„D”-misztifikálás

Ebben a rovatban lesz majd szó a sok -és egyre több- port kavaró D osztályú erősítőkről.

Tapasztalatomhoz, tudásomhoz mérten igyekszem eloszlatni néhány tévhitet, miért, kinek jó, vagy nem (lehet) jó ez az erősítőfajta. Lehet kérdezni, véleményt, tapasztalatot megosztani.

Ha már „D”, akkor lehet egyéb digitális témákat is vesézgetni. DAC-okat, CD játszókat, stb.

PC és hálózati alapú forrásokról -tapasztalat híján- nem nagyon tudok nyilatkozni, ezt ha lehet ne kérdezzétek – legfeljebb egymástól.

294 thoughts on “„D”-misztifikálás”

  1. Üdv mindenkinek,
    esetleg van itt olyasvalaki aki egy ilyen erősítőt tudna részemre készíteni vagy volna-e valakinek esetleg eladó készüléke ami „magán viseli” András tudását..?

      1. D-osztályú, valami izmosabb ugyanakkor „finomabb” hangú, mint pl. ez volt:
        ” szupertuningolt, szellőzéssel ellátott, szemkiégető kijelző megszelidített SMSL Q5 pro D osztályú”
        Például…

        1. Az izom mennyisége és a lélek finomsága -akárcsak az embernél- ritkán található egyazon testben. Ami szerintem optimális kompromisszum e téren az pl. a Topping PA3S.
          Most épp ez a favoritom. Csövesszerűen kifinomult gyönyörűen rajzolt térrel és delikát részletekkel,de azoknak a dinamikai anémiájától mentesen. Ha kell azért odateszi magát rendesen (bár falat bontani ez sem fog ill. képes) de 85 dB-s állódobozokhoz dobozokhoz 30 nm-es már nem ezt ajánlanám. Ebben az új Infineon Merus csipek dobognak (MA12070) mindjárt két darab is PBTL üzemben (párhuzamos hídkapcsolásban, egy-egy sztereó tok kezeli a bal és jobb csatornát). Bónuszként (zseniálisan) van szimmetrikus bemenete is -igaz 6.3-as sztereó jack-kal megoldva, de nem hiszem hogy ez komoly szívfájdalmat okozhatna bárkinek is.
          Haneeem az erőmű: Fosi V3 (picit tuningolva). Véletlenül ilyenem is van ( 😀 ) és azt is nagyon szeretem, bár kicsit más karakter mint a PA3S. Annak a felbontását, terét levegőjét nehéz überelni, de a V3 legalább megpróbálja – és nem is rosszul. Viszont ha gyürkőzni kell akkor kevés párja akad úgy 150 ezer alatt. Ebben az erősítésért a méltán híres TPA3255 felel. A tok hűtésének megoldása külön mérnöki bravúr, a csip a nyák lemez aljára lett szerelve, és az extrudált doboz alsó lemezéhez van fogatva, így effektíve az egész kasztni hűtőbordaként funkcionál.
          Elfogadhatóan kicsi torzítással (1%) 2×150-200W-ot pumpál ki magából (A PA3S „csak” 2x 70-et) és ez aztán bármit meghajt akár 2 Ohmos terhelésig. Persze ehhez kell egy bika analóg (toroidtrafós) tápegység is, mert a gyári kapcsitáppal kicsit karcosabb a hangja. A különbségek és a fenntartásaim a Toppinghoz hasonlítva minimálisak, szerintem sokan nem is hallanának szignifikáns különbséget, sőt azt is meg merem kockáztatni hogy nem kevesen a V3 mellett voksolnának…..

          1. nézegettem tegnap egy új kínai hifimárka, a O-NOORUS alis boltjának erősítő-kínálatát,* mégis hogyan, milyen alapokon képzelték el az erősítőiket?
            * https://o-noorus.aliexpress.com/store/1102352057/pages/all-items.html

            ott jött szembe az Infineon MA12070 chipje, több erősítőbe pakolva.
            nyilván semmit sem vágtam róla, bár a wikipédia elmeséli, hogy az Infineon a Siemensből kivált nagy német chipgyártó..

            csak egyet kellett aludnom és ölembe hullott a megfejtés, hogy ajánlod az egyik köré épített erősítőt! 🙂
            Topping PA3s egyébként ideális külső hangkártyával, amiket tipikusan szimmetrikus 6,3-as jack-kel szerelnek.

            úgy látom, kicsit bőség zavara van 100e alatti, jóféle erősítőkből 🙂

          2. Az MA12070-ről először egy jó éve olvastam a DIY Audio-n, ott írták -elég sokan- hogy az eddig készült D osztályú erősítő IC-k közül ennek a legjobb, legzeneibb a hangja.
            Én eddig vagy 15 féle egyéb D osztályú csippel próbáltam megbarátkozni, ezek között négy volt ami számomra belefért a „zenei” kategóriába. STA516, TPA3251 és 3255, valamint ez az új Merus fantázianévvel ellátott Infineon típus. Ja igen, és a junior kategóriában feltétlenül említést érdemel a filléres TPA3110-zel szerelt panelecske is.
            A többi elég sok sebből vérzik, azokat itt nem sorolom fel….
            Aztán persze ott vannak a nagyágyúk is, a jóval magasabb árkategóriában, a különféle Icepower és Purifi alapú gépek, de azokból csak egyet-kettőt próbáltam idáig, és számomra -az alapján amit hallottam- nem nyert igazolást a vaskosabb árcédula….

          4. Tehát akár a Topping is lehet jó ezzel a kis kiegészítéssel:
            „Persze ehhez kell egy bika analóg (toroidtrafós) tápegység is, mert a gyári kapcsitáppal kicsit karcosabb a hangja”.

          6. Most rakok össze egy ilyen előbb említett toroidos tápegységet a V3-hoz, mert lehet lenne rá egy érdeklődő. (ámbár a táp többe fog fájni mint az erősítő) 450VA trafó, 16A-es ultragyors diódák, 27000 uF -nyi Mundorf elkós szűrés, IRFP150-es MosFet alapú stabilizátor áramkör, 36V 12A DC kimenet.
            Ezzel bizonyosan jobb lesz a hang mint a vele adott bonbonosdobozzal, eddig legalábbis nem találtam olyan kapcsolóüzemű tápot ami valahogy nem vinne bele valami műviséget a hangzásba.
            D osztályhoz: „analóg rulez!” … 😀

          7. Sajnos az a bizonyos panel a TC2001-es meghajtóval (mert az csak az előfok IC típusa) mára már kicsit elavult hangzásvilágú (jó 10 éves panelről van szó). Akkoriban még nem nagyon tudtak a maihoz még csak közelítő hangzást sem kicsikarni D osztályból, itt tényleg tettenérhető/szemmel látható volt a technológia folyamatos fejlesztése.
            Szóval az az erősítő azzal a kapcsolóüzemű táppal nem is igen ér többet a kért árnál, kicsivel többért Ali-ról már V3-at lehet venni….
            Az pedig ezt jó étvággyal elfogyasztja reggelire. 🙁

            https://es.aliexpress.com/item/1005005605031795.html?gatewayAdapt=glo2esp

    1. Szép ez a vákuumcsőbe csomagolt d osztályú erősítő, a műszaki paraméterei és mérési eredményei alapján valószínűleg jól is szól, de ez is csak a szűk réteg játékszere lesz, hiába relatíve olcsó a high end keretein belül. A nagyobb tesók azért nem ennyire pénztárcabarátok.
      Ettől függetlenül „aranyos” kis amerikai darab.

