Ezo-tér

No, hogy legyen ilyen is…..  Itt majd lehet kardot csörtetni -ha valakinek úgy tetszik-, merthogy:

„Több dolgok vannak földön s égen Horatio…..”   😉

217 thoughts on “Ezo-tér”

  1. Próbálnék majd mesélni dolgokról, újabb tapasztalatokról „fejlesztésekről”, de ehhez keresnem kellett egy illusztrációt ami kb. tükrözi azt az állapotot amiben az „audiofília”, és úgy általában a világ tudatállapota jelenleg leledzik.
    Az „amit tudsz a világról” szegmens az ami kb. az emberiség 80%-ára jellemző, a dolgokat ex katedra szinten magyarázó-bizonyító (már az alapján amit a lehetőségünkre álló eszközökkel és tudással bizonyítani lehet) tudósok, fórumok, blogok megmondóemberei-influenszerei (ezt útálom még csak igazán!) által odapökött fél, vagy egésznek HITT igazságokkal operáló emberek szintje. Plusz azon laikusoké akik ezen dolgokat készpénznek véve természetesnek tartják hogy a dolgok hogyan is lehetnének másként mint ahogy a túlnyomó többség hiszi. (vö: „egy miniszterelnök nem engedheti meg magának hogy hazudjon”)
    Mint a kétmilliárd veréb aki ugye mégsem tévedhet…. 😉
    A következő fokozat (amit nem tudsz) már zűrösebb, itt tanyáznak az eretnekek, akik nem tartják elégnek az ismert elméleteket -módszereket, eljárásokat, akik nem elfogadott tudományos módszerekkel próbálnak magyarázatot találni dolgokra amire a tudomány képtelen, és emberei simán rálegyintenek, mondván képzelődés, illúzió, önhülyítés.
    És persze it hemzsegnek a szélhámosok, sarlatánok, guruk is akik ennek a csoportnak kevésbé tájékozott rétegét igyekszenek azok hiszékenységére tudatlanságára, megvilágásodás vágyára alapozva ténylegesen alátámaszthatatlan halandzsákkal behúzni haszonszerzési spiráljukba.
    Sajnos ódiofil barátaink elég súlyos többsége áldozata ezeknek a mahinátoroknak, itthon elég pl. az AVX csevegő, és adás-vétel rovatára néha ránézni.
    A határvonalak fluktuáltak, itt már -pusztán jelenlegi ismereteink és személyes hitvilágunk alapján- nehéz lehet eldönteni valamiről hogy ténylegesen működő, használható ötletről-dologról van szó, vagy sima lehúzás kiépítése folyik.
    Azok is itt vannak azért akik hosszú évek munkáját „időpocsékolást” nem kímélve, komolyabb haszon nélkül szeretnének valóban adni is a világnak, megosztani információkat, tudást amiért mások súlyos pénzekért engednek csak hozzáférést.
    Nelson Pass, Peter Belt, Darvas László és sok-sok névtelen hozzájáruló, tudását (jórészt, vagy majdnem) ingyenesen megosztó ember a világ DIY fórumairól és blogjairól, akik örülhetnek ha alkalmasint „csak” lúzernek, és nem komplett idiótának titulálják őket….
    Aztán a mélyvíz… Amiról nem tudsz hogy nem tudod. Erről a dolog jellege miatt igen nehéz, talán majdnem lehetetlen beszélni is. Hiszen hogy lehet véleményed valamiről aminek nem is tudsz a létezéséről? Pedig sajnálatos módon az univerzum amiben élünk, a jelenlegi tudás és spirituális szintünkön (nagyon ritka kivételtől eltekintve) ebbe a hatalmas szegmensbe már- vagy még nem enged betekintést. A mikro és makrovilág legnagyobb része, és tudatalattink ebben a tartományban tanyázik, nagyon ritkán adva hírt magáról, és ha teszi is olyan módom tezsi hogy semmilyen ismert módszer illetve műszer nem képes az érzékelésére. Ha valamit mégis mond, azt olyan módon és csak olyan embereknek teszi akiknek erre velük született érzékenysége és képességei vannak, valamint ettől semmilyen materiális hasznot nem várnak. Legalábbis nem annyit hogy ezért másoktól és a környezetüktől a szükségleteiken túl kelljen elvenniük.
    No. Hát lehet kicsit pátoszosra sikerült a dolog, ha igen nézzétek el nekem, aztán majd folytatom azzal hogy most hol jár az én mini – Odüsszeiám.

  2. Sziasztok!

    Téma: Virtuális Föld
    Landolt nálam András fent nevezett dobozából néhány. A rendszerem jónak mondható – minden részéhez van Andrásnak köze. Legtöbbet a számítógépnél hallgatok zenét, így itt kezdtem a földelést.
    Hangfal: Kolibri; erősítő: SMSL Q5pro, D osztályú fenevad, természetesen analóg tápegységgel. Forrás: a számítógép USB portja zéró beavatkozással, az SMSL gyári usb kábelével……
    A bekötést a hangfalaknál kezdtem. Az első döbbenet ekkor ért. Minden igaz amit András leírt (mondjuk így szokott lenni..:) ). A tér rengeteget javult, ami kisebb csoda az akusztika miatt. Lényegesen tisztább, átláthatóbb lett a hang. Ami eddig esetleg csak zajnak tűnt a felvételen, kiderült hogy zene….. 🙂 . A lecsengések jobbak lettek, és talán ami a legfontosabb, sokkal jobb hallgatni. Valóban ZENÉL….
    Az erősítő kialakítása miatt (pici zsúfolt hátlap) a tápegység fő negatív pontját vezettem ki, ide lett a földelés bekötve. A fent említettek tovább javultak.
    Próbáljátok ki, nem fogtok csalódni.
    Köszönet érte Andrásnak.

