Jó Debreceniként elnevezve, ezen a felületen lehet -a leírt feltételek mellett- hangtechnikai holmikat eladásra, cserére hirdetni, keresni.
Kérek mindenkit, csak olyan terméket hirdessen vagy keressen aminek legalábbis köze van a hobbinkhoz (pro audio-t, számítástechnikát, telefont, TV-t, benzines fűnyírót NEM!!)
Sziasztok!
Eladásra kínálom Lumin M1 készülékem
2020 decemberi, külföldi beszerzés. Első tulaj, dupla doboz.
Gyári usb-rca bemenet adapter. Hibátlan.
Kedvenc hifieszközöm a kolibrikkel. Satorival számomra hibátlan páros volt. Nyilván ez szubjektív.
Ára: 500K
Email: marcimcfly9027@gmail.com
Tel: 70/44kettő-3kettő09
Szia AudiJo!
Jó trafót az Elektris 2000Kft-nél tudsz rendelni. Feltöltöm ide az ár listát.
De ha megfelel, én feltudok ajánlani egy 300VA trafót, de az nem alulgerjesztett. 2*17V a szekunder feszültsége.
Foxpost vagy egyéb módon el tudom juttatni Andráshoz (ha vállalja a táp építését).
Köszönet a felajánlásért, de ez a trafó (módosítás nélkül) nem igazán megfelelő erre a célra. A szekundereket párhuzamosan kellene kötni, ami trafóknál (is) nyűgös, mivel ha tekercsek nem 1%-on belül azonos feszültséget adnak le visszagerjesztés történik, ami nem egészséges. A pontos feszültségre történő áttekercseléssel meg nem szívesen kínlódnék, mert le kell bontani a szigetelést, meg hasonló nyűgök….
Ezen felül a 17V váltó egyenirányítás után -terhelés alatt- kevesebb mint 23V DC-t eredményez, ez pedig az ajánlott tápfeszültség tartomány (24-32V) alatt van valamivel. Plusz ha nem alulgerjesztett trafó akkor előbb-utóbb (a hálózat feszültségétől és a jelelak szimmetriájátój függően) búgni fog….
Sajnos a pót tekerés nem megoldható, mivel a közepe ki van öntve gyantával……
Erre mondják: pedig jó 5letnek tűnt……….
Ugyan van vagy tíz toroid trafóm itthon, de -természetesen- ami kellene az éppen nincsen. 🙁
Ezért azt ajánlom, hogy az Igor barátunk által ajánlott cégtől kellene rendelni egy 200VA-es toroidot 21V üresjárati szekunder feszültséggel, és a lista alatt jelzett opciók közül a „lágyítást” kérni hozzá, mivel ez más szóval az alulgerjesztést jelenti. Ez bruttó kb. 16 ezer Ft lenne, de még az összes többivel együtt (egyenirányítás-szűrés-dobozolás) sem lesz több mint a gyár által ajánlott „prémium” tápegység.
Köszönöm Neked és Igornak is segítséget!
Kereslek, amint javul egy kicsit a helyzetem. Jelenleg eü.kezelésekkel vagyok „elfoglalva”, de mindenképp szeretnék visszatérni a tápegység kérdésre, ha javul az állapotom.
AJ
Kívánjuk a legjobbakat, gyógyulást Neked! A technika megvár.
Az egészség a legfontosabb, ha az nincs, oly mindegy mi az ami van….
(tudom, azért mondom ezt -rendesen megtépázva-, 28 évig rokkantnyugdíjasként)
A D osztályú témához még annyit , hogy az említett Tripath chip-eken kívül elég jó hangúnak találtatott a Thomson STA 516B („65 V, 7.5 A quad power half bridge”), előtte a szintén Tripath által gyártott TCA2002-es „D” végfokokat meghajtó IC-vel.
Most éppen egy ilyen szól (deszkára építve 🙂 ) , és hangzásában nem marad el szinte semmiben a moddolt Topping D60-astól. Legjobb tudomásom szerint a Human Audio A42-es erősítőjében is ez a kombó dolgozik, az pedig állítólag nem túl rossz hang -bár én nem hallottam, csak a madarak csiripelik….
Kísérleteztem még korábban ICEPower modulokkal, valamint a híres TDA 8950-54 típusokkal is (bocs, Hodyka….) de ezek nekem annyira nem jöttek be (az említett Texas fejlesztésűekkel egyetemben) – amennyiben az én ízlésemmel tolerálhatónál kicsit több digitális ízfokozót tartalmaznak. 🙁
Szervusztok!
Eddig read only-üzemmódban olvastalak benneteket, de most kérdésem merült fel.
Topping PA3-t láttam hirdetni 40eFt-ért. Kérdezném a tapasztalt hozzáértőket (főleg Andrást), hogy érdemes-e ezzel foglakozni, milyen a chip-készlete, tuningolható-e/érdemes-e?
Régebben volt Silverblade DSX440-em (4 végfok egy házban bridge módban). Ez alapján nincsenek rossz emlékeim a D osztályról, de érdekelne András véleménye, ha ismeri ezeket a magyar elektronikákat.
Köszönöm, ha befogadtok!
AJ
Isten Hozott! 🙂
A PA3 ennyi pénzért ajándék… Én ugyan még nem hallottam, de egy szavahihető és jófülű barátom vett ilyet (írtam róla korábban) és semmivel nem találta gyengébbnek a hosszú éveken át hallgatott 12W-os SE triódás erősítőjénél. Dinamikában, „hajtásban” még felül is múlja a csövest anélkül hogy fárasztóvá válna.
Igaz ö megvette hozzá az ajánlott prémium tápegységet is (ami nem olcsó) de e helyett lehet hozzá csinálni (csináltatni) egy jó minőségű analóg (toroid trafós) tápegységet amivel garantáltan jobb lesz a hang mint a gyári SMPS-sel.
Köszönöm a kedves fogadtatást és a tanácsot!
Nem haboztam és meg is vettem (egyszer már lemaradtam egy ilyenről)! Kíváncsian várom! Egy Nikko Beta előfokot és épített MOS-FET végfokot válthat le, ha tényleg olyan jó! Egy régi, de szép állapotú és számomra jó hangú Telefunken L71-en hallgatnám (2 utas – ovál magas-középpel és 20-as méllyel, mindkét sugárzó AlNiCo mágneses).
Az épített tápnál van valamilyen kritérium, amire figyelni kell? Tudsz ilyet ajánlani (vagy bárki tud ilyet ajánlani), amit érdemes megvenni?
