétlem- nem szeretném senki tehetségét alulbecsülni, lelkesedését rombolni, de például ez a vízüveges kencézés is nagyon kétélű fegyver. Egy doboz rezonanciastruktúrájának megváltoztatása járhat „heuréka” élménnyel, de sok esetben pár óra vagy nap után kiderül, hogy megszüntettünk/redukáltunk ugyan egy hibát de bevezettünk helyette egy másikat. Ami majd később és más formában kezd fárasztóvá válni. A vízüveg egy igen kemény réteget alkot a dobozfalon a panel belső és külső felületét más-más rezonanciára hangolva, de a panelrezonanciákat megszüntetni nem tudja, csak a frekvenciájukat tolja feljebb, ez okozhat egyfajta eufónikus színezettség változást is.
    Ugyanez vontkozik a dobozfalak kereszt és egyéb merevítésére is. A rezonanciák azzal sem tűnnek el, a frekvenciájuk változik. Az ideális hangdoboz végtelenül könnyű és merev (így nem tárol és nem rúg vissza energiát), valamint nem rendelkezik párhuzamos oldallapokkal, ezért a falak között nem tudnak konstans arányú állóhullámok kialakulni. Minden más kompromisszum, és sajnos ilyen anyag nagyon kevés van.
    Az Aerolam és a Rohacell renedelkezik az ide megkívánt tulajdonságokkal, ami közös bennük az az hogy mindkettő rohadtul drága, és igen nehéz megmunkálni, szabálytalan oldallapú dobozformára alakítani őket.
    A belső csillapításhoz -sajnos a hiedelmekkel ellentétben- szerintem a komprimált üveggyapot [NEM kőzetgyapot!!] (Isover) a legjobb, de ezt reflex dobozoknál veszélyes lehet használni (a szálkifúvás miatt), hacsak nem burkoljuk be valamilyen finom tüllszövetbe ami a szétbomlását megakadályozza. Ez az anyag alakítja át legjobb hatásfokkal a dobozbelsőben keletkező állóhullámokat hőenergiává a szálak egymáson elmozdulása miatti súrlódása által. Nem én találtam ki a neten találhatók leírások, mérésekkel-meghallgatással alátámasztva.
    A többi anyag: vatelin, Dacron, szálas gyapjú, akusztikai szivacs, tapasztalataim szerint mind elég sokat elvesz a zene dinamikájából, lassítják, némiképp döglötté teszik a hangzást. Persze lehet más nem így hallja, tudjátok, a jó öreg amerikai mondás szerint: „your mileage per gallon may vary”….
    A káva földpontra kötésének nem látom túl sok értelmét,(elég sok modern hangszóró kávája készül üvegszállal erősített műanyagból, ott meg aztán még kevesebb) ki lehet próbálni, aztán ha nagyon szeretnénk valószínűleg jobbnak fogjuk hallani. 😉 Amit még hozzá kell tegyek, bizonyos D osztályú erősítőknél (BTL kapcsolásúak Post Filter Feedback-kel) még veszélyes is lehet, mert aszimmetrikussá teszi a nagyfrekvenciás terhelést és akár tönkre is teheti az ilyen rendszerű gépeket. Az ilyeneket amúgy oszcilloszkóppal is nagyon körültekintően kell mérni, mert ha a hálózati üzemű szkópunk földelt hálózati csatlakozású (majnem mind az…) akkor bármelyik hangszórókimenet földpontra csatlakoztatása esetén fennál a veszély hogy a végerősítő rész rövid úton elfüstöl – főleg ha a forráskészülék vagy az előerősítő is földelt csatlakozású. Ez azért van, mert a BTL (hídkapcsolású) végfokkal működő D osztályú erősítők kimenete lebegő potenciálú, azaz egyik hangszóró csatlakozó sem lehet földpotenciálon!

    Még egy tanács a végére második hazámból: „Don’t believe everything you read or hear!” A „hear” ez esetben a szóbeszéd utján terjedő okosságokra vonatkozik, nem konkrétan a hangra amit hallunk. (bár néha azon is érdemes elgondolkodni….)