  3. Érdekességek a hallásunkról (már akinek van…. 😀 )
    Abszolút csendben a leghalkabb hangnál amit meghallhatunk a dobhártyánk „kilengése” egy hidrogénatom átmérőjének felel meg.
    Ha a légnyomásváltozást hangként érezhetnénk (pl. egy képzeletbeli székben ami fel-le mozog ezt szimulálni) a magasságkülönbség 1 mm lenne amit hangként meghallunk (nem kivitelezhető kísérlet, elméleti számítás)
    Ha a szemünk olyan érzékeny lenne mint a fülünk, abszolút sötétségben egy gyertya fényét 48 ezer kilométerről megláthatnánk….. (bocsánat ezt elsőre elírtam, de még így is izgalmas)
    Bizonyos hangerőszint felett a hallásunk is torzítja a hallott hangot, egy túlvezérelt erősítőhöz hasonlóan.
    A legútálatosabb hangok amitől szinte mindenkit kitör a frász:
    – kréta megcsikordulása a táblán
    – ugyanez körömmel
    – erősen nyomott villa megcsúszik a porcelán tányéron
    – turbinás fogorvosi fúró
    – hungarocell vágása éles késsel
    – kutyaugatás a szomszédban hajnali 3-kor
    – láncos hinta ütemes nyikorgása
    – villamos kereke „sikít” a kanyarban
    stb. 😉

  4. Van ez a kis orosz miniatűr csövekkel (6N16B SRPP) épített előerősítőm, ez hajtja a D osztályú (MA5332) végerősítőt -közvetlenül- az abban levő bemeneti fokozat kihagyásával.
    Nos, az ebben használt két trafó ezelőtt alapból kb. 50-55 fok vashőmérsékletet (még éppen elviselhető a kéznek) ért el 1-2 óra használat után. Ami – a felvett teljesítményt illetően (kb. 8VA) érthető is, hiszen aránylag kisméretű trafókról van szó.
    A csavar viszont az, hogy onnan kezdve ahogy a virtuális föld dobozkát ennek a fokozatnak a közös negatív pontjára csatlakoztattam, a melegedés eltűnt. Úgy értem zip, zéró, több óra után is éppen hogy szobahőmérsékletű a vasmag….
    A hálózati feszültség, és az előerősítő felvett teljesítménye nem változott (megmértem).
    Okos, fizikában elektronikában jártas olvasóimtól kérdezem: ilyenkor mi van? Valamit nem értünk, vagy nem tudjuk mit mérünk, vagy én vagyok – ex blogtársunkat idézve – komplett idióta? 😉
    Gyanakvóknak: gerjedés nem volt a földelődoboz nélkül SEM. Szkóppal is néztem.

  5. A hatalmas érdeklődésre és a jelentkezők óriási számára tekintettel a projektet törlöm. 😀
    Ha valakinek van kedve bíbelődni vele ám tegye, a neten rengeteg képet és leírást talál. Az eddig leítaknál több részletet nem tudok, és nem fogok elárulni.
    Kár, mert a ráfordított időt és pénzt tekintve (az egész rendszer „földelése” * kihozható 100 e ft körüli összegből – ami kb. egy tuningbiztosíték ára) a legnagyobb javulást hozhatja egy tisztességesen felépített rendszerbe…. Nálam legalábbis így van.

    * = Hangsugárzók, erősítő, + forrás (DAC, streamer, stb.)

    1. Talán rossz volt az időzítés:
      Idézet:
      „Minden túlzás nélkül állítható, hogy történelmi órákat és napokat élünk.

      Az Egyesült Államokban puha államcsíny zajlik (intézmények kasztrálása, médiák lábhoz rendelése – amit a NER-től láttunk 2010 után).

      Számunkra most ennél fontosabb, hogy Trump elhagyja azt a nyugati politikai és gazdasági szuperstruktúrát, amelyet éppen Washington hozott létre 1946-ban.

      Az új elnök szótárából és világképéből hiányzik a szilárd jogrendre épülő nemzetközi kapcsolatok rendszere.

      Belépünk egy anarchikus nemzetközi arénába, ahol minden szuverén állam – legyen kicsi vagy nagy – a fegyveres erejére kell, hogy támaszkodjon a saját biztonsága érdekében.”

      De mostmár úgy is mindegy…

    2. na.. hát ez gyors volt!
      jan29-től feb3-ig még egyetlen hét sem telt el….
      mi ez a sietség? hirtelen, előre nem látható módon jön valami másik projekt és ez foglalja a helyet, erőforrásokat??

      én érdeklődtem itt, de még mindig nem derült ki, hogy tudnám bekötni a rendszerembe. lemezjátszóknál, phonoerősítőkön úgy láttam, alapból van földelés csatlakozó, de nálam még a tápokon sincs.
      a „mihez érdemes kötni és milyen kábellel?” kérdésemre nem kaptam választ.

      az oldalon amúgy pár napja nem működik az RSS-feed, így nem kapok értesítést, ha jön új hozzászólás.
      manuálisan kell felkeresnem, ha látni akarom, történt-e beírás.

      szóval amíg azt sem tudom, hány eszközből áll ez a kiegészítő és hogyan kössem be, még tervezni sem tudok, nemhogy ajánlatot kérni.

      az ár tekintetében becsülettel megoldottam a kiszámolós feladotot, így 410 Ft-os euró középárfolyamra 49e-től 246e Ft-ig terjedő intervallum jött ki.
      az egyik még beleférne a kísérletezésbe, a másikra meg nem egyet kellene aludnom, főleg úgy, hogy akusztikát is fejlesztenem kell még.

      szóval nem tudom, ez valami fura marketingfogás, vagy micsoda?

      amúgy az 1-es és 2-es változat együtt tetszene nekem:
      ha közzétennéd a teljes leírást és rendelésre készítenél nekem ilyen dobozokat. 🙂