Adott esetben átnézésre/tuningra vállalod-e András?
AJ
Az épített táp esetében alapkövetelmények:
-alulgerjesztett toroid trafó
-Schottky diódás egyenirányítás
-Kisimpedanciás (LZ) szűrőkondenzátorok film típusokkal áthidalva.
Ehhez az erősítőhöz kb. 25-26V DC ideális, a trafó teljesítményét nem kell „túllőni”, 150VA körüli vagy valamivel nagyobb bőven elég.
(26V DC-hez ~19V AC szekunder feszültségű trafó kell.)
Pillanatnyilag nem tudok róla hogy lenne ilyen tápegység eladó.
Utánanézek, lehet van ilyen trafóm, szóval talán még tudnék is építeni egy ilyen tápot, de nem ígérem 100% biztosra….
Nagyon megköszönném, ha sikerülne!
Én elég analfabéta vagyok az építés területén!
AJ
Kedves Dragonweed!
A topping pa3S /új ár 58 ezer/ vagy a topping pa3 / új ár 40 ezer/ volt az, ami a csöves erősítővel versenyben volt? A 2022.02.03-16:26 órakor írt hozzászólásod alapján, amiben a D osztályú ára kb. 60 ezer volt, az előbbire tippelek. Vagy félreértettem az egészet, s nem is erről az erősítőről van szó? A prémium tápegység melyik gyári készülék lenne? A nem olcsó kb.mit jelent? Szeretnék megismerkedni a D osztályú jó erősítőkkel, ehhez kérném a segítségedet! Köszönöm válaszod!
Üdvözlettel Zoltán
Sajnos a PA3S volt a csövesverő….. A sima 3-as TDA7498-as IC-vel van szerelve, a 3S pedig egy újabb fejlesztésű Infineon típussal. Ebből 2 darab van benne, ennek a kimenő teljesítménye kisebb (2X40W ami használható kis torzítással), viszont ebben nincsen kimeneti szűrés, és a visszajelzések alapján jobb hangú a sima 3-nál.
Plusz ennek a tápfeszültségtartománya is kisebb, a sima 3-as max. 32V-jával szemben a 3S „csak” 26V-tal „etethető”.
Sajnos a tápegység témában volt egy kis félreinfó a barátom részéről, ő vett egy topping DAC-ot is, ahhoz árul a cég prémium analóg tápegységet, a PA3-hoz ő csinált magának, mert ahhoz csak a vele adott kapcsolóüzemű létezik….
Ezzel a 3 vagy 3S témával amúgy jól megkeveredtem, mert elég sokáig azt hittem hogy alapvetően azonos típusok és az „S” csak valami modifikálást, fejlesztést jelent, aztán kiderült hogy alapvetően más kapcsolásról van szó. 🙁
Köszönöm szépen a gyors választ, a hír kedvező, mert a topping pa3s még kapható újonnan, a sima pa3 már nem. Már csak a tápegység megépíttetése a megoldandó feladat, egy jó szakemberrel!
evvel, vagy hasonlo testvereivel van valakinek és milyen tapasztalata: https://www.marantz.com/en-us/product/wireless-music-systems/m-cr510
(András féle Kolibri vagy mod. Denon-nak milyen társa lenne ? )
esetleg masik hasonlo arkategoriaju, hasonlo szolgaltatasu erölködövel ?
…vagy inkabb felejtösek ?
köszi.
Szia avl2!
Ránéztem az adatlapjára, már ott kezdődik sztem az átverés. 2*60W , de fogyasztásra 55W-ot ír…. 3kg össz súlyba nem sok minden fér….
Marantzom volt/van (PM7001 erősítő), hang alapján nem egy világbajnok.
Ha egy komponens rendszer hangját akarod vissza kapni egy egydobozostól, sztem mélyen a zsebbe kell nyúlni.
Szia,
igen, az adatokban biztosan van átverés – annyira nem is értem, hogy miért tünik a cég(ek)nek ez jó dolognak, helyes marketingnek (lehet annyira kevesen nézik azt meg ?).
„Saját” rendszeremben Squeezebox Touch a fö forrás, és Quad Elite vagy Dunaudio Evergreen az erösítö.
Csak elöre morfondírozok, ha pl. lányomnak külön kellene (ez simán lehet 1-2-3-4 év is), akkor ott mi legyen – egyrészt nem látom, hogy nagy hangminöségigénye lenne (másik szobából is szívesen hallgatja, ha nálam megy – mondjuk szombat délelött), másrészt persze nem akarom hogy gyenge legyen Neki.
Forrásként vagy lokalis adattarolorol lejatszas, vagy mondjuk spotify, eszközeként vagy egy másik SB Touch vagy egy „marantzféle” dolog illetve felmerül bennem – bár ettöl leginkább idegenkedés van, ilyen cuccok nálunk igen ritkán vannak bekapcsolva – telefonról, tabletröl (nincs is), laptopról ?
Nem sürgös, nem vagyok kapkodós.
Nos, írtam ugyan privátban, de itt is leírom.
Ez a legújabb trendek igézetében fogant dizájn, mint ilyen természetesen kötelezően D osztályú erősítővel ellátott készülék. Ez persze önmagában semmit nem jelent, hacsak annyit nem hogy azért illik vigyázni, mert itt sem minden arany ami fénylik az adatlapon meg a reklámokban.
Sajnos elég sok negatív visszajelzés olvasható külföldi fórumokon az új Texas, és egyéb hirtelenjében fejlesztett D osztályú erősítő csipekről.
Igor barátunkkal egyetértve ennek a marantz-nak már igencsak semmi köze nincs a régi MARANTZ-okhoz. 🙂
Talán itt is igaz, hogy (mint a kortárs esetek-készülélékek nagy részében) nem a természeteshez közeli hangvisszaadás a vezérfonal, sokkal inkább a technikai-technológiai bravúroskodás és az ezzel együttjáró piaci előny bezsebelése.
Mindazonáltal: ahogy az üzenetemben írtam ettől még akár jó is lehet, de mindenképpen ki kell próbálni egy adott rendszerben-környezetben, mert itt a mellényúlás veszélye -a kritikusabb „interfész” paraméterek (erősítő-hangszóró konformitás) miatt- jelentősen nagyobb lehet mint hagyományos erősítőknél.