  8. Idézetek egy topicból az AVX-ről, amikkel teljesen egyetértek:

    „Boldogabb voltam első Videoton hifimtől, mint most a sokszorosát érő és tudó rendszeremtől.
    Volt egy hipotézisem, mely szerint rendszerem fő gondjai a saját fejemben vannak és nem a rendszerben. Ezt a feltevést az idő igazolta.
    Aki még mindig hisz abban, hogy abszolút igazságokat állapít meg, az délibábokat kerget.
    Bármit állapítok meg meggyőződéssel, azonnal lesz 5 ember, aki azt erős érvekkel cáfolni vagy kérdőjelezni fogja.”

    Nem szégyen kimondani, hogy nem tudom (ha ez az őszinte igazság), épp ellenkezőleg: az önazonosság és a fejlődés kulcsa.

    1. Az Avx bejegyzéshez: Igen boldogabb volt az első Videoton rendszerétől…fiatalabb volt..a lelkesedés elégett mint a hamu az évtizedes vagyongyűjtésben ,hiába a drága rendszer.
      Hiba az egóban van,hiszen a legelső tanításoktól Jézusig ki lett mondva …a gyermeki lelkesedés és tisztaság az az érték amit meg kell őrizni ill. visszaszerezni az életben mint elsőrangú értéket.

    2. épp csak kapcsolódik, „feljebb lépés” rovatunk élő mémjei közül egy újabb jött velem szembe..
      6 milliós „doboz” 30 órával később már simán ugorható.
      nyugi, járatni is elég, nem muszáj rajta zenét hallgatni. az amúgy is egy csomó időt fölemésztene..

    1. Igen, ennek már elég szép „irodalma” van az AVX-en (is)…. Amit ezekről a dolgokról tudni kell (többek között) az az, hogy kisebb nagyobb mértékben bármilyen, a zenehallgató helyiségben jelen levő üreges, rezonáns tárgy (váza, üveg, üres doboz, falon lógó kép, ablak/szekrény üveg, stb.) az eredő hangzást kisebb nagyobb mértékben megváltoztatja. A falak, padló, szőnyegek által keletkező ill. elnyelődő – visszaverődő hangokon túl persze.
      Maradhatunk annyiban, hogy hangdobozt önmagában még senki, vagy nagyon kevés (süketszobában hallgatózókon kívül) ember hallott ill. hall, mindig a környezettel keltett komplex kölcsönhatások eredője az ami eljut a füleihez. Százalékosan kifejezve jó esetben 50-60 % az ami konkrétan a hangszórókból jön, mert már a doboz anyaga, bélelése, geometriája is jelentősen megtoldja azok hangját.
      Ezek a tényezők mind hozzáadnak valamit a hangsugárzókból érkező hullámokhoz; torzítást, rezonanciát, színeződést, utózengést. Ezeket az hatásokat -legalábbis egy részüket- megmérni még úgy ahogy lehetséges, viszont tudományosan magyarázni, modellezni iszonyú nehéz, és akkor még nem is beszéltünk a hallgató pszichés, spirituális állapotától-irányultságától függő rengeteg tényezőtől.
      Revox barátunknál jártam egyszer, és ő mesélte hogy a hang egyszer teljesen megváltozott (negatív irányba) amikor a szobából kikerült egy kosár ami mosásra váró ruhákkal volt tele….. Azt meg már ne is említsük amikor a szobában (demóteremben) még pluszban csücsül egy-két-három pár tesztelésre váró hangdoboz…. 🙁
      Szóval bizonyosan működik a hungrál, és minden egyéb dolog is ami befolyással lehet a hangra, csak az a kérdés hogy milyen irányúak lesznek a változások. Ezek megítélése -a jó zenei halláson túl- nagyon nagy tapasztalatot és önismeretet feltételez, mert az esetek túlnyomó részében a bekövetkező változásokat pozitívnak fogjuk érzékelni (én csináltam, olvastam/mondták hogy másnál működik, iszonyú drága volt- nehogy má’ne legyen jó, stb.)
      Ezt is biztosan állíthatom, mert -bár nem tartom magam „audio-guru”-nak- azért elég sok dolgot hallottam már életemben, de ezzel együtt negyven-valahány évnyi fülelés után még én is be tudok menni az erdőbe. Néha elég rendesen.
      Hát akkor egy olyan átlagos hifista, akinek nem adatik meg hogy évekig, évtizedekig napi szinten mozogjon-dolgozzon olyan közegeben ahol lát, hall, javít, tervez, épít számos vagy inkább számtalan hangtechnikai dolgot.
      Aki néha jut hozzá egy-egy új készülékhez, barátoknál, hifi show-kon hall az adott környezetre /helyszínre kihegyezett hangokat dolgokat.
      Sajnos nagy részüket -hozzáértés híján- meggyőzőnek tűnő tudományos halandzsával elég könnyű berángatni az alkonyzónába, ahonnan (sajnos túl sok példán látom) igen nehéz súlyos anyagi veszteségek nélkül kikeveredni.

