Ezo-tér

No, hogy legyen ilyen is…..  Itt majd lehet kardot csörtetni -ha valakinek úgy tetszik-, merthogy:

„Több dolgok vannak földön s égen Horatio…..”   😉

266 thoughts on “Ezo-tér”

  3. Tápegység…..
    Na most megint csak nézek mint gyerek a moziban. Bár tudtam hogy fontos, de azért na !….
    A kis DIY DAC-omban eddig jobb híján két kis paneltrafó szolgáltatta a delejt, melegedtek is elég szépen mert amint a kis szkóp képernyőjén látható, eléggé túl vannak gerjesztve. Így a szekunder oldalon a színuszjel (ami már a hálózatból sem igazi színusz) – ezer meg egy ok miatt- szépen torzít, meg némi nagyfrekvenciás tüskék is megjelennek a görbén. Sacc/kb 10-15% lehet ami nem oda való.
    Kicserélve a két kis trafót egy 15VA-es garantáltan alulgerjeztett toroidra, a torzítás jó része, meg a tüskék is eltűntek. Ami maradt, az már a bejövő hálózat torzítása.
    A hang meg? Fél oktáv plusz lefelé, fél oktáv plusz felfelé, egy kis extra dinamika, meg vagy 3 méter a térmélységhez, szeparációhoz. Nagyon durva. Tessék belegondolni, hogy a cuccainkban levő -sajnálatosan jórészt limilomi- trafók mit művelnek a hanggal.
    Félig-meddig tudományos magyarázat: A torzított színusz jel egyenirányításakor az egyenfeszültségen a tüskeimpulzosok ott maradnak, amit azután nagyon nehéz kiszűrni, passzív módon nem is nagyon lehetséges. Ez aztán rászuperponálódra a hangfrekvenciás jelre mindenféle csúfságot művel amit hallunk is, csak nem biztos hogy tudjuk mitől van.
    Sajnos a jó minőségű alulgerjesztett, szórásmentes hálózati trafók elég drága jószágok, (több, jobb minőségű vas és réz kell hozzá) alap és középkategóriás audio holmikban nem is találkozunk velük sűrűn.

      1. Honnan lehet megtudni ha egy transzformátor túl van gerjesztve? Oszcilloszkóp nélkül nem könnyű, mert ahhoz a terhelést le kell kötni a szekunder oldalról . Ha egy trafó terhelve van (végfok nyugalmi áram, egyéb áramkörök fogyasztása) akkor is melegedhet ha alulgerjesztett.
        Szóval ezt csak hozzáértőknek ajánlom, ügyelve az érintés és tűzvédelemre!
        De… ha terhelés nélkül jelentősen melegszik -ami azt jelenti hogy egy-két óra után érintve kényelmetlenül meleg- akkor biztosan túlgerjesztéssel állunk szemben.
        Ennek oka egyértelműen a gyártási költségek csökkentése. Alulméretezett vasmag, kevesebb voltonkénti menetszám, (=kevesebb réz!) meg a vele járó torzítások és kevesebb hangminőség…. 🙁

        1. Van egyébként egy Hivox DAC-om is, WM8740-el, annak is van egy kis műanyag dobozos tápja, az is állandóan inkább meleg, mint langyos, terhelés nélkül is…
          Ha csinálnék egy toroidos tápot, elvileg annak is jó lehetne, ugye? (ha jól látom annak a DAC-nak is 2x12VAC kell).

          1. Ha valóban 2x12V AC kell neki akkor jó lehet, de bizonyosodj meg róla mielőtt bekötöd…. A WM8740 alapú DAC-ok is közismerten jó hangúak.

  4. Sziasztok!
    A fiam (13) teljesen ráfüggött a második láncra, amit átmenetileg használunk a nappaliban. (még nem lefutott, de szerintem az erősítő is marad, pedig én ahhoz nem ragaszkodnék annyira). tudásban úgy gondolom nem üt el nagyon a pioneer a 109 direct energy MOS(bármit is jelentsen) – a fentebb elmlített vintage dobozoktól.
    Két dolgot akarok megkérdezni vele kapcsolatban, a nálam többet látott kollégáktól:
    A tipikus áramfelvételt 80W-ban állapítja meg a leírás. A fogyasztásmérő szoba hangerőn, akár szólt a zene akár nem, 29,8-32 Watt közötti fogyasztást mutatott. Ez normális? bocsánat a kérdésért, csak érdekel. (Amúgy nem bánom, hogy nem eszi meg a Jóisten áramát is.)
    A másik hogy ebben milyen tuning lehetőségek vannak? (Kellő alázattal kérdezem, mert egyfelől nincsenek földtől elrugaszkodott elképzeléseim, csak a mozgástéren belül gondolkodom)
    minden válaszból igyekszem tanulni, köszönöm szépen!