A teljesítmény specifikációt meg el kell felejteni, a D osztályú erősítők megjelenése óta népsporttá vált ez a fajta idióta teljesítmény megadási módszer. A különböző szabványokkal -módszerekkel való néphülyítő zsonglőrködés, semmi több. Ami egyébként lehet egy burkolt nullponti energia kinyerési módszer is….. 😉
Azt azért még halkan hozzáteszem, hogy -bár majd’ 25 éves technológiáról van szó- a korai Tripath D osztályú áramkörök hangzását (TA 2020-2022, TK 2030-2050) máig sem sikerült egy cégnek sem számottevően meghaladnia.
köszi.
Persze, a teljesítményt nem gondolom valósnak. …esetleg témaelágazás: mennyi a szükséges erösítöteljesítmény ? Neten sokféle dolog van erre, én inkább közelröl – nyilván a hallgatási távolság igen erös befolyású – hallgatok, és átlagosan (!) inkább alacsony hangerön – persze cél a dinamika nem sérülése.
Ez a marantz nem „az” a marantz -> persze lehetne más gyártótól is hasonló (Denon-nak is van azt hiszem).
Nem ugrok fejest ilyen „hülyeségbe”, meggondoltan vásárolok, …ha egyáltalán 😉
Ez nagy melléfogás nem lehet, bár streaming-et nem tud, de USB-ről vagy Bluetooth-ról is működik, plusz van benne egy tisztességes (Wolfson) DAC optikai és koax bemenetekkel.
Én valami ilyenben gondolkodnék. De ez persze én vagyok….. 😉
Szükséges erősítőteljesítmény? Szigorúan magánvélemény, de ha:
-nem „headbanging”-re (death metál, stb., 100dB+ hangnyomás)
-átlagos érzékenységű hangsugárzókhoz 20-24 nm max. alapterületig
-nem extrém terhelést jelentő hangsugárzókhoz (3 ohm alatti minimum impedancia)
kell akkor kb. 40 Watt/csatorna/4 Ohm-tól (tisztességes Watt!) bármi megteszi
(szerintem…)
https://avx.hu/forum/viewtopic.php?f=32&t=172796
Sajnos, sajnos… 🙁
Legjobb szándékom ellenére sem fogom tudni tartani ígéretemet, mely szerint 2018-as árakon adnám a Kolibriket.
Tekintve a hatalmas léptekkel előremenő országunk pénzügyi viszonyait, mind a dobozkészítés, mind a hangszórók, mind a hangváltóalkatrészek árai kb. 30-40%-al emelkedtek az elmúlt 3 év alatt.
Így a 2018-as ár azt jelentené, hogy kb. önköltségi áron kellene adnom a dobozokat. Ezt pedig- kövezzetek meg érte- nem tudom megtenni, mert akkor a hatósági áras csirke farhát-ból sem jutna annyi levesre való.
Így annak tudatában keressetek-érdeklődjetek, hogy az akkori ár 1.3-szorosáért lehet Kolibri tulajdonossá válni.
Sajnálom. Talán ha nem lennénk ennyire szárnyalóan sikeres ország, akkor maradhattunk volna az eredeti ár közelében, de így nem fog menni….. 🙁
András,
Nem kell elnézést kérni ezért. Sajnos ha megnézzük mindennek IS az árát (kivéve farhát, mert az befagyasztva van), az elmúlt három évben sajnos felfelé mutató trendet mutat. A Kolibri pedig annyiért is jó, aki ilyet akar ne habozzon. Ha nem lenne nálam az első „tigris”, akkor rámennék egyre… Ma is elszórakoztattak délután, pedig csak netrádió szólt, semmi hi-res…
A fekete baromi jól fog kinézni 🙂
Kolibri fiókák „kikelés” előtt a fészekben…… 🙂
Sziasztok,
lenne egy láma kérdésem. Meg ne kövezzetek érte, mert nem értek hozzá, viszont szívesen venném a tényeket részetekről.
Lineáris táp.
Tényleg van hatása a hangra? Ha igen, milyen hatása?
Fejhallgató erősítő/DAC-hoz gondoltam volt beszerezni, ha van értelme.
Mit gondoltok?
Köszi a segítséget!
Nos, ha valaminek biztosan van hallható hatása, akkor ennek igen. A kapcsolóüzemű tápok -számos előnyük ellenére-, a legjobbak (értsd: nagyon drágák) kivételével elég durván befolyásolják a hangzást.
És -bár éssel nem kezdünk mondatot 😉 – sajnos nem pozitív irányba.
Működési elvükből következően (nagyfrekvenciás kapcsolóüzem) a kimenetükön mindig lesz valami „szemét”, amit nagyon nehéz eltüntetni, olyannyira hogy a legtöbb esetben nem is sikerül. Ez konkrétan -mint zavaró hangfrekvenciás jel- nem lesz hallható, de a magastartomány kicsit (vagy nagyon) szőrösebb, „tisztátlanabb” lesz ilyen tápok használatával.
Ezen kívül -megintcsak az igen költséges típusok kivételével- elég magas lehet a nagyfrekvenciás zavarsugárzásuk is, ami szintén nem szerencsés a közelükben elhelyezett egyéb audio készülékek szempontjából.
Barátom -régi motoros, masszív csöves szektatag- nemrégiben „heccből” (ajánlásomra) vett egy kis D osztályút – irodai hallgatásra. Ez egy elég tisztességes kapcsolóüzeművel került szállításra.
Tetszett neki amit hallott, így hazavitte kipróbálni a fő rendszerében. Majd hívott:
„Hát tudod jó ez a technika, tényleg nagyon jó, de a csövest azért nem éri utol…” Hozzáteszem nem olcsó cuccokat hallgat.
Ajánlottam neki hogy próbálja ki analóg táppal, épített is hozzá egy masszív toroidos-Schottky-s – Mundorf- szűrt hagyományos tápot.
Aztán: „Hallod bakker, ezt nem hittem…. Három napja hallgatom, de ez a cucc kb. 100-ért (60+ az analóg táp ára) jobb mint a félmilliós csövesem. Komolyan.” Elmentem meghallgatni, igaza volt….. Nem nagy a különbség, de ahhoz épp elég volt hogy a csövit eladja.
Audio berkekben jól ismert -és eléggé elcsépelt- szöveg, hogy minden audio készülék csak annyira lehet jó, amennyire a tápegysége az. Merthogy -ezt viszont sokan nem tudják- a tápegység – szűrőelkóin keresztül, amiken átfolyik a hangsugárzók „visszatérő ágának” hangfrekvenciás árama-, szerves része az erősítőnek, legalább annyira fontos a „gyorsasága” zavarmentessége mint bármelyik egyéb fokozaté.
