Ezo-tér

No, hogy legyen ilyen is…..  Itt majd lehet kardot csörtetni -ha valakinek úgy tetszik-, merthogy:

„Több dolgok vannak földön s égen Horatio…..”   😉

304 thoughts on “Ezo-tér”

  1. Egy korábbi bejegyzéshez (Ground control):
    Kb 3 éve használom, kétféle változatban is. Van fekete turmailn-kvarchomok keverékkel töltött dobozka, aztán a jó öreg 9V-os elem-elkó kombináció is. Nem mindenhová jó mindkettő, el kell velük játszadozni hol mi hoz hallható javulást (nem változást írok, mert az nem biztos hogy minden esetben javulást IS jelent…)
    D osztályúknál erősítő oldalon csak akkor használom, ha az SE típusú (a hangszórókimenet negatív ága földpotenciálon van), BTL üzeműeknél a hangszóró felőli vég mínuszára akasztva működhetnek.
    Mindenesetre nálam beváltak, valóban javítanak a dinamikán, a zene „érthetőségén” és kicsit feketébb a hangok közötti csend is. Érdekes módon amikor rácsatlakoztatatom őket a rendszerre alig érzékelek különbséget, de amikor pár perc lejátszás után kiveszem őket abból, na akkor tisztán hallható a hatás…..
    Nem szeretném túldramatizálni a dolgot, de akinek van hozzá füle az biztosan érzékelni fogja. Akinek meg nincs annak úgyis mindegy. 😀
    Az árukkal kapcsolatban: a gyári verziók simán a lenyúlás kategóriában, a vevő balekságán kívül semmi nem igazolja az értük elkért pénzmag mennyiségét. DIY-ban ugyanezek a holmik fillérekből előállíthatók. (Ja, csak akkor nem lehet vele dicsekedni hogy mim van és mennyiért vettem. 🙂 )

  2. Ultrahájgend audiofil biztosíték. Ez garantáltan nem fog rontani a dinamikán. Szabvány, 5×20 mm-es (4/5-ös rézcsőből), kb. 350A-es kiolvadási áramerősséggel….. Abszolutistáknak kötelező darab, már most áprilisi áron: 10 ezerért vihető. 😉

    1. KELL, KETTŐ pár!!! Bár tömör rézből jobb lenne, ugye a mély hangok miatt… Az ezüstről meg csak álmodoznék -akár aranyozva is. Tegyél nekem félre légyszi, két párat is, ha kiolvadna, legyen tartalék. Ródiumozott végű nincs? Mert köztudottan, annak a felső közép hangtartomány átvitele utánozhatatlan. No, mára kussolok, bezárom az Internet…

      1. Nahát-nahát….. Az ezüst-arany ródium bevonat azé’ nem jó, mert minden fémátmenet (különböző fémrétegek egymáson) galvanikus avagy kontaktpotenciál különbséget eredményez, azaz TORZÍT. Tényleg… A cső pedig azért jobb a tömör rúdnál, mert a skin-hatás értelmében a nagyfrekis vellany csak a külső pár tized milliméterben folyik (vagy ott sem) ,… Tudod 😉

        1. Komolyra fordítva: Valóban, minden egymásra rétegezett különböző anyagú fém esetében a jelzett jelenség fennáll, azzal a súlyosbító tényezővel hogy más lesz a „kontaktpotenciál” + ill. – irányú jel esetén. Igaz csak millivoltokról van szó, de egy 5-700 mV magnitúdójú hangfrekis jel esetén ez már számottevő torzítást eredményezhet.
          Ezen túl érdemes megjegyezni azt a kevéssé ismert de jóval gyakrabban félreismert tényt, hogy minden fémötvözet vezetőképessége eredőben rosszabb mint az azt alkotó fémeké magában. Utána lehet olvasni….

          1. Hihi! Kiprovokáltam a tudományos magyarázatot! Boccs !

  3. Az AVX-en az „Ezoterikus, misztikus és voodooba hajló HiFi eszközök” rovatban folyamatosan megy a kardcsörtetés, ilyenekről hogy : „Nem, nem lehet megmérni mitől szól jobban egy kábel vagy egy biztosíték. Még mindig nem.
    Ugyan vannak mérhető paraméterek, de ezek sosem fogják tudni megmutatni az adott eszköz jósági tényezőjét.”
    Tudomásul kellene már venni, hogy sajnálatos módon -bármennyire is elhitettük magunkkal a mindenható tudomány nevében – vannak olyan dolgok a világunkben amit NEM lehet semmilyen JELENLEG ismert módszerre, ill. eszközzel számosítani, mérni.
    A zene -és annak élvezete, szubjektív megítélése- pedig mint alapvetően transzcendentális jelenség makacsul ellenáll mindenféle ilyen törekvésnek. Hogy sajnos vagy szerencsére, azt mindenki ítélje meg maga….