    1. A „tipikus áramfelvétel” ez esetben kb. a névleges kimenőteljesítményhez tartozó fogyasztási adat. Kisebb hangerőn természetesen kevesebb lesz, a 30 Watt az a nyugalmi áramfelvétel a kimeneti fokozat AB osztályú üzemmódja (nyugalmi áram) , meg a trafóveszteség miatt.
      Ez egy nagyon alapszintű gépecske, -nem túl rossz ugyan- és lehetne is rajta valamicskét javítani, de a tuning árából épp kijön egy Douk A5, — az meg egy másik bolygó ehhez az erősítőhöz képest mind teljesítményben, mind hangminőségben 😉

  5. Konfesszió:
    Zene PC. Mennyit is számít valójában a komponenesek típusa, minősége? Történt, hogy az eddig nagy megelégedéssel használt, és magam valamint mások által is meglehetősen jó hangúnak talált Asus Vivo SonicMaster zenelejátszásra használt mini PC-m 3 év nyúzás után beadta a kulcsot. Full halál, menthetetlen, effektíve kuka.. (alaplap konyec). Megszolgálta az árát, R.I.P. 🙁
    Szóval, félig pánikszerűen kezdtem keresni valami hasonlót, és marha nagy szerencsémre az AVX-en elég hamar találtam is egy kedvező árú és a követelményeknek többé-kevésbé megfelelő darabot.
    Az úr aki árulta, nagyvonalúan még házhoz is szállította amiért külön köszönet illeti. Szóval, -még a marha nagynál is nagyobb szerencsémre- a régi gépből kimentett rendszer, illetve háttártár SSD-k hibátlannak bizonyultak, és némi rendszer javítgatás után simán el is indult velük az új gépecske. (Nem akartam, és nem is tudnék ennél sokkal komolyabb összeget e célra áldozni, Így csak reménykedtem, hogy legalább annyit fog tudni mint az elődje.)
    Hát ez volt az a pillanat amikor meghűlt bennem a vér…. hogy lehet, hogy egy -még mindig mezei szintű- PC-s forrás ennyivel jobb egy másiknál? A különbséget talán úgy tudnám jellemezni. hogy ha a régivel 2-3 óráig tudtam a zenét élvezettel hallgatni, ezzel akár egész nap tudnám. Mindenben jobb, néhány ponton nem is kicsivel. Dinamika, gyorsaság, sávszélesség, felbontás, artikuláció, össz zeneiség….
    Nem vagyok benne biztos hogy valóban tudni szeretném, vagy meg tudom találni az okokat, (merthogy kb. hasonló ár-és technikai színtű gépekről van szó) szóval maradok annyiban, hogy újabb fontos tapasztalattal lettem gazdagabb. Mely pedig – a halhatatlan író/költő szavait idézve- imígyen szummázható:
    „Több dolgok vannak földön s égen Horatio…. (etc.)”

    Ja, még annyit: A régi gép full analóg -toroid trafós-, ultra kis zajú áramkörrel épített tápról ment, ezt pedig egy kapcsiüzemű Microsoft tuning táp hajtja. Tanulság??

    2. Állítólag, a Raspberry alapú kártya számítógépekből sokkal jobb hangot lehet kicsiholni, mint az ilyen audio PC jellegű gépekből. Ezt bizonyítani nem tudom, de sokan a rajongói ezeknek a viszonylag olcsó eszközöknek, nekem is egy ilyen zenél itthon, egy RPi 4 és hozzá egy Allo Boss DAC, ami egy hót primitív Burr Brown PCM5122 chipre épülő, de nagy szakértelemmel készített áramkör. Nekem két, Sajtos Attila féle 5V 3A táp (egy trafóról de két külön szekunder tekercsről) hajtja külön-külön a Raspberry-t és a DAC-ot, meg vagyok elégedve vele, már megy egy jópár éve, és nincs nagy vágyásom kicserélni valami modernebbre.

