Zsibogó

Jó Debreceniként elnevezve, ezen a felületen lehet -a leírt feltételek mellett- hangtechnikai holmikat eladásra, cserére hirdetni, keresni.

Kérek mindenkit, csak olyan terméket hirdessen vagy keressen aminek legalábbis köze van a hobbinkhoz (pro audio-t, számítástechnikát, telefont,  TV-t, benzines fűnyírót NEM!!)

550 thoughts on “Zsibogó”

        1. Nem tudom, de a 4 emitter ellenállás, és a két pár meghajtó tranyó is elvitorlázott az örök elektronmezőkre…. Meg még lehet más is, de az csak akkor derül ki ha a fentieket már kicseréltem.
          Ilyenkor egy a hálózati kábel egyik ágával sorban bekötött 100w 230-as hagyományos izzóval tesztelem javítás után, mert ha valami gubanc van akkor az megelőzi a további katasztrófát. (ha rögtön erős fénnyel ég, az azt jelenti hogy közel a teljes áram az égőn is átfolyik, így a tesztelt készülékre csak 20-30 volt kerülhet.. Azaz a tesztelt készülékben valahol zárlat van)

  3. Kellene nyitni egy rovatot MHB címmel (mérhetetlen hangtechnikai baromságok) címmel, na az biztos hamar oldalakra rúgna….
    Nekem egyszerűen fáj amikor ilyen „urban legend” szerű marhaságokat olvasok, de sajnos tudom hogy vannak akik rágás nélkül lenyelik:

    „A méltán híres német Capri rádió hálózati és kimenő transzformátorjainak felhasználásával épített csodás hangú hatalmas színpadképpel rendelkező A osztályú csöves erősítő.
    2×4, 5 W ami a mostani kb 50W-nak felel meg…”

    Mert ugye a fizika időben nem állandó tudomány, vagy inkább mára közgazdasági jellemzőket öltött és ott is inflálódnak mértékegységek…. Ami 60 éve 4.5W volt, az mára 50 Wattá silányult.
    Azért kedves barátunkat meginvitálnám a „csodás hangú hatalmas színpadképpel rendelkező” A osztályú cuccával, hogy ugyan nézzük már meg hogyan áll helyt a csöves csoda mondjuk a 2X15W-os, ezer forintos TPA3110-es D osztályú panelecske ellenében. Jó persze tudom, a fanatikusokat lehetetlen meggyőzni, úgy is azt hallják amit akarnak.
    De így legalább így sok szélhámos megél a hülyékből….

    1. Jaj András!
      Nem tudtad hogy azok még természetes elektronok voltak. Na azok tudtak ám wattokat csinálni. Bezzeg a mostani tenyésztett, nagyüzemiek. Ezek már csak össze-vissza lődörögnek a kábelben, néha a szinuszt is alig tudják követni. Ezért is van az, hogy a kréta kori kábelekből lehet igazán természetes hangú tápkábelt csinálni. Na abban még rendes régi elektronok vannak. Csak gyorsan kell hallgatni, mert hamar átcserélődnek maira. A régi csövekben is régi elektronok vannak. Ezért is mennek tönkre a csövek. Mert elfogy belőlük.
      Régen egy ló is elhúzta a kocsit. Ma meg? 50-100-200 lóerősek. Hogy miért? Mert AZ a lóerő más volt.
      😀

