„D”-misztifikálás

Ebben a rovatban lesz majd szó a sok -és egyre több- port kavaró D osztályú erősítőkről.

Tapasztalatomhoz, tudásomhoz mérten igyekszem eloszlatni néhány tévhitet, miért, kinek jó, vagy nem (lehet) jó ez az erősítőfajta. Lehet kérdezni, véleményt, tapasztalatot megosztani.

Ha már „D”, akkor lehet egyéb digitális témákat is vesézgetni. DAC-okat, CD játszókat, stb.

PC és hálózati alapú forrásokról -tapasztalat híján- nem nagyon tudok nyilatkozni, ezt ha lehet ne kérdezzétek – legfeljebb egymástól.

144 thoughts on “„D”-misztifikálás”

  1. Amikor valami nem az, aminek látszik…

    Egy hibás NAD tuner házába költözött a TPA3255 erősítőm és a JV8 relés hangerőszabályzó. Működik a hangerő távvezérlése, bemenetválasztás, és az erősítő és a Raspberry PI4-re épülő lejátszó ki-be kapcsolása is távirányítóról.
    Ami a legnagyobb boldogság, hogy az elektronikához nagyjából annyit értek, hogy melyik a forrasztópáka melegebb fele, ennek ellenére mindent én hoztam össze.

    1. Minden elismerésem! Szép munka, az alkotás öröméről nem is beszélve.
      Én is ezt a vonalat igyekszem népszerűsíteni. Bár a halál primitív TDA 1545 alapú NOS DA konverteremet (ami simán leszólt egy negyedmilliós gyárit- a gazdája szerint) azért jelen állapotában nem merném bemutatni. Hónapok óta tervezem a bedobozolást, de olyan jó így is hogy mindig csak halogatom…. 🙂

      1. Köszönöm a dícséretet! Én is sokáig tervezgettem, hogy milyen dobozt kellene csinálni neki, aztán becsapott az agyamba, hogy egy tuner háza lenne a legjobb, amin van kézi hangolás és digit kijelző is, aztán az elképzelés után pár órával a német apróhirdetési oldalon elém toppant ez a készülék egy Murat vezetéknevű „német” eladó által 10 euroért meghirdetve. Szerencsére postázta is, így pár nap múlva a kezembe is kaptam, szépen becsomagolva, esély se volt az összetörésre. A letölthető szerviz manualból az is kiderült, hogy a gyári trafó is használható az előfok táplálására, sőt még egy másik 12 voltról a standby relét is tudom vezérelni. Nyilván a vezetékek elvezetésén még lehetne dolgozni, de ez még nem a végleges állapot. A kézi hangerőszabályzás megoldása még kicsit várat magára, mert az építés során a forgó jeladó leesett, és véletlenül rá is léptem, így egyelőre csak a távirányítóról lehet szabályozni a hangerőt.

  2. Érdekes felmérés a Hi-Fi Compass – tól:
    Több mint 2000 megkérdezett zenehallgató preferált erősítőtípusát illetően. Azt hiszem nyugodtan kijelenthető hogy a „D” osztály toronymagasan a favorit a felhasználók körében, több mint 3x „népszerűbb” a következő (csöves SE) kategóriánál (44 vs. 13% !)
    Hogy ez mit jelent (ha jelent egyáltalán valamit) azt döntse el mindenki maga….. 🙂

      1. Igen, azt vettem bele. Ennek pedig az az oka, hogy az egyik legjobb hangú TPA3255 panel, a Jlester féle Sylph D200 tervezőjének az olcsók közül ez a favoritja. Hátha nálam is beválik… Most kapcsoltam be két perce, még csak annyit tudok mondani, hogy szól :D. Pláne, hogy minden is megváltozott, kondik, műveleti erősítők, került egy relés hangerőszabályzó elé (Beyschlag ellenállásokból), így már lehet teljes hangerőt adni a DAC kimenetén, ami első hallásra is jót tett a dinamikának..