        1. Szerintem alapvetően az egész high end parasztvakítás, sznobéria és rongyrázás, megspékelve nagy adag virtuális farokméregetéssel és kompenzálással.
          Minden üzlet az emberi gyengeségre épít, az meg a hülyeséggel együtt végtelen és állandó… 🙁

          1. Az utolsó mondatoddal elmondtad a lényeget a bolygó lakóinak kb. 70-80%-áról. Szomorú.
            A birtoklási vágynál (legyen az tárgy, ingatlan, virtuális térben képződött baromságok mint pl. hírnév, no meg persze a másik ember feletti kontroll) nem sok erősebb dolog van a világon. Ez meg aztán rendszeresen felülírja a még megmaradt kevés józan észt is. 🙁

  3. Üdvözlet Mindenkinek!
    Hozzám „került” András SMSL-je. A régi Tripath cuccok már messze lemaradva vannak. De a TPA325X-nél is jobb. Szerintem…
    Az a marha jó benne, hogy nem kell külön dac hozzá, elég egy digitális forrás. De kezdjük az elején.
    Mivel az történt hogy korábban rendeltem már egy Aiyima D03-at – pár nappal később ért ide mint András erősítője – ezért egy kis összevetést is tudtam tenni. Mindkettőt a gyári tápjával hallgattam. Érdekes az Aiyima 32V, az SMSL 19V. (Mondjuk az Aiyima a TPA alapú A04 és A07-hez is 32V-os tápot adott. ) Ha jól néztem a két erősítőben nem ugyanaz a chip készlet. Hogy ez mit számít, a fene tudja. Az Aiyima tud Bluetooth-t, de elég vérszegény úgy általában azon keresztül bármi is, hagyjuk. Nem volt durva forrás, egy Chromecast Audioval próbáltam Toslinken keresztül.
    Szóval a SMSL nyugodtabb, hosszan hallgatható. Lehet ez a módosításoknak is köszönhető, az ugye nem gyári állapotú. Az Aiyima talán kicsit idegesebb. De mindkettő egyértelműen jobb a TPA alapúnál. Mondjuk ott a dac is közbeszólhat – egy Taga TWA-10B analóg kijárata volt az ellenfél. Így csak az SMSL volt összevetve Kolibrin keresztül. Az első pillanattól lelépte. Az igaz hogy nem túl jó netrádió, vagy pl sima TV hang (Toslinken) lehet hogy zavaró. De ez természetes, mert nem fed el, nem maszatolja el, és kíméletlen megmutatja azt ami a forráson van… Hogy ez előny vagy hátrány? Hát ezt döntse el mindenki. Akinek a mézes-mázas színes hájend cuccok tetszenek, annak ez durván őszinte. Viszont lehet rajta nem csak lánygitárt IS hallgatni.
    Ami a megdöbbentő, hogy egy ekkora doboz egy laptop töltővel olyan mélyeket is tud megmozgatni, és olyan teret rajzol, hogy az elképesztő. Otthon ráengedtem a Standart 2/2-re, ami szerintem elég jó hangfal, és egy 10x-es árú Heed elő-végfok helyére kötöttem be. Nem mondom hogy jobb. De azt sem hogy rosszabb. Másképp tálalja a zenét mindkét erősítő, emez részletesebb tisztább hangkép, amaz egy kicsit nyugodtabb, de nagyon is szerethető.
    Egy biztos, hogy ilyen erősítő elé (legyen az az SMSL vagy Aiyima) korrekt forrást kell tenni – és korrekt felvételeket – különben hallgathatatlan lesz a végeredmény.
    Viszont nem kell dac, egy PC vagy egy streamer (nem kell bele dac) és elég egyszerűen lehet kevés pénzből jó hangot csinálni.
    Szerintem azért nem meglepő az, hogy amíg vannak akik a csöves technikánál ragadtak le, azok szerint a tranzisztor is ördögtől való. Csak épp az eltelt időben fejlődött a tranzisztoros technológia, és szerintem már jó pár évtizede meghaladta a csöves technikát. Azonban az azóta eltelt évtizedekben fejlődő digitális technológia mostanra eljutott arra a szintre, hogy igenis kihívója lehet a hagyományos analóg erősítőknek.
    És aki ezen az úton indul el, csinálhat szebb távirányítót, szebb dobozt, kijelzőt, rárakhat nagy nevet, csinálhat olyan tápot amiben a kondikat a varázsló áldotta meg 150 éve, de az eredmény nem lesz sokkal másabb. Persze lehet színezgetni jobbra balra, de ne csodálkozzunk ha 10 éven belül nem egy nagy nevű cég fog ilyen erősítőket gyártani.
    Akit jobban érdekel mit tud, keressen, kölcsön tudok adni valami D osztályú cuccot 🙂

          1. Igen, valóban vkz-tól kérdeztem.
            Elnézést! 🙂

        2. Mármint milyen milyen IC-el? Az A04 van nekem, az 3251. Ezen kívül egy elhalálozott Tripath (füstjeleket adva befejezte pályafutását) helyére tettem egy 3255-ös panelt. Ebben egy toroidos táp van, Alps poti, ventillátoros hűtés, egész jó dobozban.
          Hogy hangjuk összehasonlítva? Fogalmam sincs. Sosem hallgattam ezeket egymás mellett ugyanabban a rendszerben. Utálok “tesztelni”. Szerintem egyik se rossz.
          Van még egy TPA3255 panelem amit még nem használtam (doboz és táp hiányában)… Na azt hogy az milyen végképp nem tudom 😀
          Egyébként az Aiyima esetben lehetne játszani az opamp cserékkel, de nem éreztem erre sem túl nagy motivációt.

          1. A 3251 és 3255 hangkaraktere nagyon hasonló, mivel a chipek architektúrája majdnem azonos, a 3255-ben a kimeneti MosFET-ek „izmosabbak”.
            Mindazonáltal sok tesztelő/ kommentelő (és szerintem is) a 3251-es egy kicsit kifinomultabb – kiegyenlítettebb hangzású, a másik pedig „dögösebb”. Nyilván ebben a tápfeszültség tartományok is szerepet játszanak (max. 36 ill. 48V DC)
            Opamp-okkal el lehet játszani a végtelenségig, én legalább tíz félével próbáltam. A legjobb (számomra) az OPA1656-osokkal volt, de van sok más is amivel egészen hallgatható (duál OPA627, OPA2604, LME49720, LME49990, AD827, LM6172, stb) rendszertől függően.
            A leglényegesebb azonban (a legnagyobb javulást hozza) az opamp-ok tápfeszültségének 20V-ra emelése a gyári 12Volttal (+/-6)szemben. Ezt azonban házilagos kivitelezésre nem ajánlom, mert nem olyan egyszerű beavatkozás mint amilyennek tűnhet.

  4. Na akkor nagy levegő….. Érdekelne-e valakit a szupertuningolt, szellőzéssel ellátott, szemkiégető kijelző megszelidített SMSL Q5 pro D osztályúm? Dobozában, az eredeti kapcs. üzemű táppal, távirányítóval.
    Az okot ne kérdezzétek….. 🙁
    Ha lesz jelentkező, postázva 38 ezerért odaadom. Aliexpress-en már nem elérhető, EU-ban az ára 150 euró körül, itthoni utolsó ára 61 ezer volt Ajándékba választható hozzá két CD a hirdetett gyűjteményből.

      1. Erről is írtam már, de még egyszer:
        A bemeneti ellenállások értéke nem lehet 0 (rövidzár/”áthidalás”) mert akkor az erősítő IC bemenete földre lesz zárva. A gyári 1kOhm nagyon alacsony, erősen terheli a forrást és dinamikaveszteséget okoz, semmi értelme. Ha a panel közvetlenül hangerőszabályozó potméter után van kötve -ennek értéke 10-22 kOhm lehet- akkor az R1-R2 1 k-s ellenállás simán elhagyható (kiforrasztható), egyéb esetben szintén 10-22 kOm-os ellenállást kell annak HELYÉRE forrasztani, nem áthidalni a benne levő SMD ellenállást.Remélem így érthető, ha további kérdés van tegyétek fel. (belátom nem mindenkinek egyértelmű a dolog….)

      2. Kíváncsiság kedvéért bekapcsoltam így, hogy nincs ellenállás az R1-R2 pozícióban.
        Egyelőre keresem a hangzásbeli különbséget, És ha így pár perc hallgatás után kellene nyilatkoznom, akkor olyan, mintha (de talán csak a képzeletem játszik velem, hiszen hallani akarok valamit!) egy-egy, lemezjátszás szerű pattanást hallottam volna, igaz az is csak elvétve. („megállított” forrással is teljesen néma, zajmentes)

        Buta kérdés, de azért felteszem: nincs hangerő szabályzó rákötve (korábban olvastam, hogy ha egy 10K-s be van kötve, akkor nem kellenének ezek az általam is keszedett ellenállások). De nem lehet magukat az RCA-ról érkező jel kábeleket ellátni egy-egy 10-33K közötti ellenállással, és úgy bekötni őket a kis panelre?

        1. Lehet az RCA-ba is beépíteni a 10-30 k-s ellenállásokat, de akkor a panelről le kell forrasztani az R1-R2-t. A pattanás lehet a bemenet lezáratlansága miatt keletkező zavar. Ha a forrás (CD játszó, DAC, streamer, stb.) kimeneti ellenállása nagyon alacsony, nem lesz nagy különbség az 1k és 10-22k lezárású hangzás között, egyéb esetekben igen.

