Zsibogó

Jó Debreceniként elnevezve, ezen a felületen lehet -a leírt feltételek mellett- hangtechnikai holmikat eladásra, cserére hirdetni, keresni.

Kérek mindenkit, csak olyan terméket hirdessen vagy keressen aminek legalábbis köze van a hobbinkhoz (pro audio-t, számítástechnikát, telefont,  TV-t, benzines fűnyírót NEM!!)

550 thoughts on “Zsibogó”

  1. Fórumtársaim!
    Ha valaki lemaradt volna a lehetőségről ,egy OCR kábel eladó.
    2×2,és 2×3,5 méteresek, és közöltem róla ,hogy eddigi életem legjobbja ,azonban én csináltam magamnak egy saját kábelt.
    Ha 2×2 -es kell ,akkor kijön belöle egy rca kábel is ,amit fogalmam sincs hogyan kell kialakítani és elég macerás is András szerint .
    Nem szerettem volna az AVX -re föltenni ezt a hírdetést, úgy gondoltam a betyárbecsület és hűség azt diktálja ,hogy a „családban” osszam meg elsősorban.
    kitaantadim@gmail.com 06 20 957 2863

    1. Vegyétek, vigyétek, nem (csak) azért mert én csináltam ( 🙂 ) hanem mert:
      – Több biztosan nem készül
      – Szerény véleményem -és az eddigi visszajelzések- szerint ezt a minőséget úgy 5-10-szeres áron lehet gyári kábelekkel megközelíteni.

  3. A nosztalgia egy-két könnycseppet csalt a szemebe….. Jó 45 évvel ezelőtt viszont hangosan zokogtam amikor ezeket a… -nem is tudom nevezhetem-e hangsugárzónak- retteneteket először (és szerencsére utoljára) hallottam.
    Egy bizonyos, ennél borzalmasabb akusztikai káoszt hangdobozból áradni azóta sem volt szerencsém hallani. Pedig volt azóta jónéhány jeles próbálkozás „nevesebb” gyártóktól is.
    Öt hangszóró teljesen random módon szétszórva egy rajztáblányi előlapon, kőprimitív 6 alkatrészes hangváltóval -3 tekercs és 3 kondi 5 hangszóróhoz!- , amelynek okán (plusz maguknak a hangszóróknak a hegyomlás jellegű átviteli görbéi miatt) mindegyik interferál mindegyikkel, több oktávos átfedésekkel vadul rángatózó átviteli görbét eredményezve (ha jól emlékszem valahol láttam a méréseit: 8-10 dB-s csúcsok és szakadékok szépen ismétlődő egymásutánja a teljes sávban)
    Zaj és káoszgenerátornak talán jók lehetnek, de ha arra kényszerítenének hogy ilyeneken hallgassak zenét, elgondolkodnék az eutanázia lehetőségén.
    A mellkelt átviteli görbe egy háromutas típusuké (DC 2050), de már ez is elég elborzaztó.

    https://www.jofogas.hu/borsod_abauj_zemplen/Teljesen_felujitott_Tele_Sound_4100_4101_Videoton_exportra_keszult_han_146277526.htm

    1. be kell járatni és minden a helyére kerül! 😀
      ha ez tényleg Videoton gyártmány, az „tiszta szégyen”…
      már a 3 utas görbéje is kész horror
      ..de legalább jó volt olvasni a beszámolódat! 🙂

  4. Ezt azért emésztenem kellett egy darabig…. Mert azt hogy pár hejjesírási hiba becsúszik egy hirdetésbe még csak-csak megértem. De hogy egy kb. 20 szóból álló mondatban összesen négyet sikerült helyesen leírni, az azért nem hétköznapi teljesítmény. Gratulálok….
    Ne gondoljátok hogy „nyelvtannáci” vagyok, de ez azért már fájt. 🙁

  6. https://www.jofogas.hu/budapest/Bowers___Wilkins_B_W_Eisa_dij_angol_High_End_allvanyos_hangfal_par__145806652.htm

