Audinarchia

Jól sejtitek, az audio és az anarchia hibridje a cím. Miért? Itt próbálom majd -saját példáimmal -bemutatni hogy bizony lehet szinte fillérekből is elképesztően jó hangot varázsolni. Lehet sokan legyintetek erre, mert: „persze neked könnyű, ez a szakmád, egész életedben ezt csináltad. ”

No pont ezért próbálok segíteni, hogy nektek ne kelljen 6-7 számjegyű összegeket elverni igen gyorsan eladósorba kerülő „jó sajtójú” trendi hulladékokra. Persze mindezt azoknak szánva akiknek van füle a zenére és nem kirakatot, meg zsákmánykiállítást szeretnének a berendezéseikből összehozni….

Mottó: Ha fele annyi hülye lenne ezen a bolygón mint amennyi van, már az is legalább a kétszerese lenne az elviselhetőnek….

371 thoughts on “Audinarchia”

  1. Vérbeli és igényes munkaerő toborzó hirdetés valahonnan Ausztriától keletre.
    Kétmedencés mosogatóval és edénycsöpögtetővel a háttérben (valószínűleg konyhában készült kép), UV védőszemüvegben, a páka fűtőbetét részét markolászva keccsol a kedves hölgy egy ócska PC alaplapon….
    Nem semmi összeállítás. 😀

  3. Úgy alakultak a dolgok, hogy pár hét múlva eladó lesz a kis Alpair szélessávúkkal szerelt állódobozka pár.
    A képen látható állapotban, nyers rétegelt lemez dobozban, alig több mint anyagárban.
    Csak személyes meghallgatás után vihetők, mert úgysem tudom elmondani mi jön ki belőlük (meg el se hinnétek… 😉 ) Méreteik: 15x25x90cm, TQWT (hangolt negyedhullámú cső) rendszerű dobozok, extra reflex rásegítéssel. Lefelé 50 Hz-ig szépen dolgoznak.

    Az áruk: 120 ezer Ft
    (Alpair -ek: 56 ezer, magasak: 9 ezer, dobozanyag: 20 ezer, váltó, csatlakozók stb.: 12 ezer, ez összesen 97 ezer, plusz „némi” munka mire összeállt a dobozka, az kb. 15 óra…)
    Max 20 nm-es szobába, faltól legalább 25-30 centire ajánlott elhelyezni őket. Nagyon könnyen hajthatók, 5-10W-al már szépen bezenélik a szobát. Zenére vannak kitalálva épeszű emberi hangerőkhöz, falrengető effektekhez, drum’n bass-hoz, death metál-hoz mást kell keresni…. 🙂

    2. jó drágán mérik az időgépet!
      (úgy látom a csomagolással és minden egyébbel a luxus-retro-pornóra mentek rá)

      had szeggyem kicsit rakoncába a linkeket.. 🙂
      a szép, écbuk sallangtól mentes link:
      https://www.stereonet.com/uk/reviews/falcon-acoustics-ls3-5a-2024-limited-edition-loudspeaker-review
      az ASR releváns lapjára a link:
      https://www.audiosciencereview.com/forum/index.php?threads/rogers-ls3-5a-bbc-speaker-review.49746/

  5. A mai naptól erősítő javítást/ tuningot nem vállalok többet. (egy pár eddig megrendelt munkát még megcsinálok). Az ok egyszerű: sajnos sokadszor fordul elő hogy egy átalakított készüléket mélyhiányosnak talál a megrendelő. Ez(sajnos) vele jár a tuninggal, a megfogottabb-feszesebb mélyek nem hozzák a jól ismert megszokott brummogást, mennyiségileg kevesebbnek tűnik a mélyhang pedig nem az, csak jobban kontrollált. (fizikailag sem lehetséges hogy egy szakszerű tápegység tuningtól csökkenjen a mélyhangok mennyisége, csak más lesz)
    Úgyhogy úgy döntöttem, ezt a problémát a jövőben kihagynám az életemből…..

