„D”-misztifikálás

Ebben a rovatban lesz majd szó a sok -és egyre több- port kavaró D osztályú erősítőkről.

Tapasztalatomhoz, tudásomhoz mérten igyekszem eloszlatni néhány tévhitet, miért, kinek jó, vagy nem (lehet) jó ez az erősítőfajta. Lehet kérdezni, véleményt, tapasztalatot megosztani.

Ha már „D”, akkor lehet egyéb digitális témákat is vesézgetni. DAC-okat, CD játszókat, stb.

PC és hálózati alapú forrásokról -tapasztalat híján- nem nagyon tudok nyilatkozni, ezt ha lehet ne kérdezzétek – legfeljebb egymástól.

294 thoughts on “„D”-misztifikálás”

  1. Töredelmesen be kell vallanom, nem hiszek az abszolút igazságokban, még a magam tévedéseiben is csak nagyon ritkán. Ez az egész audio hobbi, a tökéletes hangzás eléréséhez vezető utak sokfélesége annyira képlékeny és bennünk is folyamatosan változó történet, hogy már egyre kevésbé érzek ellenállhatatlan késztetést hogy beszélni szeretnék róla. ( – Köszönöm doktor úr!… 😀 )
    Hogy mi változott az elmúl jó fél év csendjében? Minden. Na jó, majdnem minden.
    Volt néhány kacskaringó az úton az A osztály iránt érzett nosztalgiám folyományaként, sőt még egy nagyvérű csöves gépet is vendégül láttam egy ideig. Mindezt mérsékelt sikerrel. Minden esetben az első pillanatok mássága okán érzett meglepetés elmúltával rá kellett jöjjek, hogy ezekből -mindből!- hiányzik valami amit a D osztály esetében megszoktam. Hogy is mondjam el hogy egyszerű, érthető -és némileg hiteles is-legyen? Furán hangozhat, de az az egy (na jó kettő…) szó amivel jellemezni tudnám az új kategória jobban sikerült darabjainak hangzásvilágát az a nyugodt magabiztosság. Ahogy a rajtuk áthaladó hangokat -szigorúan elfogult magénvélemény!!- a legkevesebbet hozzáadva ill. azokól a legkevesebbet elvéve engedik tovább a hangsugárzókra.
    Minden alkalommal a jó „öreg” D oszályhoz visszatérve nagy-nagy megkönnyebbüléssel vettem tudomásul, hogy a legigazabb út az audio dzsungelében minden valószínűség szerint ez lehet.
    A többi típusnak vannak csábító allűrjei, romantikus és érzelmes pillanatai, de amit nekem ezek az újabb fejlesztésű D osztályú erősítők nyújtanak az egy olyan homogén elegye a kifinomultságnak, erőnek, már-már akrobatikus gyorsaságnak amit egyetlen más rendszerű erősítő sem képes prezentálni. Nem akarnak többet mutatni mint amire valóban képesek, az a mód ahogy kordában tudják a legtöbb mechanikus rémtörténet jellegű hangszórókat példátlan, semmilyen más erősítőtípus sem tud ilyen kontrollt prezentálni a lánc végére érve.
    Vagyis legyünk reálisak, biztos lenne a régi rendszerűek között olyan ami legalább ennyit és még bizonyosan ennél is többet nyújtana csakhogy … igencsak nagyságrendileg nagyobb árcimkével a bekapcsológombon. A súlyról és fogyasztásról már nem is beszélve.

    Ami még említésre szorul…. Egyelőre spájzoltam a lelkem kisdobozok iránt érzett élethosszi vonzalmát, azaz most egy (khm….természetesen ) teljesen átépített-feljavított, közepesen megtermett állódobozon csodálkozom, legalábbis a mélyhangok olyan jellegű megszólalásán amire sajnos a világ legjobb minimonitorja sem képes. Ez persze nem jelenti azt hogy most sutba dobom az „életművemet” vagy a hangszórókról vallott nézeteimet, mindössze annyit hogy bizony vannak esetek amikor a nagyobb egyértelműen több, és ráadásul jobb is…. (Drága feleségem röviden így kommentálta a dolgot kedvenc, igen ütős filmzenéjét [Zack Hemsey – Mind Heist; az Eredet c. film egyik zenéje] hallgatva: „Ezzel kellett volna kezdened…”)

    Aztán van még újabb kis filléres csoda DAC modul is a fiókban, egy miniatűr csöves szintillesztőfokozattal a D végerősítő előtt de erről majd később. Most annyit, hogy a rendszerből sikerült száműzni a három fő ellenségből kettőt, a láncban minden kábel pamutszigetelésű tömör OFC réz huzal, (NEM, nem 99.99%-os LC-OCC kategóriájú mitológiai tétel) valamint nincs semmilyen negatív visszacsatolás sem a forrás, sem az erősítő fokozatok egyikében sem. (na jó, a szőrszálhasogatóknak: az SRPP rendszerű csöves illesztőerősítő katód ellenállása nincs kapacitíve blokkolva, ezért itt van egy minimális helyi visszacsatolás, -pár dB, nem 98 mint a műveleti erősítők esetében)
    Az állódoboz falai picit (tényleg csak kicsit, jól ki van merevítve belül – ez is ritkaság) rezonálnak, de ez is orvosolva lesz a doboz szeparált alsó felébe tölthető térkőhomokkal. Ezzel együtt lesz majd vagy 30-35 kiló a „kicsike”, csak hogy ne érezzek túl sok indíttatást naponta cserélgetni a hangdobozokat. 😀