  9. Valakik már megint felatalálták a spanyolviaszt.

    https://24.hu/tech/2023/04/01/era-300-a-sonos-megalkotta-a-hangszorok-uj-generaciojat/

    Nem tudom hányszor hallhattuk már ezt a marketing blablát ezt az elmúlt 20 évben az MP3, Dolby Surround majd Atmos, az MQA, és egyéb falrengető újdonságok beharangozása során. Csakhogy a csodakütyük és módszerek egyre növekvő tudásával fordított arányban valahogy az eredő hangminőség lett mindig egyre silányabb… A leírásban itt sem spórolnak a szuperlatívuszokkal, és biztos vagyok benne hogy a 128 kB/s Spotify-on – szutyok bluetooth-os füldugókon edződött Yahoo generációból rengetegen be fognak dőlni neki. Például:
    „Ha viszont szeretünk haladni a korral, és van hozzáférésünk (erre mindjárt kitérek bővebben) olyan platformhoz, ahol elérhető zene spatial audio vagy Dolby Atmos Music formátumban, akkor a Sonos újdonsága egy egészen új világot nyithat meg számunkra. Szövegben nem könnyű visszaadni azt a hangélményt, amit a megfelelő formátumot lejátszva biztosít az Era 300, de tényleg olyan érzésünk lehet, mintha körülöttünk szólalna meg a zene.”
    Ez nekem olyan kvázi jófogásos színvonal, a „dögös búgó mélyek és kristálytiszta csilingelő magasak” kategórájából. Azt hiszem 200 roppancsért nem fogok haladni a korral, és maradok a nyomorúságos hagyományos sztereónál, az pont elég nekem. Sajnálatos hogy megfosztom magamat egy ilyen hihetetlen élménytől, de inkább várok amíg valami valóban jobbal ki nem rukkol valaki. Ha meg nem, akkor így jártam….. 🙂

    Ps.: Az egyetlen terület amit el kell ismernem, hogy (számomra!) valóban forradalmi változást hozott a hangreprodukálás terén, az a D osztályú erősítők elterjedése és áruk rohamos csökkenése a hangminőség fokozatos javulásásval párhuzamban. Az első szériák borzalamas vonyítását hallgatva nem hittem volna hogy egyszer ilyet fogok hallgatni, mi több teljes megelégedéssel.

    1. „Szövegben nem könnyű visszaadni azt a hangélményt, amit a megfelelő formátumot lejátszva biztosít az Era 300, de tényleg olyan érzésünk lehet, mintha körülöttünk szólalna meg a zene.”
      Egyre-másra feltűnik ez a hülyeség – mintha körölöttünk szólalna meg a zene! Pedig ilyet a világ népességének 99%-a nem is hallhat! A gyakorló zenészek kivételével – akiket előadás közben tényleg „körülölel a zene” – senki más hallhat így zenét, hiszen az alap felállás szerint a passzív hallgató soha nem kerülhet a zenekaron belülre (még a karmester sem)! Márpedig ha hangzás hűségről beszélünk, abba az is beletartozik, hogy szemben a zenekarral, kívülről hallgatom a produkciót! Kivételt képez talán a templomban (főleg dómban) előadott orgona muzsika, ahol előfordul, hogy templom különböző részein helyeznek el orgona sípokat, ráadásul a jelentékeny templomi visszhang előállíthat ilyen hatást, de ez a hozzáférhető konzerv zenék töredéke. Az összes többinél viszont a felállás az amit leírtam szemben van velem a zenekar bizonyos távolságra és eszerint keveri az összes ép érzékű hangmester a hangfelvételt!
      Persze sejtem, hogy miből ered ez a hozzáállás mind a zenénél, mind a mozinál – azt gondolják azok akik erre gerjednek, hogy akkor 100%-os a hatás, akkor tudom magam igazán beleélni, ha olyan az érzés, mintha ott ülnék az események közepében! Csak ez sztem tömény marhaság! Ha valaki csak így képes átélni egy „művészeti alkotást”, hogy az az érzés kell mintha az események közepén ülne, nos azt csak sajnálni tudom – belőle biztos nem fog valódi katartikus érzést kiváltani egy műalkotás! Megmarad a felszínen, ahol csak ilyenek után fog vágyakozni, hogy a zenész székének a nyikkanása, a karmester köhentése, Tom Cruise motorjának a száguldása, stb. Ha pedig még azt is elhiszi, hogy mindezt megkaphatja egy ekkora „hangdoboztól”, akkor csak őszintén sajnálni tudom!
      AJ