  4. Amiről egyszer már beszéltem. Ami megmagyaráz rengeteg dolgot a hangvisszaadás világában IS. Kérem nézzétek meg, aki nem tud annyira jól angolul, majd a lényeget még egyszer elmondom.
    Addig is egy mondatban: az áram NEM magában a vezetőben „folyik”, hanem az azt körülvevő elektromágneses térben.
    Na ezért szólnak másképp a kábelek (és kondenzátorok)….. A generált térben levő anyagok minősége, energiatároló képessége (dielektromos állandója) befolyásolja a kapott hang milyenségét. Ezért nem jók a műanyagok (semmelyik) , mert ezen tulajdonságuk miatt töltést tárolnak, és- idővel- lőnek vissza az elektromágneses térbe, ami torzítja az elektromos jel időbeli viselkedését, ráadásul mindezt frekvenciafüggően…. (lásd: kondenzátor)
    Az ideális eset a nincs szigetelés, vagy olyan -természetes anyagok (pl. bizonyos papírfélék, selyem, pamut) alkalmazása – amelyek nem, vagy csak minimális mértékben tudnak energiát tárolni.

    https://www.facebook.com/share/v/1GKt3AEV2i/

    Feltételezem hogy nem lehet túl nagy ostobaság, ha a modern fizika-kvantummechanika egyik atyja, Nobel díjasa Richard Feynmann ötölte ki a dolgot….

  5. Mostanában elég sűrű hallgatózásokon és teszteléseken vagyok túl, DAC és előerősítő vonatkozásban.
    Próbálom rendszerezni és közreadni a tapasztalatokat, hátha hasznos lehet valaki(k)nek a rendszerépítés nevű dzsungelben való eligazodásban….
    DAC vonal:

    – DIY konstrukció, kínai panel, CS8416 receiver, és CS4398 DAC csippel. Toroid trafós táp, szeparált analóg és digitális szekunder tekercsekkel-tápegységekkel, OPA 1656 kimeneti műveleti erősítővel.
    Eddig ez volt az „etalon”, tényleg nagyon jó. Precíz, feszes hang igen jó 3 dimenziós térrel, csak….. a hangzás kicsit mechanikus, uniformizál. Bár a dinamika jó, de nem kiemelkedő, néhány óra hallgatás után bejön a „mindig ugyanazt hallom” effektus. Kár. 🙁

    -SMSL SU-1. A „legenda”. Az „ennyiért verhetetlen” kategória. És valóban. Jobb mint az előző, több a lelke, dinamikusabb, színesebb, kenésbé monoton, csak….. ajajj, megint ugyanaz mint az elsőnél. Pár óra után már nem köt le, mintha minden felvétel ugyanabban a stúdióban, ugyanazon a rendszeren készült volna. A végeredmény USB-ről és SPDIF-ről is nagyon közeli, tehát valami a végén csúszik el.

    -Aztán a meglepetés liga.

    Filléres (szó szerint) kínai DAC panelek, az egyik a hírhedt „öngyilkos” MS 8413-as csippel (ebből már van vagy 5 döglött példány). De érdekes módon csak csak koax benetről pusztul el úgy 1-20 óra után, optikairól OK, csak úgy meg a hangja szerényebb. Ismétcsak: kár. :(, mert a hangja meglepően kiegyensúlyozott, nyomokban „hájgend” összetevőket tartalmaz- amíg ki nem nyuvad.

