Jut eszembe…

Mostanában valahogy egyre gyakrabban érzem így….

39 thoughts on “Jut eszembe…

    1. Na ezt sürgősen vegye meg valaki!….. 🙂
      Nehéz a modifikáció hatását százalékban kifejezni, de azt mondanám (több visszajelzés alapján) hogy a javulás 30-40%-os lehet. Feszesebb “gyorsabb” precízebb hang, tisztább magastartománnyal, jobb térrel. Az egyik legjobb hang amit 100 ezer alatt ki lehet hozni egy gyári erősítőből (szerintem).

  1. Beillesztett idézet egy Lófogásos hirdetésből:
    “Eladó ciben szerepelt americán pa audio végfok ahogy a kepen láthato táp egysegel ami 4elektoid kondi 75v 10000 mikros egyen iranyito konpleten a trafo ac 55v kondirol dc 65volt jön le 2dbhötöborda az oldalan elölapon gyari potik kivezérles hhtujan minden rajta van kimenetek be menetek kroszover is egyedöl a vegtranziszorok nem eladok ami a hütöbordan hejeszkedik el mivel kiderölt 55voltot bir el igy felbe marat az épites”
    https://www.jofogas.hu/borsod_abauj_zemplen/Felbe_maradt_prjekt_elado_115458837.htm
    Szerintem kb. most van itt a világvége…… 🙁

  2. Ez így jó egy év után jutott eszembe, egy AVX-es volt fórumtársam akkori beszólására emlékezve.
    (úgy is mint ajánlat. 🙂 ) “Megeszem a kalapomat, ha még egy év múlva is D osztályú erősítőt fogsz hallgatni”
    Nemhogy egy év múlva, ezután már mindig, és mást biztosan nem. De erre már ne fogadjon senki, mert biztosan elveszíti….

  3. Azért van néha a sok rossz mellett jó hír is. 🙂 Naponta, ilyesmi:
    “Már csak néhány hetet kell kibírni, hogy megtudjuk, hány hetet kell már csak kibírni, hogy bejelentsük azt a napot, amikor valaki bejelenti, hogy hány hetet kell már csak kibírni, ameddig nyithatunk, ha valami nem alakul másképp. ” Komment: mint hárommal feljebb…..

  4. Becsülöm néhány AVX-es hirdető önbizalmát/bátorságát….
    ProAc Super Tablette hirdetés:
    “- ez a hangfal a világ 5 legjobb Bookself hangfalalak egyike, nagyot szólnak és gyönyörűek…”
    Azért ennél a Bookshelf hangfalalnál ( 🙂 ) kapásból tudnék kb 30. jobbat említeni. Lehet 20-25 éve a legjobbak között volt, de azóta kicsit haladott az idő meg a tekknológia.
    Főleg meg ennyiért (220e), a dómsugárzó körüli szétmállott szivaccsal, meg levert sarkokkal-élekkel. Mondjuk egy pár Kolibrit biztos nem adnék értük…. 🙂
    Érdekes, ugyanott ugyanez a jóember két perccel korábban szintén egy “jóbarátja kérésére” felrak egy pár PMC DB1-es dobozt, ugyanennyiért. Ami ugye -amellett hogy sokkal jobb állapotúnak tűnik- legalább két körrel veri a Super Tablette-e. Csak úgy feltűnt…. Kicsit nepperszagú a dolog, de tévedjek.