    1. Egy ok (a sok közül) hogy miért született az előző bejegyzés. Sajnos az ilyenek sok esetben csak akkor derülnek ki ha a holmi megérkezett és leveszem a tetőlapját…
      (valós felvétel egy nálam járt erősítő belvilágáról 🙁 )

  6. Újabb „fantasztikus komponens” madárkák számára potom 180 e/db áron. Valahol sajnálom azt aki az ilyen sz…oknak bedől, de ugyanakkor meg is érdemli. – A csoda kezelése. Az….. 🙁
    Azért rohadtul kíváncsi lennék rá belül hogy néz ki, és szigorúan szakmai szemmel hogyan indokolható az elmebeteg ár. A neve alapján a hálózati feszültség „jitterét” javítja? Ha igen, ennél egetverőbb baromságot keveset találtak ki ebben a szakmában.

    https://avxforum.hu/forum/viewtopic.php?f=68&t=201400

    1. szép fogás! 😀 ilyenre sem mindennap bukkan az ember, pedig a hifiipar igazán igyekszik.. 🙂
      megbontás nélkül, röntgennel át lehetne világítani gondolom..
      „lángész” — végülis…

  7. AVX-ről:
    „….És mivel az „ad absurdum high-end” sem egy hobby ahogy azt sokan képzelik, hanem csak a zenehallgatás egyik eszköze. Ezért ugyanazok az analógiák vonatkoznak rá mint az aranyórára, milliós horgászfelszerelésre, luxusautózásra és minden olyan esetre, ahol a modern „ember” generált technofil-konzumidiotista addikciói miatt előbbre valóbb lesz az eszköz a célnál.

    Pontosan ez valósul meg akkor is, mikor a huszonévesek lemezjátszózási hajlamairól írsz. Ők a kihasználatlan apple termékek, durrogó „sportautók” és milliós rongyok mellett így sznobkodnak. Ez az ő 68-uk, hogy vesznek egy designer lemezjátszót és pörgetik a lemezt bluetoothon. A feeling kell nem a zene, hiszen azt sokkal jobb minőségben, könnyebben is megkaphatnák.
    Ugyanez érvényes a milliós kábelekkel, csövekkel, lemezekkel, bitekkel babráló hifisznobokra is.(1-es csoport) Akik a végletekig elmennek akár az ellentétes úton, mert a céljuk soha nem az elérhető legalacsonyabb áron történő kompromisszummentes zenehallgatás volt.”

    A legteljesebb mértékben egyetértek. Az utolsó mondattal különösen….

  8. Szakértelem. Ez egy Focal keresztváltó részlete, amelynek a tervezője valószínűleg kihagyott pár órát az alapfokú elektronikai ismeretek tárgyból…. Nem kérdezem, mondom mi a baj.
    Egy légmagos tekercsbe ferromágnenses anyagot (ferrit rúd, trafólemez, stb.) helyezve annak induktivitása az anyag minőségétől függően 20-200%-ot nőhet. Ez bevett gyakorlat, költségkímélő megoldás nagyobb értékű tekercsek kivitelezéséhez.
    Ha ugyanebbe a légtérbe para vagy diamágneses (nem mágnesezhető fémek – alu, réz, ón, nehézfémek, stb.) anyagot helyezünk, a benne keletkező örvényáramok (Eddy current) CSÖKKENTIK annak induktivitását. Saját kíséletem szerint egy 0.47mH-s tekercsbe egy méretesebb aluházas elkót téve az induktivitás 0.41 mH-ra csökkent, vagyis majdnem 15%-kal lett kevesebb mint előtte.
    Ennek fényében érdemes elgondolkodni a következő képen látható váltótekercs létjogosultságán. Mert abban biztos yagyok, hogy a csökkenés mértéke nem lett beleszámítva a végső értékbe, helytakarékosság (és tudatlanság) miatt került az elkó a tekercs belsejébe.
    Azt már nem is említeném hogy az alu házban keletkező örvényáramok nagyobb áramerősség esetén annak hőmérsékletét jelentősen megemelhetik.
    Röviden: ilyet nem csinálunk – ha tudjuk mit csinálunk…..