  4. https://avx.hu/forum/viewtopic.php?f=33&t=196571

    Almássy Urat személyesen ismer(t)em, hááát…. sajnos hangdoboztervezői vénája elég vékonyka volt már akkor is.
    Legalább annyira vékony mint amennyire az önbizalma megtermett….
    A címsorban jelzett termékkel kapcsolatos problémáim, már ami a képek alapján látható:
    – Olcsó (nagyon az) Somogyi-s fekete üvegszálmembrános mélyközép:
    (https://mikroelektron.hu/index.php?option=com_virtuemart&view=productdetails&virtuemart_product_id=42) Jó nehéz membrán, a Qts értéke miatt (0.55, egyszer mértem ilyet) reflexdobozba semmiképpen nem való. Ha mégis abba kerül, durva (4-8 dB) csillapítatlan rezonancsiacsúcsot fog produkálni reflex hangolás feletti oktávaban. A „brutál” mélyek…..
    – A reflexcső már „szemre” sem jó, az átmérője túl nagy, ebben a doboztérfogatban és dobozmélységgel legfeljebb 65-70 Hz-re hangolható. „Brutál” basszus, második fejezet.
    – A mélyen besüllyesztett előlapnak köszönhetően a középsáv tele lesz élreflexiók által okozott hepehupákkal. Magára valamit is adó tervező ilyet 40 éve nem csinál -kivéve persze ha angol, mert akkor kötelező 😉 .
    – Végül de nem utolsósorban: ennyi pénzért akár használt Kolibri-t is lehet(ne) venni, de pl. az AVX-en ennek a feléért egy Tannoy Sensys 1-est is lehet kapni. Azt pedig nem ecsetelném mekkora különbség a két doboz között, kb. minden szempontból….. Ezt különben bárkinek bátran ajánlom, kis tuninggal csodát lehet belőle varázsolni. 😉
    https://avx.hu/forum/viewtopic.php?f=33&t=194848

    1. Szia, András!

      Szerinted a sokat emlegetett kis denonból (sc g101) vagy a tannoy sensys 1-ből lehet többet kihozni, melyikben van több potenciál?
      Jó egészséget kívánok!

      Kérhetek egy email címet? Ha még van az ocr kábelből, akkor szeretnék hangsugárzóhoz rendelni belőle.

      Köszönettel,
      András

      1. Szia!
        Érzésem szerint a Tannoy-ban több potenciál van, komolyabb hangszórókészlettel van ellátva, összességében komolyabb konstrukciónak látom. Az alapján amit a neten olvastam róla mindenképpen ezt ajánlom.
        Az OCR kábelből valószínűleg a Tied lesz az utolsó (attól függően milyen hosszúságú kell…..)
        A címem: deewnogard kukac gmail pont com

  6. Ezt jóval kórházba kerülésem előtt írtam. Őszintén nem emlékszem hogy bármelyik rovatba is feltettem volna. Ha mégis, nézzétek el, amúgy is ismétlés a tudás anyja……. 😉

    Retro-mitológia.
    Gondolkoztam hogy nyitok egy saját rovatot ennek a témának, de aztán úgy döntöttem nem szeretnék vele tartósan foglalkozni, csak mint érdekes jelenségről írni pár sort.
    Ugyanis egyre sűrűbben tűnnek fel hirdetési portálokon 40 évnél korosabb audio berendezések „vintage”, „retro”, „legendás” és hasonló jelzőkkel.
    A legkorábbi CD játszóktól, csöves és kezdetleges tranzisztorors erősítőkön át szalagos-kazettás magnókon, elporladó(t) membránszélű amerikai és japán dobozokig széles a skála, egy kötelező közös jellemzőjük van: régiek legyenek.
    Ennek az okairól szeretnék pár szót szólni röviden, szigorúan saját véleményemet tükrözve.
    Milyen indokokat hallunk leggyakrabban ezen berendezések dícséreteként, magasabbrendűségük igazolásául?

    – Ezekben még volt anyag. Valóban, javarészt a kor technikai színvonalának megfelelő, esetenként az akkor elérhető maximumot reprezentáló anyagokkal, kapcsolástechnikai megoldásokkal. Kétségtelen hogy sajnálatos módon az utóbbi évtizedekben az élet minden területét behálózó anyagtakarékossági és „környezettudatos” mozgalmaknak köszönhetően SOK ESETBEN találkozunk bóvli termékekkel, de ez nem jelenti azt, hogy a technológiák és elvi megoldások ne fejlődtek volna rohamléptekkel az utóbbi 20-30 évben. Erre egyik kiváló példa a D osztályú erősítők példátlanul gyors térhódítása.
    Nem állítom hogy minden gyártó minden ilyen terméke „húazannya” kategóriájú, de érdemes azon elgondolkodni hogy esetenként 20-30 dolláros szappantartó méretű erősítők képesek -ha nem is jobban, de- legalább olyan hangminőséggel megszólalni mint egy középkategóriás, de újabban már-már mennybemenesztett amerikai csöves erősítő. (a konkrét összehasonlítás egy tuningolt Ayima 04 és egy Dynaco Mk IV csöves végfok között történt, sajnálatos módon a kis D osztályú percek alatt padlóra verte 10 kilós ősét, minden területen. Kivéve a sokszor „zeneiségként” beazonosított bágyadt, fátyolos, lassú, tipikusan olcsó csöves hangzást, ami „hosszú távon” olyan jól hallgatható…)
    -Persze tudom lesznek akik ezt akkor sem lesznek hajlandók elhinni, bevallani, elfogadni ha saját fülükkel hallják, de ez már az ő problémájuk.