Nos ez a tény a kapcsolóüzemű tápoknál még inkább igaz, a belőlük érkező zavarok durván modulálhatják a hangfrekvenciás jelet speciális torzítás és zajtípusokat generálva.
Szia data!
teljesen egyetértek András hozzászólásával.
A tápban lehet hogy tudok segíteni is.
Milyen feszültség és ? amper kellene?
Alakul a madárka…. 😉
Nagyon szép lesz!
Ha valaki szeretne egy pár „majdnem” LS3/5-öt, -tizedáron!-itt a lehetőség!!
Emlékeim szerint nagyon kellemes hang…..
https://www.jofogas.hu/borsod_abauj_zemplen/B_W_DM_100_hangfal_125519999.htm
Kedves Blogtársak!
Készülőben néhány pár Kolibri a képeken látható színösszeállításban (ott még félkészen).
Ha valakinek felkeltené az érdeklődését, keressen E-mail-ben vagy telefonon.
2018-as árakon fogom adni őket…… 😉
Holnap már utazik is új gazdájához…. 🙂
Meseszép!
Bár ez netes kép, de élőben pont ilyen…. 🙂 [sajnos nem tudok jó fotókat készíteni, készülék és világítás problémák miatt]
Sziasztok,
szeretném a segítségeteket kérni fejhallgató kábellel kapcsolatban.
Van egy Beyerdynamic Amiron Home fejhallgatóm. Nemrég beszereztem egy fejhallgató erősítő/DAC kombót (Schiit Magnius/Modius), amelyek szimmetrikus kimeneten csatlakoznak egymáshoz, illetve lehetőség van a fejhallgatót is szimmetrikus kimeneten csatlakoztatni.
Azonban a BD már nem gyárt hozzá kábelt… Ő az: https://europe.beyerdynamic.com/audiophile-connection-cable-balanced-xlr-4-3-0-m.html
Felhívtam a Kácsa Audio-t, és azt mondták, hogy a szerelést tudják vállalni, és 4 pin XLR is van, viszont a jack rész, ami a fejhallgatóba megy, olyan vékony nincs nekik.
Nosza írtam a BD-nek, hogy segítsenek, hogy tudnék olyat szerezni, vagy legalább írják meg, miként keressek rá ebay-en, de visszaírták, hogy nem segítenek… (Unfortunately we have to inform you that we cannot tell you anything about it. We ask for your understanding.) Szimpatikus.
Kérdések:
1. érdemes kipróbálnom, mekkora változást okoz hangzásban a szimmetrikus kimenet?
2. tudtok segíteni, hogy álljak neki a keresésnek? Ahány helyen utána néztem annyi félét írtak róla, hogy 3.5mm 4.4mm stb stb
Megköszönném, ha tudnátok segíteni.
Üdv, Gyuri
Sziasztok!
Jó megint olvasni érdemi tartalmú írást.
Ilyenkor felmerül az emberben – egyéb fórumokon oly sokszor citált idézet, miszerint a „gyári mérnökök biztos tudják mit csinálnak, nehogy má egy DIY-er ezt jobban tudja… – hogy mi vezérli a gyári mérnököket az ilyen alap hibák elkövetésére. Biztos van egy költség keret, gyárthatóság és a többi, számomra ismeretlen kitétel, ami meghatározza egy készülék beltartalmát.
Én ezért bízom egyre jobban a JÓ DIY-ban. Természetesen a DIY-ban is vannak kóklerek szép számmal, amit nagyon sok pénz kiszűrni (mármint a jóhiszemű ügyfélnek kerül sokkba).
Kedves András! Én várok még ilyen projekt bemutatókat. Lehet hangfal is, vagy DAC, vagy CD vagy……..
Sok év , sok készülék során szerzett tapasztalatom, hogy költségkeret ide vagy oda, sajnos sok tervező elkövet olyan -sokszor alapvető- hibákat, mint például ez is. Ez részben ismeretek hiánya, részben nemtörődömség részükről, és persze fontos tényező a gyeplő is ami egy új dizájnnál gyakran van ide-oda rángatva a marketing és a tervezőrészleg között.
Tény -bár nem mentség- hogy amikor ezt az erősítőt tervezték (40 éve) a csillagföldelési rendszer mint a jó hang egyik alapkövetelménye még nem volt annyira elismert és elterjedt mint a későbbiekben.
Nem véletelen hogy pár évvel később kijött ennek a modellnek egy X jelű (L510X) változata, ahol is a fő változtatás éppen a földelési rendszerben lett végrehajtva…… :
https://audio-database.com/LUXMANALPINE-LUXMAN/amp/l-510x-e.html
„In order to cope with the problem which causes an interference of music signals when changing grounding potential delicately, purification of the grounding circuitry is attained.
First, the power-source criteria amplification which caused a variation from the interior of amplifier was banished, all were constituted from a clean grounding criteria type amplifying circuit, on it, the current loop of the input/output was improved for each amplification system of every, the separation join was carried out, and each amplification system is made independent. Furthermore, it devises to the pattern of a grounding circuitry and criteria potential is fixed.”
Csatlakozom! András, nem szeretnéd a DAC és az AMP-od projektjét leírni, kifejteni? Nem feltétlen arra gondolok, hogy csinálj egy DIY leírást, inkább, hogy hogyan jutottál el oda a fejlesztésben, ahova elértél vele, és miért álltál ott meg, hogy ez már jó.
Persze, ha a vége DIY, akkor ‘more than welcome’ 😀
Célegyenesbe ért a Luxman restaurációs projekt. Kb. 30 óra munka, és jó 20 ezer Ft-nyi belepakolt anyag után. 🙁
A részegységek külön-külön letesztelve, most már csak a végső élesztés van hátra. Kíváncsian várom a végeredményt, mert gyári állapotában a tisztelet tervezők annyi gyalázatot követtek el rajta hogy szerintem ezt az erősítőt VALÓJÁBAN még senki nem hallotta, hogy mire is képes.
Tényleg, minden tiszteletem a kis Japánoké, de sajnos itt alapszintű problémák vannak az eredeti koncepcióban-kivitelezésben. Az erősítő földelési rendszere gyalázatos, őszintén ilyet még eddigi pályafutásom alatt nem láttam. A hangsugárzók nagyáramú visszatérő negatív pontja cérnavékony huzalokon, először a hangszóróválasztó panelre, onnan a végfok panelekre kerülnek, majd onnan -szintén fél négyzetmilliméteres drótokon- a jelfölddel EGYÜTT vezetve kerülnek vissza a szűrőelkók közös földpontjára. Tehát csatornánként kb. 1.2 méternyi vékony huzalon futnak, amelyből jó 40 centin a bemeneti jelfölddel keverve haladnak vissza a nagyáramú földpontra. Hideglelős…..
