Audinarchia

Jól sejtitek, az audio és az anarchia hibridje a cím. Miért? Itt próbálom majd -saját példáimmal -bemutatni hogy bizony lehet szinte fillérekből is elképesztően jó hangot varázsolni. Lehet sokan legyintetek erre, mert: „persze neked könnyű, ez a szakmád, egész életedben ezt csináltad. ”

No pont ezért próbálok segíteni, hogy nektek ne kelljen 6-7 számjegyű összegeket elverni igen gyorsan eladósorba kerülő „jó sajtójú” trendi hulladékokra. Persze mindezt azoknak szánva akiknek van füle a zenére és nem kirakatot, meg zsákmánykiállítást szeretnének a berendezéseikből összehozni….

Mottó: Ha fele annyi hülye lenne ezen a bolygón mint amennyi van, már az is legalább a kétszerese lenne az elviselhetőnek….

471 thoughts on “Audinarchia”

  2. Ha valaki van annyira mazochista hogy élvez méretes baromságokat olvasni, vessen egy pillantást az AVX-en az AVház – Hangsugárzók – „Milyen hangsugárzót?” topik utolsó pár oldalára. Annyi tudatlan hülyeséget összehordva mint ott, ritkán lát az ember egy kupacban. Reflexcsövekről, légsebességről, alsó határfrekvenciáról, ajajj.. Csak sajnos aki még annyit sem tud mint aki az eszetlenséget osztja, be is sétál rendesen a f.szerdőbe.
    Nem ártana ott is valamiféle szakértői moderáció, hogy legalább a legnagyobb sületlenségek ne kerüljenek publikálásra a szólásszabadság zászlaja alatt.. 🙁

  3. Anno a szépemlékű HiFi Magazinban volt egy ilyen cikksorozat: Hogyan csináljunk rossz hangszórót.
    Barátunk komolyan vette…. Száz hangszóró egy dobozban százfelé megy, abból homogén, zenei hang soha nem lesz. El kellett volna olvasnia pár cikket a fésűszűrő (comb filter) effektusról, és a többutas hangszórók fázis és futásidő problémáiról. Ismerve a felvevőpiac túlnyomó részének hozzá hasonló szintű tudatlanságát és zenei süketségét nem félek hogy nem fog tudni megélni belőle…. 🙁

    https://fb.watch/EWbCGnPKls/

  5. Száz hangszórót, ezeret!!!…. 😀
    50 a szakmában töltött év után sem értem miért hiszik egyesek, hogy ha valamiből több van attól jobb is lesz? 🙁
    Főleg ezzel a halál primitív hangváltóval, ami összességében legalább ezer fok fázishibát generál a hangszórók között.
    Tervező bácsi megérdemelne néhány körömöst.

  6. Mi az a legkisebb méretű hangdoboz, amiből még emberi (zenei) hangot ki lehet csikarni? Amit akár órákon át élvezettel hallgathatsz, és nem hagy túl komoly hiányérzetet maga után akkor sem?
    Mutatom…. 3 liter, „nyóc” centis hangszórók. Ez az amit ha hallottál sem biztos hogy el fogod hinni.
    Hogy csinálja? F.ngom nincs, de nem is érdekel. 😉
    (SP-UXT 77…. jóvvanna, kicsit tuningoltam, de semmi komoly…. Normális hsz csatik meg belső huzalozás a tyúkbél helyett, + némi csillapítás a dobozban, de más nem)
    Az talán mond valamit, hogy ha büntetésből ezen túl más hangsugárzóval nem hallgathatnék zenét, nem nagyon harcolnék ellene….. 😉

    1. Mielőtt nyakonöntenétek: Nem, nem mindenki favoritja lehet ill. lenne ez a csöppség. Pl. 20+ négyzetméteren, faltól 1 m-re” drum’n bass”-szal döngetve….
      Hálószobába, dolgozóba, műhelybe, úgy 10 nm-ig, falhoz közel (15-20 cm) vagy polcon, nem túl távolról hallgatva viszont rendkívüli élményt nyújthat jóval drágább versenytársak ellenében is. Plasztikus, „folyékony” hangzás nagyon jó térrel, hangszer és énekhangokkal.
      Ha valaki érdeklődését sikerült felkeltenem, 25 ezer Ft-ért megválok tőle. Előlapok is megvannak, hibátlanul.