          1. Köszönöm a gyors válaszaidat, segítséget, akkor eljátszok így vele, hogy az RCA csatlakozókról kap egy-egy ellenállást a bemenő jel.
            A forrás egy streamer/DAC, <=50 Ohm a megadott érték a kimeneten, úgyhogy nagy különbségre akkor nem számítok az 1K-hoz képest.

    1. az Audiophonics-on elég megbízhatatlan a várható beérkezési dátum.
      az Allo USBridge (Signature Player) esetén tapasztaltam, hogy hónapokon keresztül csak tologatták a beigért dátumot, míg végül megszüntre állították.

      mondjuk ezüst előlapúból még van 🙂
      https://www.audiophonics.fr/en/full-digital-amplifiers-fda/fx-audio-d502bt-silver-p-15033.html

      az Aiyima D03-ra lennék kiváncsi, bár abban már nem TAS5342 erősítő chip van.

      1. Tudom magamról, hogy egy végtelen lassú döntési mátrix-szal rendelkező matuzsálem vagyok, de végül rendeltem egyet az ajánlásaitokra.

        Ha bármelyikőtök fejhallgatózik (tudom, hogy András nem :-)), esetleg ajánlhatnátok fejhallgató erősítőt hozzá. Így össze tudnám vetni a jelenleg használt szettemmel.
        Beyerdynamic Amiron Home fejhallgatóval használnám, Teac NT-503 fejhallgató erősítővel. (bár ez az ajánlás oldaláról érdektelen adat :-))

        Előre is köszönöm a segítséget!

  7. További gondolatok az SMSL Q5 Pro erősítőről.
    Minél tovább hallgatom, annál bizonyosabbá válik számomra hogy ez itt erősen végállomás lesz. Kicsit ellentmondásos a dolog mindazonáltal. Az eddig általam birtokolt-hallott pár száz erősítő között voltak ennél jobbak, ez kétségtelen. Volt aminek a tere volt világverő, dinamikabajnokok, falrengető méllyekkel megáldottak, sokféle területen lehettek jobbak ennél a filléres levélnehezéknél.
    Amit viszont ez a kis D osztályú tud az számomra egészen megdöbbentő. Olyan természetességgel reprodukál minden a bemenetére kerülő hangot ahogy eddig még egyikből sem hallottam. Kritikus hangszereknél-hangoknál mint zongora, női ének, pengetős-húros-fúvós hangszerek, egyszerűen brilliáns amilyen könnyed és természetes módon tud megszólalni….Gyorsan változó (tranziens) jelek visszaadásában pedig egyszerűen verhetetlen.
    Ahogy írtam korábban már a dobozból kivéve-bejáratva is igen jó, azonban a végrehajtott átalakításoknak köszönhetően szó szerint „szintet lép”.
    Nem vág mellbe (bár egyszer -kétszer azért már megugrottam a kanapén váratlan beütéseknél) nem renget falat, sehol, soha nem akar többet mutatni mint ami forrásanyagban van. Ez néha hátrányára válhat, mert kevesebbet sem, így a jó néhány forgalomba került elcseszett felvételt sem próbálja meg”photoshopolni”, minden hibát kíméletlenül megmutat. Jó forrásanyaggal viszont egész egyszerűen zseniális.
    A számomra legfontosabb tényezőkben -hosszú távú hallgathatóság, életszerűség- eddig nem találtam párját, és félek tőle a közeljövőben nem is fogok. Ha mégsem így lesz, ne kövezzetek meg érte, de az is biztos hogy ha erről tovább (nem feljebb!!) lépek az csak teljes D osztályú gép lesz (FDA) mert a többiek számomra -legyenek akármilyen nevesek és drágák- nem nyújtanak ill. nyújtottak annyi zenei élményt mint ez csöppnyi dobozka….
    Még annyit fontos megjegyeznem hogy ennél a konkrét típusnál (is) abszolút kritikus a tápegység kapcsolástechnikája, és az abban alkalmazott alkatrészek minősége. Ezekkel további finomhangolást lehet végezni, a végső hangzást picit „megfűszerezni” ízlésünk szerint.
    Eddig háromféle táppal próbáltam: Lenovo 90w-os SMPS-sel, Sziklai rendszerű kapacitássokszorozós analóg táppal, legutóbb pedig egy őskori labortápegységnek tervezett feszültségszabályozóval (LM vagy UA723) ami áteresztő tranzisztorral lett megerősítve (lásd mellékelt rajz). Az én fülemnek ezzel etetve a legkiegyenlítettebb hangú, de a másik kettővel sem sokkal rosszabb….. A jelzett ellenállás cseréjével (R1) egészen 4-5 amper kimenőáramig jól működik, C1 helyére kisimpedanciás 10 uF-os elkót érdemes tenni.

    1. Sziaszotok 🙂

      Egy ideig nem sokat foglalkoztam a hifivel. Most egy kicsit újra olvasgatok, nézelődök.
      Mivel fentről lefelé olvasok, ezért először elolvastam, hogy épp et használod, aztán gondoltam megkérdezem milyen, de hamarabb olvastam tovább is már látom is pontosan miről van szó.

      Mivel nálam sok dolog nem változott, a mozi olyan-amilyen. Megvan még a Ruark, még mindig a testvéremnél van egy bluesound lejátszó – tag mclaren végfokkal.

      Nekem meg megvan a Kolibri, ugyancsak András ribbon kábeleivel és egy Breeze audio erősítővel ami vicc. 10 ezer forintért vettem és ami nagyon fontos: Működik (vele a Kolibri)
      És bár főleg csak korlátai vannak, de elég élvezhetően szól vele a kis doboz. Én legalábbis nagyon élvezem. Viszont ha van további filléres megoldás, azzal szívesen kísérletezem 🙂

      Üdv,
      Marci

      (olvasok tovább)

  8. Szervusztok!
    Első sorban 1000 köszönet a leírásokért, amiket közzé tettetek a TPA3110-es kis panelről.
    Rendeltem 1 sztereó, és két 30W-os hidalt panelt.
    Csak megerősíteni tudom amit eddig leírtatok, valóban remek a hangja,
    pedig csak a vezetékeken lógva zenél, egy xbox 360-as módosított tápról.
    A következő lépés a hidalt verziók bedrótozása lesz, erről is írok majd néhány sort.

    1. Összedobtam, és meghallgattam a 30W-os verziót is, de annak más a hangja – „digitálisabb”.
      Ha valaki szeretne vele kísérletezni, írjon, szívesen elküldöm.
      Jól gondolom, hogy a 2x15W-osnak akkumulátorról még jobb lenne a hangja?!
      Kérdés:
      – 33uH-is kimeneti induktivitások 8 Ohm-ra vannak megadva,
      (4 Ohm-ra 15uH) de nálam „csak” 6 Ohm-os dobozokat hajt – van ennek jelentősége?
      – 20K-s potméter még belefér, vagy mindenképpen cseréljem 10K-ra?
      (A bemeneti 1K-s ellenállásokat levettem)
      Segítségetek előre is köszönöm.

      1. Válasz(ok):
        Ugyanezt hallottam, a hídkapcsolású változat kevésbé zenei mint a 2×15-ös. Meg lehet próbálni akkuról, nem tudom mennyivel lesz/lehet jobb egy rendesen megcsinált analóg (alulgerjesztett trafó, Schottky egyenirányítás, áthidalt szűrőelkók + esetleg egy kapacitássokszorozós kapcsolás) tápegységnél….. Én biztos nem kínlódnék vele.
        -A 33uH-s szűrés gond nélkül használható 6 Ohmhoz is (próbáltam 4-gyel is, ott sem volt hallható probléma) A 3110 amúgy alapból is egy „filter free” dizájn, azaz igazából kellemesen elműködök bármilyen kimeneti szűrés nélkül IS.
        -A poti értéke ha lehetséges max. a fele legyen a bemeneti impedanciának. (a 3110-es IC bemeneti impedancája 20kOhm) A 20k még éppen elmegy, de azt tudni kell, hogy minél nagyobb a poti értéke az Rin-hez képest, a forrást annál inkább áramgenerátoros jellegűvé teszi, azaz sérül a dinamika. . 🙁

        1. Köszönöm a hasznos tanácsot, ezt fogom tenni – kivétel a kapacitás sokszorozó.
          Még egy kérdéssel zaklatnálak:
          Mekkora a maximális feszültség, amivel érdemes táplálni?
          Valahol 26V-os értéket olvastam.
          A kimeneti szűrő nélküli működésre van is idehaza, egy 2.1-es kis panel
          ami egy régi PC-s zajkeltőt hajt, azon nincs szűrő, és egész hallgathatón „zenél”.