  10. A helyzet fokozódása, avagy: előre a múltba, avagy: most akkor mi van???
    A képen az aktuális döbbenet tárgya, egy jó 50 éves kb. 5 liter űrtartalmú hangdobozka. Kb. a híres-hírhedt LS3/5 mérettartománya. Zárt konstrukció, 13cm-es lágy felfüggesztésű papírmembrános Goodmans mélyközéppel, és egy kónuszos Alnico kengyelmágneses Peerless magassal. A váltó (természetesen átdolgozva) klasszikusan egyszerű elsőfokú, egy tekercs, egy kondenzátor, és egy szintillesztő ellenállás.
    Most ugye írni kellene valamit a hangjáról, de az elég nehéz lesz, mert őneki saját hangja nincsen. Úgy el bír tűnni a zene útjából ahogy eddig nagyon (értsd: NAGYON) kevés hangszóró tudta megtenni azok közül amiket hallottam. Megintcsak az a tanulság, hogy nincs tanulság. Vagyis van, és ebben egyre biztosabb vagyok -egy párhuzamosan futó szélessávú projekthez hasonlóan. Az pedig az, -amiről írtam már elég sokszor- hogy egy igazán jó hangszóró első és legfontosabb ismérve/kritériuma a reakcióideje, azaz milyen gyorsan válaszol hanghullámként a bejövő elektromos jelre.
    Ehhez pedig elengedhetetlen az alacsony mozgatott tömeg, ami itt mind a két modellnél megtalálható. A szélessávú projekt 12 cm-es Alpair 7MS hangszórója 3.7 grammnyi alumembránt és lengőcsévét rángat a keretében, és annyiban (is)nagyon egyedi dizájn, hogy nincsen központosító eleme (pilléje). Amit IGEN nehéz technikailag kivitelezni, de ez esetben sikerült.
    A Goodmans dobozka mélyközepe szintén kis mozgó tömegű, ez könnyű de merev papírmembránnal, és szintén papír lengőcséve hordozóval van ellátva, mely tényezők -japán hangszóróguruk szerint – esszenciálisak a természetes és színezetlen hangvisszaadáshoz. A magassugárzó szintén pille nélküli, ultrakönnyű membránnal, azon kevés kónuszos magasak egyike amely valóban képes zenei hangokat kiadni magából, és 25 kHz-ig terjed az átviteli sávja.
    Szóval: váratlanul és szokatlanul jó hang egy 70-es évekbeli hangsugárzóból. Na persze ez a jó hang ugye a kötelező „dehát”-okkal együtt értendő, amennyiben a terhelhetősége és az alsó oktávok falmozgató képessége korlátozott. Azt meg egy idő után megszokja, megtanulja az ember – no persze ha már nem kell senkinek semmit bizonyítania- hogy a zene lényegét ezek nélkül is tökéletesen lehet tolmácsolni…..
    A tranzienshelyes átvitelű hangszóróknak ez az a varázslatos képessége ami hosszú, fáradtságérzés nélküli zenehallgatást tesz lehetővé még korlátozott körülmények (panel, késő este, alvó csemete,stb) mellett is.

    1. A leírtakból azt gyanítom, hogy a szélessávú dobozaid nem az általad is ismert és tapasztalt szélessávúakra jellemző hangot sugározzák, hanem azoknál sokkal jobbat, ez már úgy önmagában is kíváncsivá tesz. Ezek szerint a markaudio-s srácoknak sikerült valóban kiküszöbölniük vagy nagy mértékben lecsökkenteniük a szélessávú hangszórók jellegzetes hibáit (magas frekvencián relatív lassúság, színezettség, átviteli problémák)?

      1. Amint a képen is látható azért egy kis csalás van a dologban….. Úgy éreztem (plusz mértem) hogy a kis Alpair legfelső oktávja kicsit „cakkos”, ezért mellébiggyesztettem egy 16mm-es Dayton textil dóm magasat ami 10 kHz felett leveszi a terhet a válláról.
        A hangja, nos az tipikusan nem a jól ismert szélessávú nyekergés, meglepően testes a megszólalása, jól elcsépelt kifejezéssel: ha nem látod nem hiszed el hogy amit hallasz ezekből jön. Jó, persze a hajunk nem fog lengeni a mélyektől, de 50 Hz-et tisztán hallhatóan és egész jól definiáltan képes visszaadni. Ami felette van az viszont parádés. Élő, lélegző. levegős, színezetlen és veszettül „gyors” hangzás amit élvezet hallgatni, és nem, ez nem fog elfárasztani ha akár napi 16 órán át hallgatod….
        Mérve is nagyon jó, nem a szokásos hullámvasutas szélessávú történet, szóval Fenlon bátyó valamit nagyon eltalált ezzel a sorozattal – bár a többi tagját nem ismerem.
        Aki valamennyit is ért (na jó, annál azért kicsit többet) angolul annak érdemes a linkelt videókat megnézni, több információval szolgál a hangszóró tervezésről mint amit több év alatt egy felsőfokú intézményben meg lehet erről a témáról tanulni …..