Aztán: a kimeneti védő/kapcsoló relé igen gyatra 3 amperes típus, ezt 8 amperes Omron-ra , maréknyi szűrő és csatoló kondenzátort, valamint a fő puffer elkókat (mindkettő felPUFFadt, szivárog) is jobb minőségűekre cseréltem. A végfok paneleken az eredeti tranyók közül pár már (szakszerűtlenül) cserélve lett, ezeket az eredetieknél korszerűbb, azonos, vagy jobb specifikációjú típusokra cseréltem.
A többi a szokásos., normális hangszórócsatlakozó alzatok, aranyozott Furutech IEC aljzat az eredeti fix tyúkbél helyett, stb…..
Ezen túl -mivel szerencsére egyszerűen (dugaszolható csatlakozóval) módosítható- a hálózati feszültséget a 220V-os álláról 240-re módosítottam, ez remélhetőleg üzembiztosabb működést eredményez a hazai viszonyok között. Amint írtam már, nálunk pl. a hálózaton rendszeresen 237-240V közötti értékeket mérek.
Olvasni is jó. Beleéli magát az ember 🙂 (még ha nem is ért mindent)
Pár szóban írok majd erről a földelési mizériáról a fő rovatban, mert érzésem szerint nagyon sok hangtechnikai készülék elbukik ezen a ponton.
Addig is egy kép, amely nagyon jól szemlélteti a problémát.
A Luxman földelési rendszere az első képen látható, úgynevezett lánc rendszerű. Itt az erősítő fokozatai majdhogynem véletlenszerűen vannak felfűzve egy hosszú közös föld vezeték különböző pontjaira. Miután ezen a vezetéken több-kevesebb áram folyik (a tápegység „visszatérő” ágában igen komoly), ennek ellenállása miatt a vezetékben feszültség keletkezik, vagyis az egész rendszer referenciapontja nem egy állandó nulla potenciálhoz viszonyított, hanem a földelővezetéken belüli eltérő potenciálokhoz.
A második kép az ún. csillag rendszerű földelés, ahol minden 0 feszültségű vezeték egy közös referenciapontban egyesül, így -mivel ott áram nem folyik- az mindig valódi nullpotenciálon tartható.
Hangtechnikai készülékeknél ez pedig igen fontos (lenne), de sajnos nem minden gyártó alkalmazza ezt a megoldást. Ennek hiányában különböző zajok, és modulációs torzítások keletkezhetnek a készüléken belül, vagy több komponens esetében -a be és kimeneti nullpotenciálok eltérése miatt- földhurok is előállhat.
A most átalakított erősítőnél a legtöbb munka ennek a csillag földelési rendszernek a kialakításával volt, és az első meghallgatás azt jelzi hogy sikerült megszüntetni az eredeti változat problémáit.
A második meghallgatás szerint….. a főnix újraéledt. Fantasztikusan jó hang, „csöves-szerűen”, meleg, de ugyanakkor dinamikus és életteli. Ritka kombináció, mai holmikban nem sűrűn találkozni ilyennel.
A megnövelt szűrőkondenzátoroknak (4×10.000 uF), és a masszívabb végtranzisztoroknak (16A vs.12, 150W vs 120), új kábelezésnek, plusz a 8A-es Omron relének köszönhetően immáron könnyedén kezel 4 ohmos hangsugárzókat is.
Tényleg váratlanul jó hang, sejtésem szerint nem kis részben az átdolgozott vezetékezés, és a 8W-ig „A” osztályban üzemelő végerősítők eredményeképpen.
Nekem ekkora teljesítmény (2x100W, plusz a társuló fogyasztás – nyugalmi állapotban 65W) nem igazán szükséges, úgyhogy eladósorba kerül.
Ha valakinek felkeltené az érdeklődését, keressen meg a további részletekkel kapcsolatban.
Azt előrebocsátom, hogy a súlya (17 kg) és mérete miatt semmilyen formában nem postázom-küldöm, akit érdekel jöjjön el, nézze, hallgassa meg….. 😉
Azt még hozzátenném, hogy LP kedvelőknek külön csemege lehet, mert az egyik (ha nem a legjobb) Phono fokozattal készült amit integrált erősítőbe valaha beraktak. Csak ez az áramköri rész a tápegységével egy A5 méretű nyák panelen tanyázik, teljesen zárt, mágnesesen árnyékolt házban, és összesen több mint 70 félvezetőt (duál FET-ek, tranyók, szervó IC-k) tartalmaz.
Ezen túl az MM és MC hangszedők fogadásához 6 különféle terhelő ellenállás választható.
Az áráról egyelőre annyit, hogy a neten előforduló (gyári állapotú) darabok árának 2/3-áért kínálom….
Amit még érdemes megemlíteni, az az hogy a hangszín fokozat kikapcsolt állapotában a jelútban nem található egyetlen kondenzátor sem (a Phono-ban sem), az egész erősítő szervókontrollált, DC csatolt rendszeű.
Még egy említésre méltó terület, ami a legtöbb erősítőnél meglehetősen elnagyolt és olcsón kivitelezett, de nem itt.
A hangszínszabályozó fokozatról van szó (amely egyébként teljesen kikapcsolható) ami elég egyedülálló megoldással a végerősítő fokozat DuoBeta visszacsatolásába lett beleintegrálva, és meglepően jól használható.
Mind a mély, mind a magas tartományban 6 különböző törésponti frekvencia választható, és ezek +/- 8 dB-s tartományban biztosítanak hangszínkorrekciós lehetőséget. Ezzel a megoldással sok hangsugárzó és szobaakusztikai probléma kezelhető, mert nem a szokásos „dübögős-sziszegős” eredményt produkálják, ami olcsóbb erősítőknél meglehetősen idegesítő és fárasztó tud lenni.
