Zsibogó

Jó Debreceniként elnevezve, ezen a felületen lehet -a leírt feltételek mellett- hangtechnikai holmikat eladásra, cserére hirdetni, keresni.

Kérek mindenkit, csak olyan terméket hirdessen vagy keressen aminek legalábbis köze van a hobbinkhoz (pro audio-t, számítástechnikát, telefont,  TV-t, benzines fűnyírót NEM!!)

673 thoughts on “Zsibogó”

      1. Ha pedig naivan azt hiszed hogy ennél már nincs, vagy nem lehet lejjebb, hát akkor íme itt a „legendás” Lowther (térdre pogányok!!) zászlóshajója, alig több mint potom 5 nagytáblás milka csokiért (=12 ezer ángilus Font).
        Ilyet véletlenül nem lehet csinálni, ekkora fostengerért keményen meg kell küzdeni, elhihetitek. Voltak nekem is sötét pillanataim Totem-es életemben, de ilyenre akkor sem vetemedtem volna ha pisztolyt tartanak e fejemhez.

        https://www.hifinews.com/content/lowther-almira-loudspeaker-lab-report

        Ez az átviteli görbe mindent visz, mint anno a fukusimai cunami, ilyet még életemben nem láttam. A szupertehetséges dizájnereknek sikerült 100 Hz és 10 kHz közöt 18 (!!) dB-nyi különbséget összekalapálniuk, ez egyszerúbb nyelven azt jelenti, hogy a felső magastartomány kvázi 3-szor hangosabb az alsó regisztereknél. A kettő közötti szirtekről és szakadékokról már nem is beszélve. Úgy látszik most már tényleg megsüketült a tisztelt ódiofil társadalom túlnyomó hányada, így bármilyen szart gond nélkül rájuk lehet sózni pusztán egykori reputáció alapján…. Szomorú. 🙁

    2. elképesztő böszmeségek. a frekvenciamenet íly mértékű kilengéseit nem lehet „hangolással” vagy igazából semmivel sem magyarázni.
      ezek igazából drága lakberendezési tárgyak, nem hinném hogy zenehallgatásra fogják használni…
      …ennek ellenére szomorú, hogy a gyártók ilyesmit kiengednek a kezük közül. hosszú éveken keresztül emlékeztet még kontárságukra.

  4. Szóval… Véleményem és tapasztalatom szerint egy ilyen alkatrésztemető egy hangváltóban szinte mindig egy lefojtott, fedett hangképet eredményez. Rengeteg energiatároló elem, és azok szinte kiszámíthatalan kölcsönhatása egymással és a hangszórókkal. Ilyen komplexitással értékelhető tranziensátvitelt elérni iszonyú nehéz, a jel tele lesz időben eltolt tüskékkel amelyek a tér méreteit hamisítják, és a hangszerek lokalizációját nehézzé teszik. (az a bizonyos Fourier sor sérül, minél nagyobb fokszámú egy váltó annál inkább) Tény hogy a legjobb hangú dobozok amiket eddig hallottam max. másodfokú (12 dB/oktáv) szűrőkkel, és kevés alkatrésszel operáltak.
    De ne legyen igazam. Ha jó az ár, egy próbát tényleg megér, ha másnak nem hát tanulás okán….

    1. Még azt hozzátenném -szintén tapasztalat- hogy ehhez hasonló iskolába járt dobozoknál azt találtam hogy a hangkép ugyan dinamikus és életteli lehet, de egy idő után észreveszed hogy a zenészek egy lepedőre festve játszanak, a térnek csak szélességbeli kiterjedése van, mélysége szinte semmi. Ezzel együtt a hangszerek „kottázhatósága” is igen gyenge, nehéz egy intrumentumra koncentrálni mert a hangzás olyan „kontúrozatlan”, (nem tudok jobb kifejezést rá…) rosszul összemosott foltokban jelenik meg a színpadon.
      Hajlamosak mindent egyféle módon megjeleníteni, uniformizálni a megszólalást, sok évnyi kísérletezés után be kellett látnom hogy háromnál több hangsugárzót passzív módon egyben tartani szinte lehetetlen feladat. Ez sajnos még a 12 ezer dolláros Totem Shaman esetében is így volt, szóval én is messze vagyok attól hogy megmondjam vagy csináljam a „frankót”… ,)

  5. Zanzásított tanácsadó, – milyen márkát ne vegyek?
    Tessék megnézni csak a jófogást, miket árulnak leggyakrabban:
    Dali
    JBL
    B&W
    NAD
    Marantz
    KEF
    ELAC…..
    Aztán lehet elmélkedni hogy ha olyan nagyszerű holmik ezek, miért is akar mindenki szabadulni tőlük?