        1. Ha megnézi az ember a többi pille nélküli típus gyári frekimenetét, akkor mindegyiknél látszik 10 kHz -től fölfelé a hullámzás, azaz a rezonanciák, de pont az általad tesztelt 7-es típus a legjobb közülük. Ráadásul a nagyobbaknál ezek a „huplik” már a közép sávban is jelen vannak…úgy látszik, a gyártástechnológia, a felhasznált anyagok és megoldások ebben a változatban adják a legjobb eredményt és a legkevesebb kompromisszumot.
          Fenlon meg nagy koponya…hozzáteszem, hogy Te is az vagy, András.

          2. A dolog pikantériája az, hogy lévén Gyöngy a vezetéknevem, anno majdnem Pearl Audio -nak kereszteltem a kis (soha meg nem valósult) dobozgyártó vállakozásomat….. 😉

  11. 190 vs. 15. Mármint dollár/darab. A két képen levő gyűrűs magassugárzók árai. Az egyik ScanSpeak, a másik annak „noname” kínai kópiája. (vagyis van neve, a hangzatos „Davidlouis”-t sikerült rájuk biggyeszteni, ami inkább utal valami parfüm vagy óra márkára mint hangszóróra)
    A frekvenciameneteik gyanúsan hasonlóak (bár más szoftverrel lettek mérve). A hangzásukat ugyan nem tudom összehasonlítani, de ami bizonyos hogy a kis kínai a nálam levő két SB Acoustic magasnál -mind a kettőnél- jelentősen jobb hang. Pedig azok sem piskóták, az egyik a Kougarban is használt SB26ADC, a másik pedik az SB29RDC, árban ezek is jelentősen magasabbak a klónnál. Az pedig tisztábban, artikuláltabban, kevésbé „hangszórószerűen” zenél mint SB-s társaik.
    Tanulság??

      1. Hát, nagyon komplex ( 😀 )mérési – meghallgatási technikák után vélem így.
        Mely szerint egy 4.7 uF-os kondenzátorral az erősítő kimenetére kötve őket, néhány magastartományban kritikus zenét meghallgatva jutottam erre a konklúzióra. Aki csinált már ilyet tudhatja nem egyszerű megítélni a hangzást ez alapján, de némi (20-30 év) hallgatózás után már elég biztos ítéletet lehet mondani a minőséget illetően. A mérések itt nem sokat mondanak, sajnos a zeneiség mérési metódusát-mértékegységét még senki nem definiálta, ez a fül feladata (már akinek van hozzá….)
        A kínai magasai tisztábbak, „selymesebbek”, életszerűbbek, hallhatóan magasabbra megy, és egyszerűen élvezet hallgatni még így is hogy jóformán csak cincogás jön át a zenéből…..

          1. Sajnos -vagy szerencsére, nézőpont kérdése- egyre gyakrabban tapasztalom, hogy az európai árszínvonalhoz képest sokszor nevetségesen olcsó kínai termékek igen jól megállják a helyüket a többszörösen túlárazott hasonló, de „neves” holmik mellett. Elektronikában legalábbis biztosan….
            Nevetséges és/vagy szomorú, hogy egy 15 Eurós magassugárzó egyáltalán partiban lehet egy 13-szoros árú európai gyártó hasonló típusával. Ja, és legalább olyan jól is is néz ki… (szerintem) 😉
            Bár igen erős a gyanúm, hogy valószínűleg ugyanabban a gyárban készülnek, ahogy ezt anno láttam Kínában a korábban többször emlegetett Vifa magasakkal kapcsolatban.
            Mindazonáltal a ScanSpeak magasa bizonyosan jórészt azért kerül ennyibe, mert van elég tollas hát akire rá lehet sózni. Mert hát hogy néz az ki, hogy a cimbiknek azt mondom hogy a csúcs DIY dobozomban 5 ezer forintos kínai magasak vannak??