      1. Nálam ez az opció azért nem játszik, mert egyrészt a Windózos JRiver-t nem szívesen cserélném le semmire, annyira megszerettem. Rengeteg hangolási lehetőség, tablet-ről – telefonról távirányítható (Gizmo-val), remek könyvtárszerkezet, stb.
        Ezen túl ezzel a géppel végzek hangsugárzó és szoba méréseket (Holmimpulse, REW) valamint használom PC oszcilloszkópnak is, mely lehetőségek a Raspberry-vel, vagy akár Linux-szal sajnos nem elérhetők.
        Igazából nem tudom, hogy ENNÉL amit most hallok -fájl alapú lejátszásból- , mi, mennyivel, és főként mennyiért lehetne annyival jobb hogy komolyan gondolkozzak a váltáson….

        Ezidáig mindig zavart kicsit a dolognak az a része, hogy a CD alapú lejátszás legtöbb esetben picit jobban szólt (SPDIF kimenetről a külső DAC-ba) mint ugyanaz a felvétel WAV fájlból PC-n. No most ez a különbség oly módon tűnt el, hogy több zene összehasonlítása után (melyek CD-n és WAV fájlban is megvannak) azt kell mondjam, hogy nem nagyon van (vagy legalábbis én nem hallom) szignifikáns különbség a kétféle forrás hangminőségeközött. Mi több – minél többet hallgatom, annál szembe (fülbe) tűnőbb a PC-s rendszer enyhe előnye.

    3. Szervusztok!
      Andrással több levélváltásom után, itt teszem a fela kérdésem, hátha többeket is érdekel. Fiamnak kerestem egy kis kezdőszettet és egyelőre egy régi Pio a109-es erősítő 2000-es évek elejéről, valamint egy pár Saba box 30 (1974-76) lett az eredmény. most ez zenél a nappaliban és nem is rosszul. az előző tulaj kicserélt pár kondit a hangváltóban, de a többivel nem játszott. Én a peremeket András javaslatára lekezeltem, de ma belenéztem és láttam hogy van még benne régi alkatrész, ami talán csereérett. és a kábelezése is érintetlen még.
      mutatok pár képet, a kérdés pedig: mik ezek a fehér izék egy a hangváltóban kettő pedig a magas és az egyik mélyközép mellett? érdemes ezeket cserélni egy megbízható kábelstruktúrával?
      ha igen mire? köszönöm szépen!

      1. A képek alapján én nem biztos hogy az eddig végrehajtottaknál sokkal többet változtatnék a váltón ill. kábelezésen. A kis fehér izék kerámiaházas teljesítményellenállások, a kondenzátorok tisztességes középszintű film típusok, a kábelezés sem tűnik a tipikus korabeli német tyúkbélnek.
        Ezekre az esetekre szoktam mondani -tapaszatlataim alapján- hogy lehetne még rá költeni pár tízezret, Jantzen Superior kondenzátorokat, Superes ellenállásokat, meg egzotikus kábeleket belepakolni, de lehet a végeredmény messze nem az lenne amit várnánk.
        Ezek a régi dobozok – a kornak megfelelő korlátozott képességű hangszóróikkal -sokszor egész emberi, homogén módon módon tudnak megszólalni.
        „Túltolva” az alkatrészek minőségét ez a balansz sok esetben felborul, a hangzás túlexponált, kellemetlenül kontrasztos lesz, mert sajnos előjönnek a hangszórók óhatatlan hibái.
        Vannak esetek amikor egy kis „fátyol” kimondottan jót tesz a hangképnek, ez esetben sen biztos hogy a legdrágább megoldások egyúttal a legjobbak is……
        (a magassugárzó -KK10-es mylar dóm- hasonló mint ami a korai Orion szériákban is volt, például kimondottan nem szereti a „túl jó” kondenzátort maga előtt, mert az kihangsúlyozza az amúgy is elég „karcos” karakterét)

        1. A mélysugárzók hátoldaláról készült képen jól látható egy tipikus tervezési hiba.
          A húzott lemezből készült káván alig látunk nyílásokat, a hang „beszorul” a membrán és a káva közötti rosszul ventillált térbe, itt többszörösen reflektálódik, színeződéseket indukál a középtartományban.
          Ezen túl ilyen esetekben a membrán akusztikai terhelése sem szimmetrikus, befelé mozdulásnál -az említett ok miatt- nagyobb ellenállást lát mint kifelé mozdilva.