  5. Bocs, hogy ilyen zöldségekkel traktállak benneteket…. Lehetne (meg igazán van is) jobb dolgom, majd írok ezekről is a megfelelő rovatban. Sajnos mindazonáltal nincs tervben semmiféle világmegváltás, de még kisebb audio reveláció sem, csak a szokásos dolgaim: erősítők, hangdobozok tuningja, átépítése, meg egy pár olyan projekt amit a jelen bezárós-kizárós-majdegyszerjobblesz viszonyok mellett nehéz összehozni. 🙁

  6. Most éppen egy jó ideig pihentetett projekt újraélesztése folyik – úgy tűnik sikerrel.
    Ami érdekes ebben az az, hogy -mint annyi esetben- a gyári adatok alapján (T-S paraméterek, Frd, Zma fájlok) modellezett váltóval illetve hangolással az eredmény teljesen rossz volt. Szokás szerint “fülre” lett hangolva gyakori mérésekkel fűszerezve, így viszont lett annyira jó hogy valószínűleg a maradék dobozaimat áruba bocsáthatom. (Celestion Concertino 2, KEF Cresta 30, M-S Mezzo2) Bár ezekre már majd mindre van jelentkező…, a Cresta-k még szabadok, de az eredetileg hirdetett árért biztosan nem adom őket, annál azért jóval jobban sikerültek.
    Bár kicsit furcsán néz ki ez a dobozka, de hangban sokkal többet ad mint amit ki lehetne nézni belőle.
    Egy 15 cm-es Dayton kompozit membrános mélyközép dolgozik benne 3.5 kHz-ig, majd onnan egy Audiopur planár magas kb. 35k-ig. A végeredmény rendkívül transzparens és “gyors” hang amely mindazonáltal nem testetlen mint sok hasonló könnyűmembrános mélyközép esetében. Nagyon könnyen megszerethető, “addiktív”, kicsit a jobb szélessávúkra emlékeztető előadásmód azoknál sokkal jobb mélyekkel.
    A tegnapi hosszas hallgatózások során legalábbis egyenértékűnek, több esetben jobbnak bizonyult a jócskán moddolt Concertino 2-knél, ami azért nem kis eredmény azok hangzásvilágát ismerve.

  7. Egy kicsit jobb (?) kép….
    A váltó még csak “deszkán” létezik (ezért nincs is a képen). Furcsa konfiguráció lett, olyan amit eddig nem sűrűn csináltam… Alulról harmadfokú szűrő, de nagyon enyhe vágású (alacsony Q), felül pedig másodfokú L-R (Linkvitz-Riley) karakterisztikával. Ez a kombináció papíron nem túl szerencsés, de a hallottak alapján nincs semmi baj vele. Újabb bizonyíték (számomra legalábbis) hogy ezen a területen a szoftveres modellezés (legyen az bármilyen kifinomult és fejlett is) nem sokat ér a végső és legjobbnak bizonyuló hang szempontjából.

  8. Örülök, hogy a szélessávúakat is megemlíted, ill. ahhoz valamiképp hasonlítod a hangzást. Én is effajta dobozokat hallgatok nagy megelégedéssel, de a kis hangszóró és dobozméret jár némi kompromisszummal. A mostani tuning alanyok gyári dobozok? Csak a hangszórókészletet említed, márkáról nem írtál.

    1. Nem gyári dobozokról van szó, egy igen szépen igényesen kivitelezett DIY konstrukció amit pár éve talán az AVX-ről vagy a Jófogásról vettem (már nem emlékszem). Hajlított rétegelt lemez oldalfalak furnérozva, MDF elő-hát és fedőlapokkal. Az előlapjai lettek cserélve a használt hangszórókhoz illeszkedőre. A “kompromisszum” ez esetben minimális, igazából -vizuális élmény nélkül- nehéz megmondani hogy 12 literes dobozokból érkezik amit hallunk. Igen gyakorlott fül kell tettenérni hogy nem 20 centis meghajtókat hallunk 20-22 literes dobozban.
      A Dayton mélyközepek “trükkje” a tervezőjük szakértelmét dícséri, amennyiben sikerült a kritikus paramétereiket (Fs, Qts, Vas, Mms, Xmax) egy ekkora dobozmérethez optimalizálni különösebb kompromisszumok nélkül.
      http://www.loudspeakerdatabase.com/Dayton/RS150P-A#4%CE%A9
      Persze függönylengetés nem lesz, de alul kellőképpen feszes és kontrollált mélyeket produkál becslésem szerint 38-40 Hz-es alsó határfrekvenciával (ami azért szélessávúkból elég ritkán hallott esemény). Az pedig ide, nekem több mint elég…. 🙂