      1. Igen, a Nomad-hoz (ez volt az első pár neve is) az előző hozzászólásomban említett erősítő modul tökéletes választás lehet. Nem sok okát-értelmét látom a még ennél nagyobb is teljesítményű és többszörös árú (értsd: rendesen túlárazott) Hypex panelek használatának, hangminőségben pedig bizonyosan nem nyújtannak többet ennél.

        https://vi.aliexpress.com/item/1005006313967407.html

        Ennek csak egy doboz kell, és szólhat a zene!

          1. Sajnos ez a típus nem… Elvileg egy eléillesztett külső áramkörrel megoldható, de amit nyersz a réven elveszíted a vámon.
            Egyébként nagyon halkan megsúgom, a szimmetrikus bement hangzásbeli felsőbbrendűsége puszta mítosz, a jobb zavarójel elnyomáson kívül semmi előnye nincsen……. 😉

          2. A „Nomad”-hoz nem is szükséges az XLR lehetősége.
            A „házimozi” processzorunk azonban ilyen kimenetekkel rendelkezik:

          3. Szerintem itt az erősítőmodulról lehetett szó…. A hangdoboz esetében nincs értelme szimmetrikus bementről beszélni (annak teljesen mindegy hogy „lebegnek”-e a bemenetei, vagy földpotenciálhoz viszonyítottak) , az csak a lánc aktív elemeire értelmezhető.

      1. Természeretesen, nem titok: Mission M73i
        A nevén kívül azonban az átépítés után nem sok maradt ami emlékeztet az eredeti darabra.
        A módosítások listája:
        Mélyhangszóró:
        – Középső póluseleme „megtoldva” a lineárisabb kitérés érdekében.
        – Az árnyékolóbúra -okafogyott lévén- eltávolítva.
        – A káva és a mágneskör kívülről filclapokkal és bitumenes panelekkel csillapítva.
        – A meglehetősen merev és gány módon ragasztott -ezért rezonáns- porvédő dóm PVA-val impregnált textil anyagúra cserélve.
        Magashangszóró:
        – Ferrofluid cserélve, mechanikailag engedékenyebb típusra.
        Kábelezés:
        – Siemens szalagból vágott pamutba húzott rézcsíkokkal lecserélve.
        Hangváltó:
        – Teljesen áttervezve-építve, az összes alkatrész értékben és típusban is cserélve (ClarityCap filmkondik, Jantzen bipoláris elkók, Superes ellenállások. A panel nyák fóliái 1 mm-es tömör OFC rézhuzalokkal megerősítve.
        Dobozhangolás:
        – A reflexcső meghosszabbítva, és hangelnyelő belső bevonattal ellátva.
        Csatlakozó panel:
        – A gyári kettőskábelezést ellátó aranyozott sárgaréz lemezek Siemens szalagból készült „jumperekre” cserélve.
        Végül pedig a dobozban levő csillapítóanyag akusztikai minőségű hangelnyelő panelekre cserélve.

        Szóval amolyan „Kossuth bicskája” szerű alkotás, a gyári dobozon kívül semmi nem eredeti benne….
        Szerencsére az MDF doboz nagyon masszív, a felső felében merevítőkeret, az alsó része egy zárható nyíláson keresztül homokkal feltölthető – ez még hátravan.

        Így aztán most kb. úgy szól ahogy szerintem lehetett volna neki -ha rendesen megcsinálják a gyárban….
        Hozzátenném hogy különböző webes árusítóhelyeken fillérekért beszerezhető típus, de ne rohanjatok érte mert nem vállalom az átalakítást… 🙁

        1. úú ezt jó volt olvasni.
          rákerestem a PVA-ra (polivinil-alkohol) és természetesen ehető adaléknak is használják.. 😀 amikor épp nem mikroszálas törlőkendőt tesznek vele hatékonyabbá.

          talán a hangváltó számomra a legnagyobb misztikum, egy teljesen fényelnyelő fekete folt.. (abszolút nem értek hozzá, csak sejtem, mint macska az esőt)

          végülis nyomokban gyári hangszórót is tartalmaz 😀
          menő hogy megtuningolva meghagytad 🙂

          az utolsó mondatokhoz: megszokhattuk már, mégis elkeserítő kissé, hogy gyárilag nem kapunk tisztességes munkát.
          egy dolgot hiányolok róla: a logódat — a hozzáadott értéked jelzését. 🙂
          ennyi munka és változtatás után indokolt lenne…

          1. A hangváltókról itt olvashatsz egy nem szakember számára is aránylag érthető, és láthatóan hozzáértő embertől származó leírást, ennél jobban – egyszerűbben nem biztos hogy el tudnám mondani….. 🙂