    2. A csillapítás annyira megváltoztatja a hangzást hogy nem tekinthető ugyanannak a hangfalnak. Ami nem baj, de nagyon el lehet tévedni ha nem tudjuk hogy egy módosítás mit eredményez. A JVC faforgácsos csillapítása nekem nagyon nem jött be az sx-wd9vnt-ben, de nem álltam neki moddolni, inkább eladtam. Jobb lett volna valami hagyományos gyapjú csillapítással.

      Most épp egy döglött hangú Yamahával küzdök, gyárilag gumis, dummogó hangú szivacs lapot raktak a közép alá, persze valami kell hogy kiemeljen azon a frekvencián amin a szivacs felülete visszavert állóhullámokat, de valami filcre tippelek hogy jó lenne.

      1. A csillapítóanyag cseréje, vagy nemléte esetén hozzáadása csak úgy működik, ha próbálgatod. Előre jósolni a hatást nem lehet. Ami biztos, hogy a műanyag szivacs masszívan legyilkolja a hangot (mint minden műanyag ami kapcsolatba kerül a hangfrekvenciás jellel…)
        Jó lehet a kártolt, laza állagú gyapjú, az üveggyapot, de a legjobb azok közül amit valaha próbáltan az a beazonosítatlan rémesen nehezen vágható rostos, és igencsak büdös anyag amit egy kedves barátomtól kaptam Hollandiából. Erről semmi infót nem találtam a neten, talán majd ő tud róla valamit mondani….. A filc -annak relatíve nagy sűrűsége miatt- hullámelnyelésre alkalmatlan- mivel a doboz közepébe helyezve inkább csak gátolja a hullámterjedést(részben reflektív is) inkább rezgéscsillapításra jó.
        Azt érdemes tudni (bár lehet már erről is írtam korábban), hogy a csillapítóanyagot nem a dobozfalakra kell rögzíteni, hanem ha lehetséges, lazán felfüggeszteni-elosztani a doboz légterének középső részén.
        Ennek oka igen egyszerű: a dobozfalaknál a hanghullámoknak nyomásmaximuma van, ezért itt az elnyelés kvázi hatástalan, míg a doboz közepén sebbességmaximum, tehát itt lehet „elkapni” az állóhullámokat. A falakra belülről azok mechanikai rezgését csillapító lapokat lehet illetve érdemes ragasztani.

        1. Ez egy NS-F700, a módosítással (szivacs ki) olyan hangja volt mint egy zseléből fújt lufinak, aztán elszontyolodva visszaraktam rá a hangszórórácsot, mondván majd holnap tovább kísérletezek… Erre megjött az élet de semmi túlzás, minden a helyére került, az eddigi hümmögő dummogó hang nélkül.

          Valahogy úgy működik ez a hangszórórács mint régen az orion hangszórók előtt a lyukas korong, állóhullámok keletkeznek és kiemel bizonyos frekvenciákon. Ennél a hangfalnál úgy látszik kell a közepeknek az a kiemelés amit a körkörös műanyag perem okoz.

          Nagyon mafla hangszórókból rakták össze ezt a hangfalat, nem vagyok elragadtatva tőle de így legalább hallgatható. A kis Sonus faber Concertino jobb volt. Bár az teljesen gumis szivaccsal volt bélelve.

