Audinarchia

Jól sejtitek, az audio és az anarchia hibridje a cím. Miért? Itt próbálom majd -saját példáimmal -bemutatni hogy bizony lehet szinte fillérekből is elképesztően jó hangot varázsolni. Lehet sokan legyintetek erre, mert: „persze neked könnyű, ez a szakmád, egész életedben ezt csináltad. ”

No pont ezért próbálok segíteni, hogy nektek ne kelljen 6-7 számjegyű összegeket elverni igen gyorsan eladósorba kerülő „jó sajtójú” trendi hulladékokra. Persze mindezt azoknak szánva akiknek van füle a zenére és nem kirakatot, meg zsákmánykiállítást szeretnének a berendezéseikből összehozni….

Mottó: Ha fele annyi hülye lenne ezen a bolygón mint amennyi van, már az is legalább a kétszerese lenne az elviselhetőnek….

371 thoughts on “Audinarchia”

  1. A sűrűn hangoztatott „feljebblépés” (ami a legtöbb esetben valójában nem feljebb, hanem félrelépés) szó audiofil értelmezése egy képben elbeszélve:
    (10-20 év és legalább [szerencsés esetben] annyi millió erre költött forint után)

  2. Mit kapunk ma 37 (harminchét!!) millióért? Nem luxusautót, kisebb yachtot, vagy vidéki családi házat, hanem ezt:

    https://www.avstream.hu/Borresen-M1

    A korábban említett Raidho TD3.8 méltó vetélytársa. 🙁 (második kép)

    A szokásos csilivili túltolt „kúúl” dizájn, +technikai, űrtechnológiai tűzijáték a Columbia űrsikló küldetéséhez hasonló katasztrofális végeredménnyel.
    A 60 Hz-és 600 Hz közötti átviteli tartományt nem kommentálnám (mert Bendegúz szavaival: én nem olyan családból való vagyok) mindenki tegye meg azt maga. Ehhez hozájön a gyári 87 dB-re taksált (értsd: hazudott) érzékenységgel szemben a 81 dB-s valós mért érték, ami azt jeleni, hogy ez a hangsugárzó 10W betáplált teljesítménynél fog akkorát szólni mint egy 87 dB-s 1W-nál….

    https://audio.com.pl/testy/stereo/kolumny-glosnikowe/3781-borresen-m1

    Szomorú hogy ma ezt (is) büntetlenül meg lehet tenni, mindazonáltal nem féltem a gyártót attól hogy nem fog elég idiótát találni aki örömmel kicsengeti ezt az árat egy darabonként 23 kilós fém és műanyagipari melléktermékért. 🙁

  4. Még egyszer az egyik fő rendszerellenségről. A nemkívánatos mechanikai rezgésekről. Mint egyik kedvenc vesszőparipámról. 🙂
    Lehetett volna bombasztikusabb is a bevezető, úgymint:” Miért sz.r 100 hangszóróból (és itt most konkrétan hangszóróról [driver] nem komplett hangsugárzóról van szó) kb. 90?”
    Mutatom.
    A képen egy átlagos mélyközéphangszóró metszete látható, a naranccsal keretezett részek a ragasztási felületek. Merthogy sajnálatos módon ezen kívül nem nagyon lehet hangszórót gyártani (a sztatikus és egyéb egzóta típusokat most felejtsük el, nem sokunk rendszerében játszanak végállomást.)
    Nos amint tudjuk (vagy nem…) MINDEN ragasztás -lett légyen akármilyen high-tech is-, egyfajta engedékenységet (compliance) -rugalmas kapcsolatot jelent az összeerősítendő alkatrészek között.
    Amiből egyenesen következik, hogy az egyik elem rezgése az engedékenység fokozatától függöen nem alakhűen, hanem a ragasztás minőségétől függően többé kevésbé megváltozva kerül a következőre.
    Namármost.
    Amint a képen látható átlagos alanyunkon általában 9 ragasztási pont-felület található.
    Balról jobbra haladva:
    – káva-membránszél
    – membránszél -membrán (maga a hanglesugárzó elem)
    – káva-központosító gyűrű (mezei nevén: pille)
    – a két ellipszis alakú, a mágneskör ragasztási pontjai: alsó-felső póluselem és mágnesgyűrű
    – membrán-porvédő dóm (fáziskúpos típusoknál nem játszik)
    – lengőtekercs-csévetest
    – csévetest-központosító gyűrű
    – csévetest-membrán (talán a legkritikusabb pont)