            Mellesleg az egész weboldal nagyon jól meg van csinálva, rengeteg hasznos – és valóban használható – infó van rajta a hangsugárzókról, érdemes olvasgatni.

            https://subvoice.hu/hangdobozepites/elmelet/hangvalto1/

          3. Tisztelegve a többé-kevésbé tisztességesen kivetelezett konstrukciónak, megtartom a gyári logót. A Misson-nek voltak azért jól sikerült darabjai is.
            Volt nekem is pár, a Cyrus 780-as dobozkák pl. (felturbózott 760-as) a maguk kategóriájában szuper jó hangúak, némi tununggal simán LS 3/5 kategória töredék áron.
            Jó volt még a 770 Freedom, a 771, meg a 751 i is, az újabb -Kínában építettek- közt sajnos egyre kevesebb van ami felvehetné a verseny a régebbi típusaikkal.

        2. Annak idején a „hifi karrieremet” egy Mission 765i ládával kezdtem, vagy legalábbis nagyon az elején volt egy ilyenem, szóval szimpatikus a márka, az egyik jóbarátomnak van egy Mission M72, az is tök jól szól, csak kicsit kevés benne a közép hang, nekem legalábbis.

      1. Már leírtam, de ismétlés a tudás anyja: 😉
        1: Műanyag bevonat a kábeleken. Bármilyen, akár teflon is. Minél vastagabb, annál rosszabb. Mechanikai (rezgés!) és elektromos energiát tárol (kondenzátorhoz hasonlóan) és időben késletetve „lövi” vissza a vezetőbe. A természetes anyagú textiliák (pamut, selyem) ilyet nem tudnak.
        2: Negatív visszacsatolás. DAC-ban, elő és végerősítőben, bármilyen elektronikában. Írtam már erről is, a jel időbeli struktúráját cseszi el, egy -a kimenetről visszavezetett- időben késleltetett jellel próbálunk meg korrigálni egy újonnam beérkezőt aminek a visszacsatolt jelhez már elég kevés köze van.
        Szemléletesen: Egy gyorsan mozgó tárgyra lőve -ha azt a célkeresztbe fogjuk és oda lövünk- , az odaérkező golyó már csak a hűlt helyét fogja találni…. A hangzás általában vett tisztátalanságának egyik fő okozója. Mégis szinte mindenhol használják, mert a torzításcsökkentő bajnokságon ennek a használatával lehet produkálni a legszebb adatokat, már abban amit mérni tudunk….. (meg amiről azt hisszük hogy számít)
        3: Mechanikai rezonanciák. Alkatrészek,(főként kondenzátor) nyák panelek, hangdoboz falak, hangszóró káva, stb. Minden ami mozog – úgy és akkor ahogy nem kellene. Erről is volt már szó, hangsugárzók esetében nem ritka hogy annak amit hallunk jó harmada nem a hangszórók sugárzó felületéből (membrán), hanem a csillapítatlanul rezgő dobozfalakból érkezik. Ezt annak idején a Totemnél mértük is piezo gyorsulásmérővel, elég hajmeresztő eredményekkel….

  2. Jókat derülök az AVX-en a D osztályú erősítők topikjában olvasható fingreszelés jellgű csörtéken…
    https://avxforum.hu/forum/viewtopic.php?f=4&t=20166&start=1100

    Ez a dolog most kb. ott tart, ahol anno az első gőzmozdonyok megjelenése borzolta fel a kedélyeket.
    – a lovak meg fognak vadulni a közelében
    – a nagy sebességtől rosszul lesznek az utasok
    – büdösek
    – ki fogják gyújtani a szántóföldeket (ez részben bejött…)
    – mi van ha kisiklik? (ugyanaz mint amikor a megvadult ló szakadékba rántja a kocsit csak itt többen halnak meg)
    – meg egyáltalán: a lovak olyan kedves állatok, a gépnek meg nincs is lelke
    stb. 😀

    Nem mellesleg az jutott még eszembe, hogy ennyi bölcsesség kiizzadása mellett mikor jut idejük ezeknek a jóembereknek önfeledtem, örömmel zenét hallgatni, nem az RFI interferencián görcsölni?