    -”Akkor még számított a hangminőség”. A legtöbb esetben ma is számít, de meg kell értenünk, hogy a világ hihetetlen tempóban változik, a mai generációknak már teljesen mást jelent a „jó hang” mint nekünk 50/60+ -osoknak.
    Itt fontos megjegyeznem -mert túl gyakran találkozok vele- hogy ez idősebb korosztályok körében nagyon gyakori, melynek egyrészt szocializációs, másrészt élettani okai is vannak. A mi gyermek/fiatal (70-es évek) korunkban a „jó” hang kuriózumnak számított, ha zenét akartunk (márpedig akartunk!) hallgatni, akkor Tesla B4-esen, kerámiatűs, fedelébe épített hangszórós Tesla lemezjátszón, meg a szobai Pacsirta rádión voltunk kénytelenek ezt tenni. Orister, HS20, mágneses hangszedős lemezjátszó pedig már álmaink netovábbja volt. Plusz, akkoriban a zenehallgatás teljesen mást jelentett mint ma, anno egy életérzés, egyfajta lázadás volt az akkori világ ellen egy szebb jövő reményében.
    Mára kiderült hogy az az „akkori” világ mégiscsak élhetőbb volt (szándékosan nem írtam „jobb”-at, mert nem erről van szó, hanem az akkor még virágzó emberi kapcsolatok, közösségek elsivárosodásáról, virtuális térbe pusztulásáról) szebb jövő nincs, örülhetünk ha a világ még egyben lesz 20-30 év múlva. A lázadás, lelkesedés helyén düh, frusztráció, életuntság, kiábrándultság füstölög sokszor már a tizenéveseknél is. Úgy pedig önfeledten örömmel zenét hallgatni-élvezni nem lehet, csak hangok egymásutánjának megszólalását minősíteni pusztán egy érzékszerv (hallás) alapján.
    Az élettani ok; korunkban előhaladva hallásunk (is) megkopik, nem csak a sokat citált magas frekvenciák hallásának romlása, hanem a beszűkülő dinamikafeldolgozó képesség is hozzájárul ahhoz, hogy preferáljuk az „udvariasabb”, angolos-olaszos hangzást, ahol nincsenek meglepetések, a „jump és bugi faktor” a nullához konvergál.
    Kiváló példa erre az említett angol iskola, a Naim, Linn, Audiolab erősítők, Spendor, Rogers, Harbeth dobozok fantasztikusan kiegyenlített de bágyadt, sótlan, élettelen hangzásvilága.
    Volt LS 3/5-ösöm, BC1 -esem, Celestion SL6 SI-m, meg még sok hasonló hangdoboz, de egyikkel sem szerettem ill. szeretnék együttélni. Lassúak, definiálatlanok, számomra a zene lényegét, lüktetését, dinamikáját tüntetik el.
    Viszont az említett biológiai okok miatt vannak (sokan) akiknek ez a kánaán, nincs is ezzel semmi gond, akkor van ha mindebből általános érvényű következtetések, mítoszok születnek.
    A japán, amerikai, német „vintage” vonalat nem elemezném, ezek java része számomra a hallgathatatlan kategóriában tanyázik, ami pedig nem az már akkoriban is megfizethetetlen volt, nem beszélve a mai, relikviává nemesült áraikról.
    Konklúzió: természetesen nincsen, talán csak annyi, hogy -divatos kifejezéssel élve- meg kéne tanulni a helyükön kezelni ezeket a holmikat, nem valamiféle mítikus ködbe burkolva a többi felé helyezve-árazva őket.
    Ja és nem utolsósorban az anyagi vonzat, a lomisoknál, külföldi „trash” portyákon begyűjtött ős Philips és Sony CD játszók, fadobozos Marantz erősítők, porladó membránú komód méretű hangdobozok és társaik 100+ ezres eladási árainak, majd azok mindenek felettiségét különböző fórumokon hangoztatásának irrealitásáról….
    Persze rengetegen vannak itthon is akik meglátták ebben az (anyagi) potenciált, és nyilvánvalóan e célból masszív kampányt folytatnak a lehetséges áldozatok körében – többnyire sikerrel.