    Szóval van hely bőven a beérkező zenei jelen túli maszatolások megjelenésére….
    Amint erről is írtam már elég sokat, itt ugyan mikron nagyságrendű elmozdulásokról van szó, de ezek összeadóva – szerencsétlenségünkre anyagtól tömegtől mind más frekvencián fog megjelenni- már elég komoly, akár 1-5%-os torzításokat vihetnek a rendszerbe. Ja, és ekkor még nem is számoltuk magának a membránnak a mint nagyjából kaotikusan rezgő elemnek az ebből eredő plusz „jelhamisítását”.
    Ehhez jön még a már szintén tárgyalt dobozfal rezonanciák tarka és kiszámíthatalan egyvelege, és íme már előttünk is áll a huszonegyedik század technikai szégyene, a magnetodinamikus hangszóró….
    Neki kösznhetjük, hogy legjobb esetben is az eredeti zenei történésnek talán 70-80%-a éri el a végfelhasználói pontot, a fülünket. 🙁

    A lényeg viszont hogy az erősítőnk ne torzítson többet 0.001 %-nál, mert akkor már nem is érdemes foglalkoznunk vele. Ugye?

    1. Boldog Karácsonyt minden kedves fórumtársamnak!
      Ehhez a friss bejegyzéshez tartozik éppen mai tapasztalatom,Sokat kisérleteztem a hangsugárzó alátétekkel,tüskékkel,de meglepetésemre a homokkő (4 cm vastag) vált be legjobban mindenféle tüske nélkül.Megismerkedtem egy éjjeliőrrel a sírkövesnél ,aztán ő levágott nekem mindenhová ezekből a lapokból néhány üveg sör ellenében. Vágattam a hangfal tetejére is,méretben megfelelöt,de ez már nem hozott a hangon jelentőset.
      Azonban ,most hogy a D osztályt hallgatom és a hangfalam is szintet lépett …eszembe jutott ,hogy előbányásszam a pincéből ezt az elfelejtett darabot és feltettem a doboz tetejére.Hát ez nem jött be- gondoltam -de nem hagyott nyugodni a dolog .Isteni szikra!Ma betettem a hangfal alá ezt is és most már 8 cm a lapok vastagsága.Most hallgatom és a szokásos jelzőket elhagyva csak annyit …bámulatos.Ennyit füztem volna András mondandójához.

  6. Komolyan mondom, ettől agybajt kapok….. Egy neves gyártó tervez egy kb. 10 literes reflex dobozt, és rak bele egy akkora átmérőjű reflexcsövet, hogy ebből a térfogatból a dobozba még beférő max. csőhosszal 70-80 Hz alatt nem sok információ fog kijönni. Mégis mlért? Mondom. Így lesz egy szép 3-4 dB-s púp a hangolási freki felett, úgy 100-120 Hz körül, amitől lesz majd jó kis ütős felsőbasszusa amiről a pórnép azt hiszi hogy valódi mélyhangokat hall. Alatta meg igazából semmi.
    Magyarra fordítva: búgni-zúgni fog, mint a korai angol iskola néhány „nagyhírű” doboza, pl. a Spendor BC1, ahol még reflexcsőre sem pazaroltak, nemes-angolos egyszerűséggel vágtak egy lyukat az előlapon oszt jóvanazúgy….. 🙁 (a falakra rögzített vastag szivacslapokhoz meg nem fűznék külön kommentárt).