      1. Ha arra gondolsz hogy egy szép napon ez a technológia „kisiklik” és a gyártók sutba dobva az eddigi eredményeket visszatérnek a 20-40 kilós energia és nyersanyagzabáló szobafűtő rozsdatemetőkhöz…. nos ahhoz nem kell nagy jóstehetség hogy tudjuk, az nem fog megtörténni.
        Nagyon -nagyon sok erősítő átment a kezem alatt az 50 szakmában töltött évem alatt. Voltak köztük csövesek, tranyósók, FET-esek, hibridek, nagyon, sőt fantasztikusan jók is, neves gyártóktól.
        Meg merem kockáztatani, hogy a most (éppen) hallgatott Merus csipes 50-60 ezer forint magasságában elérhető D osztályú erősítőcske simán partiban van bármelyikkel, minden tekintetben.
        A fő ellenérv – a „zeneiség” hiánya, és az érdes-karcos magasak- már jó pár éve meghaladott sirámok. Ezt szerintem csak a legelvakultabb „D” ellenzők állíthatják, azok közül is olyanok, akik soha nem méltattak egy JÓ D osztályút meghallgatásra.
        Ennek az erősítőnek a magastartománya pl. legalább olyan jó -lágy, részletező és tiszta- mint a legjobb együtemű A osztályú csöves csodáé, csak huszadannyiba kerül és a súlya is ugyanannyiad része – vagy még annál is kevesebb. A mélyek precizitását, megfogottságát már nem is említeném, ami majdnem minden hagyományos elvű erősítőénél jobb.
        Persze nem kérdés, hogy nosztalgiából, lustaságból, kivagyiságból vagy kíváncsiságból van -és lesz is- létjogosultsága a hagyományos működésű erősítőknek.
        Nem titkolom, tíz-tizenkét éve -az első Tripath csipes „csodákat” hallgatva- én sem adtam volna két fillért sem ennek a technológiának a jövőéjért, de az azóta eltelt időben volt alkalmam a folyamatos fejlődést, finomodást végigkövetnem, és abban is biztos vagyok hogy még mindig csak ennek az útnak a bevezető szakaszánál tart az erősítéstechnika.

        1. inkább ezt gondoltam tovább:
          „– mi van ha kisiklik? (ugyanaz mint amikor a megvadult ló szakadékba rántja a kocsit csak itt többen halnak meg)”

          azzal a hasonlattal, hogy amikor egy D osztályos chip megmakkan, akkor képes kisütni a rákötött hangsugárzó hangszóróit..

          1. A hagyományos működési elvű erősítőknél ennek az esélye legalább ugyanekkora. Hiába a beépített védelmek sokszínűsége, hangszórójavító-tekercselő barátom tudna erről mesélni….
            Egyébként D osztályúkat is ugyanúgy el lehet látni védelemmel, bár BTL (híd) üzemmódúknál már bonyolultabb a dolog, mert mind a két hangszóróágat meg kell szakítani, és sok esetben DC-t kell relével nyitni, ez pedig az érintkezők beégését-összehegedését okozhatja.

    2. Üdv mindenkinek,
      itt tenném fel a kérdést, mivel a D-osztályhoz kapcsolódik: volna errefelé valaki aki tudna részemre nagyobb teljesítményű, min. 200W/csatorna erősítőket/végfokokat valamilyen formában készíteni?
      Amennyiben igen, egyeztessünk.
      Köszönettel: tatárlaki

      1. Gondolom D osztályút szeretnél… Nem lesz egyszerű feladat. 🙂 200W+ -os modulok (amik valóban tudnak is annyit és nem 10% torzítással) nem sűrűn találhatók, ha meg igen, elég borsos áron. Plusz tápegységek, doboz, összeszerelés, stb….. Ez elég (nagyon) jónak tűnik:
        https://www.audiophonics.fr/en/power-amplifiers/audiophonics-ap300-s250nc-class-d-stereo-power-amplifier-ncore-nc252mp-2x250w-4-ohm-p-18419.html

        Ennél kevesebből a legjobb szándékkal is nehéz lenne kihozni. Én legalábbis biztos nem vágnék bele. 🙁

          2. Biztos jó, csak nem látom kristálytisztán, hogy bárkinek is miért van / lehet szüksége otthoni zenehallgatáshoz 200 W/ csatornánál többre.
            Hacsak nem dögérzéketlen (82-83 dB/W érzékenységű) hangsugárzókkal szeretnél 110 dB feletti hangnyomással „zenét” hallgatni.
            Mondjuk az is egy szempont hogy egy 400 W-os erősítő biztosan kevesebbet torzít fél teljesítményen, mint egy 200W-os 90%-ra kihajtva, de számomra ez teljesen irreleváns kérdés. Viszont akinek nem és megteheti, vegyen legalább 500W-ost. 😀 Minél több, annál jobb. (?)

    3. Van szerencsém,hogy Laszlo Werkcisherheit barátom által épített D osztályút ,–egyszerre ráadásul két darabot,és nem tudom milyen számú panelekből csinálta–kölcsön kaptam .
      Eddig minden bejegyzést elolvastam a témában erről,és mindig egy kis hitetlenkedés volt bennem mélyről ,akár tudatalatt,hogy ezek a kis panelek lehetetlen így szóljanak.
      Jókora táppal ellátott erősítő aztán úgy döngölte a sárba az előitéleteimet,hogy írmagja sem maradt.
      Átküldtem aztán Sopronba egy régi barátomhoz ,és neki is földbe gyökerezett a lába ,elmondása szerint. Utóbbi évek legnagyobb meglepetése volt ez az élmény ..és kalkulálom már a lehetőséget miként legyen állandó társam a D osztály. Sopronban szintén ez történik.

      1. Ha találtok valakit aki formába (dobozba) önti akkor éppen most ezt ajánlom:

        https://vi.aliexpress.com/item/1005006313967407.html

        Fenomenális hang, fillérekért, tápellátással sem kell bajlódni, teljesítmény (épeszűség határain belül) több mint elég.