      1. meglátogattam az (ikeával együttműködő, éjjeli lámpa- és könyvespolc-hangdobozokat is gyártó) Sonos honlapján a vadiúj Era 300-ast.
        nem fáraszt olyan technikai adatokkal, mint frek.menet, sem a támogatott bluetooth protokollokkal, ellenben procival és memóriamérettel igen.
        a bluetooth 5.x önmagában még nem garancia arra, hogy nagyobb sávszélű dolgok is átmenjenek rá.
        (az alap SBC közel hallgathatatlan, az aptX különböző verzióitól kezd elviselhetővé válni és a LDAC vagy LHDC üt meg vmilyen értékelhető szintet)

        de nem is ez az érdekes, hanem hogy a 24-pont-hu-s ömlengős-felszopós cikkben a „sztereónál is jobb” dobozkát a FAQ szerint párba is lehet fűzni egy még jobb hangzásért, ami nem más, mint a sztereó…
        Does Era 300 support stereo pairing?
        Yes. For an even wider soundstage and more depth, pair two Era 300 speakers in the same room.

        hát ez van, amikor a tökéletest is lehet még fokozni

        1. Nekem az az egészben a szomorú hogy ma már szinte csak technobravúrok és a sokat citált marketing szemét uralja a piacot. A hangzás milyensége, élethűsége már régen sokadlagos szempont, legalábbis az átlagember számára elérhető árszinteken. Ott a műanyag sz.r egyeduralma látható- és nem feltétlenül kínait értve alatta.
          (sőt, egyre több döbbenetesen olcsó onnan származó audio holmival találozom, amelyek jóval magasabb árszinteken is becsülettel megállják a helyüket)
          Én még az első részben, a HiFi hőskorában nőttem fel, de hát ez van… elhúzott mellettem a világ, én meg ott maradtam valahol félúton. Összességében egyre kevésbé értem a világot, egyre kevésbé találom a helyemet benne, a zenén és a feleségemen-társamon kívül (aki csodálatos ember) már nem sok van ami igazán érdekel.
          67 évesen már csak a szédületes fejlődés tempójától elmosódó táj körvonalait szemlélhetem. 🙁
          Hol vannak már a 70-es, 80-as évek, amikor gyártók azon versengtek hogy ki tud minél olcsóbban minél jobb hangot varázsolni…
          Nem vonom kétségbe, bizonyosan vannak fantasztikusan jó hangok ma is, de csak azok számára akiknek egy 10-20 ezer USD-nél kezdődő rendszer összeütése nem jelent gondot. Jó esetben. Összehasonlítva egy 30 év előtti CES kínálatát (amin ott voltam) a maiakkal, hát annyit látok hogy a high-tech technológiák-anyagok vizuális orgiája lett egyeduralkodó, lehetőleg szívmegállító árakkal, mert hát ma nyilván kizárólag az lehet garancia a minőségre.