  9. Apropó gyári konstrukció. A képen egy JM Lab “hangváltó” egyik fele látható,a másik fele a magassugárzó hátlapjára hasonlóan felt..nyolt kondenzátorból áll. Azért azok a forrasztások, meg az egésznek a fílingje megérnek egy misét….
    Ennyit a gyártók szakértelemről. Ilyet azért nem egy “jónevű” cég elkövet -én legalábbis már elég sok hasonlót láttam.

  10. Nekem is van tudomásom hasonló, bicskanyitogató igénytelenségekről nagynevű gyártók esetén.

    Nagyon jó lehet ez a DIY monitor doboz… Ha én lecserélném a szélessávú dobozaimat, akkor olyat keresnék helyettük, ami hangzásban közel áll hozzájuk, de combosabb mélytartománnyal.

  11. Persze tudjuk, messziről jött ember … stb. Viszont gondolom azt is tudjátok -jórészt tapasztalatból- hogy azért nagyon nem szoktam vaktöltényeket pufogtatni lájkvadászat címén.
    Tudom nem könnyű dolog, de megpróbálok egyfajta rövid karakterleírást adni az előzőkben említett és közelmúltban műben volt dobozokról.
    Valamiképpen minőségileg is rangsorolva.
    1.: Kef Cresta 30
    Szerintem a kevésbé edzett-vájtfülű audiofilek 60-70%-a kapásból ezt választaná. Bőséges de ezzel együtt nem puffogós mélytartomány, élénk virgonc közepekkel. A teteje talán nem annyira kifinomult mint a többié, de ezzel együtt rendkívül élvezhető karakter, igen jól teljesít elektronikus, rock, és egyéb “hangdobozpróbáló” műfajon is. Könnyen hajtható, 8-10 Wattra rendesen megszólal, de szereti a teret maga körül, 20 nm alatt nyűgös lehet elhelyezni. Szerencsére a reflexhangolás dugókkal variálható.
    2: Celestion Concertino 2
    Az angol lord, némi 007-es beütéssel. Színezetlen, rendkívül kiegyenlített és kontrollált hang, épp annyi élettel, hogy ne tűnjön sterilnek. Zárt doboz lévén az elhelyezése nem kritikus, feszes, de picit “műanyagos” mélyekkel. A tere zseniális, az a bizonyos holografikus effektus amit sokszor emlegetnek ezzel a szériával kapcsolatban. Nem a legkönnyebb hajtani, de meglepő teljesítményt fel tud dolgozni torzítás nélkül.
    3.: M-S Mezzo 2.
    A pszichoanalitikus. 🙂 Néha kíméletlenül precíz, nevezhetnénk akár hiperrealistának is. Biztos nem jön be mindenkinek, de pontosságban, hangszerhűségben ő a bajnok. A hihetetlent súroló tranziensek, dob peremütéseket, húrpendülést ritkán hallani ilyen élethűséggel. A szokásos nyavalya, jó felvétellel zseniális, de ha a forrással gond van akkor elég hamar fejfájás. Válogatós, de ha megtalálod hozzá a megfelelő front-end-et, nehéz überelni.
    4.: Dayton-Audiopur
    Erről nem is tudom mit írjak… most őt szeretem legjobban, valahogy úgy állt össze az egész, hogy most/nekem ez adja a legnagyobb élményt, pedig semmiben sem igazán kiemelkedő. Tényleg olyan mint egy jobb szélessávú, megspékelve egy extra oktávval lefelé. Na ez nem egy rocker, de valódi hangszereken, éneken, dzsessz-en övé az aranyérem.
    Persze jó lenne a négy doboz előnyeit egybegyúrni, de mint tudjuk ez -a technológia és a zsebeink jelen állása szerint- hamarosan nem fog összejönni…. 🙁