        Nálam most ennek a típusnak az analóg (trafós) tápos változata:

        https://vi.aliexpress.com/item/1005004820735624.html?gatewayAdapt=glo2vnm

        húzza a talpalávalót, és azt kell mondjam hogy az eddig legkedvemrevalóbb (jájjj!) módon. 😀
        Eddig a „leganalógosabb” D osztályú hang, annak minden előnyével (erő, dinamika gyorsaság) együtt. Próbálnék valami negatívumot említeni, de az elmúlt pár hét alatt nem sikerült találnom. 🙁
        Ha valakiben pedig felmerülne, a „de a D osztály meg a zeneiség…” jellegű nyűglődés, na az ezt gyorsan felejtse el. Talán csak a legjobb csöves gépek tudnak ennyi érzelmet és lendületet az erő mellé társítani.
        A múlt héten tesztelt 3/4 milliós 18 kilós amerikai nagyágyú éppenhogy versenyben tudott maradni huszonpárezres vetélytársával, bár utóbbi a szobába lesugárzott energia mennyiségét tekintve még rendesen rá is vert. A magastartománya pedig olyan tisztaságú amiről a legtöbbb hagyományos erősítő csak álmodik….

          1. Az említett és általam jelenleg használt MA5332-es csip-re épülő panel hangminőségben kb. azonos szintet képvisel a PA3S-ben levő MA12070-nel. A kölönbség főképp a kapcsolástechikájukban és a teljesítméyükben keresendő.
            Míg az 5332-es használható SE (single ended), földelt negatív oldalú üzemmódban IS, addig a 1207 csak BTL (hídkapcsolás szimmetrikus bemenettel) mely esetben a kimeneti csatlakozók „lebegnek”, nem köthetők a tápegység negatív sínjére. Ezen ok miatt a 5332 meghajtása is lehet SE, míg a 12070 mindenképpen szimmetrikus bemenőjelet igényel.
            Ezen túl az 5332 hajtósabb, energikusabb hangot képes előállítani nagyobb teljesítménye miatt, de kisebb hangerőkön a kettő közötti minőségkülönbség szinte detektálhatalan.
            Az amerikai DIYAudio rovataiban találkoztam olyan véleményekkel is melyek szerint a 12070 kifinomultabb előadásra képes.

        2. nézegettem konyhakész erősítőket MA5332MS chippel,
          aztán amikor a SMSL A300-nál találtam
          Infineon MA5332MS* és
          Infineon MA12070** adatot is a leírásokban,
          úgy döntöttem, berekesztem a dolgot.

          * audiophonics
          ** muzix
          az smsl-audio . com-on pedig csak annyit írnak, hogy német Infineon

  3. Egy „szakértői” vélemény az AVX-ről:
    „Úgy látom az nem zavar,hogy a kapcsitáp és a D osztály keveréke alkalmatlan az érzelmek előcsalogatására?
    Belőlem például a mérhetetlen közönyt hozta elő..
    Mikor még azt képzeltem,hogy ezek a sz…ok alkalmasak lehetnek zenehallgatásra.
    Már bocsi.”

    Hajaj… Akkor most dobhatom, és dobhatjátok ki az összes D osztályút. 🙁

    „Én meg sajnos csövesen nem tudok zenét hallgatni, mert mindig elaludtam a szétkent-mázolt fátyolos hangkép és hiányzó finom részletek miatt. Most akkor mi lesz velünk?”

    (- Hogy én is írjak már egy legalább akkora nyeletlen baromságot mint az idézett úriember…..)

    1. Még az előzőhöz:
      Ha az „érzelmek előcsalogatásához” ennél több kell, akkor már megette a fene az egészet, mert akkor kedves barátunk nem a ZENÉT, annak lényegét hallja-hallgatja hanem vagy kevésbé vagy fantasztikusan jó és tiszta hangok egymásutánját….
      Sajnálom az ilyen embereket, mert ez az a típus aki soha semmilyen rendszerrel-berendezéssel nem lesz elégedett. Van belőlük bőven. Ugye itt nincs olyan aki e jeles csoportba tartozna? ( 😉 )

      1. (kicsit visszább olvasva)
        az sem rossz szint, amikor egy chip adatlapjáról megállapítja, hogy az nem is szólhat jól.. 😀
        az illetőnek a D-osztályból a drágább alapokra épülő rendszerek jönnek be (ICEpower, Purify)…

        1. Olvasgatva a kommentjeit azokban szépen körvonalazódik egy öntelt, mindent mindenkinél jobban tudó, mindenkit fölényesen lenéző lekezelő kvázi-pszichopata s..gfej portréja. Az a fajta aki ha zöldnél nem indulsz fél másodpercen belül rögtön nyomja a dudát, és leku…anyáz. 🙁
          Aki nem bírja megállni hogy mindenbe és mindenkibe belekössön, a saját véleményét szentírásként előadva.
          A legjobban az ilyen tévedhetetlen és a visszafojtott agressziójú emberektől félek.

      2. „soha semmilyen rendszerrel-berendezéssel nem lesz elégedett”
        ez szerintem hifi-betegség. érdekes, hogy hifi-bogár kifejezést gyakran használják, de a betegség és a jelenség nincs megállapítva, kimondva, tudati szintre emelve..

        némelyik kiég (1-2 évtizednyi „rendszerfejlesztés” alatt),
        felszámolja a rendszerét, vesz egy integrált hangszórós egybegépet és felszabadul.
        a többiek pedig szánakozva szemlélik, titkon örülve, hogy „de-jó-hogy nem velem történt meg”..