  10. Az AVX-en parázs vita folyik az „audio kultúra” egyik „nagy” öregéről, A.J. Van den Hul-ról.
    Sértegetések, minősítgetések, kétkedő hozzászólások röpködnek a hazai „audio kultúra” nagyjaitól és kisebbjeitől….
    Limar barátunk ((barátja a rossebnek)) le „szánalmas senkizte” azokat akik véleményezni merték a munkásságát. Többek között azt a bizonyos Extendert amiről írtam, ahol is 2-300 dollárnyi befektetésből sikerül neki ötezret (ki)varázsolni. Mert megérdemli….
    Lássuk a tényeket: Van den Hul „úr” Ivor Tiefenbrunn-nal (Linn), Peter Quotrup-pal (AN), és még jó néhány neves cégtulajdonossal együtt (pl. Amar Bose, Joe Carver, Vincent Bruzzese, stb..) a szakma nagy svindlerei közé tartoznak, akik hosszú éveken át felépített és nagyon agresszív, de túlnyomórészt misztikus és techno-halandzsákra alapozott marketing technikákkal sikeresen varázsolják ki a gazdag de ostoba és naiv egó vezérelt hifisták zsebéből a súlyos ezreket és tízereket (USD-re gondolok).
    A szakma valódi ászai a legtöbb esetben szürke eminenciásként -és jóval szerényebben- dolgoznak a háttérben, munkásságukat nem az ilyen és ehhez hasonló átverések reklámozásából ismerhetjük.
    Itt csak Nelson Pass-t említem, aki valóban ért is ahhoz amit csinál, -mellesleg aktív résztvevője az amerikai DIY audio weboldalnak, ahol rengeteg segítséget és praktikus tanácsot ad INGYEN- és nem maradék kábelvégekből gyárt „egyészségvédő” karkötőt 70 Euróért idiótáknak….

    1. épp csak elkezdtem utánanézni a nevesített formáknak és máris belebotlottam Vincent Bruzzese-be, aki a Totem Acoustic alapítója és elnöke..
      ő pl. mitől svindler, milyen svindlerségei vannak-voltak?

      1. Na őt elég jól imerem… 😉
        Együtt kezdtük a céget, akkor ő mint középiskolai tanár, mellesleg audio handlé.
        A montreal-i May Audio-tól vásárolt rendszeresen, én akkor ott voltam szervízvezető. Beszélgettünk sokat, meséltem neki hogy valamit értek a hangsugárzó tervezéshez. Na ez kapóra jött neki, mert ő is nagy hifista volt, és szeretett volna valami komolyabbal is foglalkozni a téren.
        Én meg naívan felajánlottam hogy tervezek neki egy minimonitort ami feltehetőleg versenyképes lesz a kategória akkori kínálatával. Így született a Model 1, amiből -az újabb, átdolgozott változatait is beleszámítva- legalább 5 ezer pár kelt el világszerte. Majd jöttek a többiek, Mani 2, Shaman, Staff, Arro, stb.
        Nos Vincent barátunk szakmai tudása a megismerkedésünkkor finoman fogalmazva is foghíjas volt, és ahelyett hogy alaposan belemélyedt volna a tervezés elméleti és gyakorlati rejtelmeinek tanulmányozásába ezt a részt kegyesen átengedte nekem.
        Más szavakkel majd’ tíz éven át csicskáztam neki egy lepukkant Cote Vertu-i irodaházban ahol az apósától bérelt három helyiséget. Akkor ez volt a Totem…. Ott folyt a tervezés-tesztelés, és a gyártás jó része is amelynek nagy részét az első években egyedül én végeztem. Átlagos kanadai szakmunkás fizetésért…..
        Ő meg közben az ismeretségeit, behízelgő magabiztos stílusát felhasználva építgette a cég imázsát. Gondosan kerülve a nevem említését, én meg – nem lévén hírnévre éhes – ezt nem is nagyon hiányoltam. Azt nagyon hamar megtanulta – előző bejegyzésemben említett neves elődeitől- hogy a lényeg a vevő elkápráztatása, hangzatos lózungokkal és technohalandzsával történő beetetése. Bárkinek lyukat tud beszélni a hasába, amúgy nagyon intelligens és művelt ember, csak hát a származását ő sem tudta megtagadni…
        Aztán amikor már úgy érezte elboldogul egyedül is (én meg hülye fejjel éveken át lelkiismeretesen magyaráztam neki a szakma fortélyait) nemes egyszerűséggel kirúgott a vállalkozásból. Ennek részleteibe nem megyek bele mert elég gusztustalan volt az eljárása.
        Azóta a kellő marketing tudással és a megszerzett szakambeli ismeretségekkel felvértezve tovább halmozza a sikereket, csak valahogy az én részvételemet felejtette és felejti el a nagy diadalmenetben megemlíteni. Nem említve a történeti csúsztatásokat, amely szerint a cég 1988-től működik, na én akkor találkoztam vele először, a Model 1 pedig 90-ben került bemutatásra. De ezt már elborította a feledés jótékony homálya, és mivel én 22 éve nem jártam Kanadában nem kell tartania tőle hogy a svindlijei nyilvánosságra kerülnek.
        Ja, és mellesleg a cégnevet és a Totem logót is én találtam ki ill. terveztem….