    3. Az a nagy harci helyzet, hogy el is ment tőle a kedvem, meg alaposabban átgondolva rájöttem hogy nem olyan egyszerű ez a történet (sem) mint amilyennek elsőre tűnik…. Ennyit a hirtelen felindulásról.
      Ezen túl elég pepecselős munka lenne elkészíteni őket , meg kéne rendesen invesztálni is bele, az meg most nem megy….. Amúgy nem sietek sehová, meg nem akarok gyorsan rátukmálni senkire semmit, főleg meg olyan dolgot nem szeretnék aminek nem ismert -vagy legalábbis fizikailag nem mérhető/igazolható – a hatásmechanizmusa.
      A bekötésről:
      Hangsugárzóknál arra a pontra csatalakoztatandó ami az erősítő oldalon a negatív (fekete) pólusra megy. Erősítőknél ugyanez a helyzet, kivéve: lebegő (földfüggetlen) kimenetűeknél (hídkapcsolás, másnéven BTL, – a legtöbb D osztályú ezen az elven működik) ez nem megy, ott az erősítőn belül a tápegység fő negatív pontját kell(ene) megkeresni, de ehhez ezeket meg kell bontani, és csatlakozási pontot létrehozni. Hasonló a helyzet minden olyan készülékkel ahol a tápegység fő negatív pólusa kívülről nem elérhető. A fém dobozok földelési pontjára kötni kb. annyit ér mint halottnak a csók. 🙁
      Szóval van gond a csatlakozásokkal is, a hová és hogyannal, ezért sem forszírozom tovább a dolgot.
      Nem minden ötlet válik be, bármilyen kecsegtetőnek tűnik is első pillantásra. Főleg ha ennyi bizonytalansági faktora van a dolognak mint ennek is.

      1. értem, így már mindjárt más.
        (elméleti szinten) az mennyire járható út, ha a bonyolultabb részét, pl. erősítő bekötését nagyvonalúan kihagyjuk és mondjuk csak a hangsugárzót, dac-ot, lejátszót kötjük dobozra?

        mindnek külön doboz kell? (az illusztráción több dobozt láttam, feltételezem igen)

        1. A két legfontosabb láncszem amit „földelni” érdemes az a hangsugárzók, és az erősítő.
          Amint előzőkben leírtam (bár sajnos nem egyértelműen derül ki a szövegből) hangsugárzók esetén csakis akkor van értelme a dolgonak, ha NEM lebegő kimenetű, (BTL avagy hídkapcsolású az eszköz) más esetben a közös negatív pólus töltése ilyen módon nem lehetséges , mivel a kimeneti mínusz pont (a fekete csatlakozódugó) NEM azonos a tápegység (a negatív elektronforrás) közös pontjával. Sajnos az újabb fejlesztésű D osztályú erősítők többsége pedig ilyen…. :

          Azazvagyistehát: Hagyományos (nem BTL) erősítő esetén legalább 3 doboz szükséges, kettő a hangsugárzóknak, egy az erősítőnek.
          Lehet a többi elemet is „virtuálisföldelni”, de ennek is csak akkor van értelme ha a fő negatív földpontra (szokásosan a tápszűrő elkók minusz, – vagy szimmetrikus [+/- tápfesz]tápellátás esetén a közös nulla potenciálú pontjára) tudjuk az eszközt csatlakoztatni. A készülékdobozon esetlegesen meglevő földelési pont erre nem alkalmas!
          Így gondolom még inkább érthető mennyire nem egyszerű a dolog kivitelezése, ezért is hagytan fel a további próbálkozással….
          Jóvanna, nekem sem sikerülhet minden. 🙁

  6. Ez érdekes lesz.
    Csőbe húzódtam, bár nagyon nem volt nehéz mert kacékodtam hasonló gondolattal már korábban is.
    Szóval: találtam egy technikailag „ezo”-nak nevezhető módszert -amennyiben a valós tudományos magyarázata ennek is kérdéses-, ami viszont határozottan és jelentősen javít a visszajátszott hanganyag bizonyos aspektusain, úgymint:
    -háttér (vagy rendszer alap) zaj, mikrodinamika, finom részletek megjelenítése -túlzások nélkül.
    -Tér. TÉÉÉR! A szoba mérete minimum megduplázódik, mind szélességében, mind mélységben.
    -Aztán itt van ez a megfoghatatlan fogalom, a „zeneiség”. Ami ez esetben annyit jelent, hogy órákon át lehet maradéktalanul élvezni az éppen játszott zenéket, anélkül hogy eszedbe jutna hogy egy audio rendszert hallgatsz.

    Mindez persze csak akkor érvényes, ha a lejátszólánc szemeiben minden elem megüt egy bizonyos mértéket, melyekről nem kell feltétlenül sokszázezres vagy milliós készülékekre gondolni.

    A beavatkozás „noninvazív”, kevés gyakorlattal, egyszerű házi eszközökkel végrehajtható, az összköltsége esztétikai igényektől alapanyagok beszerzési forrásaitól függően becslésem szerint 30-40 ezer Ft körül lehet, azaz nevetségesen olcsóbb mint egy „tuning biztosíték” ára. A hatás viszont nagyságrendekkel meghaladja az azokkal elérhetőt.
    Holnapután leírom részletesen miről van szó, meg hogy mik szükségesek hozzá, addig is szabad a pálya, lehet találgatni… 😉

    2. Ha „csőbe húzódtál”, akkor ez egy fizikai csöves megoldás lehet ?
      pl. A cső egyfajta Faraday-kalitkaként működne, ami részben árnyékolja az elektromágneses interferenciát (EMI) és a rádiófrekvenciás interferenciát (RFI). A bélésanyag pedig további zajcsillapítást biztosítana, elnyelve a rezgéseket és a mechanikai zajokat.

