Ezo-tér

No, hogy legyen ilyen is…..  Itt majd lehet kardot csörtetni -ha valakinek úgy tetszik-, merthogy:

„Több dolgok vannak földön s égen Horatio…..”   😉

245 thoughts on “Ezo-tér”

  1. már korábban belebotlottam a Ludic kábelmárkába,
    ami azon kevés gyártó közé tartozik, akik természetes borítást (is) használnak a kábeleik vezetői köré.
    (érdekességként mutatom, jó látni hogy nem mindenki műanyagba „csomagol”.)

    50m-es kábelköteg szénszálas szigeteléssel

    Silenos, pure copper with Carbon, roll 50mtr

    ~13e Ft/m áron (nem olcsó, de mondanám horror árazásnak)
    https://www.audiophonics.fr/en/cables-hautparleur-conducteurs/ludic-silenos-speaker-cable-ofc-copper-carbon-2x25mm-p-17343.html

    USB összekötő pamut szigeteléssel (25e Ft körül szintén nem horror áron)

    Orpheus USB 2.0 Cable

  2. Mit vettem? (lásd eladó dolgaim, Rega dobozokkal kapcsolatban)
    Hát, mély levegőt…… vagyis egy pár svéd Proson hangdobozt, ami -amint kiderült- elég vegyes sikerű tranzakcióra sikeredett.
    Amennyiben:
    – a doboz OK, MDF, ívelt oldalfalakkal, 30 mm-es (!) front panellel.
    – váltó rendben, külön panelen a mély és magas váltó, azért lesz mit javítani rajta.
    – a mélyhangszórók… nos ez a tétel kuka. Nem is egyformák, gyalázatos minőségű óccó kínai lom, olyan megoldásokkal amiket le sem merek írni. Gondolkoztam hogy helyrepofozom őket, de végül tényleg a kukában landoltak. 🙁
    DE! a magas, az a magassss! Az magában megérte az amúgy teljesen normális vételárat. Valódi ribbon, olyan tisztasággal és transzparenciával , amit talán csak a legjobb sztatikusokból vagy k..a drága Raven ribbonokból hallottam ezidáig. Döbbenet a köbön.
    Lehet itt áradozni ilyen-olyan dóm meg gyűrűssugárzókról, amíg nem hallottál egy ilyet. Sajnos én is így jártam, azt hittem hogy hűha meg jujj, de igen, aztán kiderült hogy ez elvitte az egész bankot tokkal vonóval.
    Ez van. Ez a magas páros magában sokszorosan többet ér mint amit fizettem az egész hóbelevancért.
    Hogy csinálják, nem tudom… Nem lehet kideríteni az eredetét (típusszámra nulla találat) , valószínűleg valami kínai OEM termék, még hasonló sincs sehol máshol.
    Mindenestre nem lehett nagyon hülye aki kitalálta. Ami kívülről is látható az egy fura mintázatú fáziskorrekciós lap a szalag előtt, ami pedig egy speciális mintával korrugált (formára préselt) szupervékyony alu szalag.
    Kár hogy ennél többet szövegben nem tudok interpretálni, de a nagy helyzet az hogy a per pillanat 60-80 ezer /pár körüli áron kínált Fountek és AurumCantus szalagsugárzók érdeklődve várnák a receptet. 😉

    A mélyek helyére egy pár Dayton audio kompozit membrános kvázi szélessávú mélyközép kerül majd beépítésre. Épp belefér. 🙂