  7. Ismételten mély tisztelettel kérem ezen blog olvasóit a következőkre:
    Ha olyan használt (vagy új) hangtechnikai készüléket (CD játszó, DAC,erősítő, hangdoboz, kábel, kiegészítő) [streamer, zene PC, tuner, magnó, lemezjátszó: NEM, azokkal nem foglalkozom]
    tervez vásárolni amiről a neten keringő szóbeszédeken, és a fórumokon fellelhető ellenőrizhetetlen, erősen szubjektív alapú információkon túl mást nem tud, annyit tegyen már meg hogy megkérdezi : tudok-e róla valamit, és ha igen, ajánlom-e egy adott rendszerbe-helyiségbe megvásárlásra.
    Nem, nem tartom magam mindentudónak, és/vagy kétségbevonhatatlan ítéletű referenciának, de talán meg tudok kímélni embereket attól, hogy olyan utcába fussanak be aminek nincs kijárata.
    Mondom mindezt azért, mert elég sűrűn hívnak fel blog-tagok, meg ismerősök azzal, hogy „vettem ezt vagy azt a cuccot, de nem tetszik, tudsz-e vele valamit csínálni?”. Sajnálatos módon az esetek nagy részében nem tudok, vagy nem is akarok, mert megítélésem szerint nem érdemes, felesleges pénzkidobás.
    (ugyanerről írtam már régebben a kezdőlapon, de hátha itt többen olvassák…)

  8. rém kellemetlen, amikor még a szerencsétlen J.S. Bach sem basz oda igazán..

    nem egyformán szeretjük a zenét, a hifitől is más-mást várunk.
    van olyan tudatos hifiző, akinek a hifi lánca nem a hangsugárzókkal végződik, hanem a bútorokkal, parkettával.
    előfordul, hogy a „kristály tiszta mély hangoknál időnként bántóan hiányzik” nem túl kifinomultan, de annál találóbban szólva:
    az odabaszás.
    miért is korlátoznánk a hifi élményét a hallásunkra, ha gyomrosokat is kaphatunk? akár Bach legpopulárisabb nótájától…
    olyan ínyenc zenei elemektől, mint az orgonapedál taposása. nem tudom, hogy írhatta Bach a kottába, hogy „itt most jól taposd meg öcsém”, de ez csak a zenei műveltségem hiányossága lehet..

    f: https://www.facebook.com/groups/hahiend/posts/6544630655650080/

    1. Ez a padló és kanapérengető mélytartomány nagyon érdekes dolog. Tudom, mit hőbörgök én itt a filléres lomjaimmal a többmilliós láncok mellett, de:
      13 cm-es mélyhangszóróból, 15W-os D osztályúval hajtva is, igenis meg lehet csinálni a dolgot. Jó, a dobhártyánk nem fog beszakadni, és a szomszéd sem veri ránk az ajtót, de a kanapé remegése határozottan érezhető. Ez viszont csak abban abban az esetben történik, ha a teljes rendszer maximális szinergiában van, és bármennyire hihetetlen, nem a mélyhangok abszolút értelemben vett mennyisége meghatározó.
      Lehet bár másfél méteres-millós hangsugárzónk, 300W-os ML végfokokkal hajtva, és mégis csak egy dohogó monoton masszát hallunk definiált mélytartomány helyett (lásd : Spendor S100). Mely hosszú távon még hányingert is indukálhat….
      Ami valóban számít, az a rendszer tranziens viselkedése, a felharmonikus tartomány hibátlan felépülése. (az a bizonyos már többször emlegetett Fourier sor). Minden tranziens-impulzus jellegű hang színuszjelek felharmonikusaiból épül fel, lásd a linket:
      https://www.geogebra.org/m/EwCusGB5
      Ha egy adott komplex hang bármelyik harmonikus komponense időben nincs a helyén, az egészből csak egy elmosódott brummogás lesz igazi mélyek helyett. Szóval, ahogy Jonas Hellborg is megzenélte egyik lemeze címadó dalában: Time is the Enemy….