  4. Hogy ne csak én (mi..) lelkendezzünk itten a szappantartóméretű, egy üveg jobb whisky árába kerülő kis kínai csodákról, ezt az AVX-en találtam….. 😉

    „Az alábbi kép „hőse” az a kis bizbasz szappantartónyi dobozka, ott a csöves előfok mellett. Pár hete lelkendeztem azon, mennyire élvezetes kombináció egy Nait integrált ugyanezzel a csövessel hajtva, most tovább ereszkedtem a nyúl üregébe és bizonyos netes körök (https://cheaptubeaudio.blogspot.com/201 … onrad.html) ajánlásait követve fektettem 25eFt-ot ebbe a kínai produktumba (az ördögbe is, Fekete Pénteken 22 és félért megkaphattam volna! :smile51: )
    Természetesen illedelmes házigazdaként nem spóroltam a körítésen, a tápolását egy errefelé épp parlagon heverő 100W-os HDPlex lineáris táp 19V-os sínje szolgáltatja (lásd jobbra lent!), az előfok VdH The First Ultimate MkII-es interkonnekten tolja felé a Zenét…amit ez a kis sztahanovista a fentieket meghálálva hihetetlen minőségben küld is tovább az egyébként nem túl érzékeny Harbeth M30.1 pár felé (Tellurium Q Black II-n). Azért a REL mélynyomó továbbra is segít, mint mindig, csak ezúttal épp az előfok 2. pre-outjáról hajtva.
    A szóban forgó erősítőcske az SMSL SA-36A Pro nevet viseli, ha jól értem, a Tripath iskola nyomdokait követi, de az Alapító csődjét követően már más csipen építkezve. A gyári bolhapöcsnyi 12V-os tápjával 8 ohmon 12 Wattot, míg 4ohmon 20-at ígérnek, de a combos táppal szerintem 20-30 között lehet, amit kapok. És milyen minőségben!!!
    Napok óta hallgatok válogatás nélkül klasszikus, jazz és filmzene lemezeket (fájlokat) ezzel a kombóval, a hangok abszolút csendből törnek elő, gyönyörű szép nagy térben széthelyezve, abszolút hiteles hangszínekkel és dinamikával. Talán nem is kell többet mondanom, mint hogy az itthon található sokszoros árú és méretű eszközöket visszakötve bármilyen hihetetlen, de hiányérzetem támadt és újra meg újra visszakerül ez az erősítő. A munkateóriám az, hogy valójában ez a kis csoda nem csinál mást, mint a komolyan megépített táp energiáját modulálja a csöves előerősítő kimenetének megfelelően rendkívül transzparensen, hagyva annak zeneiségét praktikusan zavartalanul, de nyilvánvalóan magasabb energiával érvényre jutni. Ha pocsék forrást kap, pocsék hangot ad, de arra is képes, hogy elálljon a Zene útjából, ha a szükség úgy hozza. És ebben tényleg jó…és olcsó…és kínai. Ezért aztán e fórumon biztos jópáran megköveznek majd.”

    1. Szevasz!
      Magam is egy TPA3255 panel megvételén spekulálgatok. Pontosan azt a panelt néztem ki, amelyik feket663 kolléga fotóin látható.
      Arról szeretnélek kérdezni mindkettőtöket, hogy van-e gyakorlati tapasztalatotok a tápról: hangzásban okoz-e különbséget, ha kapcs. üzemű illetve ha „hagyományos”, analóg tápról járatnám?
      Előre is köszönöm a választ.
      P.S.: én az analóg vonalat favorizálnám…

      1. Jól teszed (hogy az analóg vonalat favorizálod). Szerintem (sem) nem kérdés hogy azzal a végeredmény sokkal zeneibb. Bár megvannak a kapcsi tápnak is az előnyei, de ez esetben azok nem nagyon játszanak döntő szerepet.
        Alulgerjesztett trafós-ultragyors (vagy Schottky) diódás egyenírányítós-kellően kis impedanciájú kondenzátorokkal szűrt hagyományos táp, Sziklai féle kapacitássokszorozóval (abból is a tranzisztoros változat) adja a legjobb hangot. Legalábbis nálam. Próbáltam 3 féle kapcsolóüzemű táppal is, (24V-6A laptop adapter, 28V-6A Meanwell, 28V-10A Weidmüller) az utolsóval volt a legjobb [új ára 50 ezer…] de még mindig elég messze az analóg táp hangzásától.
        Hozzátéve hogy nálam TPA 3251-es zenél (ez kisebb teljesítményű, de több vélemény szerint hajszálnyival zeneibb hangú mint a 3255-ös csipekkel ellátott típusok) ezért a tápfesz is kisebb (max. 34V DC)