      Vagy más

    5. Hát, nem holnapután lett, de elmondom miért.
      Az ötlet nem a sajátom, egy audio körökben igen jól ismert cég csinál ilyen holmikat, szerény véleményem szerint a valódi értékük jó tízszereséért árulva – ahogy ezt azokban a körökben megszokhattuk.
      A dolog kivitelzése némileg eltér a gyáritól, több ok miatt. A benne levő elemek, azok mechanikai elrendezése elvileg „titkos recept”, de a neten keringő leírások képek alapján nem nehéz kitalálni miről van szó.
      Az én verziómban van még két plusz -még titkosabb 😀 – összetevő amivel elég sokat kísérleteztem, és -SZERINTEM- az alap verzión túlmutató javulást eredményezett.
      Szóval. Egy „földelő” elemről van szó, ami nem a hagyományos értelemben vett (elektromos) földeléssel kapcsolatos. Bár szerintem erre már eddig többen rájöttetek…. 😉
      Az elméleti háttérbe nem mennék bele túl mélyen, mert „határtudományi” eset, fizikailag, mérésekkel nem igazolható a hatása, de így van ez még ezen kívül is rengeteg az audio-ban használt ezotérikusnak kikiáltott megoldással- anyaggal kapcsolatban. Lásd kábelek, azok anyaga – szigetelése, audiofil biztosítékok, alátétek, rezgéscsillapító elemek, sorolhatnám hosszasan.
      Amihez leginkább hasonlít az az Entreq grounding box szériája, az előbb felsorolt eltérésekkel.
      Hasonló, de mégsem az, más a vezető lemezek- elemek geometriája, és a töltőanyag összetétele is.
      Két lehetőség van.
      (Remélem megértetek és nem sokan pártoltok el tőlem e miatt, de sajnos valamiből nekem is meg kell élnem, és erre a jelenlegi anyagi körülményeim elég [nagyon] szűkös keretet biztosítanak.)
      1: Közzéteszem a teljes elkészítési leírást, anyagokkal, méretekkel, fotókkal, de ez esetben nektek kell beszerezni a hozzávalókat, és megépíteni a dobozt.[ami nem túl bonyolult, de annyira nem is egyszerű mint gondolnánk… 😉 ] Ekkor azt kérem hogy aki megépítette és úgy gondolja megérte, és működik a dolog az írja meg, és akkor kérni fogok egy névleges összeget – nevezzük „royalty”-nak. Szóval ez a „lelkiismereti” út…..
      2.. Rendelésre készítek ilyen dobozokat, a fent említett gyártó termékei árának ( újonnan 800-3000 Euro) kb. 15-20% -áért (utána lehet nézni). Ez azt is magában foglalja, hogy a megvásárolt terméket -amennyiben hatástalannak bizonyul- visszavásárolom.
      Ez esetben kérem figyelembe venni, hogy nem plagizálásról van szó, az ötlet-alapelv szabadon elérhető, felhasználható, a név hamisítása -használata ami törvénybe ütközhet.

      Egy biztos. nálam működök, nem is akárhogyan… Nehéz ugyan ezt számszerűsíteni, de becslésem szerint szubjektíve olyan 30-40%-ot javít a rendszer felbontásán, dinamikáján, de ahol leginkább érzékelhető a hatása az a színpdkép mérete. Szélességben, mélységben is jelentősen nő, és meg merem kockázatani hogy náhány felvétel esetén még magasságbeli kiterjedéssel kapcsolatos információk is feltűnnek.
      Mindezek viszont feltételezik egy alapvetően színvonalas hangzású rendszer meglétét, „no-name” házimozi erősítőkkel és gagyi hangdobozokkal bizonyosan nem éri meg ezzel foglalkozni.

      A mellékelt kép illusztráció ( 😀 )

      1. na erre nem számítottam, bár valójában azt sem tudom, mi ez…
        mihez érdemes kötni és milyen kábellel?

        az Entreq cuccokat inkább nem tanulmányozom, a honlapjukat csak nagyon ritkán nézem, ha épp szörnyülködni akarok valamin.. 🙂

        1. Idézet: (a történet lényege kvázi laikusoknak lefordítva)
          ” Ez a virtuális föld téma teljesen relatív. Az elektronok nem a pozítívtól haladnak a negatív irányába, hanem fordítva. A pozítív, az elektron hiányos rész! A föld vagy virtuális föld elektron töblettel rendelkezik és nem akármilyen elektronokkal. Rendezett mozgású és forgású stabil elektronokkal! A bármilyen elektromos zaj, vagy elektromágneses zavarás, az elektronok nem kivánatos, nem előnyös mozgását eredményezi. Ezek a zavarodott mozgású elektronok adnak előnytelen hangzást ha bekerülnek az audio rendszerbe. A föld vagy virtuális föld nem tesz mást, mint rendezett, tiszta stabil mozgású elektronokkal halmozza el az audió rendszert. Ha elég nagy fölényben vannak, kölcsönhatást gyakorolnak a zavarodott mozgású elektronokra…. Azért azt megjegyzem, hogy a gyártok marketing célból nem mondják el az igazat. Virtuális földet bárki csinálhat otthon, olcsón, értékes magyar ásványokból is….”

          Azóta sokat hallgatóztam, kísérleteztem, és egyre biztosabb vagyok benne -ha amint azt már írtam- a lánc „megüt” egy bizonyos szintet hangminőségben (nem árban!!), akkor a ráfordítás arányában legnagyobb javulásra a vf. dobozok használatával van esély. Nem százezres hálózati kábelekkel, meg hasonló árú csatlakozókkal, biztosítékokkal, és egyéb parasztvakító-marketing alapú kütyükkel.
          Mielőtt rámlegyintenétek: Ez a holmi TÉNYLEG működik, a hatása tisztán és egyértelműen hallható. Viszont elég sok bíbelődés megtalálni az optimális helyüket, (rezgéscsillapításuk fontos) és arra is illik ügyelni hogy a rendszerhez csatlakozó huzalok ne szedjenek össze extra RF zajt az alapból is iszonyúan szennyezett környezetből.
          Szóval nem biztos hogy elsőre és mindenhol összejön a dolog, ezért és a gyári változatok eszetlen ára miatt sem terjednek szélesebb körben.
          Bizonyosan van fizikailag is mérhető hatásuk, bár az ASR mérései szerint technikailag rontaniuk KELLENE a hangzáson.

          https://www.audiosciencereview.com/forum/index.php?threads/entreq-signal-grounding-measurements.476/

          Ez esetben szerintem csak annyi a gond -mint annyi toposznál a modern tudomány esetében- hogy nem tudjuk valójában mit, mivel és hogyan kellene mérni. Ehelyett rásütjük, hogy a jelenleg ismert fizikai állandókkal és használt műszerekkel mérve az eredmények tükrében alkalmazásukkal a hangzásnak romlani kellene.
          Isteni szerencse hogy a hallásunk azért „picit” összetettebb rendszer, semmint hogy azt egy hangnyomás, és torzításmérővel, meg egy spektrumanalizátorral modellezni lehetne…. 😉

    1. Kb. 2-3 ezer forintból lehet építeni ilyet, holnap teszek fel kapcs. rajzot.
      A haszna annyi, hogy a tényleg szar kapcsiüzemű tápokat ki lehet vele szűrni, meg elszörnyülködni azon hogy mi jön még be a hálózati kábelen az 50 Hz mellett…. 🙁
      Mondjuk olyasmik mint a képen: (napelemes rendszerek, inverteres cuccok, klíma, fázishasítós szabályozás, stb.)