          1. Még valami: Jól értem, hogy nem szükséges a feszültség stabilizálás?

          2. Az erősítőcske elmegy simán stabilizálatlan tápról is, de nyilván valamivel jobb lesz a hangja egy korrekt stabilzált táppal.
            Az általam javasolt (tapasztalati érték) max. tápfeszültség 21-22 V, a felett elég sűrűn elszálldogálnak pár hét/hónap működés után. Én stabilizált 20 Voltos táppal használom több mint fél éve, bármilyen probléma nélkül. Az a plusz 3-4 volt nem hoz annyi többletet hogy megérje kockáztatni….

          3. Szervusz!
            Köszönöm , sokat segítettél az útmutatásoddal.

        2. Elővigyazatosságból vettem több kis panelt ebből a TPA3110-ből.
          Elkövettem azt a hibát,.hogy alap állapotukban nem hallgattam meg őket, hanem mindnél hűtő pasztázás és R1-R2 10K-ra csere történt. Két panelem idáig azt a tünetet produkálja, hogy bekapcsolás után felcsendül a hang kb. 1 másodpercre, majd elhallgat.
          Ez vajon mi lehet? Igaz nekem a beavatkozások mellékhatásának tünik, és lévén roppant olcsó,.így nem is aggaszt,. de ti már tapasztaltátok ezt?

          1. Szia gotan!
            Én is sokat kísérleteztem eme panelekkel. Az általad leírt jelenség lehet gyártási hiba is. Nekem 3-4 panel ment a levesbe az első működőig 🙂
            Ami még lehetséges hiba forrás (nem ismerem a forrasztási és egyéb képességeid, így kérlek ne legyen sértődés): az smd ellenállások cseréjekor a két forrpont összeér, pl. nem megfelelő méretű smd alkatrész (én jártam így….)
            Hirtelen ennyi…

          2. Így igaz. Ez egy amolyan „egy a háromban” fajta erősítőcske, azaz háromból egy általában működik. Ezer pengőért ez jár….. A jó hír viszont az, hogy ha 3-4 hetet kibír rendesen meghajtva (….), akkor jó eséllyel sokáig működni fog. Én az enyémek az egyik kimenetét egyszer jó félhangerőnél sikeresen rövidrezártam. Csuklott egyet, lenémított, de újra bekapcsolva hibátlanul működött. Szóval ha működik, elég strapabíró kis vacak…..

          3. Igor69
            Semmi sértő nem volt a válaszodban, sőt, hálásan köszönöm, hogy megosztottad a tapasztalataidat. 🙂
            Hogy is mondjam: annyira olcsóak ezek a panelek, hogy inkább a sietősség, mintsem az apró alkatrészeknek kijáró figyelem és tisztelet vezérelte a pákámat, úgyhogy simán lehet, hogy több panelen is olyan helyre értem és annyi ideig, amit már nem szeretett.
            Sebaj, még van pár, hogy játszak velük, igaz az az egy, ami meg egy ideje szól… nos az nagyon is jól szól. (ezért is akarok még összehozni egy-vagy két működő kis panelt, hogy legyen működő „tartalék”.

            Igaz az egy szem zenélő példányomat sem kímélem, legutóbb a 4 darab 220uF-os kondenzátort cseréltem a fiókban lévő nevesebben hangzó (nevében) modellekre, egyelőre még csak a hallgatási fázisban vagyok, de ez a kellemesebbik része. 🙂
            Amit még terveztem, hogy egy másik működő modellt meg kipróbálok valami OS-CON (szerű) kondenzátorral, de inkább csak játszásiból, mert nem hiszem hogy ezt a hangzást érdemben tovább lehetne javítani (persze egy idő után a kondenzátorok darabja lassan drágább lenne, mint maga a panel, de hát hobbi…)

            Andrástól kérdezném, hogy hangerőszabályzó potméter hiányában az R1-R2 értéke ha nem 10k Ohmos, akkor meddig lehet elmenni, érdemes-e egyáltalán más értéket alkalmazni?

          4. OsCon-t oda nem érdemes tenni, az inkább DAC-ba meg kimondottan digitális áramkörök tápszűrésére való. Az enyémben Rubycon ZL (alacsony impedanciájú) típusok vannak. A bemeneti ellenállás 10-és 33k között lehet -ha nincs potméter, annál nagyobbat nem érdemes tenni mert romlik a nagyfrekis zavarérzékenység.

  9. Sajnos közben kiderült -miután nagy nehezen sikerült visszafejtenem a kis D osztályú panel kapcsolási rajzát- hogy kínai barátaink elkövettek egy nagyon ostoba és számomra teljesen érthetetlen hibát a tervezés során.
    A bemeneteken R1-gyel, és R2-vel jelölt (a képen pirossal bekarikázott) 1 kOhmos [102 feliratú] parányi ellenállásokkal effektíve rövidre zárják a bemeneteket.
    Hogy ennek mi az oka csak sejtem, a forrásoldalról érkező zavarokat így vélik kiküszöbölni. Ami működhet is bizonyos mértékig, csak sajnos eközben a jelforrásunkat szükségtelenül terheli ezzel az 1 kOhm értékű ellenállással. Ha a forrás nagyon jó (jól bírja a kisimpedanciás terhelést) ez nem nagy probléma, más esetben viszont komoly jelszint, és mélyhangveszteséget okoz.
    A még nagyobb gond az az, hogy -lévén fél gyufafejnyi méretű felületszerelt alkatrészekről van szó- ezek cseréje megfelelő gyakorlat és szerszám, plusz a hűtőbordácska eltávolítása nélkül elég körülményes és kockázatos.
    Sajnálom, de hát ennyi pénzért tényleg ne várjunk túl sokat, nemhogy tökéletességet…..
    A saját panelemen kicseréltem a két jelzett ellenállást 10 kOhm-osra [103], hát… nem keveset dobott a dinamikán és a mélytartományon. Még jobban sajnálom, de a jelzett átalakítást nem tudom elvállalni, de ha valaki vállakozik rá -vagy van ismerőse aki meg tudja/meri csinálni- mindenképpen érdemes kipróbálni.
    Az ezer Ft-os erősítőnk még feljebb léphet a bajnokok ligájában. 😉

    1. ehhez már műtős ruhába kell öltözni 🙂
      amúgy (enyhén konstrukcióhibás) játék VGA-kártyákat szokott javítani a dr. VGA csatornán egy magyar srác, ügyesen lakatolja ki a többrétegű nyáklapokat, jó nézni a munkáit. 🙂
      meg jópofa anyagok vannak, amiktől az ilyen SMD rizsszemek majdhogynem a helyükre pattannak melegítés közben, de én (egyelőre) még egy mezei forrasztáshoz sem venném a bátorságot. 🙂
      mindenesetre köszi a tuningpotenciált! 🙂

      1. Én sem vagyok SMD forrasztás szakértő, de jó pár ilyen alkatrészt cseréltem már. Ez a könnyebbek közül való…. Egy 14 vagy 24 lábú IC cseréje ilyen kiadásban már keményebb dió, ennél messzebbre és sem merészkednék spec. szerszámok (hőlégfúvő, vákumos csippentyű) nélkül.
        A hűtőbordát mindenképpen érdemes újrarögzíteni, gyárilag valami fehér szilikonos trutyival van rögzítve aminek a hővezető képessége kb. a nullához konvergál.
        Ezt egy ék alakúra csiszolt végű 3mm-es bambusz (nem fém!) pálcikával NAGYON óvatosan és főként lassan mind a négy oldalról aláfeszegetve elég könnyű leszedni.
        A trutyi óvatos lekapirgálása után az IC felületére hővezető pasztát (Noctua, AeroCool, GD9000, stb.) kentem -vékonyan!-, és két oldalon két borsszemnyi méretű B7000 (vagyT7000) típusú ragasztó golyócskával rögzítettem a bordát a panelhez.
        Ha nem sikerül – buktad 2 üveg sör árát…. 🙁

      1. Elvileg el lehet, de az esetleg beérkező nagyfrekis zavarok miatt célszerű lezárni a bemeneteket. Nem szerencsés „nyitva hagyni” a bejáratot. Ha van a bemeneten egy 10k-s hangerőszabályozó (nagyobb érték nem célszerű a modul bemeneti impedanciája [20k] miatt) akkor nem kell ellenállás.