        2. ja így már értelek.
          meglepne, de nem zárom ki, hogy kínai mérnökök egy kicsit átgondolták a koncepciót, tudnak ők jobbat is felkiáltással. 😀 nem ilyennek ismerjük őket, mégha autóügyben mára már a fejlesztésben is élvonalban járnak.

          olykor a kici facukra hazai pályán lépnek rá, nehogy kicsivel többet gondoljanak, mint amennyit az állam enged nekik. 🙂
          a képen Jack Ma látható, gondolom még mielőtt beszólt volna a rémállamnak.
          amióta előkerült, már nem olyan őszinte és lelkes a mosolya.. 🙂

          https://index.hu/kulfold/2023/03/28/jack-ma-eltunt-megkerult-kina-milliardos-biralat-kinai-kommunista-part/

  12. Egyik kedvencem: „bejáratott biztosíték” Vagy beégetett. Vagy kiégetett – ez gyakoribb : D
    Az érdekes kísérlet lenne -szigorúan vakteszttel- hogy egy ilyen 60-100 ezer forintos pápa által megáldott, kisbolygóról hazahozott ultratiszta platina-ródium-arany szálas blablabla… überhájgend biztosítékot kicserélni egy hasonló hosszúságú és átmérőjű vastag polírozott OFC réz huzaldarabbal….
    Szerintetek hányan hallanák jobbnak a szent biztosítékot a rézdarabnál??

  13. Persze tudom. savanyú a szőlő, irigykedek, öntelt f..z vagyok stb… De akkor is!
    Wadia D osztályú végfok analóg bemenetekkel, újólag másfél miki, de most az év fogása „öccázér‘ „.
    Valóban, őszintén, tényleg, pártatlanul kíváncsi lennék rá hogy mivel tudhat többet pl. egy picit megtuningolt Fosi V3-nál amit több tesztelő és hallgató az évtized fogásának titulált D osztályúak közül.
    ÉS mindez 100 USD pénzért. (na jó, egy rendesebb 48V 6A-es táp az Ali-ról kb. 20 Euró ingyenes szállítással, ezzel tud elfogadhatóan alacsony [1%] torzítással olyan 2x150W-ot.
    Teljesítmény és torzítás adatokban nem sok eltérés van a kettő között.
    Azért valahol tartok tőle hogy a durván 50-szeres árkülönbség főként a Wadia név hallatán történő megremegésből, a csilivili (de félig üres) doboz kinézetétől való lepadlózásból, és a kínai „lom” visszakézből lefitymálásából jön össze.
    Meg valószínűleg valamivel tényleg jobb, na de ennyivel?

    https://www.jofogas.hu/pest/Wadia_A315_digital_stereo_amplifier_144208420.htm

    Az általam egyik legtisztességesebbnek és legszavahihetőbbnek tartott Youtube-os tesztelő elemzése a V3-ról: TPA 3255-ös IC-vel dolgozik, cserélhető műveleti erősítőkkel.
    + egy inkább technikai indíttatású teszt a V3-ról:

    https://www.audiosciencereview.com/forum/index.php?threads/fosi-audio-v3-amplifier-review.45757/

    1. Wadia, amit svájcinak hittem, de amerikai..
      ..a körítést tekintve a belbecs kifejezetten lehangoló.

      – nehéz: megemeled, van benne anyag érzetet kelt.
      hisz nem spórolták ki az alu csomagolást, de a toroid trafót már igen. nyilván ettől még akárhogy is szólhat –főleg ha legalább az ismert moduláris erősítők szintjét hozza–, de belekukkantva ettől még bőven csalás-ámítás érzetű.

      – dizájn: körbenézve a gyártó aktuális felhozatalát, egységesen épít a négyzet alapú készülékházakra. mégis pazarlónak és olcsón letudósnak érzem. különösebb kreativitást nem tettek bele a dizájnba, pedig azt mutatják, hogy számít nekik. más gyártóknak sikerült helytakarékosabb, a beltartalomra jobban illeszkedő modellcsaláddal megjelenni.