    Ezt ne!!! A B&W talán legunalmasabb hangú doboza. Vérbeli döglött angol hang, a la LS 3/5.
    De legalább olcsóbb. 😉

    ::: (Ha valaki azt gondolná hogy unalmamban vagy rosszindulatból fikázom az itt nem ajánlott dobozokat, ne tegye. Önvédelem. Ha valaki a nem-ajánlás ellenére valamelyiket megveszi és megkeres vele egy kis tuningra, nos…az úgy járt.) :::

      1. Bár jelentősen jobbak az előbbiekben említett kis B&W doboznál, de ez még a régi angol iskola.
        (mondjuk a mai sem sokkal jobb…. 🙁 )
        Amennyiben: széles átviteli sávú kiegyenlített, színezetlen, és „kellemes” hangzás. Az én ízlésemnek viszont (mint a legtöbb korabeli angol doboz) kicsit sótlan, kicsit „karót nyelt” (értsd: túlkontrollált), kicsit lassú, kicsit ízetlen mint a konyhájuk, de biztos van akinek ez teljesen megfelel, mi több, ez a hangzásideálja.
        Igaz régen hallottam őket, de szerencsére az akusztikus memóriám elég jó, és én ilyenre emlékszem velük kapcsolatban.
        Nagy valószínűséggel a 3255 gond nélkül meghajtja őket (egy izmosabb tápegységgel), de ha ilyenen gondolkozol mindenképpen hallgasd meg előtte ezzel az erősítővel és lehetőség szerint nálad, ott ahol majd a helye lenne.

      1. Hátránya az hogy nem egyszerű megcsinálni sem mechanikai, sem elektromos (hangváltó) szempontból. Az érzékenysége sem túl jó, mert ez ún. 4Pi sugárzó, ezért egy hagyományos elrendezésű (előre sugárzó) hangszórónál legalább 3 dB-vel (vagy kicsit többel) kevesebbet produkál egy adott bevitt teljesítményre.
        Ha viszont jó van megcsinálva fantasztikus teret tud generálni, olyan jelenlétérzettel amit semmilyen más hangszóróelrendezés nem tud. Ezen túlmenően -mivel a két hangszóró egy függőleges tengelyre van „felfűzve” – nincs mechanikai eredetű fázishibája, ami egyéb elrendezéseknél szinte mindig fennáll. Ezért nagyon jó tranziens átvitellel rendelkezik(het), valamint a horizontális szórásképe nagyságrenddel jobb az előresugárzó típusúakénál.

  11. Nem kenyerem a más munkájának fikázása, de ez…. Finoman fogalmazva is gány…. Amikor ilyet látok kicsit én is szégyellem magam, mert még a bő 50 évvel ezelőtt a legelső szárnypróbálgatásaim is jobban néztek ki ennél. Szóval ez szerintem kicsit a szakma szégyene-megcsúfolása. Avagy: magára valamit is adó DIY műszerész ilyet nem ad ki a keze alól, főleg meg jó pénzért másnak nem ad el.
    Láthatóan kézzel filctollal rajzolt-maratott nyák panel, válogatottan gagyi minőségű alkatrészekkel (őskori -és közismerten megbízhatatlan – ROE, Philips elkók, filléres ipari egyenirányító kocka, légszerelt stabilizátor, csúf forrasztások, stb. stb.) mindez egy igénytelenül összerakott pár ezer forintos alu dobozba beleszórva.
    Amivel magában nem is lenne túl sok baj -ha jól működik és jó hangja- de ezért 150-et elkérni??
    Reálisan 40-50 e. lehetne de tudjuk jól hogy nem a realitások országában élünk. 🙁