      Ebből a szempontból több kisebb mélyhangszóró jelentősen jobb eredményt adhat mint egy 30 cm-es agyonimpregnált membránú mélysugárzó, a 10-15 dekás mozgó tömegével.
      Amúgy meg egy igazi elborultan keménymagos audiofil még a Négy évszak-ból is hiányolja azokat a bizonyos padlórengetőket…. 🙁

  12. Ebbe a rovatba teszem, mert (már) nem sajátom…..
    Eladó egy kb. 3 hónapos Kobra hangsugárzó pár. Az okot ne kérdezzétek, a tulajdonos ha akarja majd elmondja.
    Ha valakit érdekel, írjon nekem privátban, továbbítom az eladónak (az irányárat idáig nem közölte).

    2. érdeklődtem nála.
      egy meredek kérdést viszont feltennék neked:
      ha nincs műbútoros ismerősöm és nem szívesen szöszölnék fa alapanyaggal,
      akkor a dobozát kiönthetem mondjuk –drót vagy (acél/műanyag) szövetháló erősítésű–
      könnyűbetonból?

      aminek a töltőanyaga egyszerűbb esetben hungarocell golyócska, szofisztikáltabb esetben perlit vagy valami menőbb, könnyű cucc. 🙂

      korábbi írásod alapján a hangnak is jót tenne a merevebb szerkezet..

      1. Igen, ahogy írtam többször is korábban, a könnyű de nagyon merev dobozok talán a legjobb „nem-hangúak” azaz a legkevesebb színeződést adják hozzá a hangszórók által lesugárzott hanghoz.
        Arra azért készülj fel, hogy ez a „drót vagy (acél/műanyag) szövetháló erősítésű–
        könnyűbeton” konstrukció fog néhány idő előtti ősz hajszálat okozni ha rászánod magad…..
        Ha mégis, töltőanyagnak a perlitet ajánlom, a hungarocell golyócska az deformálódik, nem igazán jó erre a célra.

        1. igen, a perlit járt a fejemben, csak megkopott kissé az emléke (és nem akartam hülyeséget írni).
          mire számíthatok, amivel lekarmol a könnyűbetonozás?
          gondolom ha elcseszem, eltörik vagy min. megreped. 🙂

          arra is gondoltam, hogy a hangfal előlapja lehetne rétegelt lemez, hátha nem ront sokat a hangon, cserébe könnyebb a hangszórókat beépíteni.
          (meg ha ugye törne a „konstrukció”, akkor az a része ép maradjon) 😀

          1. Ha nem elkülönített helyen (műhely, garázs) csinálod, minden csupa dzsuva lesz, nem egy steril munka… Valószínűleg elsőre nem fog sikerülni, törik, porlad, stb. nézz utána a neten mások hogy csinál(t)ják, sok fejfájástól megkímélheted magad.
            Az előlapot feltétlenül érdemes vagy 20 mm-es rétegelt lemezből, vagy jobb minőségű MDF-ből készíteni. Ezt aztán kétkomponensű epoxi ragasztóval(Epokitt-nagyon jó erre a célra!) a héjhoz ragasztani. A rögzítő furatokat célszerű még a ragasztás előtt megcsinálni.
            A könnyűbeton féleségek fúrása, elfogadható minőségű lépcsőzések, süllyesztések kialakítása nem embernek való feladat, nagyon nagy tapasztalatot igényel.
            Ötletek: https://www.instructables.com/Concrete-Loudspeakers/

  14. Ezzel csak annyi a gond, hogy -szerintem- ilyen fertelmet jóízlésű ember nem enged a hajlékába. Nagyon rosszat álmodhatott a dizájner……
    Ja, az meg már szinte mellékes hogy egykori hallomásom szerint a hangja is szépen simul az újabb kínai hangsugárzóknak csúfolt szeméthalomba. Lásd a mellékelt frekimenet ábrát… 🙁

  15. https://www.jofogas.hu/pest/Kulonleges_JVC_Wood_Cone_hangszoropar_137735093.htm