        1. Finoman szólva is roppant dühítő és végtelen önuralommal rendelkezhetsz, hogy nem tettél semmi Btk. hatálya alá eső cselekedetet ez ellen az utolsó senkiházi Vince ellen. Nekem már attól nyílik a bicska a zsebemben, ha látom „prezentálni” a YouTube-on, olvasom tesztben, hogy mit és miért úgy fejlesztett…
          Egyszer azért meglephetnénk egy müncheni High End alkalmából személyesen

          1. Nem feltétlenül az önuralmon múlott, mert nem sokkal a hazatérésem után betegségből betegségbe sodort az élet, évekig kisebb gondom is nagyobb volt mint vele, a jussomért hadakozni. Ezen túl sajnos voltak bizonyos kapcsolatai Kanadában (dél olasz származású) amelyekkel nagyon nem lett volna szerencsés konfrontálódni.
            If you know what I mean…. 😉
            Ma meg már nem tartom annyira sem érdemesnek hogy találkozzak ill. beszéljek vele. Egy ilyen emberrel (?) nincs is miről….

            Az igazi haba tortán az, hogy 20 évig azokból a típusokból (13) élt amiket én fejlesztettem, sok évig semmilyen új terméke nem volt a cégnek. Aztán meg (úgy tudom) lett egy szintén magyar tervezője, de ahogy elnéztem a jelen választékot, a semmilyen csilivilin kívül nem sok érdemi fejlődés történt a cégnél az utóbbi években.

    2. A nagyobb baj mindig az amikor szándékosan nézik hülyének a vevőt. Amikor ködbe burkolva, meghintve olyan elméletekkel amik ingatagok, bizonyíték nélküliek. És persze túlárazva eladja a sz*rt csak azért X logo van rajta.
      Nem tudom hogy igaz-e, de ha igen akkor elgondolkodtató…

      http://www.lampizator.eu/lampizator/references/Goldmund/goldmundizator.html

      Csak mellékesen kérdezem, hogy nincs olyan aki esetleg (az említett úriemberek és hasonló társaik között) tényleg meggyőződésből azt hiszi hogy jó amit csinál?

      1. Na, hát Lampizator barátunk annak a tipikus mintapéldája mikor valaki szakmailag félművelten, innen onnan összeszedett informácókat felhasználva kikáltja magát guruvá, céget alapít, és a hülyéken zsírosra keresi magát. Mert megteheti…. (lószar és veréb esete)
        Szerintem ha tudnád hogy ezt valójában hányan, ill. hány gyártó csinálja, valószínűleg a jövöben nem sűrűn vásárolnál audio készülékeket. De mást sem biztosan…
        Arról meg hogy ki miről hiszi hogy jó amit csinál, országunk kormánya (is) tudna mesélni a führer-rel az élen. Ha pedig nem hitbéli meggyőződésből csinálják 13-ik éve amit csinálnak, akkor bizony közönséges gazemberek, akiknek -jobb esetben- börtönben lenne a helye nagyon hosszú időre.

        1. Nem kimondottan Lampizator miatt linkeltem, hanem a cikkben említett Goldmund miatt. Ha tényleg képesek egy olcsó Pioneer DVD-t “átcsomagolni” majd eladni sok pénzért, az azért eléggé hülyének nézés…
          Lampizator féle szerintem az AVX-en is található néhány, csak még nincs cégük. 😀