    https://avxforum.hu/forum/viewtopic.php?f=32&t=195609

  12. Hogy szerettem ezt a hangsugárzót!….. Sokáig hallgattam ilyeneket, de nemrég ismét a kezembe került egy pár (Concertino 2 – a széria utolsó inkarnációja) és hát, hogy is mondjam….. Szóval nagyon jó dobozok ezek még ma is (ennyiért meg főleg) de hiányzik belőlük az az élet ami nélkül ma már nem tudok tartósan zenét hallgatni.
    Kiegyenlített, abszolút színezetlen hang nagyon jó 3D-s térleképzéssel, csak hát lassúak szegények.
    A nehéz Cobex mebrán (a színezetlenség záloga) rányomja a bélyegét az egészre, a mélyek puffogósak, a tranziensei nem eléggé definiáltak. Olyan… vérszegény az egész.
    Lehet mindazonáltal, hogy egy tűzrőlpattant izgágább karakterű D osztályú csodát tudna velük tenni, de én már biztosan nem fogom megpróbálni. 🙁
    (picit modifikált váltóval, átkábelezve, gyapjú csillapítással -az undok szivacs helyett- azért szőröstül-bőröstül megeszi a „legendás” és 4-5-szörös árú LS3/5-ösök bármelyik változatát. Minden szempontból…. Az meg már csak bónusz, hogy ezek [szerintem] még jól is néznek ki)

    https://www.jofogas.hu/jasz_nagykun_szolnok/Celestion_Sl6_Si_hangfalpar_144532538.htm

  15. A nap (mit nap? az év) vicce. Mert ez 47 Laboratory! (Halleluja, csuhások térdre!) Majd’ 400 ezerért.
    Azért ennyi pénzért már igazi hangsugárzót is lehet venni, nem egy 10 centis hangszórócskát egy 4 literes dobozkában…. 🙁
    Ja, igen: volt szerencsém hallani. Önmagához képest nem rossz, de ennyiből egy ennél SOKKAL jobb hangú teljes rendszert is össze lehet rakni.
    Valahol sajnálom azokat az embereket akik bedőlnek az ilyen mítoszgyártásnak. De szerencsére (mármint a gyártókéra) ilyenek mindig voltak és lesznek is.

    https://avxforum.hu/forum/viewtopic.php?f=33&t=198267

    1. ha nem tudnám, hogy hifis helyen látom, azt hihetném, hogy a svájci óraiparról olvasok épp..

      (a hivatalos előírás szerint ha a számlapra írják, hogy swiss made, ahhoz elég, ha 60%-ban svájci… de nem a gyártás, hanem a költségarány! egy merő könyveléstechnika az egész. elég a fejlesztés költségét leosztani és máris megvan egy jó nagy arány belőle.
      ha viszont a tokra (az óra hátuljára írják), akkor azt legalább tényleg Svájcban kellett kifaragni. az alapanyag előállítását hagyjuk.)
      ha gyártástechnológiát viszel Kínába, akkor előbb utóbb megteremted a konkurenciádat… 😀
      …még olyan precíz dolgokban is, mint a mechanikus órák:
      a CIGA Design kínai órák (és a Seagull szerkezetek) már komolyan vehető cuccokká nőtték ki magukat, hifis szinten Topping lehet a hasonlat.

      1. Nota bene: 2005-7-ig kínai útjaimon láttam pár hajmeresztő dolgot….
        Kisváros széle, tanya jellegű elszórt épületcsoportok. Az udvaron csirkék, egy két malac szaladgál. Düledező fészerbe nyitunk be, ahol plafonig állnak a bedobozolt SONY autóshangszórók…. 🙂
        Vagy: Hangszórógyár, meglepően profi berendezésekkel, tisztaság, látszik hogy nem a gagyi szegmensbe dolgoznak. A raktárban (többek között) raklapokon Vifa XT 25-ösök kiszállításra várva. Made in Denmark a dobozokon. Mellettük ugyanolyan dobozokban DT25 felirattal ugyanazok a hangszórók a”délutáni” műszakból, belpiacra, Ázsiába, Közel-keletre, Made in China. (ebből volt is itthon nekem vagy 60 darab de már mind elkelt. Semmivel nem volt rosszabb az „eredetinél”.)
        Meg sok hasonló történet.
        Topping, SMSL, Fosi, Cayin, Yaqin és még nagyon sokan újabban döbbenet jó cuccokkal rukkolnak elő a nagynevű túlárazott szarok árainak töredékéért.