    1. Ez érdekes projekt lesz… (már az)
      Egy régi élményem jutott eszembe mely egyúttal az egyik legmeghatározóbb volt az általam ideálisnak tartott hangzásvilágom kialakulása szempontjából.
      1989-ben Montrealban -még a Totem kora előtt-, 2 évig a May Audio Marketing nevű cég szervízvezetője voltam. Ez akkoriban Kanada egyik legnagyobb audio nagykereskedője volt mely főleg angol holmik forgalmazásával és szervizelésével foglakozott. Természetesen a Quad teljes akkori választéka is rajta volt a palettán több más neves márka mellett. (QED, Roksan, Castle, Goldring, stb.)
      Így kerültem kapcsolatba az elektrosztatikus hangsugárzók világával, melyeknek aztán -egy hetes fejtágító után melyet a cég képviselője tartott- „dedikált” szervíztechnikusa lettem.
      Emlékeim szerint 2 év alatt kb. 30 eredeti ESL-t (a „radiátor”) és 63-ast javítottam. Ami főképp panelcseréből állt, mely művelet a régi modellnél gyerekjáték volt, de a 63-asnál az igazi rémálom kategóriájába tartozott.
      No de a lényeg az az, hogy amikor először hallottam ilyen hangsugárzókat az volt a benyomásom, hogy ezeknek olyan visszafogott, semmilyen magastartományuk van. Hát, ennél nagyobbat keveset tévedtem életemben.
      Ma már biztosan tudom hogy néhány valóban jó ribbon mellett ezek a működési elvű hangszórók rendelkeznek a legtermészetesebb és legszínezetlenebb magastartománnyal. Aki hosszú évek alatt hozzászoktatta a fülét a különféle (teljesen mindegy milyen gyártmányú-árú-típusú) dómsugárzók jellegzetesen színezett és torzításokkal fűszerezett magasaihoz annak a sztatikus magasak elsőre fakónak, élettelennek tűnnek – amíg meg nem tanulja, vagy rá nem jön hogy a magashangok valójában ilyenek.
      Ezt annak apropóján írtam le, hogy most került a birtokomba egy pár olyan doboz melyekben a felső regisztereket hasonlóan kitűnő hangzású szalagsugárzók szolgáltatják, megidézve a Quad-ok közel mágikus transzparenciáját és gyorsaságát.
      Tény hogy szokni kell, mert sokunkban kialakul egy kép(zet) arról hogyan szólnak a felső oktávok mindenféle felvételeken és hangszórókon. Ami a legtöbb esetben sajnos egyfajta uniformizált egy kaptafára húzott hangzásvilágott eredményez a „felvégen”, de jobbat-mást nem hallva elhisszük, hogy ez a valóság legjobb közelítése. Hát, nem az….. 🙁

      Ezt ugyan már írtam, de érdemes összehasonlítani a legjobb dómsugárzók 2-300 milligrammos mozgó tömegét a ribbonok 8-10 milligramjával. (sztatikusoknál a fólia magasakért felelős része is hasonló tömegű…) Hogy vajon melyik hogyan reagál a nagyon gyorsan változó, impulzus jellegű hangokra.

      1. Szél-széljegyzet fentiekhez. A magasak akkor jók, ha nem hallod őket….. Ööööö mi?
        Tehát. Ha egy hangsugárzót meghallgatva azt találod hogy: „hú micsoda magashangok!”, na az régen rossz…. Abból előbb-utóbb, és a legtöbb zenén fejfájás lesz. 🙁
        Ezt most nem tudom jobban elmagyarázni, de a lényeg az, hogy a felső 2 oktávnak úgy kell tudni belesimulni az alatta levő regiszterekbe hogy azokat ne halld meg különálló „entitásként”. Ezt valószínűleg csak akkor érti meg valaki ha volt már ilyen élménye…..

          1. Konkrét mérés szerint 3.5 kHz-nél vannak váltva 12 dB/oktávos (másodrendű) szűrővel. A felső oktávok 4-8, illetve 8-16 kHz tartományben értelmezhetők. A felett nagyon kevesen hallunk bármit is… (jobb esetben 35-40 év után jó ha 12-13 kHz-ig).
            A kíváncsi -fáncsi kisördög persze nem nyugodott, úgyhogy szétkaptam a „ribbonokat”.
            Aztán kiderült hogy nem is azok…. 😀 (bár még erősen szakmabeli szemmel is annak tűntek….)
            A Revox mester által sokat emlegetett FAL szélessávúkhoz hasonlóan síkban hajtott magnetodinamikus magasakról van szó. Ez azt jelenti, hogy az általam ribbonnak vélt elem valójában egy ultrakönnyű, de merev formára préselt téglalap alakú vékony alu lemez, amely az élei mentén elhelyezkedő lengőcsévével ill. mágneskörrel egyenletes meghajtást biztosít a teljes membránfelületre. Rezonancia nuku. 😉
            Szó mi szó, ilyen tiszta és transzparens magasakat eddig csak a citált Quad sztatikusokból hallottam….. Nagyon más világ a dómokhoz szokott füleknek.