          Érdemes összehasonlítani egy mai, és az egykori tervezési koncepciót kávakonstrukció szempontjából:

        2. Köszönöm! Örülök a válasznak, igazából nagy tuningot magam sem gondoltam pont a doboz pozicionáltsága miatt, csak arra voltam kiváncsi hogy vajon ezek a kerámia ellenállások degradálódtak e vajon az 50 év alatt tehát kell e cserélni, illetve hogy valamilyen, a doboz és az alkatrészek szintjéhez igazodó kábelek mit hozhatnak vajon?

          1. A kerámia ellenállások -ha nincenek tartósan túlterhelve (mint itt is)- gyakorlatilag örök életűek.
            Amit írtam: az alkatrészek és a kábelezés kb. doboz minőségi szintjének megfelelő, sok javulást drágább kábelek sem okoznának, – bár meg lehet próbálni de a végeredmény nem biztos hogy jobb lesz. Ha így is érdekel, szívesen megcsinálom (tömör, pamutszigetelésű 1 és 0.6 mm-es OFC rézhuzallal).

  7. Hogy is volt? A több dolgok földön s égen….
    – Mester! Létezik tökéletes hangreprodukció?
    – Mire gondolsz?
    – Hát ,… hogy nem vagyok benne teljesen biztos hogy nem a valóságot hallom?
    – Hmm… Tökéletes bizonyosan nincsen. Ahhoz a jelenlegi módszerek, technológiák nagyon kezdetlegesek. De sok türelemmel, tapasztalattal és szerencsével nagyon-nagyon közel lehet jutni.
    – És honnan fogom tudni ha azt esetleg mégis sikerül megcsinálnom, hogy nem megint egy csábító tévútra jutottam?
    – Nyugi, tudni fogod. 😉

  8. már korábban belebotlottam a Ludic kábelmárkába,
    ami azon kevés gyártó közé tartozik, akik természetes borítást (is) használnak a kábeleik vezetői köré.
    (érdekességként mutatom, jó látni hogy nem mindenki műanyagba „csomagol”.)

    50m-es kábelköteg szénszálas szigeteléssel

    Silenos, pure copper with Carbon, roll 50mtr

    ~13e Ft/m áron (nem olcsó, de mondanám horror árazásnak)
    https://www.audiophonics.fr/en/cables-hautparleur-conducteurs/ludic-silenos-speaker-cable-ofc-copper-carbon-2x25mm-p-17343.html

    USB összekötő pamut szigeteléssel (25e Ft körül szintén nem horror áron)

    Orpheus USB 2.0 Cable

  9. Mit vettem? (lásd eladó dolgaim, Rega dobozokkal kapcsolatban)
    Hát, mély levegőt…… vagyis egy pár svéd Proson hangdobozt, ami -amint kiderült- elég vegyes sikerű tranzakcióra sikeredett.
    Amennyiben:
    – a doboz OK, MDF, ívelt oldalfalakkal, 30 mm-es (!) front panellel.
    – váltó rendben, külön panelen a mély és magas váltó, azért lesz mit javítani rajta.
    – a mélyhangszórók… nos ez a tétel kuka. Nem is egyformák, gyalázatos minőségű óccó kínai lom, olyan megoldásokkal amiket le sem merek írni. Gondolkoztam hogy helyrepofozom őket, de végül tényleg a kukában landoltak. 🙁
    DE! a magas, az a magassss! Az magában megérte az amúgy teljesen normális vételárat. Valódi ribbon, olyan tisztasággal és transzparenciával , amit talán csak a legjobb sztatikusokból vagy k..a drága Raven ribbonokból hallottam ezidáig. Döbbenet a köbön.
    Lehet itt áradozni ilyen-olyan dóm meg gyűrűssugárzókról, amíg nem hallottál egy ilyet. Sajnos én is így jártam, azt hittem hogy hűha meg jujj, de igen, aztán kiderült hogy ez elvitte az egész bankot tokkal vonóval.
    Ez van. Ez a magas páros magában sokszorosan többet ér mint amit fizettem az egész hóbelevancért.
    Hogy csinálják, nem tudom… Nem lehet kideríteni az eredetét (típusszámra nulla találat) , valószínűleg valami kínai OEM termék, még hasonló sincs sehol máshol.
    Mindenestre nem lehett nagyon hülye aki kitalálta. Ami kívülről is látható az egy fura mintázatú fáziskorrekciós lap a szalag előtt, ami pedig egy speciális mintával korrugált (formára préselt) szupervékyony alu szalag.
    Kár hogy ennél többet szövegben nem tudok interpretálni, de a nagy helyzet az hogy a per pillanat 60-80 ezer /pár körüli áron kínált Fountek és AurumCantus szalagsugárzók érdeklődve várnák a receptet. 😉