  17. https://avxforum.hu/forum/viewtopic.php?f=68&t=197513

    Ha valaki meg tud barátkozni a színeikkel ez 50-ért már igazán nem rossz vétel….
    A négy hangszóró kijön 45-ből, ami azt jelenti hogy a doboz és a hangszórók 95 ezer, a többit én megcsinálom 60 ért (váltó, kábelek, csatlakozók, összerakás, bemérés).
    Így a három év előtti -bevezető- árnál (140) tíz százalékkal többért lehet egy pár Kolibrid! Nem lehet ráfogni hogy elszállt ár, tekintve a minőségét – hangzását…. 😉
    Ja igen, még annyit: Pisti80 dobozai abszolút profi darabok, bármelyik neves gyártó megirigyelheti a munkáját.

          1. Akkor nem kaptam meg… spam mappában is megnéztem. Lehet nem jó az e-mail cím. Ha tudsz írj rám avx-en, ugyanúgy vkz.

  18. ismerős hangfalkábel kialakítás… 🙂
    ZS Acoustics Baritone

    „Non-bleached cotton is used for insulation, which has a dielectric constant of only 1.3.
    Let’s compare this with PVC insulation, which is most commonly used in cables, with a dielectric constant of 4, causing a greater impact on the signal in the conductor”

    „with cryogenic treatment”

    gyönyörű az árazása, a lap alján látható..
    1290 €/pár 1,2 m
    1890 €/pár 1,8 m
    2390 €/pár 2,4 m és így tovább…

    http://www.zs-acoustics.com/zs_acoustics_baritone_eng.html

    itt beszélgettek róla szlovákul, de felirattal:

    1. Afffrancba!! Ha ezt hamarabb tudom, az én OCR kábeleimet is ilyen többszázezres kategóriába áraztam volna *…. Főleg hogy ezek biztosan nem olyan minőségű (bár valószínűleg nagyobb keresztmetszetű) és korú rézből vannak . Ami amúgy nem biztos hogy túl szerencsés, mert ez egymáshoz közeli vezetés esetén nagyon magas kábelkapacitást eredményez, valamint a megnövelt felület kiváló antennaként szolgál mindenféle RF zavar begyűjtésére.
      (* Na nem, csak viccelek, mint ahogy szlovák barátaink is az árképzéssel, de hát tudjuk ugye: veréb + ló….r, és minél nagyobb a halandzsa tudományos felhangja annál valószínűbb hogy elit/hájgend körökben is gazdára talál…. Ja, meg hát a csinos Ali-s fadoboz is tol az áron rendesen. 😀 )

  19. Igen, a magas membránján valószínűleg egy humán ujj, a mély-középén meg az idő és a nem megfelelő anyaghasználat hagyott nyomokat. Ahogy írtad, valahogy a 90-es évek angliai hangsugárzóinál valahogy gyakrabban előfordul az ilyesmi. Szerintem leggyakrabban a missionnél jelentkezik.

      1. A tükröződés még akár igaz is lehet, de az én fő problémám az a sárga körökön belül látható.
        A rommá horpadt alu dómok….. 🙁 Melyek természetesen a hangzásba nem szólnak bele. 😀
        Plusz nekem az is gyanús hogy a membrán a gumiperemhez illeszkedésnél több helyen is hullámos. Ez látható a tükröződésen is mert a hullámos részeken erősebben torzul, „cikkcakkos” a tükörkép.
        Ilyet bizonyos szériájú Mission, és Rogers hangszóróknál is lehet látni.

        1. Azok a dóm magasak direkt ilyenek, így sokkal több irányba, sokkal több diffrakcióval, rengeteg fázishibával és torzítással tudnak sugározni, ilyesmire gerjednek a „hájgend” igazi rajongói, nem? Az eredetiség és hibátlanság olyan snassz, olyan uncsi, ezt a jófogás vájtfülű, lomiból élő igényes kereskedői is alátámasztják, ennyi légy nem tévedhet… :):(

          1. Eredetileg valahogy így néznének ki, bár már ezen a képen is látható a műanyag membránnak a peremhez közeli részein a hullámosságból eredő torzítás.

Vélemény, hozzászólás?