          2. Tény, hogy ehhez még hasonló magassugárzót sem láttam, pedig 50 év alatt volt pár érdekes dologhoz szerencsém a szakmában.
            A nagytudású internyeten sincs semmilyen információ erről a típusról.

  3. https://audioxpress.com/news/sound-as-bad-as-a-cassette-with-this-new-plug-in-from-wavesfactory

    Nincs pénzed Nakamichi Dragon-ra? Ne csüggedj, itt a megoldás…. A Wavesfactory spanyol audio szoftvergyártó új plugin-ja segít álmaid elérésében! Kazetta hang emulátor, nosztalgikus pillanatokhoz.
    Végy bármilyen csúcsminőségben rögzített audio fájl-t, majd játszd le ezen a kis kiegészítőn keresztül!Óhajod teljesült…. Beállítható paraméterek sokasága, úgymint:
    -nyávogás
    -túlvezérelt szalag torzítás
    -kompresszió
    -parametrikus szalagzaj választás
    -réteg áthallás
    -alul felül lekonyuló frekvenciamenet
    -fejmerőlegesség hiba
    -hordozóanyag kimaradás
    És még számtalan egyéb lehetőség kazettás magnó minőségűvé silányitani audiofil lemezeidet! 😀
    Kell ennél több?

    1. a minap olvas(tat)tam (fel telóval) a 1989-es HifiMagazin cikket
      Negyedik Dimenzió: A PWB-kísértet címmel, Darvas László írását Peter W. Belt dolgairól.
      röpke 36 évvel ezelőttről… 🙂
      megértettem, mit keresnek kék és piros pöttyök a hifis cuccokon. 🙂
      meg hogy innen eredeztetik a hazai hifi-voodoo-t.

      szóval olvashattam volna annó papírinternetről is, úgy is meredek lett volna.

      (már nem tudom, honnan szereztem a linket, lehet hogy avx-ről.)
      http://hifimagazin.hu/HFMCD/HFM/CIKKEK/HFM2904.HTM

  5. Éedeklődnék, hogy lenne-e jelentkező krio kezelésre. Ha összegyűlik annyi amihez kell a kb. 1.5-2 liter nitrogén akkor tudom vállani. Csak szigeteletlen réz huzalt, szalagot, és tiszta fém csatlakozókat tudok vállalni, szigetelt vezetéket és csatlakozókat amikben műanyag van NEM!

    1. Sziasztok kedves fórumtársak,nem tudok új bejegyzést írni ,mert a számítógépes gyakorlatom a nullával konvergens…azonban mivel az akusztikáról kevés szó esik ,ezért bátorkodom leírni tapasztalataimat…hamarosan fényképeket is teszek közzé…gondolom ez a téma az „EZO” témához esik legközelebb a fórumon.Sokat olvastam e témáról az utóbbi időkben és rengeteg fellehető előadást is megnéztem a témában ,így hát belevágtam.Előszörre kezdtem a hangfal mögé helyezett megfelelő sűrűségű kőzetgyapot táblával,majd a kezdeti sikereken felbuzdulva diffuzorokat helyeztem el saját gyártással aprólékosan.Tudtam ,hogy komoly szakértelem kell hozzá,és mérések stb…azonban egy fórumtárs elmondta —voltam nála—hogy a bemért mérési adatok ellenére –egy híres bemérő ember végezte–fülre beállítva sokkal jobb eredményre vezettek a hallottak.Ezért még jobban bebátorodtam,gondoltam ,hogy ha túl csillapítom a hangot ,legfeljebb visszaépítek.Nos a minap egy álmennyezetet építettem kb 3+ 1,5 méter nagysággal , a hang eddig is új dimenziókat nyitott és már addig is rendkívül elégedett voltam.Ez egy diffuzor ,mögötte kőzetgyapottal ,lánccal lóg be a mennyezetbe és még világítást is tervezek mögé….a hang amit kaptam …tudjuk a megszokott és elnyűtt hangzatos szavakat…ezeket kikerülöm…de mégis le kell írnom,az összhatás gyomor összeszorító hatású lett…ahogy olvasgattam erről a témáról ,valóban így van….több nagyságrendbeli különbség van …mindenkinek ajánlom ha van annyi szabad ideje ,mert sok százezres minőségbeli javulást okozhat.A képeket ,amint teljesen készen van boldogan teszem majd közzé hamarosan…Tibor