    A mélyek helyére egy pár Dayton audio kompozit membrános kvázi szélessávú mélyközép kerül majd beépítésre. Épp belefér. 🙂

    1. Ez érdekes projekt lesz… (már az)
      Egy régi élményem jutott eszembe mely egyúttal az egyik legmeghatározóbb volt az általam ideálisnak tartott hangzásvilágom kialakulása szempontjából.
      1989-ben Montrealban -még a Totem kora előtt-, 2 évig a May Audio Marketing nevű cég szervízvezetője voltam. Ez akkoriban Kanada egyik legnagyobb audio nagykereskedője volt mely főleg angol holmik forgalmazásával és szervizelésével foglakozott. Természetesen a Quad teljes akkori választéka is rajta volt a palettán több más neves márka mellett. (QED, Roksan, Castle, Goldring, stb.)
      Így kerültem kapcsolatba az elektrosztatikus hangsugárzók világával, melyeknek aztán -egy hetes fejtágító után melyet a cég képviselője tartott- „dedikált” szervíztechnikusa lettem.
      Emlékeim szerint 2 év alatt kb. 30 eredeti ESL-t (a „radiátor”) és 63-ast javítottam. Ami főképp panelcseréből állt, mely művelet a régi modellnél gyerekjáték volt, de a 63-asnál az igazi rémálom kategóriájába tartozott.
      No de a lényeg az az, hogy amikor először hallottam ilyen hangsugárzókat az volt a benyomásom, hogy ezeknek olyan visszafogott, semmilyen magastartományuk van. Hát, ennél nagyobbat keveset tévedtem életemben.
      Ma már biztosan tudom hogy néhány valóban jó ribbon mellett ezek a működési elvű hangszórók rendelkeznek a legtermészetesebb és legszínezetlenebb magastartománnyal. Aki hosszú évek alatt hozzászoktatta a fülét a különféle (teljesen mindegy milyen gyártmányú-árú-típusú) dómsugárzók jellegzetesen színezett és torzításokkal fűszerezett magasaihoz annak a sztatikus magasak elsőre fakónak, élettelennek tűnnek – amíg meg nem tanulja, vagy rá nem jön hogy a magashangok valójában ilyenek.
      Ezt annak apropóján írtam le, hogy most került a birtokomba egy pár olyan doboz melyekben a felső regisztereket hasonlóan kitűnő hangzású szalagsugárzók szolgáltatják, megidézve a Quad-ok közel mágikus transzparenciáját és gyorsaságát.
      Tény hogy szokni kell, mert sokunkban kialakul egy kép(zet) arról hogyan szólnak a felső oktávok mindenféle felvételeken és hangszórókon. Ami a legtöbb esetben sajnos egyfajta uniformizált egy kaptafára húzott hangzásvilágott eredményez a „felvégen”, de jobbat-mást nem hallva elhisszük, hogy ez a valóság legjobb közelítése. Hát, nem az….. 🙁

      Ezt ugyan már írtam, de érdemes összehasonlítani a legjobb dómsugárzók 2-300 milligrammos mozgó tömegét a ribbonok 8-10 milligramjával. (sztatikusoknál a fólia magasakért felelős része is hasonló tömegű…) Hogy vajon melyik hogyan reagál a nagyon gyorsan változó, impulzus jellegű hangokra.

      1. Szél-széljegyzet fentiekhez. A magasak akkor jók, ha nem hallod őket….. Ööööö mi?
        Tehát. Ha egy hangsugárzót meghallgatva azt találod hogy: „hú micsoda magashangok!”, na az régen rossz…. Abból előbb-utóbb, és a legtöbb zenén fejfájás lesz. 🙁
        Ezt most nem tudom jobban elmagyarázni, de a lényeg az, hogy a felső 2 oktávnak úgy kell tudni belesimulni az alatta levő regiszterekbe hogy azokat ne halld meg különálló „entitásként”. Ezt valószínűleg csak akkor érti meg valaki ha volt már ilyen élménye…..