  4. Dragonweed ezen hozzászólására válaszolnék, csak már nem engedi az eredeti helyén a választ: „Ügyes válogatás, tetszik… Főleg a műveleti erősítők… A 4580 a „rejtett kincs”, filléres holmi, de simán leszólja az 5-10-szeres árú aktuális liblingeket. Amúgy tudni kell róla (egy japán agyament weboldalról derült ki nekem is) hogy ez a OPA 90%-ban megegyezik a nem-is-tudom hányszoros árú és hírű Muses 02-vel. Az alap ugyanaz a lapka -azonos architektúra- , csak a Muses válogatva van zajra és torzításra….”

    Én is olvastam ezt valahol, illetve a JLester féle, általam a legjobbnak gondolt (bár most a 3E audio is felzárkózott hozzá) TPA3255 modulokban is az olcsók közül ezek a legjobbak a tervezője szerint, ezért választottam, plusz talán elég megbízható eladótól is vettem az EU-ból, talán eredeti. Persze én az általam említett modulokra sajnálnám a pénzt, én az ilyen 10-15 ezres kategóriát szeretem komponensenként, egyedül az öreg Canton CT1000 dobozokért adtam 100 ezres nagyságrendű összeget, de ott épp csak elérte ezt a határt. A többi hangkeltő eszköznél is ezt az elvet követtem, Raspberry Pi 4, Allo Boss v1.2. nevenincs és saját készítésű kábelek.

  5. A TPA 3225 erősítő modulhoz (https://hu.banggood.com/TPA3225-Fever-HiFi-Digital-Power-Amplifier-300W+300W-High-power-2_0-Channel-Stereo-Amplifier-Board-DC19-48V-p-1978940.html?utm_source=googleshopping&utm_medium=cpc_organic&gmcCountry=HU&utm_content=minha&utm_campaign=aceng-pmax-hug-hu-pc&currency=HUF&cur_warehouse=CN&createTmp=1&utm_source=googleshopping&utm_medium=cpc_eu&utm_content=dcr&utm_campaign=aceng-pmax-hug-all-2303sale-230316&ad_id=&gad_source=1&gclid=Cj0KCQjw5cOwBhCiARIsAJ5njubuRnk0PFj4gpm7PWGSRz8pMjZL1QlWJmbGGth-wQxmux9BLaAhUI0aAs1-EALw_wcB)
    nincs szükség hangszóró védelemhez, koppanásgátlóra?

        1. Szívesen. Annyit modifikáltam rajta, hogy az összes elektrolit kondit kicseréltem rajta ELNA Silmic, NIC components, Pana FC és Nichicon polimer kondira, melyiket hol gondoltam a legjobbnak.

          1. Összeraktam, beüzemeltem a TPA 3225 -öt. Az normális jelenség, hogy a ,,clipping” és a ,,faulty” fehér ledek állandóan világítanak?

          2. Nem tudom melyik típusú paneled van, de elvileg lennie kell rajta egy „reset” kapcsolónak, ez megszüntet(het)i a hibajelzők villogását. Lehet hogy nem kapcsoló, csak egy ún. „jumper”, két kiálló kis pálcika amit rövidre kell zárni. Hasonló mint a mellékelt képen.
            Feltéve ha valóban nincs semmi más hiba (bekötési probléma, túl komplex terhelés, rövidzár, stb.)
            Lásd a 3. és 4. oldalon.

            slou458

          3. Sokat javított a hangon a kondik cseréje? Kb. mennyibe kerültek a kondik? Ha nem titok. Megérte? Bocs a sok kérdésért, de korom ellenére még kezdő vagyok a témában…
            Nekem egyelőre így is tetszik. Néhány nap után átvette a ,,műhelyszagot” és még jobb lett. A bemeneti érzékenységéről nem találok adatot, de kissé magasnak tűnik. Egy TP3116-ot váltottam le vele, de az előfok erősítése ugyan abban az állásban, mint a 3116-nál halkabb hangerőt ad. Ez háttér hangnál érvényes. Utána nagyon bedurvul…
            Köszönm a türelmedet!

          1. Ezeken a kínai paneleken az első dolgom hogy kis SMD led(ek)re teszek egy pötty sűrű akrilfestéket (a színnek megfelelőt persze) ez visszaveszi „nézhetőre” a fényerejüket….
            A kék különösen fájdalmas tud lenni némelyik panelen 🙁

          2. Tehát ha rendben működik, akkor állandóan világít a két ,,fényszóró”?
            A pnel a fényképen:

        4. A kondis kérdésedre válaszolva, én főképpen azért cseréltem le az eredeti kondikat benne, mert sohasem hallottam a nevüket, illetve a bemeneti Nichicon Fine Gold-oknál féltem, hogy nem eredetiek. Mivel nem túl kifinomult a hallásom, és nem is igazán sokat hallgattam gyári állapotában, így nem mernék nyilatkozni a változás mértékéről, amúgy se sokra mennél a tipikus felbontás növekedés, sávszélek javulása lózungokkal, pláne, hogy az utóbbi időben főképp torzított gitáros heavy és egyéb metál zenékkel zsibbasztom az agyam. A NIC Component kondikat a ret.hu-ról, a többi, gyári értékkel megegyezőt meg a Banzaimusic-ról, de mivel mást is vettem, így nehéz megmondani, hogy mennyibe is került… Itt a lista (tartalmazza az ellenállásokat is, amiket a JV8 relés hangerőszabályzóhoz vásároltam, hogy 10 kOhm legyen az impedanciája).