      – parasztvakító luxi-recept: végy egy nem különösebben szar átlag technikát, szabj köré nem túl drága (olcsón-könnyen sorozatgyártható), de kellően nehéz dobozt,
      így 2-3 egységnyi anyagköltség mellett adhatod 50 egységnyi áron.
      ja és nagyon fejleszteni sem kell, mert a beszállítóid már megoldották helyetted…

      1. Lehet ez is szóba került már, de némely hájgend gyártó elvetüméltségéről itt van egy kis értekezés:
        Amennyiben az „überhájgend” Goldmund (laudetur és hozsánna!!) tolt egy rendes sallert jó pár éve az arra érdemes verebek arcába:

        https://www.audiosciencereview.com/forum/index.php?threads/fosi-audio-v3-amplifier-review.45757/

        A sztori röviden: Végy egy (anno) 80 dollár körüli Pioneer DVD játszót, emeld át a beltartalmat kb. egy-az-egyben, megtoldva némi parasztvakító dizájnelemmel (a nagyon komolynak kinéző fedőlemez ugyanazon a filléres mechanikán, plusz a kétségtelenül szépen megcsinált készülékház) majd mindezt add el kb. 100-szoros áron….:

        Goldmund Releases Eidos 18 SACD/DVD-A Player in U.S. [HFR]

        Ügyes, nagyon ügyes, de én azért picit szégyellném magam ílyetén módon szórni át gyanútlan balekokat a palánkon…. 🙁

  14. Hahhh!… A jó öreg Bextrén membrán a „műanyagozás” őskorából. Ezt a típust nem ismerem, de volt Heybrook HB 2-esem (a régi) ugyanilyen hangszórókkal. Hát mit is mondjak, erősen figyelni kellett zenehallgatás közben hogy ne aludjak el. Ennél a membránanyagnál élettelenebb hangút azóta sem sikerült csinálni.
    Hozzájuk képest egy szedált csiga is ebességmániás őrültnek tűnt. 🙁 Ha ezután csak ilyeneken hallgathatnék zenét, szerintem áttérnék a szalvétagyűjtésre. 😉
    (a képen a HB2)

    https://avx.hu/forum/viewtopic.php?f=33&t=195173

  16. Hirdetés:
    „Eladó 3 db Quantum Science Audio Yellow biztosíték, méretük 5×20 mm, 4 hónaposak, feljebb lépés miatt eladóak.
    2 db 3,15A-es.
    1 db 1A-es.
    Mindegyik slo-blow.

    Eladási ár: 60.000 Ft/db
    Helyileg Budapesten vannak, de Foxpost vagy csomagküldés is lehetséges.
    A SR Purple biztosítékhoz képest könnyedebb,levegősebb.
    zajmentes hangot hallat a sárga QSA.

    2. Tegyük fel, hogy jól megdöngeted a hájgend duál mono (természetesen) végfokodat mely „picit” túlmelegszik, és a beépített szuper relés védelem csak két tized másodpercet késik (tapasztalat), úgyhogy az alatt ugrott 120000 Ft-nyi biztosítékod, + szerencsétlenebb esetben 2-4 pár vég illetve meghajtó tranzisztorod.
      Amely katasztrófahalmazt nagy valószínűséggel (hacsak nem vagy tapasztalt műszerész) magad nem fogod tudni helyreállítani.
      Eredeti alkatrészek áraival, plusz szakszervizi óradíjakkal számolva (hogy garancia is legyen a javításra) az egész hóbelevancot megúsztad kb. 220-240 ezerből.
      Szerintem megéri…… 😉 (hogy kinek azt nem írnám le, mert nem olyan családból való gyerek vagyok 😀 )

      1. Ha valaki azt hitte volna, hogy nincs feljebb (ill. lejjebb….), íme. A téboly fokozatai:

        https://avx.hu/forum/viewtopic.php?f=68&t=197958

        160 ezer, egy darab retkes biztosítékért. Per pillanat a teljes rendszerem tokkal vonóval kábelekkel van kb. ennyibe.
        Félek tőle, hogy az ilyen esetek már agyturkászi konzultációt igényelnének… 🙁
        Idézet egy amerikai fórumról: „Everyday a idiot wakes up. To get on his money is easy. Find him. Impress him with blabla.”

        snake oil

  17. Íme a biztos recept a jó jelátvitel elrontásához:
    Úgy van, tessék csak négyféle különböző MŰanyaggal bevonni azt a nyomorult kábelt, – lehetőleg más és más dielektrikumúakkal- , hogy legalább négy töltődési és kisülési időálladóval pumpáljuk tele a vezetőn áthaladó jelet. Ezt tekinthetjük úgy is mint egy négyféle szigetelővel ellátott kondenzátort.
    Ez van amikor gondolkodás nélkül alkalmazzák a „több mindig jobb” elvet ami amúgy is jellemző korunk minden területére…. 🙁