  8. Van egy régi vicc, az egyik kedvencem. Hogy miért írom ide hamarosan ki fog derülni, jóval több audio irányú vonzata van mintsem gondolnánk…..
    „Részletek egy szovjet partizán naplójából:
    1. nap: Délig tartó kemény harcok után sikerült elfoglalnunk a kiserdőt a fasisztáktól.
    2. nap: A fasiszták egész napos ádáz harc után visszafoglalták a kiserdőt.
    3.nap: Erőnket nem kímélve ma kivertük a betolakodó fasisztákat, újra miénk a kiserdő!
    4.nap: A gaz fasiszták kegyetlen harcokban visszafoglalták a kiserdő felét.
    5. nap: Ma megjelent a csősz, és mindenkit hazazavart.”
    😀

  9. Jóvanazúgy!
    Ez számomra az értelmes hangtechnikai áramkörtervezés abszolút antitézise. Miért is?

    Az alapötlet jó; végy két elismert, jó hangú D/A csipet (PCM1795). Aztán innen a tervezők rossz vágányra tolják a szerevényt. Merthogy a recept további része így szól: – azután pedig ragassz a konverter után 5 (!!) db műveleti erősítőt. Csatornánként. Ismerve a pusztítást amit egy db. NE5534 tud tenni a hanggal, félek hogy csatornákánt 5 db esetében a végeredmény kicsit több mint
    kusza lehet, de ne legyen igazam….

    Lehetne persze játszani jobb műv. erősítőkkel, (OPA627, AD797, OPA1655, stb.) csak ez esetben a leves többe lesz mint a hús. A végeredmény pedig nem biztos hogy annyival jobb mint amennyit beleöltünk. 🙁

  10. Cöcö… Nagy ügy, ilyenem nekem is van. Ráadásul jó pénzért (de az Acora árainak még mindig töredékéért) meg is válok tőlük.
    Akik eddig hallották keresgélték az állukat a padlón, komolyan.
    Ha bárkiben beindul a bogár keressen meg. De úgy tervezzen hogy ha eljön meghallgatni őket, hazaúton már ezekkel fog utazni….. 😀

    Ja igen; picikék. 12x19x28cm dobozméret. A mélyközép 10 cm-es!

    2. Hogy mégse legyen annyira zsákbamacska a dolog: 180 ezer a pár. (valószínű hogy kb. ennyiért csinálnának meg egy pár ilyen márvány dobozt ha lenne aki elvállaja…)
      Vagyis kb. egy DIY Kolibri mostani ára. Hogy milyen a Kolibrihez képest? Jó kérdés…
      Ez tényleg az az eset amikor valamit hallani kell, mert szerintem semmilyen leírás nem mondja el azt amit hallani fog aki veszi a fáradságot és eljön egy szeánszra.

      1. Mivel eléggé elszaporodtak itthon a kisdobozok, utolsó ajánlatként 150-ért megválnék tőlük.
        A hasonló méretű de persze nagyságrendekkel híresebb angol és olasz dobozkák áránál jóval kevesebbért, azoknál garantáltan jobb hang. Kétségek esetén szívesen látok bárkit, hozza el amije van, aztán meglátja. Meg meg is hallja….. (remélhetőleg)
        Sajnálnám ha nem találna gazdára, mert ennyiért ezeknek a közelébe érő hangot nem fog kapni, legfeljebb használtan és nagy-nagy szerencsével.
        Nem hiszem hogy sok elcsépeltebb poén lenne a „méreteit meghazudtoló hang”-nál, de ezekre valóban érvényes lehet ez a szlogen. Ha nem kell túl nagy hangerő, könnyedén képesek teljes hangterjedelmű, és méretű színpadot varázsolni kisebb szobákba. (kb. 12-14 nm-ig). Mindezekért cserébe viszont masszív 70-75 cm-es állványt igényelnek maguk alá, ezeket polcra nem lehet besuvasztani…. 🙁

    3. Ezek azok a hangsugárzók (meg sok ezekhez hasonló) amiket a kis márványdobozok bekötött szemmel hátrafelé gond nélkül átugranak. Kétség esetén szívesen látok bárkit a hóna alatt ilyenekkel, LS3/5-tel, vagy negyedmilliós JVC famembrános csodával…..
      (Voltak ilyen dobozaim, középsávban-magasakban tényleg egészen jók, de 80-100 Hz alatt kb. nulla kimenettel… Szub nélkül még kicsi szobában sem alkalmasak zenei élmény generálására)

      https://www.jofogas.hu/jasz_nagykun_szolnok/Proac_Super_Tablette_151713415.htm

  12. Impedanci-jóóóó! Ez még önmagában elnézhető lenne, de:
    10W kimenő teljesítmény? Hangdoboz esetén? Az én értelmezésem szerint ez a lesugárzott akusztikai teljesítménye kellene legyen, mely esetben:
    A (jó esetben) 2-3%-os hangsugárzó hatásfokokat tekintve dobozkánk legalább 3-400W-ot kellene tudjon fogadni, ebből tudná egy közepesen hangos rock koncert AKUSZTIKAI teljesítményét produkálni.
    Még szerencse hogy manapság büntetlenül lehet baromságokat írkálni bármilyen termékre, hangtechnikai holmik esetében ez hatványozottan érvényes. 🙁