      1. Természetesen, egy kis hűtőfelületet nem árt biztosítani hogy hosszú életű legyen e földön… 😉
        Miután ilyen panelem nincsen, nem árt itt is megvizsgálni hogy nem követték-e el ugyanazt az árulást a bemeneten mint a sztereó panelnél (1k-s lezárás), s ha igen, cserélni legalább 10k-ra.
        (a rajzon 3-as és 12-es láb)

  10. Azért hogy ne legyen annyira szép a menyasszony:
    Hosszabb hallgatózás során, BIZONYOS felvételekkel és hangsugárzókkal tapasztaltam némi fémes mellékízt a legfelső magastartományban.
    Tipikusan fém dómoknál, és közelmikrofonozott vokálnál ill. cineknél hallható NÉHA egy kis ultrahangszerű beszűrődés, ami inkább olyan nyomásfélében jelentkezik a fülben. Ez bizonyosan korrigálható lenne a kimeneti szűrőelemek finomhangolásával, de nem vitt még rá a lélek hogy foglalkozzak vele.
    Úgy vagyok vele, hogy jó ez úgy ahogy van (és változatlanul állítom így is nagyon-nagyon jó!), felesleges cifrázni a dolgot. Ettől függetlenül ha valakinek van kedve (tudása/füle/műszerezettsége) eljátszhat vele….
    (Bruttó 1200 Ft-ért már az is csoda hogy megszólal, nem az hogy ÍGY!)

    1. Összetákoltam. 🙂
      A bemenethez egy 500ft-os rca kábelt találtam, a hangsugárzókat csak rátekertem a kimenetre és mérés után bekapcsoltam.
      Tényleg nagy csodálkozás volt!! 🙂
      Nagy tér, jó dinamika és a hangerő is bőven elég.
      Egyenlőre nem értem, hogy ebből a bizbaszból, hogyan jön ki ilyen hang.

      1. Nagyon „avantgarde” topológia, de ha működik?? 😉 Pár óra után még jobb lesz a hangja -tapasztalat-, meg egy jobbfajta lineáris tápért is hálás tud lenni. Azért ha lehet majd rakd fel legalább egy falapra valami normálisabb csatlakozókkal.
        Az egy dolog hogy Te -kvázi laikusként- nem érted hogy jön belőle AZ a hang, de én sem értem… pedig hallottam már egyet s mást mióta füleim nőttek. 🙂

  11. Bár ez az anarchia rovatba kívánkozik, de technikailag itt a helye.
    Az AVX-en az AV-ház: „Class D amp (tapasztalatok-vélemények)” rovatában hangzott el a kérdés:
    „Nincs újabb tapasztalat a D osztályú erősítőkkel?”
    Dehogy nincs!!
    Mondom is. Az elmúlt években a „D” osztályhoz történt megtérésem óta volt szerencsém körülbelül 15-20 különböző ilyen elven működö erősítőt hallani, építeni, modifikálni. Volt köztük olyan amire azt mondtam: elmegy, voltak majdnem hallgathatatlanok, jobbak, és néhány nagyon jó is.
    Aztán pár hete a sors (ingyen) a kezemre játszott egy -szó szerint- filléres kínai áramköröcskét amely alig nagyobb egy gyufásdoboznál, és itthon is beszerezhető bruttó 1100 Ft-ért. Ez nem elírás, tényleg annyi!
    12-24V DC tápfeszről üzemel, elfogadható torzítással 2×10 w-ot tud 8 ohmon, éppen volt is kéznél egy laptop tápegységem, nosza gondoltam: -mit veszíthetek. Mielőtt kihajítom teszek vele egy próbát, legfeljebb röhögök egy jót….
    A következő sorokat csak saját felelősségre olvassátok, mert vagy arról szól hogy teljesen elment az eszem, megsüketültem, vagy: megtaláltam a „D” osztályúk AN Ongaku-ját, persze „picit” olcsóbban.
    Nos, röviden: Ez a vicc kategóriájú kis semmi holmi simán leszólt mindent amit eddig erősítőből -bármilyen felépítésűből/osztályúból- volt szerencsém hallani. Ezt nem hirtelen felindulásból írom, jó két hete hallgatom, többféle hangsugárzóval próbáltam. Hogy csinálja, fogalamam nincs.
    Tisztaságban, DINAMIKÁBAN, térreprodukálásban, életszerű megszólalásban egyszerűen lenyűgözö.
    Nehezen tudom elhinni hogy az amit hallok ezekből a kis vacakokból jön. Persze figyelebe kell venni a korlátait, de én a 21 nm-es szobámban 85-86 dB-s hangdobozokkal idáig nem tudtam hallható torzításig kihajtani.
    Hát, röviden ennyi. Ha valakit érdekel, itt az (egyik) link ahonnan beszerezhető, ha valakinek van kedve szórakozni vele javaslom próbálja ki. Fél óra összedobni, + egy üveg „mezei” bor áráért szerintem egy próbát megér, aztán majd írja le mit hallott….. 😉

    https://www.hestore.hu/prod_10040759.html

    Egy dolagra viszont figyelni kell, a panelen a hangszórókimeneti pontok hibásan vannak jelölve, az egyik (mindegy melyik) csatorna + és – pontjait a képen látható módon fel kell cserélni másképpen a két csatorna ellenfázisban fog működni!

          1. Jakérem, így könnyű!….. 😉 Elegáns (és hatékony) megoldás.
            Ámbár nálam még „masszívan” ( 😀 ) hajtva sem volt soha 50° -nál melegebb.

    2. További pár órányi mindenféle zenével történő kritikus fülelés után kb. azt mondhatnám:
      1: ilyen nincs
      2: pofám leszakad
      Hát ha pár hete valaki azt merte volna mondani, hogy ebben a két és fél dolláros matcbox-ban találom meg azt a hangot (mármint erősítőben) ami az én hangzásideálomhoz legközelebb áll, biztosan elküldöm a francba de legalábbis kiröhögom….Amit akár lehet most rajtam is de akkor is azt kell mondjam, igen, ANNYIRA jó.

      1. Csak érdekességképpen: ilyen végerősítő IC-kkel szerelt D osztályú erősítőket-modulokat próbáltam/hallgattam ezidáig:

        TA2020
        TA2022
        TA2050
        TDA7498
        TDA8950
        TDA8954
        STA516
        TPA3116
        TPA3221
        TPA3251
        TPA3255
        MA12070
        Hypex NC250

        A TPA3110-es változatlanul viszi a pálmát zeneiségben…. 😉

        1. Megérkezett!
          Élőben sokkoló, hogy alig nagyobb a panel egy gyufásdoboznál.
          Ha összeállítom, kell valamire figyeljek vagy egyből ráköthetem a hangsugárzókra, nem tud bennük kárt tenni? A táp 19 volt, 3,9A. Ezt találtam otthon a fiókban.
          Yamaha WXC-50, előerősítős streamert kötnék rá..

          1. Első körben nálam egy Lenovo 20V 3.5A-es laptop táptól ment, gond nélkül.
            Annyit tegyél meg, hogy ha van otthon -vagy kérj kölcsön- egy bármilyen olcsó feszültségmérő műszered (multiméter) mérj rá a két hangszórókimneti pontra (az első posztbeli ábrán a hangszórók +/- pontjaira) hogy nincs-e DC a kimeneten (+/- 40-50 mV-ig nem probléma)
            A kis panel alapból elég jól el van látva védelemmel (zárlat, túlmelegedés, túlterhelés, fordított tápbekötés) szóval ha nincs DC, nagy baj nem lehet.
            Ja, és meg egyszer: ügyelj rá hogy az egyik hangszóró polaritását cseréld fel, mert ha a panelen jelzett módon kötöd be a +/- ágakat akkor ellenfázisban dolgozik a két csatorna!
            Ez bajt nem okoz azon kívül hogy nem lesz mélyhang, és szédülni fogsz a furcsa térhatástól 😉 …..