      1. Nem foglak sem le, sem rábeszélni. Az talán az még az aránylag hallgatható darabjaik egyike, de az általam peferált hangzásvilágtól az is olyan messze van mint az a bizonyos Makó vitéz Jeruzsálem veretes kapujától. 🙁 Túl sok hangszóró egy dobozban, sosem jó jel…..
        Én anno próbálkoztam ilyesmivel, (Totem Shaman) egy évem ment rá, de nem tudtam értékelhető hangot kicsikarni egy ötutas dizájnból. Pedig abban nagyon jó hangszórók, és egy kb. 20 elemes hangváltó dolgozott.

          1. Az hogy hány alkatrész van egy váltóban legfeljebb annyit jelent, mennyire kellett a hangszórók hibáin „faragni”, hogy egy karámban megférjenek…. Közel ideális átvitelű hangszórókkal -és a megfelelő topológiai elrendezéssel- egy négyutas dizájn max. 12-15 alkatrésszel realizálható. A többi hibakorrekció.
            Szerencsére azért vannak akik nálam jobban értenek hozzá. 😉

          2. Azért válaszolok a saját hozzászólásomra, mert a Dragonweed-ére már nem tudok. Szóval, látszólag sok alkatrész van ebben a váltóban, de nonpolár elkók meg vannak fejelve egy-egy fólia kondival. Amúgy meg biztosan van ettől a dobozkától is jobb, mint ahogy mindentől. Egy próbának jó lesz, aztán, ha nem tetszik, majd meghirdetem. De annyi pénzért árulják, amennyiért nem lehetett otthagyni, még ha a mélysugárzóját peremezni is kell.

  6. Én már ugyan nem LP-zek jó 15 éve, de ha valakinek van egy komolyabb gyüjteménye érdemes lehet egy ilyet beszerzni:
    https://eur.vevor.com/ultrasonic-cleaner-c_11064/vevor-6l-ultraschall-schallplatten-reinigungsmaschine-komplettset-trockengestell-p_010180385843?
    Mechanikai behatás (fizikai kontaktus) nélkül tisztít, nem úgy mint a többi csodás „lemezmosó” gépezet sokszoros áron.
    Ezt a webboltot nem ismerem, de lehet máshol is kapható….

  7. https://avxforum.hu/forum/viewtopic.php?f=31&t=216453

    A SINOSZ ajánlásával…. (Siketek és Nagyothallók országos Szövetsége)
    Tragikus hogy a hangtechnikai holmik mai színvonala mellett még mindig vannak akik itt tartanak. 🙁
    Félreértés ne essék…. Hallottam ilyen CD játszót nem is egyet, szánalmasan fakó, élettelen dinamikátlan, az alacsony bitszámra jellemző sajátságosan torz hangzás. Pontosan mint egy olcsó LP lemezjátszó alapszintű MM hangszedővel, HFM korrektorral. De ha van akinek ez a non-plus-ultra, ám legyen.
    Mint techniktörténeti kuriózum pár tízezret talán megér, na de fél millióért ???

    Bár sejtésem szerint ez mindent megmagyaráz: „a legjobb CD játékosom eddig, de kihasználatlanság miatt megválnék tőle.”
    Aha… Ha a legjobb, akkor miért nem ezt használod????

  9. https://24.hu/kultura/2025/06/04/szeklet-fekalia-konzerv-konzervdoboz-piero-manzoni-muveszet-hatso-ablak-muveszettortenet/

    Ezt a „hájgend” audio gyártók (is) világszerte régen gyakorolják, csak ők nem konzervdobozba, hanem csicsás készülékházakba, hangsugárzó dobozokba csomagolva sózzák rád a végterméket. Mondjuk azok legalább nem annyira szagosak, de üzembe helyezés után elég gyakran és gyorsan ki szokott derülni hogy mit kaptál a millóidért….. 😉
    ( pl.: lásd az előző bejegyzést )

    1. Passz… Semmi hasonlót nem hallottam még (szégyen 🙁 ), utána kell olvasni jó pár helyen, aztán a véleményeket átlagolni. Elméletileg lehet szuper, de akár siralmas is a végeredmény függetlenül az éppen aktuálisan rágott trendi techoblabla gumicsonttól. Ugye láttunk már pár ilyet ?…. 😉

    1. + Ha nagyon nagyképű/ beképzelt/pofátlan/öntelt (a kívánt rész jelölendő) akarnék lenni, felajánlanám, hogy ha valakinek van felesleges 4 milliója, meg tud várni pár hónapot akkor tudnék ezeknél bizonyosan jobb dobozokat tervezni-gyártani neki. Ha bukom az összehasonlítást csak az anyagárat kérem…. 😉
      Standard kockadoboz mosófazék méretű fél kilós membránú mélysugárzóval, tizenkettő egy tucat típusú közép, és elég gagyalettónak tűnő dóm magassugárzóval….. Hát, nem látom kristálytisztán hogy áll össze ez az ár. 🙁
      Mindezzel csak azt szeretném kiemelni, hogy – mint a mitizálódott márkák jó része- a Spendor is úgy kb. 2-3-szorosan túlárazott termék sok egyéb nagy hírnevett szerzett, és mára jórészt abból élő gyártóhoz hasonlóan. Sajnos. De…szerencsére a verebek serege nem fogyatkozik. 😀