          Csillapításhoz szeretem használni a csomagolóanyagként használt hasogatott kartonpapírt, a belső teret szépen ki lehet vele alakítani, elég random ahhoz hogy ne keletkezzenek állóhullámok, nincs vatelinre jellemző feldúsulás a hangban, de eltűnik a nyers üres dobozhang is, cserébe kicsit kaotikusabb, mossa a tranzienseket.

          A Hasehironak javasoltam használjanak origamit az általuk preferált papírból ragasztott kockák helyett, nem nagyon hatotta meg őket, pedig szerintem jó ötlet, használtam már és működött. Nem elég japánok, ez van. Domo arigato!

          1. …éééés visszaállítottam gyári állapotba, a középmélyeknek kell a gumis szivacs.
            Ez így lett tervezve, a hangváltón nagyon felrakták a közép alsó váltási frekit, teljesen értelmetlen a nagy zárt doboz neki, gyönyörűen szólna alacsonyabb váltással, csak ahhoz kétszer nagyobb induktivitás kéne a mélyre meg kétszer akkora kondi a középre, az meg drága.

          2. Az előlap kerete nem állóhullámokat generál, hanem az éleken megtörö- visszaverődő hang másodlagos sugárzó felületként viselkedik, és -a vastagságától függően- elég durván beleszólhat a frekvenciamenetbe.

            A Yamahának ez a szériája elég szerencsétlen dizájn volt, valamikor nálam is volt egy pár de hamar ki is került a rendszerből…

    3. Azt hittem, hogy csak én hallok rosszul!:)
      Egy ilyen sugárzó kapoot egy közvetlenül kivezetett kábelt (egy érpár hulladék Cat5-ösből), egy kis tömést és 1-1 dugót amivel ledugaszolom a reflex csövet és 5eFt-ból meg egy kis gomboc fagyi árából kész van egy „center” a TV gagyi hangszórója helyett! Ezen érthető a beszéd és nem nyomja (annyira) el a kisugárzót zene + háttér zörjek a beszédet, hogy azt ne lehessen érteni! Plusz még jutyub zenéket is meg lehet hallgatni. Nekem pont ugyanez volt az értésem – nem hifi, de soha rosszabbat!

  10. Sajnos, sajnos….. de igaz. Ha az összes agymosott, beetetett szerencsétlen ódiofil abbahagyná az ipari szemét vásárlását, a HiFi-vel foglalkozó cégek 90%-a lehúzhatná a rolót igen rövid időn belül. Csak sajnos ehhez harmadakkora egó, és legalább háromszor jobb fül kellene. 🙁

  11. CD játszó definíciók:
    Minél régebbi, minél primitívebb, minél kisebb felbontású konverter van benne, annál magasabb polcra kerül az audióták ranglétráján. Mer’ annyira „analógos” hangja van… (értsd : sávhatárolt, dinamikátlan, zavaros) Meg mer’ abba még vótanyag. Hülyék, sorakozó!
    (megint járt nálam egy hazai „mester” által tuningolt ős- Philips. Hát, keserves volt hallgatni. A korai, gyengébb minőségű kazettás magnók hangját idézte 🙁 )

  13. A képen pirossal látható frekvenciaátviteli görbe egy 15 ezer (!) USD árú állványos monitor „terméke”….
    50 Hz és 800 Hz közöt 15 dB szintkülönbséggel. Decibelenként ezer dollár?? Erre nem tudom mit mondjak azon kívül, hogy szívesen eltörném a kezét annak a tervezőnek aki ilyen szemetet ENNYIÉRT piacra mer dobni. Már a tizedéért is kritkán aluli lenne ez a „performansz”. Mint kvázi szakmabeli helyette is szégyellem magam. 🙁 (azért is, hogy e jeles termék Kanadában készül)
    (Szobai mérések, a kék egy másik hasonló méretű de kevesebb mint fél árú dobozé – ugyanabban a szobában és helyen mérve.)

    S ez így magában nem is kivételes, sajnálatos módon a piac tele van hasonló túlárazott rettenetekkel.

Vélemény, hozzászólás?