    4. András blogját egy jó ideje figyelgetem, javított, tuningolt, alkotott is nekem erősítőket az elmúlt pár évben.
      Az Általa alkotott OCR kábel pedig totális végállomás hangfalkábel téren. Egyszerűen nincs alternatívája, számomra legalábbis. De úgy is mondhatnám, hogy olyan szinten integrálódik a rendszerembe, hogy mindenképpen FIX pont a nagy egészben.
      És akkor az újabb inspiraciójáról, erről a 2×15 Wattos filléres csodáról pár szót!
      Eldobtam az agyam.
      A prezentált basszustól leesett az állam -András „kanapé rezegtető” leírása első hallgatáskor fel is ötlött bennem, hiszen ‘éreztem’. Nem úgy, hogy kitolja az ember alól az ülőalkalmatosságot, hanem oly módon, hogy a már igencsak ismert zenék jópárjánál felkaptam a fejem, mert a kanapén nyugvó lábammal érzem a rezgést… meglepő tapasztalás volt, el is töprengtem, hogy biztosan a nyàk feliratozáshoz képest fordítva kell bekötni az egyik hangszóró vezetékeit? Én még ilyen mélyhangokat nem hallottam a rendszeremből előtörni.
      A R1-R2-t a tanács alapján kicseréltem én is 10k-s ellenállásra. Az egyik panelen (ennyi pénzért már csak elővigyazatosságból is többet vettem) smd ellenállással megszenvedve, a másikra sima 0.4W-os normál kivezetésest forrasztva, így is elférnek *nyilvàn hosszú lábat hagyva nekik. Hangerőpoti nélkül, az előfokról (dac) vezérelve.
      Brutális kis gyösz ez az erősítő panel.

      Köszönöm Andrásnak és a többieknek is az inspirációt!

  12. Amikor valami nem az, aminek látszik…

    Egy hibás NAD tuner házába költözött a TPA3255 erősítőm és a JV8 relés hangerőszabályzó. Működik a hangerő távvezérlése, bemenetválasztás, és az erősítő és a Raspberry PI4-re épülő lejátszó ki-be kapcsolása is távirányítóról.
    Ami a legnagyobb boldogság, hogy az elektronikához nagyjából annyit értek, hogy melyik a forrasztópáka melegebb fele, ennek ellenére mindent én hoztam össze.

    1. Minden elismerésem! Szép munka, az alkotás öröméről nem is beszélve.
      Én is ezt a vonalat igyekszem népszerűsíteni. Bár a halál primitív TDA 1545 alapú NOS DA konverteremet (ami simán leszólt egy negyedmilliós gyárit- a gazdája szerint) azért jelen állapotában nem merném bemutatni. Hónapok óta tervezem a bedobozolást, de olyan jó így is hogy mindig csak halogatom…. 🙂

      1. Köszönöm a dícséretet! Én is sokáig tervezgettem, hogy milyen dobozt kellene csinálni neki, aztán becsapott az agyamba, hogy egy tuner háza lenne a legjobb, amin van kézi hangolás és digit kijelző is, aztán az elképzelés után pár órával a német apróhirdetési oldalon elém toppant ez a készülék egy Murat vezetéknevű „német” eladó által 10 euroért meghirdetve. Szerencsére postázta is, így pár nap múlva a kezembe is kaptam, szépen becsomagolva, esély se volt az összetörésre. A letölthető szerviz manualból az is kiderült, hogy a gyári trafó is használható az előfok táplálására, sőt még egy másik 12 voltról a standby relét is tudom vezérelni. Nyilván a vezetékek elvezetésén még lehetne dolgozni, de ez még nem a végleges állapot. A kézi hangerőszabályzás megoldása még kicsit várat magára, mert az építés során a forgó jeladó leesett, és véletlenül rá is léptem, így egyelőre csak a távirányítóról lehet szabályozni a hangerőt.

  13. Érdekes felmérés a Hi-Fi Compass – tól:
    Több mint 2000 megkérdezett zenehallgató preferált erősítőtípusát illetően. Azt hiszem nyugodtan kijelenthető hogy a „D” osztály toronymagasan a favorit a felhasználók körében, több mint 3x „népszerűbb” a következő (csöves SE) kategóriánál (44 vs. 13% !)
    Hogy ez mit jelent (ha jelent egyáltalán valamit) azt döntse el mindenki maga….. 🙂

      1. Igen, azt vettem bele. Ennek pedig az az oka, hogy az egyik legjobb hangú TPA3255 panel, a Jlester féle Sylph D200 tervezőjének az olcsók közül ez a favoritja. Hátha nálam is beválik… Most kapcsoltam be két perce, még csak annyit tudok mondani, hogy szól :D. Pláne, hogy minden is megváltozott, kondik, műveleti erősítők, került egy relés hangerőszabályzó elé (Beyschlag ellenállásokból), így már lehet teljes hangerőt adni a DAC kimenetén, ami első hallásra is jót tett a dinamikának..

  15. Hogy ne csak én (mi..) lelkendezzünk itten a szappantartóméretű, egy üveg jobb whisky árába kerülő kis kínai csodákról, ezt az AVX-en találtam….. 😉

    „Az alábbi kép „hőse” az a kis bizbasz szappantartónyi dobozka, ott a csöves előfok mellett. Pár hete lelkendeztem azon, mennyire élvezetes kombináció egy Nait integrált ugyanezzel a csövessel hajtva, most tovább ereszkedtem a nyúl üregébe és bizonyos netes körök (https://cheaptubeaudio.blogspot.com/201 … onrad.html) ajánlásait követve fektettem 25eFt-ot ebbe a kínai produktumba (az ördögbe is, Fekete Pénteken 22 és félért megkaphattam volna! :smile51: )
    Természetesen illedelmes házigazdaként nem spóroltam a körítésen, a tápolását egy errefelé épp parlagon heverő 100W-os HDPlex lineáris táp 19V-os sínje szolgáltatja (lásd jobbra lent!), az előfok VdH The First Ultimate MkII-es interkonnekten tolja felé a Zenét…amit ez a kis sztahanovista a fentieket meghálálva hihetetlen minőségben küld is tovább az egyébként nem túl érzékeny Harbeth M30.1 pár felé (Tellurium Q Black II-n). Azért a REL mélynyomó továbbra is segít, mint mindig, csak ezúttal épp az előfok 2. pre-outjáról hajtva.
    A szóban forgó erősítőcske az SMSL SA-36A Pro nevet viseli, ha jól értem, a Tripath iskola nyomdokait követi, de az Alapító csődjét követően már más csipen építkezve. A gyári bolhapöcsnyi 12V-os tápjával 8 ohmon 12 Wattot, míg 4ohmon 20-at ígérnek, de a combos táppal szerintem 20-30 között lehet, amit kapok. És milyen minőségben!!!
    Napok óta hallgatok válogatás nélkül klasszikus, jazz és filmzene lemezeket (fájlokat) ezzel a kombóval, a hangok abszolút csendből törnek elő, gyönyörű szép nagy térben széthelyezve, abszolút hiteles hangszínekkel és dinamikával. Talán nem is kell többet mondanom, mint hogy az itthon található sokszoros árú és méretű eszközöket visszakötve bármilyen hihetetlen, de hiányérzetem támadt és újra meg újra visszakerül ez az erősítő. A munkateóriám az, hogy valójában ez a kis csoda nem csinál mást, mint a komolyan megépített táp energiáját modulálja a csöves előerősítő kimenetének megfelelően rendkívül transzparensen, hagyva annak zeneiségét praktikusan zavartalanul, de nyilvánvalóan magasabb energiával érvényre jutni. Ha pocsék forrást kap, pocsék hangot ad, de arra is képes, hogy elálljon a Zene útjából, ha a szükség úgy hozza. És ebben tényleg jó…és olcsó…és kínai. Ezért aztán e fórumon biztos jópáran megköveznek majd.”