Az eddigi tapasztalataim szerint az eredő hangminőséget egyáltalán nem rontja, viszont sok -egyébként nehezen korrigálható- problémát kiválóan megoldhatunk a segítségével…
Tunervadászathoz….. 😉
https://www.jofogas.hu/hajdu_bihar/Cyrus_FM7_angol_tuner_123728681.htm
Köszi! 😀
Nekem van egy ilyen, lentebb linkeltem, azt használom most:
https://www.radiomuseum.org/r/mission_gb_cyrus_amfm_stereo_remote_controlled_tuner.html
Van párban egy Mission Cyrus One erősítőm, és párban szeretném eladni gyakorlatilag bármikor, mert a jelenlegi erősítőmet nagyon szeretem (Aura Evolution VA100 ii). És hát ugye ehhez néznék rádiót.
Amúgy 6 perc van hátra a licitből, nincs rá licitáló, de nem merek rányomni…
Nekem van egy eladó KT-7020 -am. A tiéd lehet 20.000.- forintért.
Szia Mono,
végül leütöttem és szállítással pont 20.000 ft-ért jön a KT-6040. 🙂
Egyébként deal lett volna! Köszönöm a felajánlást!
Üdv, Gyuri
Megjött tegnap!
Már cicereg a ketyere. Nagyon-nagyon minőségi (és kifejezetten nagy!) rádió!
@avl: köszönöm a segítséget! 🙂
A nagy érdeklődésre való tekintettel (…) vágok egy kicsit a Topping D60 árán.
Tényleg kicsit, de szeretném ha új gazdára találna. Kétszer ennyiért is nehéz fele ilyen jó erősítőt találni..
Szóval 90 ezer, de ez alá biztosan nem fog menni.
ott nem tudtam valaszolni erre: „Abban nem vagyok biztos, hogy az erősítőbe, ha nem a Tuner helyére dugod a 2. vagy 3. tuner-t, hanem mondjuk a Tape (Line 1, 2?) helyére, akkor megfelelően müxik-e.”
(szerintem) igen; „normális esetben” barmelyik vonalszintü bemenetbe jó egy tunert bekötni
[nálam 3-4-nel nem volt több egyszerre sosem bekötve, ugyis inkabb antennaoldalrol van/lehet különbseg, a splittereket nem szerettem – rögtön felezni az antennabol jövöt – , inkabb több antennam van …jelenleg 3 antenna a 2 tunerre]
…elvileg el tudok képzelni különbséget, attól függöen, hogy az adott bemenet hogyan helyezkedik el az erösitön belül, de szokásos esetben, kicsit is normális erösitönél nem gondolom, hogy van érdemi különbség – …András biztos/talán tud olyan erösitöt, aminél furcsa megoldások vannak es a vonalszintü bemenetei között tényleg erzekelhetö minöségi különbség van/lehet
Régi német és egyéb DIN („tuchel”) csatlakozós erősítőknél volt eltérő érzékenység mondjuk tuner, magnó, meg egyéb külső bemenetek között, az újabbaknál, meg az RCA bementűeknél még nem találkoztam ilyennel. Szabványok itt nincsenek (vagy lehet vannak – de ahány annyiféle), az általánosan elfogadott vonalszintű bemenet (az adott erősítő teljes kivezérléséhez) az – 4 és 0 dBV (0.7-1.0 V RMs) közötti de ennél alacsonyabbak is vannak, régebbi holmiknál 0.3 -0.5 V környékén. A nagyobb eltérés a bementi impedanciák között szokott lenni, ott bármi előfordulhat 10 és 220 KOhm között.
https://en.wikipedia.org/wiki/Line_level
nem is ilyenre gondoltam, hanem hogy „aranyfülüek” meghallják, elvileg nem is kizárt, hogy amelyik bemenet kicsit mashol van a NYK-hoz kepest, mas bekötesi hosszal, esetleg trafohoz stb. közelebb, amiatt van/lenne különbseg (szerintem igy elvi elkepzelhetö, de hallhato inkabb nem realisan, ha nagyjabol rendben van a kialakitas, elrendezes, topologia, …
Persze, nyilván számít hogy ha valamelyik bemenet kábelezése/nyák fóliái hosszabbak, vagy közelebb mennek a trafóhoz, de ezek alapvetően mind tervezési, topológiai problémák, amiket kis odafigyeléssel ki lehet(ne) küszöbölni.
Hogy hallható-e, és ha igen mennyire? Nos, nagyjából minden apróság hallható – ha nagyon akarjuk. Mert nagyrészt ezen múlik, aki még nem hiszi, előbb utóbb majd el fogja…..
Aztán hogy ez mennyire zavar bele a zenei élvezetbe az már a beállítottságunk függvénye (borsószem királykisasszony effektus – tipikus audiofil betegség) 😉
3 antenna 🙂
Legenda, aprópénzért…. (legalábbis olcsón) Ez egy betyár jó hangú doboz.
https://avx.hu/forum/viewtopic.php?f=33&t=168514
el is vitték iziben.
Én egy ilyen párost cseréltem a Kobrára…
Hát igen…. A Kobra sajnos rossz csillagzat alatt született, nem sikerült normális kivitelezőt találni a dobozaihoz a váltója is „szenvedős” volt, így összesen két pár készült belőlük.
Pedig talán a legjobb hangú típus le(hete)tt volna. (persze a Satori után…..)
Az a kettő pár Kobra az is, nemcsak „volna”…:)
Szerintem – rajtad kívül András – csak nekem volt szerencsém hallani mind a kettő pár hangját…
A Vandersteen-ek remek hangsugárzók, szerettem a hangjukat, de egy egészen más világ a Kobra…
Sziasztok,
már régóta gondolkodom tuner vásárlásban. Avx-en írtam be a Tuner topic-ban és avl2 válaszolt is rá (köszönöm!). https://avx.hu/forum/viewtopic.php?p=2642495#p2642495
Két játékos maradt. Az egyik az olcsó ÉS jó Sony ST-J75, a másik a Revox B760.
Árdiffi 5-8x-os.
Mit gondoltok eme 2 tuner-ről? (a Kenwood 7020-as amit hirdettek az avx-en, lekéstem…)
B760:
https://apro.hifipiac.hu/category-table-layout/hirdetes/tuner,34/revox-b760-fm-tunerlegenda,96641
kicsit sokallom…
https://www.ebay.com/itm/334214669906
ST-J75:
https://www.ebay.com/itm/313295820715
Köszi Gyuri
Bár jó ideje nem hallgatok rádiót, amennyire tudom a Bartókon kívül nem nagyon van olyan adó Mo-n ahol a hangminőségre nagy hangsúlyt fektetnének. MP3 minőségű sláger meg nosztalgiazenékért nem hiszem hogy érdemes lenne 5-8 (vagy még több) x-os árat fizetni a Revox-ért (bár valószínűleg az egyik legjobb tuner amit valaha csináltak).