    Anyák, apák, föld, madarak napja, munka ünnepe, stb. után be lehetne vezetni a hülyék napját is. Bizony mondom, népes felvonulás lenne…. 🙁
    Így lehet egy szekta és mítoszgyáros miatt megvezetett birkákra rásózni egy kis f.s hangszórópárt 175-ért.
    Mert ez Famembrán…. Ahhhhhh! Hát akkor már biztos csak egy csoda lehet, ha a főguruk is ettől hidalnak le.
    Ja, és konkrétan ennek a típusnak alig van köze a Long blogjában mennybe menesztett SX-WD9VNT -hez. Akinek van egy kevés szeme is a dologhoz, annak elég egyértelmű (lásd: leggagyibb csiptetős csatlakozók)

    https://www.kleinanzeigen.de/s-anzeige/jvc-sp-exp-1-wood-cone/2476290407-172-3459

    A neten 100-150 Euró között megy ez a típus, -már ez is picit túlzás- de 4 szeres áron egyszerűen csak egy gusztustalan vicc.

  16. https://www.jofogas.hu/nograd/Canton_Combi_24_DC_Satellite_Hangsugarzok__140124215.htm

    Amikor parasztvakításról, szándékos félrevezetésről van szó, ilyenekre gondolok. Ez esetben nem (csak) a hirdető részéről.
    Kb. 4 literes, úgy tűnik zárt dobozkák (az a lyuk hátul a felső részen nem kvalifikál reflexcsőnek -ha az szeretne lenni) amelyekre szemrebbenés nélkül ráírja a gyártó, hogy:
    Übertragungsbereich (átviteli sávszélesség): 22-30000 Hz.
    Nos, ez a cipősdoboz passzív üzemmódban a fizika alaptörvényeinek meghágása nélkül legjobb esetben 70-80 Hz-es alsó hetárfrekvenciát tudhat. Az is inkább -6 dB-s pont, mintsem -3.
    Ha pedig nem, és bármilyen szabvány szerint mérhetően igaz a 22 Hz, akkor én maradtam le valami korszakalkotó áttörésről a hangsugárzó tervezés terén…. 🙁

    Érdekességképpen: megadott adatokkal 22 Hz-en (12 cm-es mélyközép, 1 méterről mért igen szerény 83 dB-s hangnyomáshoz) a membránnak 16 mm-t kellene mozdulni.

    1. Nem tisztem megvédeni a gyártót, de Canton tulajdonosként azért hozzászólnék. A Combi24 egy sub+sat kombó, együtt tudják (valamilyen tűréssel) a 22 Hz átvitelt. Sajna, innen a mélysugárzó már eltűnt, anélkül meg nem produkálja ezt a mélyátvitelt.

      1. Volt egy ilyen sejtésem, de akkor ezt NEM a szatellitekre kellene felpingálni, mert aki erről nem tud az ezeken ezt látja, és értelemszerűen rájuk vonatkoztatja. Ezért ilyen formában félrevezető. A Frequenzbereich után zárójelben oda illene írni: „Mit die passende sub-box” Szerintem….

  17. Ezzel a mélysugárzóval egykor kísérleteztünk a Totem-nél, de sajnos nagyon nem jött be a dolog.
    Egy „apró” problémája van: bár szubbasszus sugárzónak készült, elkövettek egy kis tervezési hibát: a hangerő növelése során kb. 11-12 mm membránkitérés után a lengőcséve hatalmas csattanással „beseggel” (beleverődik az alsó póluslemezbe). Amely szerencsés esetben az ijedtségen kívül nagyobb bajt nem okoz, de ha hirtelen nagyobb hangerejű impulzust kap [már 40-50W-nál előfordulhat], a lengőcséve megrogyik, összegyűrődik, és sok-sokezer forintos hangszórónk ezután már csak egyszer fog koppanni: a kuka alján….. 🙁

    https://www.jofogas.hu/borsod_abauj_zemplen/Hivi_D10G_hangszoropar_elado_az_uj_ar_30__ert_136674395.htm

    1. azért elég szomorú, hogy egy 200 ezres hangszóró a beígért 150W harmadánál már képes megmakkanni, miközben 300W az ideiglenes csúcsterhelése..
      a hangszóró piacon nincs hosszú távú visszajelzés egy adott típusra, hogy mondjuk konstrukcióhibás vagy csak szimplán szar vmiért? évtizedekig nyugodtan maradhat gyártásban?