    1. Szevasz!
      Magam is egy TPA3255 panel megvételén spekulálgatok. Pontosan azt a panelt néztem ki, amelyik feket663 kolléga fotóin látható.
      Arról szeretnélek kérdezni mindkettőtöket, hogy van-e gyakorlati tapasztalatotok a tápról: hangzásban okoz-e különbséget, ha kapcs. üzemű illetve ha „hagyományos”, analóg tápról járatnám?
      Előre is köszönöm a választ.
      P.S.: én az analóg vonalat favorizálnám…

      1. Jól teszed (hogy az analóg vonalat favorizálod). Szerintem (sem) nem kérdés hogy azzal a végeredmény sokkal zeneibb. Bár megvannak a kapcsi tápnak is az előnyei, de ez esetben azok nem nagyon játszanak döntő szerepet.
        Alulgerjesztett trafós-ultragyors (vagy Schottky) diódás egyenírányítós-kellően kis impedanciájú kondenzátorokkal szűrt hagyományos táp, Sziklai féle kapacitássokszorozóval (abból is a tranzisztoros változat) adja a legjobb hangot. Legalábbis nálam. Próbáltam 3 féle kapcsolóüzemű táppal is, (24V-6A laptop adapter, 28V-6A Meanwell, 28V-10A Weidmüller) az utolsóval volt a legjobb [új ára 50 ezer…] de még mindig elég messze az analóg táp hangzásától.
        Hozzátéve hogy nálam TPA 3251-es zenél (ez kisebb teljesítményű, de több vélemény szerint hajszálnyival zeneibb hangú mint a 3255-ös csipekkel ellátott típusok) ezért a tápfesz is kisebb (max. 34V DC)

      2. Üdv a „klubban”. Én a kezdetektől analóg táppal használom ezt a panelt. Hosszabb távú tapasztalatom is nagyon jó vele, nincs semmi idegesítő a hangjában. Annyi érdekesség van viszont vele, bár ezt is csak olvastam, hogy kb 165 watt teljesítményt lehet kihozni belőle, afölött lekapcsol (ezt 48V tápfeszültségnél) túlmelegedési, vagy egyéb gondok (lehet az is, hogy a kimeneti tekercsek nem bírnak a nagy árammal és olyan tartományba kerülnek, ami miatt lekapcsol a védelem, ilyet is olvastam) miatt. Nálam ez nem jelentkezett még soha, csak szólok, hogy ne szubbasszus hangszórót akarj vele hajtani. Én ilyen hangosan soha nem szoktam zenét hallgatni.

  16. Egy picike élménybeszámoló a TPA3255 chipes panel működéséről. Jelen pillanatban kb 0.8 verzióban fut, ahogy megjött az aliexpressről, egy toroid trafóról, ami egyenirányítás és két 6800 uF puffer után kb 28 voltot biztosít. A hangja nagyon szuper már így is, vannak olyan felvételeim, ahol az emberi énekhang sokkal-sokkal valósághűbb, mint volt akár a Wondom féle TC2001/ST516B chipes erősítő, gy az Onkyo TX8130 rádióerősítőmhöz képest, amik nem mondom, hogy a világ teteje, de egy jó alapnak elmentek azért. Ezekhez képest a hang sokkal frissebb, részletezőbb, jobban kihallani minden hangszer játékát. Először érzem azt, hogy nem tonálisan lett jobb a hang, hanem inkább a zene került közelebb hozzám. Egyszóval számomra már így is megérte, pedig a Raspberry PI4/Allo Boss V1.2 dac szabályozott kimenetéről hallgatom, hangerőszabályzás nélkül, így azért nem feltétlenül a legjobb a dinamikája, de már most is nagyon jó. Melegedést szobahangerőn egyáltalán nem tapasztaltam sem a tekercsek, sem a hűtőborda irányából. Minden fillérjét megérte a befektetett kb 10800 forintnak. Pár kondit ki fogok majd cserélni András tanácsa alapján, kerül elé egy JV8 távirányítható hangerőszabályzó, ami egyben meg tudja majd oldani a készülék be-ki kapcsolását is.
    Lenne kérdésem is a hozzáértőkhöz: A bemeneti feszültséget elég érdekes módon szűrik: előbb van egy sorba kötött (2×680 uF/25V) kondi tag, utána ismét egy sorba kötött 4×1500 uF/25V kondi sor található, majd pedig legközelebb a chiphez 3 darab 1000uF/50V kondi van párhuzamosan, de azok sem egyformák, 2 darab azonos, köztük egy harmadik meg eltérő gyártmány és méret. Ez jó lehet így, van ennek valami műszaki értelme, vagy érdemesebb lenne kicsit egyszerűsíteni a pufferelésen, tekintve, hogy már a tápból is két pufferkondin keresztül érkezik a feszültség bele.

    1. A szűrőkondikról: Tapasztalatom szerint a kínaiak elég ész nélkül tervezik ezeket a paneleket, valamilyen „a több mindig jobb” elv alapján, aztán a megtervezett panelre azt raknak ami éppen leesik a polcról.
      Az én TPA 3251-esem bemenetén pl. a négy becsatoló elkó (10uF/50V) három különböző típus volt!
      Amit érdemes lehet megpróbálni, az az hogy azonos típusú és értékű kisimpedanciás elkókkal lecserélni a kavalkádot (Shamwha WL széria pl. elég jó, én is azt raktam az enyémbe) Ha találsz jobbat – Nichicont (KZE, KZG), vagy Panasonic-ot (FC, FM) az is mehet, de nagy különbség szerintem nem lesz.
      A TPA csiphez közel amúgy sem kell túl nagy érték (az alacsony impedancia fontosabb), mert a tápkábelen meg a panelvezetéken „rángatni” fogja a villanyt. 😉

  17. További folytatás alul nem lehetséges, szóval:
    Kondiknak: Elna Silmic II, ennél jobbat nehéz lesz találni. BG más, de nem biztos hogy jobb. (nekem nem jött be -„sötét”) Esetleg ELNA Cerafine vagy Starget.
    Opamp: itt már lehet szemecskézni, ízlés és pénztárca szerint. Nálam az LME49990 (duál adapterben, mert ez csak felületszerelt szimpla tokozásban létezik), és az LM6172 vált be legjobban. Utóbbi iszonyat gyors, nem minden konfig-ban fog működni. Az OPA1692 körüli hájpot nem értem, próbáltam, szerintem érdes és torz. (legalábbis ahol én szerettem volna használni). A BURSON és egyéb egzotikumokat nem ismerem, ezekről nem tudok nyilatkozni.
    Szóba jöhet még az LME49860, AD827, OP275, OPA2107,-2228 vagy NJM2114. Ami nálam nem nyert (szinte sehol):
    OPA2132-34, OPA2604, MUSES02 (utóbbi zajra válogatott, átcimkézett NJM4580-as….). Nem rossz, de annyiért vicc.
    Itt azért a választás nagyrészt rendszer, felhasználási környezet és ízlésfüggő, a „legjobbat” megtalálni elég frusztráló lehet (tanúsíthatom….)

    1. Köszönöm az infókat. Sajnos az ELNA Silmic kondik se nagyon elérhetőek már, bár a hificollective.com oldalon még van belőlük pár darab, csak ott meg rájön az áfa meg a vámkezelés díja a vételárra.

    2. Megjött, működik… A rendes hangdobozra még nem mertem rákötni, járatom vagy fél órát (egy laptop tápról, amiről nem is kellene működnie, mert 24 volt van ráírva minimum feszültségnek), de persze amúgy sincs sok értelme a komolyabb fülelésnek, mert a szobában most épp nincs semmi, mert festés és parkettázás után vagyok, és még nincs bepakolva.

  18. Azok a kis zöld kondik biztosan nem tantálok, légy nyugodt. Annyira még egy kínai gyártó sem hülye hogy kimeneti szűrőbe 4-600 kHz-hez olyat tegyen, főleg hogy azok polarizáltak, ide pedig CSAK polarizálatlan kisértékű (tipikusan 0.33-1 uF) típus használható. Az valamilyen fémezett film kondi csak érdekes tokozással. Ha mégsem az hamar kiderül, a tantál ott 5 perc alatt felforr és szétdurran….. 🙁

    2. Végül megrendeltem ezt a legutolsó verziós kínai TPA3255 panelt. Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy vajon érdemes lenne egy komolyabb darabra cserélni a kimeneti tekercseket? (Coilcraft-ra gondoltam). Gyárilag duplázva vannak a tekercsek rajta, 22 uH értékből van összesen 8 darab, én szimpla 10 uH értékűre gondoltam. Viszont ezeket a szűkös hely miatt csak úgy tudnám rögzíteni a panelen, ha két-két L alakú réz sínt forrasztanék a panelra, és arra forrasztanám a tekercsek lábait (mellékelem a tekercs képét). Műszakilag ez megfelelő lehet így szerinted?

      1. Ezt a „duplázott tekercs”-et nem értem pontosan…. Képet tudsz mellékelni az erősítő panelnek erről a részéről? Tudniillik sztereó panelnél BTL üzemmódban 4 db tekercs szükséges.
        Ha erre gondolsz mint „duplázott tekercs”-re, ezek nem duplázott, csak dupla méretű szimpla tekercsek….
        Azaz: a panelen nem 8 hanem csak 4 db tekercs van.

        1. Az eredeti tekercsek a panelen szerintem elég jó minőségűek, nem hiszem hogy bármivel előrébb leszel ha kicseréled őket, de ahogy gondolod…..
          A műveleti erősítőket, meg a 6 db aranyszínű elkót a bemeneten viszont mindenképpen érdemes cserélni.