  19. Többen kérdeztétek az OCR hangszóró kábelekkel kapcsolatban:
    A pamut burkolat valóban légáteresztő, ez azt jelenti, hogy idővel a kábelek felszíne elkerülhetetlenül oxidálódni fog, az üzemelési környezetüktől függően. Magas (60% feletti) légnedvességnél jobban, száraz levegőben kevéssé. A keletkező vékony oxidréteg azonban a további durvább, mélyebb oxidációt megelőzi, kivéve azon extrém esetet ahol a pamut burkolat nedvességgel telítődik, de remélhetőleg esős környezetben nem lesznek használva…. 😉 Ami ugye azt is jelenti, hogy kültéri használatra sajnos nem alkalmasak.
    Ez azonban nem jelenet problémát, mivel a felszínen képződő pár mikronos oxidréteg semmilyen módon nem befolyásolja a hangzásukat, mivel az -lévén nem sztatikusan tölthető- nem rendelkezik töltéstároló és „visszainjektáló” tulajdonsággal.
    Gond akkor van, ha sodrott, bevonatlan elemi szálakból készült kábelről van szó, ahol maguk a szálak külön-külön oxidálódnak, és a keletkezett egyedi bevont rétegek egymás felszínén random elcsúszkálva kontaktusba kerülnek. Ekkor az érintkezési pontokon egyfajta félvezető effektus alakul ki, ami sok-sok -véletlenszerű polaritású- mikroméretű diódát jelent a kábel hossza mentén. Ezek a diódácskák mind hamis, egyutasan egyenirányított jelet adnak a rajta áthaladó hangfrekvenciához, egyszerűbb kifejezéssel: véletlenszerű szélessávú zajt generálnak. Ne feledjük, a legelső egyenirányítók réz-oxid alapúak voltak (rezoxidul – kuprox).
    No persze ezt mint hallható zajt nem fogjuk külön hallani, csak az eredeti jelre szuperponálódva ronthatják annak torzítását, így a jel tisztaságát.
    Egy elemi szál esetén -mint az OCR kábelnél is- ilyen érintkezési felületek nincsenek, annál az oxidréteg ott csücsül a szalag felszínén és dolga nem lévén lógatja a lábacskáit. 🙂
    Szóval aggodalomra semmi ok, viszont az említett hőzsugrocső alóli kicsúszásért elnézést kérek. 🙁 Az első pár kábel után a cső alá vékony ragasztóréteget hordtam fel ezt megelőzendő, az újabbaknál ez már nem fog előfordulni. Természetesen ez a probléma házilagosan is javítható egy megfelelő méretűre vágott (12-14mm széles) zsugorcső darab ráhelyezésével és hőlégfúvóval való rögzítésével. Ez esetben a pamutszalag utolsó 1-2 centimétere alá a réz szalagra – a pamut és a zsugorcső átfedési pontjánál- vékony réteg kontakt ragasztót (pl. Pálmatex) ajánlok kenni, ez megelőzi a további kicsúszást.
    Érdekes módon viszont úgy tűnik, hogy a krio kezelés jelentősen csökkenti a felület oxidációs hajlamát. Legalábbis az én környezetemben bizonyosan, ugyanis kb. egy-másfél éve lóg néhány méretre szabott szalagdarab a szekrényem oldalán, és azokon nyoma sincs semmilyen oxidációnak…..

  20. Új Totem „remekmű”. A Bison. Bizony haj-jaj, mondom én, hosszú volt az út a Model 1-től, meg a Mani 2-től idáig. De sikerült. Kár hogy nem felfelé vezetett mint ez az átviteli görbe….
    Szegény utódom…. Elhagyta a vonalzót. 60 Hz és 20 kHz között 8 dB a szintkülönbség, 1 kHz körül masszív (szintén 8dB-s) 1 oktávos „fekvőrendőrrel”. Bár az is lehet, hogy csak egyszerűen nem ért a hangdoboztervezéshez. 🙁

Vélemény, hozzászólás?