        1. mondjuk az Avantgarde-ok böffentését szívesen meghallgatnám 😀
          rá is kellett döbbennem: valamiért* nagyon tetszenek a tölcséresek, de még egyet sem hallottam…

          * talán középsulis hifimagazin-lapozgatásokból származó megszépült emlék, meg alapvetően a tölcsér forma

          kérdés: az Avantgarde-ok esetén nem ront a fázison, hogy a mélynyomó a padlón, a többi meg szétszorva fentebb található? mennyire kritikus a hallgató pozíciója?

          1. Az Avi-k nem csak hatalamasat, de nagyon életszerűt is szólnak ami nem általános, mert a legtöbb hájgend doboz nagy hangerőn erősen „bedurvul”, a képedbe mászik. Ők úriemberhez illően megtartják a távolságot, csak a karmester növeli az „f”-ek számát .
            Jó, késő esti bensőséges-cincogós zenehallgatásra nem ideálisak. (nem is arra lettek kitalálva)
            Mindennek a tetejébe teljesen menetesek a tölcséresek tipikus -és rossz értelemben vett- tölcsérességétől, nyílt, színezetlen hangzásúak. A dinamikájuk pedig simán lehengerlő.
            Érdekes módon sokkal kevésbé érzékenyek a hallgatói pozícióra mint vártam ilyen „szétszórt” hangszóróelrendezésnél, viszont a méretükből adódóan 3 m-nél közelebbről nem szerencsés őket hallgatni.

  19. Azért hogy egy kicsit mentsem az idióta sznob audiofilekről -jogosan- kialakult képet elmondanám, hogy -természetesen a drága autók, ékszerek, divatcikkek, ún. „műtárgyak” és sok más értelmetlen baromság mellett- egyéb technikai területen is vannak legalább akkora agybetegek mint előbb említettek, akiknek bármilyen szart el lehet adni ha elég ritka, különleges és drága:

    https://444.hu/2025/03/06/van-egy-jo-hirunk-ha-epp-szuksege-lenne-egy-rettentoen-pontos-atomorara

    A cikk első mondatán azért igen jót röhögtem…. 😉 (bár inkább sírnom kellene)

    2. ne már.. egyáltalán miért jársz ilyen ótvar helyekre, mint a négy44?
      egy speciális mérnöki műszerből kerekítettek egy mélységesen förtelmes proli cikket.
      vannak olyan területek, ahol komoly hasznát veszik egy ilyen cuccnak, mert elengedhetetlen a precizitása, megbízhatósága. pl. műholdas helymeghatározás
      ezek a híroldalnak álcázott webes szennyoldalak tényleg csak butulásra jók!

      hétköznapi felhasználású időmérők kapcsán ajánlom kellő tisztelettel a Jaeger-LeCoultre Atmos kollekcióját: asztali óra, amit nem kell fölhúzni. a levegő hőmérsékletének változásából nyeri a működéséhez szükséges energiát. újonnan nyilván méregdrága, de itthon is kapni már felújított, jóárasított darabokat, megbízható helyről.

      további (értelmes) olvasnivaló a témában:

      Jaeger-LeCoultre Atmos – A levegő rejtélye

      1. Bocs… Nem akartam a lelkedbe gázolni. 🙁 Igaz is, most hogy átgondoltam kezdek gyűjteni egy ilyen kütyüre, ki tudja mire kellhet még az elkövetkező zavaros időkben. Ha mást már nem is, legalább azt majd biztosan-pontosan tudjuk hány óra van… 😀
        „Ótvar „helyekre meg azért járok mert szeretem tudni mi van a mérleg MIND A KÉT serpenyőjében. Annyira még nem vagyok elvakult hogy csak egy oldal véleményére alapozzam a világképemet.
        Még ha a sajátom sajátságosan egyoldalúnak is tűnhet.

        Amúgy ha tudsz olyan weboldalt ahol pártatlanul, elfogultlanul, a puszta tényekre alapozva megmondják a tutit, az IGAZAT, oszd meg velünk kérlek, biztosan sokan örömmel vennénk. 😉

        1. a kulcs az adagolás! 🙂

          az aktív szén nagyot megy a kisipari/bio/emberi szemléletű kozmetikumokban, pl a fogporomban is van. e trend hatása az évek alatt a tömegmárkák mérgeibe is beszivárgó (és ott ostoba marketinggel feltuningolt) termékek.

          én Antal Vali egyik régi előadása alapján változtattam meg gyökeresen a kozmetikumaimat — egészségesre és mellékhatásként jelentősen olcsóbbra.

          aktív szenet még a vízszűrőmben is használok, de az egy másik történet.. 🙂

Vélemény, hozzászólás?