      2. Üdv a „klubban”. Én a kezdetektől analóg táppal használom ezt a panelt. Hosszabb távú tapasztalatom is nagyon jó vele, nincs semmi idegesítő a hangjában. Annyi érdekesség van viszont vele, bár ezt is csak olvastam, hogy kb 165 watt teljesítményt lehet kihozni belőle, afölött lekapcsol (ezt 48V tápfeszültségnél) túlmelegedési, vagy egyéb gondok (lehet az is, hogy a kimeneti tekercsek nem bírnak a nagy árammal és olyan tartományba kerülnek, ami miatt lekapcsol a védelem, ilyet is olvastam) miatt. Nálam ez nem jelentkezett még soha, csak szólok, hogy ne szubbasszus hangszórót akarj vele hajtani. Én ilyen hangosan soha nem szoktam zenét hallgatni.

  5. Egy picike élménybeszámoló a TPA3255 chipes panel működéséről. Jelen pillanatban kb 0.8 verzióban fut, ahogy megjött az aliexpressről, egy toroid trafóról, ami egyenirányítás és két 6800 uF puffer után kb 28 voltot biztosít. A hangja nagyon szuper már így is, vannak olyan felvételeim, ahol az emberi énekhang sokkal-sokkal valósághűbb, mint volt akár a Wondom féle TC2001/ST516B chipes erősítő, gy az Onkyo TX8130 rádióerősítőmhöz képest, amik nem mondom, hogy a világ teteje, de egy jó alapnak elmentek azért. Ezekhez képest a hang sokkal frissebb, részletezőbb, jobban kihallani minden hangszer játékát. Először érzem azt, hogy nem tonálisan lett jobb a hang, hanem inkább a zene került közelebb hozzám. Egyszóval számomra már így is megérte, pedig a Raspberry PI4/Allo Boss V1.2 dac szabályozott kimenetéről hallgatom, hangerőszabályzás nélkül, így azért nem feltétlenül a legjobb a dinamikája, de már most is nagyon jó. Melegedést szobahangerőn egyáltalán nem tapasztaltam sem a tekercsek, sem a hűtőborda irányából. Minden fillérjét megérte a befektetett kb 10800 forintnak. Pár kondit ki fogok majd cserélni András tanácsa alapján, kerül elé egy JV8 távirányítható hangerőszabályzó, ami egyben meg tudja majd oldani a készülék be-ki kapcsolását is.
    Lenne kérdésem is a hozzáértőkhöz: A bemeneti feszültséget elég érdekes módon szűrik: előbb van egy sorba kötött (2×680 uF/25V) kondi tag, utána ismét egy sorba kötött 4×1500 uF/25V kondi sor található, majd pedig legközelebb a chiphez 3 darab 1000uF/50V kondi van párhuzamosan, de azok sem egyformák, 2 darab azonos, köztük egy harmadik meg eltérő gyártmány és méret. Ez jó lehet így, van ennek valami műszaki értelme, vagy érdemesebb lenne kicsit egyszerűsíteni a pufferelésen, tekintve, hogy már a tápból is két pufferkondin keresztül érkezik a feszültség bele.

    1. A szűrőkondikról: Tapasztalatom szerint a kínaiak elég ész nélkül tervezik ezeket a paneleket, valamilyen „a több mindig jobb” elv alapján, aztán a megtervezett panelre azt raknak ami éppen leesik a polcról.
      Az én TPA 3251-esem bemenetén pl. a négy becsatoló elkó (10uF/50V) három különböző típus volt!
      Amit érdemes lehet megpróbálni, az az hogy azonos típusú és értékű kisimpedanciás elkókkal lecserélni a kavalkádot (Shamwha WL széria pl. elég jó, én is azt raktam az enyémbe) Ha találsz jobbat – Nichicont (KZE, KZG), vagy Panasonic-ot (FC, FM) az is mehet, de nagy különbség szerintem nem lesz.
      A TPA csiphez közel amúgy sem kell túl nagy érték (az alacsony impedancia fontosabb), mert a tápkábelen meg a panelvezetéken „rángatni” fogja a villanyt. 😉