          1. Konkrét mérés szerint 3.5 kHz-nél vannak váltva 12 dB/oktávos (másodrendű) szűrővel. A felső oktávok 4-8, illetve 8-16 kHz tartományben értelmezhetők. A felett nagyon kevesen hallunk bármit is… (jobb esetben 35-40 év után jó ha 12-13 kHz-ig).
            A kíváncsi -fáncsi kisördög persze nem nyugodott, úgyhogy szétkaptam a „ribbonokat”.
            Aztán kiderült hogy nem is azok…. 😀 (bár még erősen szakmabeli szemmel is annak tűntek….)
            A Revox mester által sokat emlegetett FAL szélessávúkhoz hasonlóan síkban hajtott magnetodinamikus magasakról van szó. Ez azt jelenti, hogy az általam ribbonnak vélt elem valójában egy ultrakönnyű, de merev formára préselt téglalap alakú vékony alu lemez, amely az élei mentén elhelyezkedő lengőcsévével ill. mágneskörrel egyenletes meghajtást biztosít a teljes membránfelületre. Rezonancia nuku. 😉
            Szó mi szó, ilyen tiszta és transzparens magasakat eddig csak a citált Quad sztatikusokból hallottam….. Nagyon más világ a dómokhoz szokott füleknek.

          2. Tény, hogy ehhez még hasonló magassugárzót sem láttam, pedig 50 év alatt volt pár érdekes dologhoz szerencsém a szakmában.
            A nagytudású internyeten sincs semmilyen információ erről a típusról.

  10. https://audioxpress.com/news/sound-as-bad-as-a-cassette-with-this-new-plug-in-from-wavesfactory

    Nincs pénzed Nakamichi Dragon-ra? Ne csüggedj, itt a megoldás…. A Wavesfactory spanyol audio szoftvergyártó új plugin-ja segít álmaid elérésében! Kazetta hang emulátor, nosztalgikus pillanatokhoz.
    Végy bármilyen csúcsminőségben rögzített audio fájl-t, majd játszd le ezen a kis kiegészítőn keresztül!Óhajod teljesült…. Beállítható paraméterek sokasága, úgymint:
    -nyávogás
    -túlvezérelt szalag torzítás
    -kompresszió
    -parametrikus szalagzaj választás
    -réteg áthallás
    -alul felül lekonyuló frekvenciamenet
    -fejmerőlegesség hiba
    -hordozóanyag kimaradás
    És még számtalan egyéb lehetőség kazettás magnó minőségűvé silányitani audiofil lemezeidet! 😀
    Kell ennél több?

    1. a minap olvas(tat)tam (fel telóval) a 1989-es HifiMagazin cikket
      Negyedik Dimenzió: A PWB-kísértet címmel, Darvas László írását Peter W. Belt dolgairól.
      röpke 36 évvel ezelőttről… 🙂
      megértettem, mit keresnek kék és piros pöttyök a hifis cuccokon. 🙂
      meg hogy innen eredeztetik a hazai hifi-voodoo-t.

      szóval olvashattam volna annó papírinternetről is, úgy is meredek lett volna.

      (már nem tudom, honnan szereztem a linket, lehet hogy avx-ről.)
      http://hifimagazin.hu/HFMCD/HFM/CIKKEK/HFM2904.HTM

  12. Éedeklődnék, hogy lenne-e jelentkező krio kezelésre. Ha összegyűlik annyi amihez kell a kb. 1.5-2 liter nitrogén akkor tudom vállani. Csak szigeteletlen réz huzalt, szalagot, és tiszta fém csatlakozókat tudok vállalni, szigetelt vezetéket és csatlakozókat amikben műanyag van NEM!