      1. Amit erről még tudni érdemes:
        Szinte mindenhol az országban (és a világon) a fogyasztói elektromos hálózatok tervezése -építése 10-30 évvel ezelőtt az akkori becsült fogyasztási adatok alapján történt. Az eltelt időben a nagyfogyasztású készülékek (klíma, meg minden olyan villamos cucc amire egyébként semmi szükség nem lenne [A osztályú erősítőőőő! 😀 ]) rohamos elterjedése miatt az alhálózatok, helyi trafóállomások katasztrofálisan túlterheltek. Legtöbbjük határeseten üzemel, és a túlzott terhelést még nagyobb bejövő feszültséggel próbálják kompenzálni (nálunk például nem csúcsidőszakban 240-243 V-ot mérek a fali aljzatban). Ez pedig a trafóvasak szaturációba hajtását eredményezi, ami durva jelalaktorzulást eredményez.
        A közelünkben levő trafóház mellet elsétálva a búgás jó 10-15 méterről hallható, a szellőzőrácsokon meg jó 40-45 fokos levegő áramlik a szabadba. Mi lehet odabent??
        Nem színuszos jelet egyenirányítva a harmonikusok (torzítás) komponensei nagyrészt átslisszolnak a szűrőkondikon, és szép, tüskékkel teletűzdelt egyenfeszültséget eredményeznek, ami aztán meg is jelenik a hangszórókra kerülő jelben is a zenei anyagra szuperponálódva.

  8. Kedves Blogtársak!
    Mindenekelőtt: Boldog(abb) Új Évet Kívánok mindnyájatoknak!…..
    Szükségem lenne egy kis segítségre.
    Egy aránylag egyszerű esztergályos munkáról volna szó, de sajnos Debrecenben az ismerősi körömben nincs senki aki ilyennel foglakozna.
    A képen látható tömör alumínium fáziskúpok hengeres testének hosszából kellene 2 mm-t leszedni (zölddel satírozott rész) , úgy hogy a henger palástja (pirossal jelzett rész) ne sérüljön. Ha valaki tudna segíteni ez ügyben megköszönném. És természetesen nem ingyen kérem a dolgot… 😉

  9. belefutottam egy érdekes és aktuális történetbe,
    ahol egy forma belejavított egy olyan 30000 dolláros cuccba, aminek az ára 100-200 dollár magasságában lenne korrekt. a yt-csatornájáról letöröltették a videóját, amit mások tömegesen kezdtek visszarakni, megosztani a saját csatornájukon. a böszmeség ne maradjon nyomtalanul, ne lehessen olyan könnyedén eltusolni.

    ~50 perces videó a dologról, mégcsak most kezdek bele..

    a leírásban lévő linkek az eredeti csatornára is elvezetnek,
    ahova egy jogilag nehezen kikezdhető (cenzúrázható) verzió is felkerült már

    1. Ez a sztori szakmai és DIY körökben elég nagy port vert fel, én is megnéztem már pár oldalon a reakciókat….
      Ebből is nyivánvaló -ha bárkinek is kétségei lettek volna e téren-, hogy a „high-end”-nek csúfolt audio biznisz, a benne részt vevő cégek 90%-ával egyetemben nem több mint egy jól kifundált és előadott hatalmas szemfényvesztés, parasztosabb megfogalmazásban: több réteg selyempapírba csomagolt kutyasz.r.
      Melynek keretében kapzsi, lelkiismeretlen, pénzéhes emberek a pórnép tudatlanságát, tájékozatlanságát, hiszékenységét kihasználva filléres holmikat csili-vili köntösbe öltöztetve, hatalmas, tudományosnak álcázott halandzsa támogatással sóznak ezen szerencsétlenek nyakába.
      Mely szerencsétlenek szintén 90%-a ezt meg is érdemli, mivel ezen bevásárlásaik nagy része pusztán az egó fényezését, a haverok előtti felvágást hivatott szolgálni.
      Nem akarok itt személyeskedni, de ha csak a hazai viszonyokat tekintem, érdemes megnézni pl. az AVX-en néhány hirdető többmilliós holmijainak eladását, meg hogy azok túlnyomó része mennyi időt tölt újdosült tulajdonosaiknál mielőtt „feljebblépés” okán kalapács alá kerülnek…. 🙁

  10. Egy kis nosztalgia…. Hosszú évek kalandos utazásai és hányattatásai után újra hozzám került egy pár az első „gyermekeim” közül. Totem Model 1, 1994-ből.
    Akkoriban kb. 10 pár Totem érkezett az országba, 8 Model 1, és 2 pár Mani 2.
    Legtöbbjükről már fogalmam és tudomásom sincs hol, kinél lehetnek, szóval furcsa érzés volt újra találkozni velük. Ez a pár sajnálatos módon „szakértő kezek” áldozatául esett, amúgy is viharvert külsejét néhány mekkmester szintű belső gányolással sikerült megfejelni.
    A mélyhangszórók butilgumi peremei -a régi Dyno hangszórók egyik rákfenéje- teljesen felkeményedtek, mély hang szinte semmi nem volt a hangképben. Szerencsére egy francia cégtől sikerült szinte milliméterre egyező méretű valódi gumi peremeket rendelni, melyeket pár órányi szenvedéssel sikeresen applikáltam a régiek helyére. (Igen, teljesen szét kellett szedni a hangszórót, a csere más módon nem lehetséges.)
    A hátlapra felocsmánykodott extra csatlakozópár száműzve lett ( Kettőskábelezni? Ezt a dobozt?? Jó tudom, a net tele van ilyen képekkel csak éppen semmi értelme kivéve a merketing trükközést: miért pont mi NE csináljuk?), ezen túlmenően jobb belső kábeleket és friss csillapítóanyagot is kaptak a dobozkák.
    A megkopott külső kapott egy új vékony lakkréteget, sajnos néhány ütésnyom és mélyebb karcolás maradt a borításon, lehet jobb ha nem is tudom min mentek át szegények mire visszataláltak a gazdihoz.