    -És a végére az igazi nagy meglepetés. Ami kb. 3 ezer forintba fáj. Az eleje ennek is CS 8416 (valószínűleg máig is az egyik legjobb SPDIF receiver áramkör), utána pedig egy tényleg halál primitív, 3x3mm-es tokba suppantott DAC , a CS 4344. Ennek -szemben a CS4398-cal, és az SU-1 AK 4493-jával-aszimmetrikus a kimenete, így erősíteni is egyszerűbb (nem kell műveleti erősítő hozzá)
    Így hát ez utóbbiakat kipróbáltam legalább négyféle előerősítővel (itt a DAC csipek kimeneti feszültsége az alacsony tápfeszültség miatt [3.3V] nagyon kicsi) és végül innen került ki a befutó is. Amit már jó egy hete hallgatok és egyre erősebb a meggyőződésem, hogy amennyiben lehetséges a jelútból a műveleti erősítőket ki kell gyomlálni.
    Azok valahogyan -számomra legalábbis- arctalanná, lelketlenné tompítják a zenei anyagot. Melynek oka főként az alkalmazásukhoz elengedhetelen nagyfokú negatív visszacsatolás, ami súlyosan roncsolja a jel temporális -időbeli- szerkezetét.
    A nem műveleti erősítős változatokból végül -nem túl meglepő módon- a legegyszerűbb, a csatornánként egy db JFET-et tratalmazó változat lett a nyerő. Ez a „nagy” Nelson Pass jFet BOZ névre keresztelt, és némileg módosított kiadása. Ezzel már helyenként -átvergődve a technika útvesztőjén- zenét is lehet hallgatni. Tényleg. Teljesen életszerű ének és hangszerhangok, bármilyen mechanikus felrakódás nálkül, időnként libabőröztető tranziensekkel és dinamikával.
    Hogyan, miért? Jó kérdés, majd megpróbálom kitalálni, mert egyelőre nem sok tudományosan (is) helytálló magyarázatom van…..
    Folyt. köv. 😉

    2. Az „öngyilkos” MS 8413-as DAC-kal kapcsolatban:
      Én ezt használom kb másfél éve és no problem.
      Már a múltkor is meglepő volt számomra, mikor szóba került a többőtöknél is tapasztalható gyors elhalálozása. Nos, talán megoldás lehet az a bekapcsolási rutin, amit én alkalmazok, eddig problémamentesen.
      Ui. mivel lineáris tápot (MZ/X) használok hozzá, a bekapcsolást megelőzően leválasztom a tápról a DC-tápkábelt a táp és a DAC között. Táp bekapcs, tápkábel vissza és a DAC műkszik… (jóval egyszerűbb az egész, mint első olvasatra. Kb. egy másodperc…)
      Erre azért vetemedek, mert kezdetben én is tapaszataltam, hogy a DAC néma maradt a közvetlen tápos bekapcs után. Míg nem rájöttem, hogyha a fenti módon indítom, 10-ből 10-szer tökéletes.

      Biztosan meg lehet ezt oldani praktikusabb és „fancy-bb” módon, de nekem ez annyira rém egyszereű mozdulat, hogy nem foglalkozok vele.

      Egyébként az összes András által javasolt módot végrehajtottam a DAC-on, és a 6N16-os csöves előfokkal erősítem.

      Boldog Karácsonyt Mindenkinek!

    4. Sziasztok! Más téma itt az ezo térben. A hangfal belső csillapítása a téma ,amit igyekeztem elöször alaposan körbejárni és kikutatni .Bitumenes belsö szigetelésre gondoltam amit Kinából is lehet rendelni mindenfélét ,de mivel 1 méter magas és három kamrás a dobozom …ezt kiszámolva majd 3 négyzetméterre lett volna szükség ,ami mennyiség még az „Alin”sem jön ki olcsón…festhető ,kenhető verzió is létezik bőven ,de hallgatva Werksicherheit barátom tanácsára ,miszerint minden változtatás lehet kétélű fegyver is a hifiben ,ezért a visszaalakíthatóság mellett döntöttem és beszereztem az ipari ,nagyon nehéz és egyik oldalán érdes ,egyszerű mezei bitumen tekercset ,kb 5 mm vastagságban,ami meglepetésemre szoba hőmérsékleten megszelídült és viszonylag hajlékony és vágható lett .Ezekkel a lemért lapokkal béleltem ki minden belső felületet ragasztással.és jól tettem ,mert úgy éreztem ,hogy a magassugárzó kamrájában nem feltétlenül javultak a dolgok,még visszaszedhetem őket.Azonban minden más jellemzőben kategóriát ,kategóriákat ugrott előnyére ez a modifikáció.A doboz aljára is került kikerülve a tüskéket.Ajánlom tehát bátran a kisérletezést,lehet nem mindenhol válik be …nekem elég vastag 2 cm-es mdf lapokkal szerelt és belülről több merevítéssel is ,mégis hatalmas javulást hozott…a jellemzőket nem írom miben,egyszerűen a fotelbe ragasztott és ragaszt mágnesként az élmény .