      1. izgalmasan hangzik!
        én egy kicsit megrekedtem a szobaakusztika projekttel, mert stúdiós-kávés haversrác szerint a könyvek nem fogják meg a mélyeket. a sarkokból valószínűleg nem fogom megúszni a basszuscsapdákat. amúgy meg albérletben a játszótér is kisebb, bár a lustaságom jelenleg az igazi kihívás. ☺️

        (itt ha legörgetsz teljesen a lap aljára (számítógépen End billentyű), akkor ott van egy űrlap, hogy új hozzászólást tegyél ide a kommentek közé)

        1. Ami a különleges benne ,hogy valóban így mondják a tankönyvek… a sarkokba helyezett akármilyen anyagok az átmérőjük is és egyéb okok miatt nem fogják meg a mélybasszus visszaverődéseket egy szabályos szoba elrendezelődésben.A szoba sarkaiba nagy átmérőjü kőzetgyapothengert átvonva szivaccsal rendeztem.Tudom a szabályos kocka és tégla alapterületű szobák a legrosszabbak.De hagyom a legmélyebb frekvekvenciákat…arról beszélek ,hogy ettől feljebb minden más dimenzióba kerül….amiről mindig álmodtam ,hogy a hangok totál függetlenek legyenek a hangdoboz helyzetétől…nos tehát hagyom a mély frekvenciák megfékezhetetlennek ható mitoszát és az eddig nem ismert TERET élvezném….Tibor

      2. A képek amit igértem,kedves fórumtársak…a sarkokban található elemek ugyan nem láthatóak,lehet nem is számítanak akkorát a hangban,de a lényeget igyekszem átadni.
        És ami a fontos ,hogy valóban nagy lehetőségek nyílnak az akusztikai téren….házilag hatalmas munka ezeket megcsinálni valóban ,azonban szinte fillérekből áll…nálam drasztikus változásokat hozott…azt vettem észre–ma is–hogy a nyálam lefolyt a gyönyörűségtől ,mint egy óvodásnak…teljesen belefelejtkezve önmagamról. De hát erre is vágytam mindig ,hogy ezt az élvezetet érezhessem,ha zenét hallgatok…egy egy dal észrevétlenül röppen el…felgyorsult minden ,mert a jelenbe taszít az élmény.Mindenesetre hozzájárul ehhez ,hogy hangfalam modifikációja úgy érzem a tökéletest súrolja.Hálás vagyok mindenkinek itt a fórumon is és egyébként is mindenért és azért amire vágytam ,hogy a zene isteni állapotba tud hozni…innen nem óhajtok már nagyon felljebb lépni,persze van még néhány apróság amin még lehet dolgozni…mint mindig…Tibor

      1. Jó 3 órába telt mire az összes nitrogén elpárolgott, aztán még 3-ba mire eléggé felengedett (a tartóedény le volt fedve hőszigetelő anyaggal) annyira, hogy ki tudjam venni. Legalábbis azt hittem…. Még akkor is kb. – 40-50 fokos volt a tekercs, úgyhogy rendesen oda is fagyott az ujjaim hegye. Szerencsére túléltem. 😀