    És hát: a hangjuk? Mai fülemmel sem rossz, hogy valami eredetit írjak: „méreteit meghazudtoló hang 😀 ” de van pár dolog amit ma már másképp csinálnék. Akkor, bő 30 éve ennyit tudtam, de úgy tűnik ez is elég volt ahhoz hogy ezidáig megközelítőleg 5-6 ezer pár találjon otthont magának. Igaz időközben voltak minimális fejlesztések, de a hangszórók, a váltó topológiája, alkatrész értékei pl. máig is ugyanazok mint ebben ebben a példányban.
    Tény hogy akkoriban elég nagy dobás volt, a szakma (pl. Sterophile) máig is a legemberesebb hangzásvilágú minimonitorok között tartja számon.
    Így meggyógyítva – felújítva még újabb 30 évig biztos kiszolgálják majd új tulajdonosukat. Legalábbis remélem. 😉

    1. gondolom a felújítás során valahogy kevesebbet szidtad magadban a tervezőt, mint más gyártók dobozainál.. 😀

      a DIY és nagyon kisipari készülékeknél elő-előfordulhat, de
      nem sok sorozatgyártott dobozkával esik meg, hogy az alkotójával újra találkozik…
      de hogy még új életre is kel általa, konkrétan restaurációval…

      lehet ennél nagyobb, tartósabb környezetvédelem? 😀

    2. Annak idején, 96-99 körül találkoztam ilyen dobozokkal (azt vöröses rózsafa borítással) a szép emlékű ESB Audióban (Erdélyi Attila, egy debreceni srác vitte a boltot). Beléjük is szerettem, de annyi pénzem sosem volt, hogy tudjak egy ilyet magamnak venni, aztán más irányba fordult a hifizésem.

  11. Peter Quortrup, Ivor Tiefenbrun, Amar Bose – mint az audio világ legsikeresebb szélhámosai – mellé újabb feltörekvő jelölt igyekszik learatni a kétes hírnévvel járó nem csekély anyagi előnyöket.
    Lampizator (Lukasz Fikus) barátunk aki anno „vak tyúk is talál szemet” szintű, közepes tehetségű DIY-erként de rendkívüli kitartással és üzleti érzékkel vágott bele az audio biznisz művelésébe, végre révbe ért…

    https://avxforum.hu/forum/viewtopic.php?f=31&t=198256

    Ezért az ipari hulladék jellegű -ámbár csicsás dizájnú- holmiért például ennyit elkérni az eladó részéről (nem az AVX-es eladóra, hanem a gyártóra mint eladóra értve) nem kevés bátorságot, a vevőoldalon pedig nagyfokú tudatlanságot és még annál is nagyobb sznobizmust feltételez.
    Mindenesetre sokat elmond világunk állapotáról a tény, hogy ezekért a holmikért – ennyiért- vevők állnak sorba, valamint hogy ebből így meg lehet élni. 🙁

    1. bevásároltam az általad ajánlott (MS8413 alapú) DAC modulból és picit halkan, de egész szépen meghajtja a rákötött Hifiman HE400se-t 🙂

      olyan keveset eszik, hogy a powerbank elektronikája fél percen belül ráoltja a villanyt, így egyelőre kénytelen vagyok asztali számítóról táplálni 😀

      persze aranyozott, szálcsiszolt, cserélhető, vastag fedlapot (otrombán kiálló csavarokkal) nem kaptam hozzá… se dobozt, de még fenszi csöveket sem.. 😀
      igazán szomorú a Lampizátor-gyerek (alias Fikusz Kukisz) sztorija. kezdetben ő volt a nagy márkák csibészségeit lebuktató, a hifis ésszerűség irányát hirdető egyik alakja. aztán rájött, h jó pénzt is kereshet a fanatikusokon, így a megszerzett népszerűségét meglovagolva beállt ő is a sorba.
      és hát melyik zeneszerető férfinak ne érne meg milliókat egy-egy nehéz, de fényes fémdoboz, főleg ha még gyertyaszerűen világít is?!

      https://www.audiophonics.fr/en/dac-modules/dac-module-ms8413-p-18641.html

      1. Noss…. ( 🙂 ) igen, a kis DAC modul magában kicsit vérszegény, de ha a következőket megcsinálja vele az ember akkor nagyon komoly kategóriába küzdheti fel magát.
        Magán a panelen két dolgot célszerű megcsinálni. A kimeneti csatolókondenzátorokat (47 uF-os kis sárga tantál kocka) Elna Silmic II-re illik cserélni, és a némító tranzisztorok (kis háromlábú mákszemek a kimeneti csati közelében) lábait pedig egy hegyes szikével elvagdosni. Semmilyen negatív hatása nem lesz a hangra szemben azzal, mint amikor benn vannak a jelútban.
        A kimeneti jelszint -amint írtad is- elég alacsony plusz nem is túl jól terhelhető, ezért a modul után egy nagyon egyszerű -akár légszerelve is összerakható- kis csöves előerősítőt célszerű illeszteni. Ez kb. a rajzon látható konfiguráció lehet, a következő eltérésekkel alkatrészértékekben:
        R1: 390 Ohm
        R2: 330 Ohm
        Kimeneti csatoló elkó 10uF 100-160V-osNichicon Muse,
        A bemeneten poti helyett egy 68-100 kOhm-os ellenállás is lehet.
        A kimenete 10 kOhmig terhelehető.
        Ez a kis összeállítás gond nélkül „leszólja” a DIY CS8416-CS4398, +OPA 1656-os DAC-omat, valamint az AK csip alapú SMSL SU-1 et is. Minden tekintetben…..
        6N16-os csöveket 1000-1500 Ft-os áron itthon is be lehet szerezni.

          1. Az lehet nem egyértelmű a rajzról, de a fűtés (6V AC) a cső 4-es és 8-as lábaira megy, oda van kötve a két 220 Ohmos ellenálláson keresztül a fűtés DC szintemelő feszültsége IS.