  13. Mondják ugye, hogy az audiofília egyfajta mentális „állapot”, amely jónéhány problémát okozhat az élet egyéb területein, illetve azok rovására mehet.
    Nos van azért még jó pár egyéb kategória ill. hobbi, ahol még a mienknél is furább, extrémebb dolgok- jeleneségek találhatók.
    Például: Fiatalabb koromban lelkes makettező voltam, tudjátok olyan kis műanyagból összeragasztató hajók, repülők és egyéb biz..szok…. Nos természetesen ennek is vannak itthoni képviselői, honlapjai, fórumai, ha nem is annyi mint a mi területünkön . Azokon belül természetesen adásvétel, cserebere rovatokkal.
    Itt figyeltem meg, hogy van kb. 20-30 hirdető, aki ugyanazokat a termékeket kínálja ugyanazért az árért néhány esetben hosszú évek óta, pár hetenként megújítva – ismételve a hirdetést.
    Ezzel kapcsolatban csak az üt szöget a fejembe, hogy vajon mire vár? Mivel ez egy a mienknél is sokkal szűkebb terület, lehet úgy pár száz, max 1-2 ezer művelője az országban akik olvassák ezeket a hirdetéseket. Hogy ha pl. 3 évig nem ment el egy makett X forintért, akkor majd most ugyanannyiért sikerülni fog? Nem értem, de ez persze az én problémám…..
    Mondjuk az AVX-en is van pár lelkes páciens, akik éveken át szorgalmasan újítgatják a hirdetésüket pár hetente-havonta anélkül, hogy egy fillért is engednének belőle. Nem baj, majd jön egyszer egy balek akinek minden vicc új. 😉

    1. nagy pénzügyi zsenik lehetnek, az „engedményüket” az infláció adja.. 😀

      van az úgy, hogy valójában nem is akarják eladni. lehet csak az asszonynak akarják prezentálni, hogy „dehát látod, én meghirdettem..”

  16. https://www.jofogas.hu/heves/Mola_Mola_Tambaqui_DAC_149143617.htm

    Egyre inkább úgy tűnik, hogy a siker egyik titka (nem csak audioban) az egyre hülyébb cég és készüléknevek választása. Mola Mola, Oppo, Schiit (shit…), Leema (láma), Kinki, Ibasso, Ifii, stb.
    Persze érthető a folyamat, egy elhülyülő világban, konzumidióta influenszerek és reklámok által távirányított csordának pont ez kell. Mert olyan sikkes, kúúl, olyan egyedi, olyan egzotikus….

    1. amíg csak egyesével támadnak ezek a nevek, úgy még csak-csak meg lehet szokni,
      de így heves egymásutánban tényleg odabasso…

      a Kinkinél eddig naívan arra gondoltam, h a kínaiak a kínai agyukkal biztos jónak találják, pedig van ott már annyi nyelvtudás és összegereblyéztek már annyi marketingismeretet, hogy kellően tudatosak legyenek.
      viszont közvetlenül Amerikából az Schiitre nincs igazi mentség. értem én, hogy valami gyermeteg sztárvárszos utalás akar lenni, de végső soron az egész márkájukat (önmagukat) szarozzák le.

      pont a minap jött velem szembe egy Leema készülék hirdetése.
      a márkanév (jelentése) fel sem tűnt, de ahogy elnézem a kínálatukat, hamar el is felejtem.

      a tiktok-generációnak megvan a saját maga keresztje, közöttük is előfordulnak üdítő kivételek.
      birkákkal tele van a társadalom, generációktól függetlenül.
      a fiatalabbakat mindig is könnyebb volt manipulálni, a trendek is a néphülyítés elmélyítése felé mutatnak. szóval lehet, hogy adott generációban több talán a birka, de ki számolja? 😀

      a dilis márkaneveknek viszont mégiscsak van egy előnyük:
      nem foglalják le a maradék értelmes ötletet 🙂