    1. Sziasztok kedves fórumtársak,nem tudok új bejegyzést írni ,mert a számítógépes gyakorlatom a nullával konvergens…azonban mivel az akusztikáról kevés szó esik ,ezért bátorkodom leírni tapasztalataimat…hamarosan fényképeket is teszek közzé…gondolom ez a téma az „EZO” témához esik legközelebb a fórumon.Sokat olvastam e témáról az utóbbi időkben és rengeteg fellehető előadást is megnéztem a témában ,így hát belevágtam.Előszörre kezdtem a hangfal mögé helyezett megfelelő sűrűségű kőzetgyapot táblával,majd a kezdeti sikereken felbuzdulva diffuzorokat helyeztem el saját gyártással aprólékosan.Tudtam ,hogy komoly szakértelem kell hozzá,és mérések stb…azonban egy fórumtárs elmondta —voltam nála—hogy a bemért mérési adatok ellenére –egy híres bemérő ember végezte–fülre beállítva sokkal jobb eredményre vezettek a hallottak.Ezért még jobban bebátorodtam,gondoltam ,hogy ha túl csillapítom a hangot ,legfeljebb visszaépítek.Nos a minap egy álmennyezetet építettem kb 3+ 1,5 méter nagysággal , a hang eddig is új dimenziókat nyitott és már addig is rendkívül elégedett voltam.Ez egy diffuzor ,mögötte kőzetgyapottal ,lánccal lóg be a mennyezetbe és még világítást is tervezek mögé….a hang amit kaptam …tudjuk a megszokott és elnyűtt hangzatos szavakat…ezeket kikerülöm…de mégis le kell írnom,az összhatás gyomor összeszorító hatású lett…ahogy olvasgattam erről a témáról ,valóban így van….több nagyságrendbeli különbség van …mindenkinek ajánlom ha van annyi szabad ideje ,mert sok százezres minőségbeli javulást okozhat.A képeket ,amint teljesen készen van boldogan teszem majd közzé hamarosan…Tibor

      1. izgalmasan hangzik!
        én egy kicsit megrekedtem a szobaakusztika projekttel, mert stúdiós-kávés haversrác szerint a könyvek nem fogják meg a mélyeket. a sarkokból valószínűleg nem fogom megúszni a basszuscsapdákat. amúgy meg albérletben a játszótér is kisebb, bár a lustaságom jelenleg az igazi kihívás. ☺️

        (itt ha legörgetsz teljesen a lap aljára (számítógépen End billentyű), akkor ott van egy űrlap, hogy új hozzászólást tegyél ide a kommentek közé)

        1. Ami a különleges benne ,hogy valóban így mondják a tankönyvek… a sarkokba helyezett akármilyen anyagok az átmérőjük is és egyéb okok miatt nem fogják meg a mélybasszus visszaverődéseket egy szabályos szoba elrendezelődésben.A szoba sarkaiba nagy átmérőjü kőzetgyapothengert átvonva szivaccsal rendeztem.Tudom a szabályos kocka és tégla alapterületű szobák a legrosszabbak.De hagyom a legmélyebb frekvekvenciákat…arról beszélek ,hogy ettől feljebb minden más dimenzióba kerül….amiről mindig álmodtam ,hogy a hangok totál függetlenek legyenek a hangdoboz helyzetétől…nos tehát hagyom a mély frekvenciák megfékezhetetlennek ható mitoszát és az eddig nem ismert TERET élvezném….Tibor

      2. A képek amit igértem,kedves fórumtársak…a sarkokban található elemek ugyan nem láthatóak,lehet nem is számítanak akkorát a hangban,de a lényeget igyekszem átadni.
        És ami a fontos ,hogy valóban nagy lehetőségek nyílnak az akusztikai téren….házilag hatalmas munka ezeket megcsinálni valóban ,azonban szinte fillérekből áll…nálam drasztikus változásokat hozott…azt vettem észre–ma is–hogy a nyálam lefolyt a gyönyörűségtől ,mint egy óvodásnak…teljesen belefelejtkezve önmagamról. De hát erre is vágytam mindig ,hogy ezt az élvezetet érezhessem,ha zenét hallgatok…egy egy dal észrevétlenül röppen el…felgyorsult minden ,mert a jelenbe taszít az élmény.Mindenesetre hozzájárul ehhez ,hogy hangfalam modifikációja úgy érzem a tökéletest súrolja.Hálás vagyok mindenkinek itt a fórumon is és egyébként is mindenért és azért amire vágytam ,hogy a zene isteni állapotba tud hozni…innen nem óhajtok már nagyon felljebb lépni,persze van még néhány apróság amin még lehet dolgozni…mint mindig…Tibor

      1. Jó 3 órába telt mire az összes nitrogén elpárolgott, aztán még 3-ba mire eléggé felengedett (a tartóedény le volt fedve hőszigetelő anyaggal) annyira, hogy ki tudjam venni. Legalábbis azt hittem…. Még akkor is kb. – 40-50 fokos volt a tekercs, úgyhogy rendesen oda is fagyott az ujjaim hegye. Szerencsére túléltem. 😀