          1. Hát, mondjuk ez nem pontosan igaz így… Azért ilyen olcsó, de rendesen megtuningolt holmit én is eladtam már párat (Denon SC-G101, NAD C300, Kenwood KA80, stb.), de soha nem állt szándékomban még csak baleknek sem nézni a kedves ügyfelet. Meg persze nem az eredeti ár 15-20-szorosáért.
            Tényleg vannak olyan szinte filléres készülékek amelyek értő kezekben megtáltosod(hat)nak, és ez akár egy olcsó DVD játszó is lehet.
            Mondjuk a Goldmund-hoz hasonlítás azért kicsit erős, de ha tényleg akár csak meg is közelítette azt a szintet, akkor az a Goldmund-ra nézve lesújtó kritika.
            Amennyiben előfordulhat hogy huszad, uram bocsá’ ötvened áron is közel olyan hangzást lehet elérni mint egy nagynevű cég zászlóshajója.
            Ezen pedig én már egyáltalán nem lepődök meg.
            Az AVX-es tuning gurukat (tuggyukkik 😀 ) meg hagyjuk, hadd csinálják amíg találnak madarat a holmijaiknak….

          2. Neeem, véletlen sem arra gondoltam ha valaki jól átépít valamit, és megfelelő értéket előállítva elkéri az árát.
            A linkelt cikkben a Goldmund a vádlott, hogy Pio DVD-t csomagolt át…
            Mivel hiteles forrást nem találtam, ezért lehet csak a zinternet akarja elhitetni.
            Ezeket találtam a lapizator oldalon kívül., meg pár fórumon diskuráltak róla. Igaz nem mostanában.
            http://iberia.music.coocan.jp/column_audio_goldmund-e.htm
            https://www.sthifi.com/bbs.php?act=view&id=125457

  11. Kínlódok itt holmi filléres kábelekkel meg hangsugárzókkal….. Ezt kellett volna megtanulnom:
    A képen az 5 ezer (nem elírás) USD-be kerülő Van Den Hul Extender elnevezésű csodaszerkezet belvilága látható. Ez valamilyen mágneses rezonancia generátor (hasonló a Schumann generátorhoz) ahol az alacsony alapfrekvencia meg van modulálva a zenei jellel, majd felerősítve egy tekercsen (antennán) keresztül lesugározva a szobába.
    Miután eléggé mindennaposan használok elektronikai alkatrészeket, jó közelítéssel meg tudom állapítani a kép alapján a benne levő alkatrészek árát, ami becslésem szerint olyan 40-50 dollár lehet (ha mindent egyesével veszek meg a boltból, de nyilván a cég nem 3 darabot vesz egyszerre….)
    Ehhez jön egy csicsa fadoboz, ami legyen 100 (ha jobbfajata fából van), és voilá meg is van a 7 ezres kütyünk. Ja, és hogy ne feledjem, az ilyen esetekben kötelező ál-és féltudományos misztikus halandzsát a szerkezetről ami közvetlenül az aggyal kommunikál. (amennyiben aktiválja a „az egódra apellálva úgyis hülyére veszlek” központot. 🙂 )
    Kohn bácsi szavaival élve: „Ügyes, nagyon ügyes!”

    The Extender

    Utó-utóirat: nem kétlem hogy VALAMIT csinál ez a szerkezet, amitől akár szubjektíve jobbnak tűnhet a kapott hang, de 2 milliót legombolni egy max. 80-100 ezerből kihozható szerkentyűért???

    1. Te is megcsinálhatod, csak ki kell fizetned vdH-nak a név használatot és itt nem szoktak szívbajosak lenni – minden eladott db után az 1,9mFt-ot. Vagy kockáztatsz és nem kérsz engedélyt a név használatra – ekkor viszont gyorsan a bíróságon találhatod Magad és örülhetsz, ha csak néhány milliócskával megúszod.
      AJ

      1. Hát azért annyira balek nem vagyok (lennék) hogy egy-az egyben lekoppintsam. Meg hát ahhoz ugye vennem kellene egyet… 🙂 Az elvet felhasználva, de más típusú alkatrészekkel és kapcsolástechnikával kialakítva, abba nem lehet belekötni. Maga az elv nincs levédve, csak a márkanév és a konkrét termék.
        Ettől függetlenül bizonyosan nem fogok kínlódni vele (bár tudom hogyan lehetne) mert én nem tudnám -meg nem is akarnám- annyiért adni hogy az audio sznob kommandó megvegye.
        Bár ha egyszer nagyon unatkozni fogok lehet magamnak összedobok valami hasonlót…. 😉

Vélemény, hozzászólás?