      1. Rengeteg vesszőfutásom volt a hangfal építéssel kapcsolatban.Kezdetben volt egy Orion HS 280-as ,amiről az akkori fiatalok talán gondolhatták ,hogy a dolgok netovábbja a maga 2800 ft-os árával,ha jól emlékszem.A Hi-fi magazin egyszer magasztalta a Gale GS sorozatot (302),abból egy példányt ,egy Német kiállításról megtudtam szerezni,de sehogy sem szólt hokedlikre téve,aztán fémállványon sem persze az akkori forrásokkal és kábelekkel.Egy kabinet építö ismerösöm készített egy nagy és jól merevített mdf dobozt a hangszóró készletet ebbe alakítottuk remélve,de ez sem elégítette ki álmaimat…később jó tíz évvel ,amikor a láng újra fellobbant bennem,megtudtam ,hogy egy Tüü Karcsi nevü hazai modifikátor létezik és egyáltalán létezik ember ,aki foglalkozik ,hogy hangfalakat tuningol…örömmel repültem hozzá és elkezdödött a javulgatás idöszaka ,de soha nem értem el azt amit hallani szerettem volna.Időközben rengeteg kiállításon és studiókban voltam külföldön is.Lassan sok sok kézen átment a hangfal ,de kis, kisebb javulások voltak a magam által végzett kis tuningokkal egyetemben.Tavaly ,azt hiszem elszántam magam ,hogy most már végleg lezárom ezt a kérdés ,és Andráshoz lejuttatom a dobozokat.Érthetően jegyezte meg és írta is több helyen ,hogy nagy dobozokat finoman mondva is kerüli már mozgatni,így megértetem őt,az enyém legalább negyven kg darabja,most bitumennel még több is.Maradt hát néhány specialista Pesten és közelében…neveket nem sorolnék…eredmény volt de…
        Marosi István ismert hangszóró javító aztán ajánlott egy embert—ha már ennyi pénzt beleöltem ,mint egy szerencse játékos…nem tudtam kiszállni…hiszen az én „gyermekem”.
        Ez az ember(koros, tapasztalt) eljött egy hatalmas keverőasztalhoz hasonlatos kondenzátorokkal stb számítógépes arzenállal és minden hangszórót rákötött erre a keverőasztalra ,majd kikevertük a szoba akusztikájának is legmegfelelöbb beállításokat és tervrajzot kaptam a pontos értékekről ,amiből a keresztváltó megépült.Sok évtized telt el az úton,de megérkeztem …a hang amire vágytam ! Most azt hallom ,hogy A vagy D osztály ,szinte teljesen mindegy ,gyönyörű mindenhogyan.

  6. Lenne egy nem tudom milyen kategóriába sorolható kérdésem: gyártottam magamnak 5×0,1 mm-es réz szalagból összekötő kábelt pamut borítással, és nálam úgy van kialakítva a rendszerem, hogy az Eversolo DMP-A6 ME lejátszóm USB kimenetén van egy relé (optocsatlóval leválalasztva), az kapcsol egy 12voltos kapcsolóüzemű tápot, ez vezérli az öreg Proton AA-2120 erősítőm bekapcsolását a trigger bemenetén. Az erősítő direktben van a lejátszó változtatható kimenetéhez csatlakoztatva, mindenféle hangerőszabályzás nélkül. Kikapcsoláskor van egy rövid idő, mikor a lejátszó már kikapcsolt, de az erősítő még megy, ilyenkor az új kábel bekötése óta van egy nem túl hangos búgó hang, mint mikor az erősítő bemenete a levegőben lóg. Az eddig használt árnyékolt kábellel ez nem jelentkezik. Okozhat-e ez a jelenség bármilyen problémát, mert ezt leszámítva nagyon jó hangú kábelről van szó, amit szívesen használnék. Esetleg valami jó nagy értékű ellenállást kössek be a jel és a föld közé, mert van bőven tartalék, az erősítő talán már 1 volt körüli bemenőjelnél leadja a max teljesítményt, a lejátszó kimenete meg talán 4 voltot is le bír adni. Köszönöm a segítséget!