        1. én leginkább a konyhában használom az infrás hőérzékelő pisztolyt, amivel anno kovidozás idején fejelték a népet. nagy előnye, hogy nem igényel kézrátételt 🙂
          (napi használatra a kicsit drágább, gyors verziót ajánlom)

          meglepett, hogy hagytad elpárologni, bár ha épp nincs már rá szükség, miért is tárolnád.. csak kihűlne, akarommondani elforrna úgyis.
          menő, hogy halandó is hozzájuthat ilyen hőmérsékletekhez…

          1. A tároláshoz speciális, e célra készített duplafalú, erősen hőszigetelt edény (Dewar edény) szükséges, amit ilyen kicsi méretben nem is készítenek mint amennyi nekem egyszerre kell. Mezei termoszba töltve nem érsz el vele hazáig…..(ha fel nem robban).
            Szerencsére egy kedves barátom-blogtársunk segítségével sikerül(t) hozzájutni, amúgy nem egy egetverő árú termék, csak szállítani körülményes. Kozmetikai iparban, kórházakban, tudományos célokra használják. Tartósan tárolni még Dewar edényben sem lehet, néhány nap-hét alatt abból is „megszökik”.

  17. Mit hallgat Batman ?? Azér’ egy pár ilyen hangsugárzóért (mármint a „dobozokért”, hangszórók nélkül) még lehet elcsábulnék… Tartok tőle hogy kicsi hazánkban nincs olyan ember (sem tudás, sem technológia terén) aki egy ilyet meg tudna csinálni – ráadásul emberszabású áron. Valami azt súgja, ez esélytelen. Mert mondjuk 1 milláért én is ki tudom reszelni. 😀

    1. mi a neve ennek a hogyishíjjáknak?
      a szép ívű oldalfalai milyen anyagból vannak?
      érdekes, hogy ilyen formákat már könnyebb szénszálasból megformálni, mint mondjuk fából.
      youtube „carbon fiber parts” keresésre előjön egy csomó találat, ahol kisebb, háztáji műhelyben ügyesen formálgatnak.. 🙂

  18. Tegnap jutottam el oda, hogy az utolsó négyzetcenti műanyagot is kigyomláltam a jelútból a TELJES lejátszórendszerben. Belső vezetékezések, összekötő, hangszóró kábelek szigetelése, zsugorfóliák a tápszűrő és hidegítő, valamint csatoló elkók alu házain…..
    Mondanám: ne tudjátok meg!…. Sajnos azt is tudom, hogy a legtöbben tényleg nem fogjátok megtudni,
    mert ez a „gyomlálás” meglehetős türelmet, kézügyességet, bátorságot, úgy általában véve műszaki érzéket igényel.
    Ha valaki hallott már egy rendszert ilyen „tisztítás” előtti ill. utáni állapotban az el tudná mondani, feltéve ha lennének szavai leírni amit hallott.
    Például: a zene könnyeddé, magától értetődővé válik (ez egy fura dolog, először most tapasztaltam meg de tényleg vannak olyan albumok amiket eddig óvatosan kerültem, mert nem ÉRTETTEM miről szólnak, vagy úgy gonodoltam „sz.r” felvételek, na most ez eltűnt.), MINDEN, hangsúlyozom MINDEN zene élvezhető, érthető, olyan „kiszabadult a fogságból” érzés, levegős, szárnyaló, stb…, miket is beszélek? Azt már nem is említeném hogy a szubjektíve érzékelhető dinamikatartomány minimum a duplájára nő, – ez hétköznapi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy az este 11-kor minimál hangerőn játszott (család, szomszédok, ugye?) zenéid 70 dB-s hangnyomásszint mellett is élvezhetők, a dobok, tranziensek ténylegesen ütnek, és hiába halk, mégis minden részletet kristálytisztán hallasz.
    Sajnos ez azon számos dolgok egyike, amire a hanggal kapcsolatos kifejezések tárában nehéz a valóságot hitelesen kifejezőt találni. 🙁

    1. nem semmi beavatakozást igényel egy ilyen művelet.
      érdekessége, h ez sem kerül milliókba…
      meg hogy milliós holmiknál nem látni ilyen gyakorlatot, hogy szépen kézművesen eltávolítják a műanyag részleteket..

Vélemény, hozzászólás?