          1. És a kondikból dupla mennyiség van, meg a műveleti erősítőkből is, mert egy haverom is megfertőződött az én hülyeségemmel, így ő is cserélte a kondikat…

          2. Ügyes válogatás, tetszik… Főleg a műveleti erősítők… A 4580 a „rejtett kincs”, filléres holmi, de simán leszólja az 5-10-szeres árú aktuális liblingeket. Amúgy tudni kell róla (egy japán agyament weboldalról derült ki nekem is) hogy ez a OPA 90%-ban megegyezik a nem-is-tudom hányszoros árú és hírű Muses 02-vel. Az alap ugyanaz a lapka -azonos architektúra- , csak a Muses válogatva van zajra és torzításra….

  6. Kedves Fórum tagok,
    Eladnám az általam összeépített Tripath 2001 végerősítőmet. 2X100 W kb. 5 éves, alig használtam talán 2-300 órát.
    Érdeklődni a harminc 345 – 1785 telefonszámon, vagy e-mailben. Ára: 40.000.- Ft.

  7. Még valami fontos tudnivaló a Topping PA3S-ről:
    Az ebben alkalmazott MA12070 erősítő IC-k úgynevezett „filterless”, kimeneti szűrő nélküli üzemre tervezett típusok. Azaz az erősítő kimeneteiről hiányzanak a szokásos tekercsek és kondenzátorok alkotta, a nagyferekveciás hordozófrekvencia kiszűrésére szolgáló elemek. Hogy e mögött mi koncepció nem tudom, de nem biztos hogy annyira jó ötlet mint ahogyan azt az Infineon beharangozta.
    Tudniillik: a megérkezett PA3S-t elsőre bekapcsolva az rögtön védelem üzemmódba váltott, az ezt jelző led villogott, a kimenet lekapcsolt. Ez mind a három éppen kéznél levő dobozpárral úgyanúgy megismétlődött.
    Már ott tartottam hogy visszaküldöm reklamációval, amikor bevillant egy ötlet. Mégpedig az, hogy a próbált dobozoknak elég bonyolult hangváltói vannak, hátha ezt nem tolerálja az erősítő védelmi rendszere. Ezért rákötöttem egy szélessávú -váltó nélküli- dobozkát, azzal pedig tökéletesen működött.
    Így némi gondolkodás után után a hangszórókimenetekkel (mind a két csatorna + és – ágával is) sorba kötöttem 4 db 10 mikroHenrys Coilcraft gyártmányú nagyáramú ferritmagos tekercset.
    Bingó! Azóta is hibátlanul működik, mind a 3 dobozpárral próbáltam. Vagyis jobb felkészülni rá, hogy gyári állapotában komplexebb váltójú dobozokkal NEM FOG MŰKÖDNI csak az említett tekercsek beiktatásával.
    Az ok pedig az említett probléma, vagyis erősen reaktív kimeneti terhelés aktiválni fogja a védelmet, ezt pedig az említett tekercsek alkalmazásával lehet kiküszöbölni. Azt sem értem kristálytisztán, miért jó ötlet a demodulálást (a hordozófrekvencia kiszűrésést) a hangszóróra, annak lengőtekercsére bízni, mert szerintem nincs Isten hírével hogy 600 kHz körüli frekvenciájú és elég nagy amplitúdójú jelet pumpálunk a dobozainkba….
    Az mondjuk nem teljesen világos hogy ez a gyártónak hogy nem tűnt fel, de a DIY Audio-n utánaolvasva többen jelezték ezt a problémát tehát nem egyedi estről van szó.

    1. vajon a fejlesztőknek szánt leírás kitér e problémára? nagyon nem úgy tűnik…
      ez így olyan, mintha a chip tervezőinél hirtelen beütött volna a péntek,
      a következő héten meg már egészen másra terelődött a fókusz.

      a ferritmagos tekercs melyik tulajdonsága, hogy szűri a nagyfrekvenciás jeleket? és hogy nem befolyásolja a hasznos tartomány jeleit?

  8. „Most rakok össze egy ilyen előbb említett toroidos tápegységet a V3-hoz, mert lehet lenne rá egy érdeklődő. (ámbár a táp többe fog fájni mint az erősítő) 450VA trafó, 16A-es ultragyors diódák, 27000 uF -nyi Mundorf elkós szűrés, IRFP150-es MosFet alapú stabilizátor áramkör, 36V 12A DC kimenet.
    Ezzel bizonyosan jobb lesz a hang mint a vele adott bonbonosdobozzal, eddig legalábbis nem találtam olyan kapcsolóüzemű tápot ami valahogy nem vinne bele valami műviséget a hangzásba.
    D osztályhoz: „analóg rulez!” … ”

    Egy ilyenre akármikor beneveznék, amennyiben lehetséges…
    Csak jelezd, mit kell tennem.