      1. Ez még csak nem is a legszomorúbb történet az audio biznisz világában… Oldalakat tudnék írni nagyon durva átverésekről, hazugságokról, amelyek csuklás nélkül lemennek a tisztelt kevésbé jól tájékozott (értsd: nem szakmabeli) vásárlóközönség torkán.
        A hiúság és a „namimvannekem?” mentalitás hihetetlen hajtó – és vásárlóerő képző tényező ebben a világban.(is)
        Miután ezen a területen nincsenek olyan szigorú szabályozások mint például az ipari villanyszerelésnél, légiközlekedésben, orvostechnikában, gyakorlatilag bármilyen handabandát el lehet adni tudományosnak beállítva.
        Ha tudnátok hány ilyan kamukon, áltudományos halandzsákon, átveréseken meggazdagodott hangtecnikai cég él és virul évtizedeken át nagyon szomorúak lennétek, mert sajnos jó néhány „igen jónevű”-nek tartott név is ott van a listán…. 🙁
        Mindehhez még hozzá lehet tenni az egymástól durván eltérő -és nem kötelező, csak ajánlás szintű!- audio szabványokat (DIN, IEC, JAS, ITU, EBU, stb.) és nem standardizált mérési módszereket, amelyek még inkább lehetővé teszik a zavarosban halászást.

    2. Zsibogó rovatba nem való a pro audio, nincs is köze a hifis hobbihoz — ha sikerült jól értelmeznem.
      úgy nagy általánosságban kérdem, részben naívan, nagyobb részben tudatlanul, hogy mi a probléma a pro audioval? azon belül is elsősorban az aktív hangsugárzókkal?

      olyan tippjeim (feltételezéseim) vannak, hogy gyárilag vannak összecsomagolva (összekombinálva),
      értelmes-praktikus keretek között nem megbontható módon,
      meg alapból túltolhatják a spórolást, a minőség rovására…

      1. Nincs semmilyen baj a pro audioval (ha rendesen meg van csinálva) mindössze nem keverendő össze az általunk HiFi-nek nevezett „home audio”-val.
        Mások a követelmények, elvárások, a pro audio berendezések elsősorban munkaeszközök. Studiókban, hangprocesszálási munkákban, térhangosításban használatosak, strapabíróbbaknak kell lenniük, a kifinomultság, részleteken brillírozás itt nem alapkövetelmény. Az aktív dobozok egységes rendszert alkotnak, itt nem lehet csereberélni erősítőt, kábeleket. Azt kapod amit kifizettél, ha tetszik szerencséd van, ha nem, megy a levesbe….
        Amelyeket én eddig hallottam azok számomra erőszakosak, tolakodóak, „nagyonhifik” voltak, az nem az én világom. Ettől még lehet köztük nagyon jókat találni, de azokért nagyon mélyen kell a zsebbe nyúlni.
        Kb. ami a különbség egy jobbfajta hobby SUV, meg egy Humvee között.

  19. Ha valakinek kedve támadna az ecipo.hu nevű webshop-ból vásárolni, ne tegye! Szemét lehúzó bagázs, írom is hogy miért.
    Feleségem pénteken rendelt tőlük egy pár szandált 28 ezer Ft-ért(akciósan!). A rendelés annak rendje módja szerint lezajlott (bár gyanakodhattunk volna, hogy csak bankkártyával vagy előreutalással lehet fizetni), az összeget levonták a feleségem bankszámlájáról.
    Ez után tíz perc múlva kaptunk egy egyen-levelet, melyben sajnálattal közlik hogy a rendelt terméket nem tudják szállítani, de sebaj mert a pénzt 8 napon belül visszautalják, és kárpótlásul ha vásárolok két terméket, a másodikból adnak 30% kedvezményt…..
    Természetesen ezt a rendelés pillanatában nem tudták, csak 10 perccel utána derült ki, hogy nincs is ilyen termék raktáron.
    Én meg elhiszem… Ügyes, mondta volna az egyszeri Kohn bácsi. Addig is használják a pénzt, jól jön az még 8 napig is ínséges időkben. Mocsok banda……

Vélemény, hozzászólás?