          1. A képen a nagy piros filmkondi előtt sárgával bekarikázva a kiiktatandó tranzisztorok, a másikon a két kocka tantál kondi (47 uF)amit Silmic-re kell cserélni.

          2. A bátrabbak még azt is megcsinálhatják, hogy kiforrasztják a 3.3V-os stab. IC-t (a kép bal alsó sarkában a háromlábú tok X jellel) és a középső és a jobb oldali lábakat összekötve [narancs vonal] 5 V -ról táplálják az áramkört. Az IC simán bírja (3.3-5v az üzemi fesz. tartománya) és is így használom az elejétől fogva. Jobb a dinamika, meg kicsit nagyobb lesz a kimeneti jelszint…..

      2. Kukisz barátunkkal nem a lekesedése a probléma, hanem a valódi szakértelem hiánya. Üstökösszerűen emelkedő pályafutása elején publikált néhány olyan kapcsolási rajzot a hozzáfűzött sületlenségekkel együtt, hogy mint „szakmabeli” én szégyelltem magam helyette is…. Mert ő biztosan nem tette, most meg már, hogy megvan a kis privát birkacsordája főleg nem fogja.
        Hihetetlen a tájékozatlan emberek hiszékenysége-hiúsága, amikor 90%-ban kirakati, belül minimális tartalmú tárgyakból kultuszt kreálnak. Jó, ez a fajta igénytelenség, a külsőségek imádása ma a világra általában jellemző, de akkor is szomorú….. 🙁

  12. FB audio adok-veszek poszt:
    „Sziasztok, kábelvásárlás előtt állok és be kell vallanom tanácstalan vagyok. Irányított RCA kábelt vennék de amit rám akarnak sózni azon nincs jelezve az irány. Namost azt olvastam, hogy amerre húzzák arra jobban haladnak az elektronok, tehát a fix végétől a húzás irányában. Tanácstalan vagyok, kellene egy ilyen jó irányba húzott kábel, meg még az lenne a kérdésem, hogy ha az iranyított kábelt fordítva kötöm be akkor más lesz a hang?”
    Válasz:
    „Szerintem visszafelé fog szólni.” 😀

  13. Napi váratlan tanács: pár havonta húzzatok egy picit a hangdobozotaikban levő hangsugárzók rögzítőcsavarjain. Nem kell megszakítani a menetet, fogjátok érezni mennyit lehet (remélem… 😉 )
    Folyomány: ha zene közben bármilyen rezgést érzékeltek az ujjatok hegyével a doboz előlapján, vagy a magassugárzó rögzítő fém/műanyag előlapján akkor…. nos akkor a színpad dimenziói/ lokalizációs stabilitása többé kevésbé sérülnek. Jó pár órányi hallgatózás eredménye, lehet ellenőrizni.

    1. kizárólag saját felelősségre! 🙂 ne próbáld ki otthon! 😀

      az igazán kísérletező kedvűek meglazíthatják előtte, hogy legyen mit visszacsavarni. 😉

      mindenképp érdekes, de azért egy egészséges riadalom van bennem, ahogy elképzelem magam (vagy bárkit) egy hegyes csavarhúzóval közeledni a membránok felé.. 🙂

      2. Még annyit – bár erről már írtam, de sokan nincsenek tisztában vele:
        Pl. 8 kHz es magashangnál 100 dB hangnyomáshoz egy 25 mm-es dómsugárzó membránkitérése 0.017, azaz kevesebb mint két SZÁZAD mm…..
        Pár száz Hz-es tartományig az ujjhegyünkkel kb. 0.1 mm rezgést tudunk érzékelni.
        A tanulságok levonását rátok bízom. Ha nem megy, majd elmesélem. 😉

    1. Köszönöm András, ez nálam sokat javított a tér alkotáson. Működik. Többet hozott a konyhára, mint valami tápösvény, tuning biztosíték vagy 10 audiofíl switch sorba kötve… Thx!

      1. Háááát…. Nem. 🙁
        Sajnos. A Black Gate anno a maga nemében egyedülálló konstrukció volt, de tápfeszültség szűrésre nem sűrűn használták, mivel nagyobb feszültségekre és nagyobb kapacitásértéket nem nagyon lehetett belőle gyártani. Vagyis lehetett volna, de tudomásom szerint ilyen nagyon kevés volt, és ami volt is horror áron került forgalomba.
        Volt többféle BG-m, próbáltam is őket sok helyen, de egyet kell értsek az audio társadalom nem márkafetisiszta részével.
        Amennyiben: majdnem minden tesztben és DIY felhasználók egyetértésében az Elna Silmic II majdnem minden tekintetben veri a Black Gate-et, töredék áron. Nálam pl. csatolónak használva az Elna egy sokkal kiegyensúlyozottabb, és összességében zeneibb prezentációt nyújtott a Rubycon üdvöskéjénél. A BG-nek van egy határozottan sötét -bár végtelenül nyugodt- karaktere, ami nem minden felhasználó szívéhez talál(t) utat (az enyémhez biztosan nem….)
        Tápszűrés tekintetében viszont a koronát a Panasonic (Technics) Master Series sorozat legdrágább csodafegyvere viseli.
        TA-KEH (bambusz Japánul) névre hallgat, és a maga nemében valóban egyedülálló konstrukció. A neten nagyon kevés infó van róla, beszerezni gyakorlatilag csak bontásból (csúcskategóriás Technics holmikból) lehet, meg nem is túl sok készült belőle mivel ez sem olcsó mulatság.
        A bambuszrost szigetelésen túl van még pár érdekessége. Úgymint rézfóliával árnyékolt kivitel (nagyfrekvenciás zavarok ellen) , OFC kivezetések, a TA-KEH II esetében pedig egy plusz rézhuzalból készült mágnesesen rövidrezáró tekercs (Faraday gyűrű) oltja ki a szórt mágneses teret, majd az egész hóbelevanc egy rezgéscsillapított burkolatba kerül.
        A képen látható 4 kondi (ha valahol lehet is kapni) kb. 60 ezer Ft értékű, jóval magasabb árkategória a szokásos (KEMET, Mundorf, Kendeil,BHC) „hájgend” tápszűró elkóknál.