        1. én leginkább a konyhában használom az infrás hőérzékelő pisztolyt, amivel anno kovidozás idején fejelték a népet. nagy előnye, hogy nem igényel kézrátételt 🙂
          (napi használatra a kicsit drágább, gyors verziót ajánlom)

          meglepett, hogy hagytad elpárologni, bár ha épp nincs már rá szükség, miért is tárolnád.. csak kihűlne, akarommondani elforrna úgyis.
          menő, hogy halandó is hozzájuthat ilyen hőmérsékletekhez…

          1. A tároláshoz speciális, e célra készített duplafalú, erősen hőszigetelt edény (Dewar edény) szükséges, amit ilyen kicsi méretben nem is készítenek mint amennyi nekem egyszerre kell. Mezei termoszba töltve nem érsz el vele hazáig…..(ha fel nem robban).
            Szerencsére egy kedves barátom-blogtársunk segítségével sikerül(t) hozzájutni, amúgy nem egy egetverő árú termék, csak szállítani körülményes. Kozmetikai iparban, kórházakban, tudományos célokra használják. Tartósan tárolni még Dewar edényben sem lehet, néhány nap-hét alatt abból is „megszökik”.

  10. Mit hallgat Batman ?? Azér’ egy pár ilyen hangsugárzóért (mármint a „dobozokért”, hangszórók nélkül) még lehet elcsábulnék… Tartok tőle hogy kicsi hazánkban nincs olyan ember (sem tudás, sem technológia terén) aki egy ilyet meg tudna csinálni – ráadásul emberszabású áron. Valami azt súgja, ez esélytelen. Mert mondjuk 1 milláért én is ki tudom reszelni. 😀

    1. mi a neve ennek a hogyishíjjáknak?
      a szép ívű oldalfalai milyen anyagból vannak?
      érdekes, hogy ilyen formákat már könnyebb szénszálasból megformálni, mint mondjuk fából.
      youtube „carbon fiber parts” keresésre előjön egy csomó találat, ahol kisebb, háztáji műhelyben ügyesen formálgatnak.. 🙂

  11. Tegnap jutottam el oda, hogy az utolsó négyzetcenti műanyagot is kigyomláltam a jelútból a TELJES lejátszórendszerben. Belső vezetékezések, összekötő, hangszóró kábelek szigetelése, zsugorfóliák a tápszűrő és hidegítő, valamint csatoló elkók alu házain…..
    Mondanám: ne tudjátok meg!…. Sajnos azt is tudom, hogy a legtöbben tényleg nem fogjátok megtudni,
    mert ez a „gyomlálás” meglehetős türelmet, kézügyességet, bátorságot, úgy általában véve műszaki érzéket igényel.
    Ha valaki hallott már egy rendszert ilyen „tisztítás” előtti ill. utáni állapotban az el tudná mondani, feltéve ha lennének szavai leírni amit hallott.
    Például: a zene könnyeddé, magától értetődővé válik (ez egy fura dolog, először most tapasztaltam meg de tényleg vannak olyan albumok amiket eddig óvatosan kerültem, mert nem ÉRTETTEM miről szólnak, vagy úgy gonodoltam „sz.r” felvételek, na most ez eltűnt.), MINDEN, hangsúlyozom MINDEN zene élvezhető, érthető, olyan „kiszabadult a fogságból” érzés, levegős, szárnyaló, stb…, miket is beszélek? Azt már nem is említeném hogy a szubjektíve érzékelhető dinamikatartomány minimum a duplájára nő, – ez hétköznapi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy az este 11-kor minimál hangerőn játszott (család, szomszédok, ugye?) zenéid 70 dB-s hangnyomásszint mellett is élvezhetők, a dobok, tranziensek ténylegesen ütnek, és hiába halk, mégis minden részletet kristálytisztán hallasz.
    Sajnos ez azon számos dolgok egyike, amire a hanggal kapcsolatos kifejezések tárában nehéz a valóságot hitelesen kifejezőt találni. 🙁

    1. nem semmi beavatakozást igényel egy ilyen művelet.
      érdekessége, h ez sem kerül milliókba…
      meg hogy milliós holmiknál nem látni ilyen gyakorlatot, hogy szépen kézművesen eltávolítják a műanyag részleteket..

Vélemény, hozzászólás?