    1. Miután a lejátszó kikapcsolása után a kábel a forrásoldalon szó szerint a levegőben lóg, az erősítőnek meg aránylag nagy a bemenő ellenállása (~50 kOhm) így természetesen összeszedi a hálózat által keltett szórt mágneses teret – „brummot”, ezért búg. Üzemi körülmények között -bekapcsolt forrással- ez nem jelent semmilyen problémát. Nagyértékű ellenállás bekötése a jel és földvezeték közé nem fogja megoldani a dolgot, kisebb ellenállás meg szükségtelenúl terheli a forrást, és egyúttal mélyhangveszteséget is okozhat.

      1. Értem, köszönöm a válaszod. Mivel a jelenség alig hallható még a viszonylag érzékeny hangdobozaimon is, akkor nem foglalkozom vele a továbbiakban. Hosszabb távon majd veszek egy relét a 12 volt megszakítására is, úgy majd a kikapcsolás is azonnal megtörténik.

  7. Újabb szeg a józan ész koporsójába:
    https://www.futureshop.co.uk/entreq-maxmix-t2-kit
    1000 fontér’…. 🙁
    Jó, tudom, van valamilyen hatásuk ezeknek a dolgoknak (több-kevesebb, ha erősen hiszel benne, több) de: ismerve a dolog természetét, megint kitalált valami marketing és audio guru szélhámos valami sza.t, egy fa hasábba beletuszkol némi vegyes drótot és 99%-os haszonnal rásózza a bamba hívőre….. Az meg otthon veri a seggét a földhöz, hogy erre várt mióta megszületett. Istenem, ez annyira szomorú…
    Nagyon durva irányba húz már el az audio világ a józan észtől, és a valóban fontos dolgok rendbetétele helyett ezerféle mankóval próbálja menteni az erősítő, kábel, és hangsugárzó tervezők hiányos tudását és trehányságait.

    1. Égitársaság után szabadon…

      Jónapot! Két repülőgépet szeretnék kibérelni.
      Üdvözlöm! Semmi akadálya uram, mi lenne az úticél?
      Egy távol-keleti, lakatlan sziget.
      OK! És az utasok kik lennének?
      Szemfényvesztő audió-guruk, térgörbítő mágusok, High-End varázslók, ilyesfélék.
      Rendben! És a másik gép hova menne?
      Ugyanoda!
      Ez is rendben van! És mit szállítana?
      Napalmot, nagyon sok-sok napalmot…

    2. Na, bakker….. Kapva az alkalmon. Mer’ ha más hülye, én miért ne legyek??
      Volt itthon pár ilyen 7mm-es ferritmagra tekert 1-es zománcozott rézhuzal tekercsem vagy négy darab, gondoltam a szüzességemen kívül mit veszíthetek? 😀
      A menetekből egyet letekertem, a huzalok végét megtisztítottam, aztán a pucolt drótvégeket a hangdobozaim +terminálja alá odaerősítettem.
      Hát, a f..z kivan, ez (is) működik….
      Nincs benne ugyan az ezer Fontos nagytesó csodaanyagaiból (alamónium, fa, ezüst, wolfram, meg satöbbi), de…. A zene „felgyorsult”, a tranziensek sokkal tisztábbak lettek, majdnem olyan mintha a magastartományt egy oktávval megtoldanánk de nem tolakodóan, hanem nagyon finoman és definiáltan. Mintha 16 bit helyett 24-en szólna a zene….
      Bár úgy tűnhet hogy ez inkább olyan antennaféleként működhet, mégis ténylegesen képes a hangzáson javítani. Lehet hogy nem vevőként, hanem lesugárzóként működik, fogalmam sincs. Ha valakinek van ilyesmi kéznél, próbálja ki aztán jelezze mit hallott.

      1. Szóval, mint mondtam… működhet, és tényleg működök is a dolog. Számomra a gond ezekkel a dolgokkal ott van, hogy ilyen banális ötleteket meglovagolva, sok-sok technohalandzsával megfejelve néhány pénzéhes üzletember az „áldozatok” tudatlanságát és „hinni akarom” -ságát kihasználva filléres holmikat elképesztően pofátlan árakon hoznak forgalomba.