  6. További folytatás alul nem lehetséges, szóval:
    Kondiknak: Elna Silmic II, ennél jobbat nehéz lesz találni. BG más, de nem biztos hogy jobb. (nekem nem jött be -„sötét”) Esetleg ELNA Cerafine vagy Starget.
    Opamp: itt már lehet szemecskézni, ízlés és pénztárca szerint. Nálam az LME49990 (duál adapterben, mert ez csak felületszerelt szimpla tokozásban létezik), és az LM6172 vált be legjobban. Utóbbi iszonyat gyors, nem minden konfig-ban fog működni. Az OPA1692 körüli hájpot nem értem, próbáltam, szerintem érdes és torz. (legalábbis ahol én szerettem volna használni). A BURSON és egyéb egzotikumokat nem ismerem, ezekről nem tudok nyilatkozni.
    Szóba jöhet még az LME49860, AD827, OP275, OPA2107,-2228 vagy NJM2114. Ami nálam nem nyert (szinte sehol):
    OPA2132-34, OPA2604, MUSES02 (utóbbi zajra válogatott, átcimkézett NJM4580-as….). Nem rossz, de annyiért vicc.
    Itt azért a választás nagyrészt rendszer, felhasználási környezet és ízlésfüggő, a „legjobbat” megtalálni elég frusztráló lehet (tanúsíthatom….)

    1. Köszönöm az infókat. Sajnos az ELNA Silmic kondik se nagyon elérhetőek már, bár a hificollective.com oldalon még van belőlük pár darab, csak ott meg rájön az áfa meg a vámkezelés díja a vételárra.

    2. Megjött, működik… A rendes hangdobozra még nem mertem rákötni, járatom vagy fél órát (egy laptop tápról, amiről nem is kellene működnie, mert 24 volt van ráírva minimum feszültségnek), de persze amúgy sincs sok értelme a komolyabb fülelésnek, mert a szobában most épp nincs semmi, mert festés és parkettázás után vagyok, és még nincs bepakolva.

  7. Azok a kis zöld kondik biztosan nem tantálok, légy nyugodt. Annyira még egy kínai gyártó sem hülye hogy kimeneti szűrőbe 4-600 kHz-hez olyat tegyen, főleg hogy azok polarizáltak, ide pedig CSAK polarizálatlan kisértékű (tipikusan 0.33-1 uF) típus használható. Az valamilyen fémezett film kondi csak érdekes tokozással. Ha mégsem az hamar kiderül, a tantál ott 5 perc alatt felforr és szétdurran….. 🙁

    2. Végül megrendeltem ezt a legutolsó verziós kínai TPA3255 panelt. Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy vajon érdemes lenne egy komolyabb darabra cserélni a kimeneti tekercseket? (Coilcraft-ra gondoltam). Gyárilag duplázva vannak a tekercsek rajta, 22 uH értékből van összesen 8 darab, én szimpla 10 uH értékűre gondoltam. Viszont ezeket a szűkös hely miatt csak úgy tudnám rögzíteni a panelen, ha két-két L alakú réz sínt forrasztanék a panelra, és arra forrasztanám a tekercsek lábait (mellékelem a tekercs képét). Műszakilag ez megfelelő lehet így szerinted?

      1. Ezt a „duplázott tekercs”-et nem értem pontosan…. Képet tudsz mellékelni az erősítő panelnek erről a részéről? Tudniillik sztereó panelnél BTL üzemmódban 4 db tekercs szükséges.
        Ha erre gondolsz mint „duplázott tekercs”-re, ezek nem duplázott, csak dupla méretű szimpla tekercsek….
        Azaz: a panelen nem 8 hanem csak 4 db tekercs van.

        1. Az eredeti tekercsek a panelen szerintem elég jó minőségűek, nem hiszem hogy bármivel előrébb leszel ha kicseréled őket, de ahogy gondolod…..
          A műveleti erősítőket, meg a 6 db aranyszínű elkót a bemeneten viszont mindenképpen érdemes cserélni.