Szóval ha klasszikus rajongó vagy, szeretsz élő előadásokat jó minőségben hallgatni, akkor a Revox, egyébként egy rendesebb Sony, Kenwood vagy Yamaha is bőven megteszi…
Amúgy meg úgy gondolom, hogy az internetes stream-elős szolgáltatók térhódítása előbb utóbb kinyírja a hagyományos (legalábbis minőségi) rádiózást. Ami marad ahhoz meg jó egy olcsóbb típus is.
Egyetértek, a Bartóknak jó a hangminősége. Én még a Jazzy-t emelném ki, de az még Budapesten sem mindenhol fogható jól.
Szia,
van-e már Andrástól hangfalad ? …vagy legalabb hallottal-e Kolibrit vagy mod. Denont ? és ? :))
Tunertípus:
– az ST-J75 nagyon dícsért az amerikai tulsulyu volt fmtuners yahoo csoportban (10+ eve tag vagyok ott); nekem ezert volt ST-J60-am (1 €-ert vettem :), szerintem az is kivalo
– volt KT-6040-em, az szerintem nagyon jo hangu es vetelkeszsegü tuner, aztan eladtam ..es vettem egy masik peldanyt, mert tenyleg igen jo. pl. https://www.ebay.de/itm/324884978330?hash=item4ba4a75a9a:g:I~QAAOSwTDVhkY4y
– vannak, akik szerint a KT-3050 nagyon olyan, mint a dicsert KT-5020, mindegyik gyakran van ebay-en, pl. https://www.ebay.de/itm/165187688890?hash=item2675f419ba:g:Q3sAAOSwnbRhMed4 https://www.ebay.de/itm/115091683135?hash=item1acbffb73f:g:EnYAAOSwPRxgwKpA
– volt Creek T-40-em, szerintem hangra nagyon jo, veteli keszsegben erzekenysege nem annyira
– Hitachi FT-5500 Mk-II is jo hirü, nekem annyira nem volt lenyügözö (8000-es tipus is dicsert)
– Onkyo T-4711 (távos): jo (de a Yamaha T-85 es Kenwood KT-6040 nekem jobbak voltak)
– …
en az ebay-en az elsö tuneremet vettem realis piaci aron, utana csemegeztem, es csak olcson vettem – azaz, ha raérösen akarod, olcsobban megvan; pl. igy szoktam keresni: https://www.ebay.de/sch/i.html?_from=R40&_nkw=kenwood+tuner&_sacat=293&LH_TitleDesc=0&_sop=1&_ipg=200 es utana ctrl+x -el keresek 6040, 5020, …
A Yamaha T-85 is nagyon bejött nekem, 50 €-ert vettem (sokat várva).
ReVox-bol A76-om volt (Zürichben vettem át ..mint nehany egyeb ott vett audios cuccomat), szerintem az is egy igencsak jo tuner. A B760-at dragallo(tta)m – magamnak biztos – ezert az sosem volt
Azaz: en tulzasnak erzem, hogy ez a 2 maradt, amit linkeltel :))))
(lasd fenti linkjeim, konkret darabok, pl. most is 3 db KT-6040 is van – persze ebay vasarlasnak vannak rizikoi ! ha elado nem is irja, hogy küldené, szoktam nekik írni, hogy küldenék-e és az mennyi, az esetek 60-80%-ában küldenék is HU-ba is)
Az antenna fontos ! minel jobb, annal jobb, persze nem mindenhol van ra egyforma szükseg. avx-en tettem korabban linkeket fm loop keszitesere, nekem az hasonloan jot ad, mint a meglevö 7 elemes antennam (masik szobaba vezetve) – mindkettö a padlasterben van.
Sok sikert !
Szia avl2!
Köszönöm a kiváló összefoglalót! Az elmúl 3 napban eddig 5x olvastam el :-).
Szóval. Igazad van, a szűkítés picit provokatívra sikeredett…
Van egy B&O 3000-2 erősítős tuner-em, de még DIM-es hangfal csatikkal, ráadásul a szettem már ‘felépült’ vintage oldalon, amihez ‘sima’ tuner kell. Természetesen nem csak ez a kettő van/volt képben, hanem Kenwood oldalon is számos más, azonban a két javaslatomban ár oldalon egy low end és egy drágább szerepelt.
Jelenleg egyébként ezt hallgatom jobb hiján: https://www.radiomuseum.org/r/mission_gb_cyrus_amfm_stereo_remote_controlled_tuner.html – El fogom adni egy vele egyidős Cyrus One társaságában.
Antenna fronton szerdán volt nálam egy régi SZAKI (nyugdíj előtt fél évvel) aki felrakott egy csoda fm loop antennát és hát bartókék (és klasszik és jazzy) dübörögnek koax-on a szobámban.
Vkz-nél hallgattam Kolibrit, és hát csoda!
Lementem Andráshoz is, hogy a moddolt Denon-ját meghallgassam, vittem magammal a ‘lecserélendő’ Mission 751-et, amiről egyébként András MINDENT tudott (elképesztő), és azt mondta (egy kondi cserét követően), hogy ez volt a második legjobb hangfal amit abban a lakásában hallgatott (az első a sajátja :-)). Szóval lebeszélt a vásárlásról, amiért KUDOs!
Tehát akkor megfogadva a tanácsodat veszek legalább három rádiót 😀
– egy ár/érték győztest Sony ST-J75
– egy álmot (majd ha óccsó lesz) B760
– és egy KT-6040-et, hogy tudjam ‘versenyeztetni’ a delikvenseket 😉
Persze viccelek, egyiket a másik után, illetve amikor tényleg megfogadva a javaslatodat, értelmes áron hozzá lehet jutni.
Köszönöm a segítséget!
Gyuri
Szia,
nekem volt, hogy egyszerre talan 7-8 tunerem volt; kivancsisagbol (persze 1-2 kivetelevel igen jo aron vettem ebay-en).
Ha esetleg nem ismerned: https://fmtunerinfo.com/ itt sokminden sokfajta tunerröl van.
Sokan hibásan értelmezik a https://fmtunerinfo.com/shootouts.html részt, mintha egy „örökervenyü” lista lenne, persze nem lehet az, ahogy ott korrektül le is van írva:
„Remember, the shootouts are for fun and involve only one „as found” sample of each tuner. In order to semi-conclusively rank one tuner above another, you’d need to test at least three fully aligned and measured samples of every tuner.