          1. Lenne esetleg javaslatod ezekre az alkatrészekre? Én arra gondoltam, hogy eredeti Nichicon Fine Gold kondikra cserélném, esetleg Elna Silmic II-re, ezeket láttam más TPA3255 paneleken. Műveleti erősítők témájában meg az OPA1692-t ajánlotta valaki, mint biztonsági választást (ami sok mindenkinek tetszik).

  19. Kicsit felélesztem ezt a topicot, ha már D osztály, itt írok róla.
    Volt szó másikban olyanról hogy TPA3251.
    Rendeltem egyet (Aiyima A04), EU Shopból kevesebb mint egy hét alatt itt volt, és még kapcsitápot is adtak hozzá. (Postával kb 65 EUR.) Nosza, így legalább ki lehet próbálni, azzal meghallgattam a Kolibrin, és hát, hű meg ha… Ez jó cucc, első hallásra is „elegendően” jól szól. Ma érkezett, irodában délután ez szólt, és hát meggyőző. Mivel volt Tripath-om, szerintem jobb így is (de direktben összehallgatni nem tudtam). Persze tervben normális táp, másik ház (amiben elfér a ventilátor), és ha igazak a hírek, akkor még jobb lesz. Ebben foglalatban vannak a op amp-ok, tehát lehet azzal is játszani (nem tudom akarok-e).
    Itt említődött olyan hogy kapacitás sokszorozós táp. Az mi az egyébként?

    1. A „normális” táp mindenképpen sokat dob a hangzáson. Toroid trafó, ultragyors vagy Schottky diódás egyenirányítás, szűrés alacsony impedanciájú elektrolit kondenzátorokkal, plusz az a bizonyos kapacitás sokszorozó.
      Ez egy relatíve egyszerű áramkör, ahol a nagy értékű szűrőkondenzátorok helyett Darlington kapcsolású tranzisztorok, (vagy MOS-Fet) bázis illetve gate körében levő kisebb kapacitású kondenzátor látja el a hullámosság szűrés feladatát.
      A lényege röviden: nagy terhelőáramoknál (ami a teljesítményerősítőknél ugye alap) nagyértékű, több tízezer uF szűrőkondenzátor szükséges az egyenirányítás után megmaradó tápfeszültség hullámosság (ripple, vagy búgófeszültség) eltüntetéséhez. Ennek értéke a maximális terhelőáram függvénye, ökölszabályként a „tízezer mikrofarád per Amper” szabály használható.
      A kapacitás többszörözőnél a szűrőkondenzátor az aktív elem (Darlington vagy FET) bázis , illetve gate körébe kerül, ahol azok áramerősítési tényezője miatt a vezérlőkörben levő kis kapacitás értéke mintegy „felszorzódik” az áramerősítési tényezőével. (Darlingtonoknál 5-10000, FET-eknél akár több százezer)
      Azaz, ha a bázis vagy gate körben a szűrőkondi ezer uF-os, az virtuálisan egyenértékű lehet egy több százezer uF-os kondenzátor hullámosság szűrő képességével. Ez persze nem azt jelenti hogy elhagyhatjuk a tisztességes szűrést, mivel ez a megoldás csak a hullámosság csökkentésére effektív, a nagy áramterhelés ingadozások miatt a kimenő feszültségünk csak úgy marad többé-kevésbé állandó ha mind a trafó, mind a szűrőkondenzátor blokk kellő tartalékkal rendelkezik.
      A mellékelt képen egy ún. Sziklai kapcsolású többszöröző látható szimmetrikus tápfeszültség ellátású készülékekhez.
      A tervezésnél figyelni kell a hűtésre, az aktív elemeken -kapcsolástechnikától függően- 2-4 volt feszültség esik, ez pedig a terhelőárammal szorzott értékű hőveszteséget jelent a tranzisztoron vagy FET-en. (P=U x I) Azaz, pl. ha az erősítő csúcs áramfelvétele 4A, és a fő áteresztő elemen (a képen Q17 és 18) 2V esik, ezeknek a tranzisztoroknak le kell tudni adni a keletkező kb. 8W-nyi hőt.

      1. Valamiért nem tudok új hozzászólást írni a témában, ezért válaszolok a hozzászólásodra, de végül is a táphoz kapcsolódik. Lenne lehetőség olcsóért 30V (AC) 7Amperes trafót vásárolni. Ez elég lehet egy TPA3251 vagy 3255 chipes erősítőhöz? Nem akarok rettenetesen nagy hangerőt, amúgy is viszonylag érzékeny, 4 ohmos hangdobozaim vannak (Canton CT1000, 90 dB felett)

        1. 3255-höz igen, jó lehet, az bírja 50V DC környékéig, viszont a 3251-es max. 36 V DC-vel etethető. Egy 30 V AC szekunder feszültségű trafó egyenirányítás és szűrés után kb. 42 V DC-t produkál. Így ha a 3251-hez szeretnéd használni 6V-ot „el kell tüntetni” valahogyan, ami lehet egy megfelelően méretezett kapacitássokszorozó, vagy hagyományos analóg – disszipatív stabilizált tápegység. Az „eltüntetett” feszültség és a mindenkori terhelő áram szorzata veszteségi teljesítmény, hőként kerül leadásra mindkét típusnál.
          Teljesítményben több mint elég, az enyémet (3251) egy 120VA-es (24V 5A) toroid trafó táplálja, nem tapasztaltam dinamikahiányt ezidáig…..

          1. Szuper! Köszönöm a hozzászólásod! Most épp egy ilyen panel vásárlásán gondolkodom:
            https://www.aliexpress.com/item/1005004769902747.html?gps-id=pcStoreJustForYou&scm=1007.23125.137358.0&scm_id=1007.23125.137358.0&scm-url=1007.23125.137358.0&pvid=2c0e6b63-ed60-45bf-9c4a-e86a9922e08a&_t=gps-id:pcStoreJustForYou,scm-url:1007.23125.137358.0,pvid:2c0e6b63-ed60-45bf-9c4a-e86a9922e08a,tpp_buckets:668%232846%238111%231996&pdp_ext_f=%7B%22sku_id%22%3A%2212000030407780674%22%2C%22sceneId%22%3A%2213125%22%7D&pdp_npi=2%40dis%21AED%21115.33%2150.84%21%21%21%21%21%40210323a716657387148748055e5eb0%2112000030407780674%21rec&spm=a2g0o.store_pc_home.smartJustForYou_316062243.0
            Mondjuk a tantál kondik nem tudom mennyire lehetnek jó választások a kimeneti szűrőbe. Azokat, meg az összes elektrolit kondit lehet érdemes lenne valami minőségibb darabra cserélni.

          1. Barvez itt nem a reklám helye, de a minap a Prohardver aprójában a hifi rovatban találkoztam egy Aiyima A07-tel, mint eladó pèldánnyal.

  20. Azért… a félreértések elkerülése végett. Ha most többen (talán jogosan) úgy gondoljátok, hogy van némi ellentmondás a bejegyzéseimben, … hát lehet. Amennyiben egyrészt én is használok/alkalmazok bizonyos majdnem ezotérikusnak tekinthető megoldásokat, másrészt meg ezek ellen beszélek.
    Azt próbálom mindazonáltal megértetni veletek, hogy pusztán ezektől várni azt hogy egy rendszer majd megtáltosodik merő balgaság…. Pedig sajnos, sajnos, nagyon (túl) sokan azt gondolják hogy ez így működik.
    Mert hiába teszek 30 ezer forintos Quantum f@sz.m tudja milyen biztosítékot egy sz@rul megtervezett ……. erősítőbe, vagy használok 60 ezer forintos arany/ezüst/olaj kondenzátorokat egy alapvetően elcseszett B&W (vagy bármilyen más) doboz hangváltójába melyek tetején több tíz vagy százezres Entreq hangzásjavító csodák pihennek, s amikhez Nordost Heimdall hangszórókábeleken megy a jel, attól az még egy összességében alapvetően elcseszett hang lesz, amit SEMMILYEN pótlólagos varázslattal-ráolvasással nem tudunk helyrehozni. Bármennyire, és bármennyien szeretnék ezt másképp hinni is.
    Azt kellene tudni megérteni , hogy az egész történet teljesen máshol kezdődik (és folytatódik). Ígértem már hogy majd írok róla hogy hol, de remélem hamarosan eljutok oda hogy tényleg el tudom majd mesélni.

Vélemény, hozzászólás?