  17. hatásvadász élménybeszámoló következik, öveket becsatolni! 🙂

    mindent vagy semmit tápkábel-cserén vagyok túl! 😀
    de tényleg!*
    hosszú órákon át, tegnap egész este konkrétan nem volt hangja a hifimnek… pedig még gyertyát is gyújtottam.
    majd ma délben a naaagy tápkábelcsere után végre megszólalt! :O

    kb délre az elmű második turnusa daruskocsival kicserélte az utcai villanypóznáról az albimba (felújított kádárkocka) vezető naaagy tápkábelt.
    az első turnus megszakértése szerint vagy a kábel szakadozott meg, vagy a rögzítése (a „szorító”), a több évtizedes szélterhelés hatására.

    végülis most pont úgy szól a hifim, mint tegnap, mielőtt (röpke 10 órára**) elment volna az áram az egész lakásban… ´:)
    és hát hiába a gázkazán, ha csak árammal üzemel. (ezt lehetett tudni, de már tapasztalatom is van…) a fűtés nem hiányzott, de melegvíz jól jött volna.

    miért kínoztalak ezzel titeket?
    mert elég ritka jelenség (hogy egy ennyire passzív hálózati elem galibát okoz, „meghibásodik”) és más hifi-kedvelő ember nemigen tapasztal ennyire jelentőségteljes („elementális”) tápkábeles mizériát — a hifilánc hangja szempontjából.. 🙂

    * és/pedig/amúgy nem kattantam meg 😀
    ** eddig tart egy szerencsésebbnek mondható elműs gyors-reagálás

    az ilyenkor elmaradhatatlan csúnyabeszédes videó: youtu.be/ELTtFZ56UJM

  18. Valószínűleg a legjobb magassugárzók amit életemben használtam-hallottam.
    Igen, volt jó pár nevesebb (nemesebb – értsd: sooookkal drágább) típus a kezem alatt, de ez egyszerűen fenomenális. Ilyen tisztaságot, transzaparenciát, teret, dinamikát magastartományban TALÁN a jobb szalagsugárzókból hallani, legalább 10-szeres áron….
    Magasan veri a piacon elérhető legtöbb dómsugárzót, elég alacsony frekvencián váltható, és olcsó. Nagyon….. : (bocs a hosszú linkért, működik.)

    https://vi.aliexpress.com/item/32822260304.html

    Ja igen, természetesen koppintás, de annak nagyon jól sikerült:
    https://www.soundimports.eu/en/scan-speak-r2004602200.html

      1. Igen, én is azt rendeltem. Plusz a kevesebb menetszám miatt a lengőtekercs iduktivitása is kisebb. (bár van a pólustörzsön Faraday gyűrű)
        Ezen túl nagy előnye, hogy a rezonanciakamra és a sugárzófelület speciális kialakítása miatt alacsonyan váltható (az Fs-e 800 Hz), másodfokű szűrővel már 1.8 – 2 kHz-től használható.

    2. amúgy (az elvileg néma és gyakorlatilag jó drága) szuperkondikból nem is biztos,
      hogy sok kellene egy kis fogyasztású digitális rendszernek mondjuk 2 órányi zenehallgatásra.
      főleg ha egyenáramról táplálnánk a láncszemeket a 230V váltó’ helyett..

    3. Nos… ( 🙂 ):
      Nem szeretném az eredeti idézet válaszadójának szakmai felkészültségét/hozzáértését vagy szellemi képességeit kétségbe vonni, de ez kb. az a méretkategóriájú baromság, amire már kényelmesen gombot lehet varrni.
      Ha a válasz totális hülyeség is, maga a felvetés amúgy érdekes, mert valóban van egy olyan jelenség, hogy ha elég nagy az adott készülékben levő szűrőkondenzátorok tárolókapacitása (és nincs benne beépített védelem ill. indítási-kikapcsolási némító áramkör) ÉS nem túl nagy hangerőn hallgatjuk, akkor valóban szól az erősítő pár másodpercig ha egyszerűen kihúzzuk a hálózati kábelt az aljzatból.
      Épp ezért ilyen erősítőknél elvileg elképzelhető egy olyan megoldás, amely szerint a készülékhez egy speciális kialakítású elosztón át több különböző tépkábelen vezetjük az áramot úgy, hogy vagy egy nagyáramú relével vagy kapcsolóval választjuk ki -üzem közben átkapcsolva- hogy éppen melyik drót vezeti a villanyt a gépbe.
      Aztán lehet agonizálni kedvünk szerint hogy melyiket halljuk jobbnak….. 😉
      Amúgy az egészről a „rossz irányba beégetett” hangszórókábel jutott eszembe, mint hasonlóan ékes gyöngyszeme az audiofília nervosa nevű elmeállapotnak….

      1. A szuperkondikkal kapcsolatban:
        Valóban csak anyagi korláta van egy megfelelő méretű és tárolókapacitású „power bank” elkészítésének. Aztán hogy ez mennyivel lesz jobb mint egy korrektül kivitelezett hagyományos (trafó-egyenirányító-szűrőkondi) az érdekes kérdés lehet.
        Még nagy vízen túli életemben jó 25 éve már nekünk is eszünkbe jutott ez a dolog, és az akkori lehetőségekkel élve készítettünk is egy akkus tápegységet egy kísérleti VFet-es erősítőhöz 2 db 24v-os nagykapacitású akkumulátorral, meg pár százezer mikrofarádnyi Sprague Powelytic uborkásüveg méretű elkóval.
        Mi volt az eredmény? A zene nyugisabb, a csend „csendesebb” lett, de az egésznek a dinamikája, „bugi faktor”-a valahogy elveszett. Az okra nem sikerült rájönnünk (elvileg az 50 AH-s akkuk belső ellenállása egy nagyságrenddel kisebb volt a másik – trafós- tápegységénél) úgyhogy felszámoltuk a további kísérleteket.
        Lehet a mai szuperkondenzátorokkal meg lítium aksikkal más lenne az eredmény, de én biztosan nem fogom megpróbálni. 🙁

Vélemény, hozzászólás?