          1. Lenne esetleg javaslatod ezekre az alkatrészekre? Én arra gondoltam, hogy eredeti Nichicon Fine Gold kondikra cserélném, esetleg Elna Silmic II-re, ezeket láttam más TPA3255 paneleken. Műveleti erősítők témájában meg az OPA1692-t ajánlotta valaki, mint biztonsági választást (ami sok mindenkinek tetszik).

  8. Kicsit felélesztem ezt a topicot, ha már D osztály, itt írok róla.
    Volt szó másikban olyanról hogy TPA3251.
    Rendeltem egyet (Aiyima A04), EU Shopból kevesebb mint egy hét alatt itt volt, és még kapcsitápot is adtak hozzá. (Postával kb 65 EUR.) Nosza, így legalább ki lehet próbálni, azzal meghallgattam a Kolibrin, és hát, hű meg ha… Ez jó cucc, első hallásra is „elegendően” jól szól. Ma érkezett, irodában délután ez szólt, és hát meggyőző. Mivel volt Tripath-om, szerintem jobb így is (de direktben összehallgatni nem tudtam). Persze tervben normális táp, másik ház (amiben elfér a ventilátor), és ha igazak a hírek, akkor még jobb lesz. Ebben foglalatban vannak a op amp-ok, tehát lehet azzal is játszani (nem tudom akarok-e).
    Itt említődött olyan hogy kapacitás sokszorozós táp. Az mi az egyébként?

    1. A „normális” táp mindenképpen sokat dob a hangzáson. Toroid trafó, ultragyors vagy Schottky diódás egyenirányítás, szűrés alacsony impedanciájú elektrolit kondenzátorokkal, plusz az a bizonyos kapacitás sokszorozó.
      Ez egy relatíve egyszerű áramkör, ahol a nagy értékű szűrőkondenzátorok helyett Darlington kapcsolású tranzisztorok, (vagy MOS-Fet) bázis illetve gate körében levő kisebb kapacitású kondenzátor látja el a hullámosság szűrés feladatát.
      A lényege röviden: nagy terhelőáramoknál (ami a teljesítményerősítőknél ugye alap) nagyértékű, több tízezer uF szűrőkondenzátor szükséges az egyenirányítás után megmaradó tápfeszültség hullámosság (ripple, vagy búgófeszültség) eltüntetéséhez. Ennek értéke a maximális terhelőáram függvénye, ökölszabályként a „tízezer mikrofarád per Amper” szabály használható.
      A kapacitás többszörözőnél a szűrőkondenzátor az aktív elem (Darlington vagy FET) bázis , illetve gate körébe kerül, ahol azok áramerősítési tényezője miatt a vezérlőkörben levő kis kapacitás értéke mintegy „felszorzódik” az áramerősítési tényezőével. (Darlingtonoknál 5-10000, FET-eknél akár több százezer)
      Azaz, ha a bázis vagy gate körben a szűrőkondi ezer uF-os, az virtuálisan egyenértékű lehet egy több százezer uF-os kondenzátor hullámosság szűrő képességével. Ez persze nem azt jelenti hogy elhagyhatjuk a tisztességes szűrést, mivel ez a megoldás csak a hullámosság csökkentésére effektív, a nagy áramterhelés ingadozások miatt a kimenő feszültségünk csak úgy marad többé-kevésbé állandó ha mind a trafó, mind a szűrőkondenzátor blokk kellő tartalékkal rendelkezik.
      A mellékelt képen egy ún. Sziklai kapcsolású többszöröző látható szimmetrikus tápfeszültség ellátású készülékekhez.
      A tervezésnél figyelni kell a hűtésre, az aktív elemeken -kapcsolástechnikától függően- 2-4 volt feszültség esik, ez pedig a terhelőárammal szorzott értékű hőveszteséget jelent a tranzisztoron vagy FET-en. (P=U x I) Azaz, pl. ha az erősítő csúcs áramfelvétele 4A, és a fő áteresztő elemen (a képen Q17 és 18) 2V esik, ezeknek a tranzisztoroknak le kell tudni adni a keletkező kb. 8W-nyi hőt.