  8. Sziasztok…sok szoba akusztikai előadás végignézve készítettem idomokat,fényképeket is azt hiszem megosztottam róluk…valóban hoztak jelentős javulást…De…kb. három hete újranéztem néhányat és rájöttem ,hogy komoly hibákat vétettem ,mint kezdő ,megbocsájtható talán.Az elmúlt két hétben lázas munkatempóban mindet szétszedtem ,vagy korrigáltam.A gipszkartonokat perforáltam mindenhol ,a habszivacs elemeket,diffúzorokat ,(nagyon kis fekvencia tartományba hatnak)—kb.több ezer-glettelő anyaggal vontam be ,perforált gipszkarton hátlapot kaptak elemelve a faltól kb.tíz cm-re.Merevebb és jobban szóró felületeket kaptam,és a hangminőség szó szerint—mellbevágó lett—olyan tér és lecsengések és csendek lettek ,hogy libabőrös állapotban vagyok ,amikor csak bekapcsolom a készülékeket.Mindenkinek ajánlom,hogy aknázza ki ezt a lehetőséget,mert minden képzeletet felülmúló a hatása.A szoba sarkai külön figyelmet érdemelnek.Üdvözlet mindenkinek! Tibor

    1. Vannak vegyesen elnyelők és diffuzorok is?
      Habszivacs helyett esetleg nagy sűrűségű gyapot alkalmazása nem jobb lenne? „kb több ezer glettelő anyaggal vontam” be” ezt hogyan kell érteni?

      1. Igen vannak diffúzorok és abszorverek,az előbbi szórja a hangot,az utóbbi elnyeli Ezek helyes arányát ,méretét és elhelyezését számtalan videó segíti a fórumokon.Lehet horror áron megrendelni a szoba bemérését is,és vele a szaktanácsadást,vagy kész elemeket venni szintén extra áron ,de házilag is lehet kiváló eredményeket elérni ,ha követjük a szakemberek tanácsait pl. a Youtube-on.Ha elnyelés akkor kőzetgyapot is jó ,-de a gipszkarton is megfelelő lehet-,vannak külónböző sűrűségben ,de ezek sem mennek le a legmélyebb tartományokig.A habszivacs arra jó volt ,hogy fillérekből ki lehetett hozni az idomokat,de mint írtam ,hatása csekély és korlátozott ,ezért „bevakoltam” és így sokkal keményebb felület jött létre és nem szalad át rajta a hang olyan könnyen. Ú gy értettem levelemben,hogy több ezer kis habszivacs idomot vakoltam be egyesével ,így nagy munka volt,de nagyon megérte. Kategóriákat emelkedik a hangminőség,átfordítva durván azt mondhatnám,hogy egy közepes hangdobozt a kiváló szintjére hozhatjuk vele.Hajrá!

  9. Digitális IC (SPDIF) kábel „sajáthangja… bejáratása ???
    Aha… Került hozzám ilyen szuper-duper, műholdtechnikában használatos 75 Ohmos koax kábelből pár méter. 5 GHz és 3 Gb /s specifikációval.
    Nosza megynyúztam, pamutba húztam, csináltam belőle a régi -bár jól bevált- kábel helyett egyet. Bekötöttem. Mi a f..z?? Fátyolos, zavaros hang, a jel ki-kimarad, – hát ez nem jött be gondoltam, otthagytam. Aztán valahogy ott is maradt mert más dolgom támadt, el kellett mennem, de a zene közben ment csak a végerősítőt kapcsoltam ki.
    Három óra elteltével: erősítő visszakapcsol, áll leesik. Hát ez bizomy MOST MÁR kottázhatóan jobb mint a régi, precízebb tisztább hangzás, a jelkimaradások is eltűntek. Gondolkodom, mi is történt?
    Megint csak oda lyukad ki a dolog, hogy ugyan rengeteg dolog van az elektronikában amit meg tudunk mérni, meg magyarázni, de legalább ugyanannyi amiről halvány lila dunsztunk sincsen.
    Ja, az „azér’hallodjobbankmertszeretnéd” változatot hanyagoljuk. Azon szerencsére sok év kínos -keserves tapasztalása, kudarcai után már túl vagyok. (remélem 😉 )

      1. Sajnos, sajnos…. Az egész hájgend audijó – de minimum a 90%-a – hasonló átverések tárháza.
        De hát tudjuk, amíg lószar van, veréb is lesz. Hogy egy ismert áruházlánc szlogenjét idézzem:
        „Mert Te megérdemled”
        Óriási szerencséje ennek az iparágnak, hogy a veveőkörük jó része kitömött zsebű idiótákból, zenei és fiziológiai nagyothallókból, valamint ezek tetszőleges kombinációjából kerül ki.

Vélemény, hozzászólás?