  17. „Eladó T+A TMR Criterion 80 hangfalam. A hangszóró készlete Vifa és SEAS. Ez azért mindent elmond :)”

    Nem, semmit nem mond el. Azokból a nagyhírű hangszórókből ugyanúgy lehet sz.r hangú hangsugárzót építeni mint harmad/negyedárú „hírtelen” kínaikból jót. Hozzáértés, gyakorlat, és türelem kérdése melyikből mi lesz. Ez megint az az eset ahol a márkanév majdnem semmire sem garancia, de legalább hasra lehet esni a hallatukra.
    Hallottam már igen drága SEAS Excel, ETON, meg Focal hangszórókból is elrettentően rossz hangot…..

    1. Konfesszió: Én is terveztem (Totem-es [kezdő[ koromban) gyalázatosan rossz hangsugárzót.
      Tabu-nak hívták, és szerencsére kevés készült belőle. A különlegessége az volt, hogy a Sonus Faber Extrema-hoz hasonlóan kondenzátor nélküli hangváltóval készült.
      A dolog pikantériája az, hogy ennek ellenére egyfajta kultuszdarabbá nőtte ki magát. Pedig tényleg rettenetes hangja volt….. 🙁 A felső középtartományban a hiányzó oktáv (1.5 és 3 kHz között) egyfajta távoli, „mű-teres” prezentációt eredményezett, a hangszerek jó részét természetellenesen hátratolta a színpadon.
      Úgy tűnik mégis voltak olyan szerencsétlenek akiknek ez tetszett. 🙁
      Az audio zsurnalisztika egykori pápája, a néhai J Gordon Holt egyik idősebb korában keltezett -kissé megkeseredett és kiábrándult- szösszenete szerint a „hájgend” audio vevőköre túlnyomórészt tehetős nagyothallókból és idiótákból, vagy e kettő kombinációjából kerül ki.
      Mely állásponttal -csak az itthoni felhozatal krémjét [pl. AVX fórum, vagy Long blogja] olvasva- teljes mértékben egyet kell értsek.

      https://www.usaudiomart.com/details/649562189-totem-acoustic-tabu-loudspeaker/images/2443783/

      https://www.stereophile.com/content/totem-acoustic-tab249-loudspeaker-measurements

      1. kifejezetten imponál, hogy (a nevével ellentétben) nem tabusítod a témát, 🙂
        hanem bátran és korrekt módon elismered, fölvállod a hibáidat!

        (korunk marketingfelfogásába nem igazán illik bele a hibák elismerése.
        csak ha nagyon muszáj, de inkább még akkor sem.
        söt, egy elba…ltázott telefonnál pökhendin azt mondja a nagyfőnök, hogy te, mint felhasználó rosszul fogod.. és nem bukik bele a cég!)

        a magam részéről remélem, hogy csak feltűnne előbb-utóbb egy „hiányzó” (vagy beesett hangerejű) oktáv… na majd ha feltelepítek egy komolyabb EQ-t, csinálok egy ilyen kísérletet. 🙂

    1. ez már olyan vastag, hogy az elektronok is eltévesztik a menetirányt.. 😀
      cserébe csak azután olvadnak el, miután a ház már szétfolyt
      (az élettartamgarancia a ház életéig biztosan kitart)

    1. valóban nevetséges! furcsáltam is, dehát „jóvanazúgy”…
      aztán nemrég az ikeából vettem pár kisebb holmit és kiakadtam, hogy képesek külön matricákat tenni a francia és asszem olasz kukázási szabályok kedvéért.
      nyilván nehéz eltávolítani, de még sötétzöld, képmutató pazarlás is:
      tanítani, oktatni kellene, mit-hova kukázz, nem tonnaszám feleslegesen matricázni… (gondolom az összes eu-i ország megkapja a francia-olasz matricákat és azok költségét, nemcsak a jómadár célországok)
      pl. műanyagból van 5-6 alapvető fajta (meg esetleg a vegyes),
      általános iskola felsőben simán meglenne 2 szemléletes tanórából..

Vélemény, hozzászólás?