    1. Azért várjuk meg hogy az „érdeklődő” hogyan reagál, de ha neki végül nem fog kelleni akkor lehet róla szó.
      Bár az említett táppal és a tuninggal ( a műv. erősítők OPA1656-okra cserélve, meg némi táp szöszmötölés) azért nem lesz olcsó arra készülj fel….

        1. Én is reménykedem benne (hogy kelleni fog neki).
          De amint látható az sem nagy baj ha nem…. 😉
          Lehet szó a projektről, a következők tudomásul vételével:
          – Az erősítőt a megrendelő szerzi be
          – A tuning kb. 15 ezer Ft (nem ez a költséges rész)
          – A tápegységhez viszont mindent be kell szerezni, na ez már húzós. Itt az anyagár a következőképpen néz ki (közelítő adatok)
          Trafó: 30-35 ezer Ft
          Egyenirányítás -szűrés 10-15 ezer (kondik típusától függ)
          Mechanikai elemek (doboz, hűtőborda, csatlakozok, kapcsoló, stb.) 15-20 ezer
          Szóval látható hogy alaphangon is 55 ezer csak az anyagár.
          ehhez jön természetesen az elkészítés költsége (hacsak a megrendelő nem vállalja az összerakást) úgyhogy a „késztermék” nehezen áll össze ki 80 ezer alatt, de extra „hájgend” igényektől függően 100 körüli ár is elképzelhető.

          Összegezve: Ez a projekt mindent összeszámolva jó esetben is úgy 140-160 ezer körül realizálható, az alatt bele sem érdemes fogni.
          Ami viszont bizonyosra vehető az az, hogy ennyiért kész erősítőről -ami legalább ezt a minőséget/teljesítményt tudja- ne is álmodjatok. Az minimum kétszer ennyibe, de inkább többe fog fájni. Ennek tudatában gondolkozzatok rajta, és igen azt is figyelembe kell venni hogy most így nem 100-as eü. állapotban kicsit hosszabbak lennének a határidők.

          1. jól hangzik, számomra vállalható.
            a tuning mire vonatkozik?
            ez bármilyen erősítőt* elhajt, ami 36V-os bemenetű?

            * (alapvetően az eddig tárgyalt D-osztályosokra gondolok, beleértve akár egy teljesen digitális Aiyima D03-at is)

          2. A tuning néhány tápszűrő kondenzátor cseréje ill. hozzáadása, valamint a műveleti erősítők cseréje. Ennél sokkal többet nem is nagyon lehet vele elkövetni (meg értelme sem sok lenne).

            Igen, ez a táp bármilyen D osztályú erősítőt elhajt amelyiknek a tápfeszültség tűrése engedi (az „absolute maximum values” táblázatban levő értékek NEM irányadók) thát a „recommended maximum supply voltage” a figyelembe veendő érték. TPA3251-essel szerelt erősítőkhöz is jó lehet, de ott már közel a határérték.

            A tapasztalat szerint érdemes az ajánlott max. tápfesz alatt minimum 10-15%-kal hajtani őket, mert a felett sűrűn előfordul a „hirtelen halál” D osztályúknál. Ezt bekapcsoláskor fény, füst, és hangjelekkel is közlik. Ezek már csak ilyenek….

            Azt ugye említettem hogy ha esetleg vállalok is ilyet, az akkor lehet aktuális ha majd folyamatosan tudok dolgozni, az pedig nem a közeljövöben lesz….. 🙁

          3. hoppá, eszerint az erősítők túl tudják adagolni a tápjukat?
            a merőben laikus elektronikai tudásommal hallottam már olyat, hogy a kezdő áram kritikus lehet..
            egy lineáris tápnál lehetne egyénileg szabályozni a maximális kimenő teljesítményt?

          4. Nem az árammal van gond, hanem a feszültséggel. Az áramot „túladagolni” nem lehet, lehet legfeljebb valamilyen készülékhiba miatt nőhet meg az áramfelvétel a normális tartományon túlira. Itt az adott erősítőeszköz kimenő FET-jeinek (D osztálynál) max. árama a limitáló tényező.
            A feszültség más tészta, ott minden D osztályú (és egyéb) erősítőnek van egy -tól-ig ajánlott (recommended voltage rating) kerete amely alatt a teljesítmény csökken , a torzítás nő (vagy bizonyos esetekben meg se’ nyikkan az erősítő ha a védelme erre is kiterjed) a határérték felett pedig durván nő a meghibásodás veszélye.
            A bekapcsolási kezdő áram (inrush current) nagyobb teljesítményű tápegységeknél valóban okozhat gondot, kritikus esetben az adott áramköri kismegszakítót is aktiválhatja , ez ellen lágyindító (pár ezer forintos) modullal lehet védekezni.

Vélemény, hozzászólás?