All of us at TIC understand the limitations of the Shootouts format, but it seems as though people don’t always read or understand the above disclaimer”
János
Szia János,
fmtunerinfo.com-ot ismerem, köszönöm! Nem mondom, hogy mindent értek amit technikai oldalon írnak, de a lényeget igen, főleg, hogy értékelik a tuner-eket egymáshoz képest is, ami szuper dolog!
7-8? Kemény! Főleg ha át kell kötögetned a hangfalat. Abban nem vagyok biztos, hogy az erősítőbe, ha nem a Tuner helyére dugod a 2. vagy 3. tuner-t, hanem mondjuk a Tape (Line 1, 2?) helyére, akkor megfelelően müxik-e.
Mindenesetre most rákérdeztem két 6040-re, ahogy javasoltad, hogy szállítanak-e Mo-ra (eredetileg csak No. volt megadva):
1. https://www.ebay.com/itm/265415772877
ő már relisted, az első nem ment el 35EUR-ért
2. https://www.ebay.com/itm/324884978330
Ami pedig még mindig aktuális az olcsóbbak közül, az az ST-J75
3. https://www.ebay.de/itm/313295820715
Gyuri
Szia János,
találtam KT-6040-est távirányítóval 100EUR-ért, illetve elment a héten egy 51EUR-val (túllicitáltak, én 50EUR limitet adtam meg, nem tudom, meddig ment volna el a győztes).
A távirányító ami kapható 29EUR, ezt levonvan a 100EUR-ból 71EUR lenne a készülék.
Szerinted ez árában lehet, vagy várjak türelmesen? 😀
Akinek írtam (már 2x) egy 4h múlva lejáró 6040-esre, az 35EUR és jelenleg 0 bid-del, viszont nem ír vissza és alapból nem ajánl fel Mo-i szállítást (német). Így nem ütnéd le te sem, ugye?
https://www.ebay.com/itm/265415772877
Amúgy 100EUR-ért már hírdetnek ‘buy it now’ KT-7020-ast is.
https://www.ebay.com/itm/114828820621
Izgalmas játék!
Köszi a segítséget,
Üdv, Gyuri
Szia,
csak most lattam a kerdesedet, de ahogy latom jelenleg okafogyott a valaszom.
Persze, aki nem kommunikal – szerintem – rendesen, azt hagyom.
kivancsi vagyok, milyen lesz Neked, Nálad a KT-6040.
Mono 7020-a hogy viszonyul a 6040-hez?
Fmtunerinfo-n megtaláltam a te hozzászólásodat is :-). Ami picit meglepett, mert a 7020-as feljebb van kalibrálva árban, mint a 6040.
Jeroen: „The KT-6040 was the successor of the KT-7020, which was the higher model of the KT-5020. The 6040 is an excellent tuner and, as mentioned by someone else, a sleeper. It is, IMHO, superior to both the 5020 and the 7020, with the 7020 being superior to the 5020. I’ve checked the schematics of the KT-5020 and the KT-6040, and I see many differences. The 6040 has 5 gangs (I think), 8 ceramic filters and 3 IC filters, and the distortion cancelling circuit is much more complicated. Also the MPX chip is better in the 6040 (LA3450) then in the 5020 (LA3401). The 5020 has a combined FM/AM IF IC (LA1266), while the 6040 uses separate IC’s (LA1235 and LA1245). The KT-6040 is a new design, stepping away from both the KT-5020 and the KT-7020/KT-990D.”
János: Our contributor János says that the KT-6040 „was my first serious tuner. Afterwards I bought a KT-9900, Onkyo T-4650 and T-4711, Revox A76, Creek T40, Hitachi FT-5500 MKII, Sony ST-J60, Denon TU-580RD, and Yamaha TX-900. None of the above is too bad, but if I would be forced to have only one tuner, I would choose the KT-6040, based on RF performance (none of the above is better), convenience and sound. A remote would be missed – others have better ergonomics.” János added, „For me, the sound of the KT-6040 is clearly better than that of the T-4711, but the user friendliness is better for the T-4711, e.g. regarding the RF and IF settings for stations from the memory.” But hold the phone – János acquired a Yamaha T-85 and did a shootout.
„Mono 7020-a hogy viszonyul a 6040-hez”
nem volt 7020-am, igy tapasztalati velemenyem nem lehet
azt gondolom, barmelyiket megvettem volna, ha jo arban jön szembe; nekem ez a 6040-nel volt, igy az lett
azt gondolom, hogy 30 ev körüli keszülekeknel az aktualis darab allapota igen komoly befolyasu a vegeredmenyre …esetleg ha veteli keszseg pl. nem tetszene, akkor szinte biztos, hogy beallitasra van szükseg
neten többfele velemeny van
IF szerintem a 7020-on csak 2féleképp, 6040-en 3 félére állítható (több benne a szürö is)
stereo „separation” adata 6040-nek jobb
6040 azt gondolom kicsit kesöbbi es tenyleg kicsit olcsobb – az ar ki tudja mit (is) tükröz (lehet hogy piaci keresletet is)
itt is van roluk: http://nice.kaze.com/av/kt-6040.html http://nice.kaze.com/av/kt-7020.html
ha ezt még nem láttad: https://groups.io/g/FMtuners/topic/35063053?p=Created,,,20,2,0,0 🙂
(io group lett a yahoo group-bol, mert yahoo megszüntette a lehetöseget)
Hosszas hezitálás után eladásra kínálom szupertuningolt Topping TP60 erősítőmet. (MK II, az újabb -javított- kiadású)
Az erősítő masszív újraépítésen ment át, mely a következőket tartalmazza:
– Áttekercselt toroidtranszformátorok immáron 0 búgással. (Az eredeti trafók 220V-osak, a hazai 235-240V hálózattal búgnak)
– Schottky diódás egyenirányítás
– Extra hidegítés filmkondenzátorokkal a puffer elkókon
– Siemens Stacked Film bemeneti csatolókondenzátorok (3×1 uf párhuzamosan)
– DACT 21 fokozatú hangerőszabályozó az eredeti filléres típus helyett
– Coilcraft 7A-es kimenőtekercsek, 10-ről 22uH-re növelve (8 ohmos terhelésre optimalizálva)
– Bemeneti kábelek CAT 7 sodrott érpárokra cserélve
A hangjáról nem áradoznék, el lehet jönni meghallgatni. (ezt preferálnám)
Ára ilyenformán: 100 ezer Forint. Ha ennyiért nem megy el megtartom tartaléknak.