      1. Valamiért nem tudok új hozzászólást írni a témában, ezért válaszolok a hozzászólásodra, de végül is a táphoz kapcsolódik. Lenne lehetőség olcsóért 30V (AC) 7Amperes trafót vásárolni. Ez elég lehet egy TPA3251 vagy 3255 chipes erősítőhöz? Nem akarok rettenetesen nagy hangerőt, amúgy is viszonylag érzékeny, 4 ohmos hangdobozaim vannak (Canton CT1000, 90 dB felett)

        1. 3255-höz igen, jó lehet, az bírja 50V DC környékéig, viszont a 3251-es max. 36 V DC-vel etethető. Egy 30 V AC szekunder feszültségű trafó egyenirányítás és szűrés után kb. 42 V DC-t produkál. Így ha a 3251-hez szeretnéd használni 6V-ot „el kell tüntetni” valahogyan, ami lehet egy megfelelően méretezett kapacitássokszorozó, vagy hagyományos analóg – disszipatív stabilizált tápegység. Az „eltüntetett” feszültség és a mindenkori terhelő áram szorzata veszteségi teljesítmény, hőként kerül leadásra mindkét típusnál.
          Teljesítményben több mint elég, az enyémet (3251) egy 120VA-es (24V 5A) toroid trafó táplálja, nem tapasztaltam dinamikahiányt ezidáig…..

          1. Szuper! Köszönöm a hozzászólásod! Most épp egy ilyen panel vásárlásán gondolkodom:
            https://www.aliexpress.com/item/1005004769902747.html?gps-id=pcStoreJustForYou&scm=1007.23125.137358.0&scm_id=1007.23125.137358.0&scm-url=1007.23125.137358.0&pvid=2c0e6b63-ed60-45bf-9c4a-e86a9922e08a&_t=gps-id:pcStoreJustForYou,scm-url:1007.23125.137358.0,pvid:2c0e6b63-ed60-45bf-9c4a-e86a9922e08a,tpp_buckets:668%232846%238111%231996&pdp_ext_f=%7B%22sku_id%22%3A%2212000030407780674%22%2C%22sceneId%22%3A%2213125%22%7D&pdp_npi=2%40dis%21AED%21115.33%2150.84%21%21%21%21%21%40210323a716657387148748055e5eb0%2112000030407780674%21rec&spm=a2g0o.store_pc_home.smartJustForYou_316062243.0
            Mondjuk a tantál kondik nem tudom mennyire lehetnek jó választások a kimeneti szűrőbe. Azokat, meg az összes elektrolit kondit lehet érdemes lenne valami minőségibb darabra cserélni.

          1. Barvez itt nem a reklám helye, de a minap a Prohardver aprójában a hifi rovatban találkoztam egy Aiyima A07-tel, mint eladó pèldánnyal.

  9. Azért… a félreértések elkerülése végett. Ha most többen (talán jogosan) úgy gondoljátok, hogy van némi ellentmondás a bejegyzéseimben, … hát lehet. Amennyiben egyrészt én is használok/alkalmazok bizonyos majdnem ezotérikusnak tekinthető megoldásokat, másrészt meg ezek ellen beszélek.
    Azt próbálom mindazonáltal megértetni veletek, hogy pusztán ezektől várni azt hogy egy rendszer majd megtáltosodik merő balgaság…. Pedig sajnos, sajnos, nagyon (túl) sokan azt gondolják hogy ez így működik.
    Mert hiába teszek 30 ezer forintos Quantum f@sz.m tudja milyen biztosítékot egy sz@rul megtervezett ……. erősítőbe, vagy használok 60 ezer forintos arany/ezüst/olaj kondenzátorokat egy alapvetően elcseszett B&W (vagy bármilyen más) doboz hangváltójába melyek tetején több tíz vagy százezres Entreq hangzásjavító csodák pihennek, s amikhez Nordost Heimdall hangszórókábeleken megy a jel, attól az még egy összességében alapvetően elcseszett hang lesz, amit SEMMILYEN pótlólagos varázslattal-ráolvasással nem tudunk helyrehozni. Bármennyire, és bármennyien szeretnék ezt másképp hinni is.
    Azt kellene tudni megérteni , hogy az egész történet teljesen máshol kezdődik (és folytatódik). Ígértem már hogy majd írok róla hogy hol, de remélem hamarosan eljutok oda hogy tényleg el tudom majd mesélni.

Vélemény, hozzászólás?