  12. Lehet szívesen olvasnátok ennél részletesebb, “költőibb” leírást meg elemzéseket dolgokról, de sajnos megtanultam sok-sok év alatt hogy annak nem sok értelme van. Hangokról, hangzásról szavakban értekezni majdnem hasonló ahhoz mintha egy Van Gogh-ot próbálnék meg elemezni egy Miró-hoz hasonlítgatva.
    Más képi és szín világ, más fogadóközeget feltételez. A maga módján zseniális mind a kettő, de nem szabad hasonlítgatni őket, csakúgy mint hangtechnikai berendezéseket. Minden darab egy adott rendszerben, adott környezetben, egy adott hallgatóval -mint kritikussal- értelmezhető, ezen túl csak homályos általánosítások vannak, amelyek egy másik ítész számára közel zéróhoz korreláló tartalommal bírnak.
    Tegnap volt erre egy jó példa… Egy cimborámnak (nem túl gyakorlott, de nem is kezdő “fül”)mutattam a korábban említett dobozokból kettőt, a Celestion-t, meg a KEF-et.
    KEF: “Hú, ennek nagyon jó a mélytartománya, dinamikus, hajtós”.
    Celestion: “Ezé kevesebb” majd pár perc múlva: “De jobb. Meg a tere is”
    A végén: “Nem is tudom melyiket választanám”.
    A legvégén azért poénból odakerült az állványra a Dayton-planár dobozka is:
    Öt perc után: “Na azt hiszem ezt vinném….”
    “-Miért?” “-Nem is tudom.. ez úgy… egyben van”.

  13. Pár mondatban visszatérve a szélessávúkhoz.
    Jó néhány éve nekem is volt egy korszakom amikor nagyon komolyan gondolkodtam a hangsugárzók fejlesztésének fő irányaként ezen az elven. Sajnos a gyakorlati megvalósítás számos buktatója mellett elméletben is léteznek olyan korlátok amelyek fizikai szinten teszik lehetetlenné a szélessávú lesugárzást sok kritérium szerint.
    Sorban.
    Egy szélessávú (és itt most legalább 32-40Hz-től 20 kHz-ig értem a szélességet) hangsugárzónak a következő követelményeknek kell(lene) megfelelni.
    1. Könnyű, betörésektől, parciális rezonanciáktól mentes minél merevebb membrán.
    2. A mélytartomány értékelhető lesugárzáshoz vagy nagy átmérő és kis kitérés, vagy kisebb átmérőnél nagyobb kitérés szükséges, plusz a kis mozgatott tömeg mellett nagy engedékenység is, másként a rezonanciafrekvencia túl magas lesz.
    3. A magastartomány ideális kezeléséhez viszont a minél kisebb tömeg lenne elvárás, hasonlóan nagy merevséggel ötvözve.
    4.a nagy átmérő-kis kitérés- kis mozgó tömeg-lágy felfüggsztés járható útnak tűnne, csak én még nem hallottam olyan típust ami ezeket maradéktalanul tudná, úgy hogy nem torzít, nem racsít a felső közép alsó magas sávban. És még tényleg vannak magasai is, nem csak úgy csinál mintha lenne….
    Na jó, ez így nem teljesen igaz, egy ilyen pár volt nekem -Kanadából hoztam- de ezen kívül az összes többi elvérzett vagy a színezettségen, egyenetlen átvitelen, vagy a torzításon, vagy a gyatra mélyhangokon.
    Neki csak egy baja volt (van) azt a mellékelt linken látni is fogjátok.
    [konkrétan az ára.. egy pár kb. 2.100 USD-be fáj 🙁 ]
    http://www.kogerer.ru/subj/h21lb15sag.html

  14. Egy azóta Debrecenből elköltözött régi hifis barátom vette meg, csináltatott hozzá egy 30x70x120 cm-es tölgylapokból+ ívre hajtott rétegelt lemezből épített rear loaded folded horn-t (hátulterhelt hajtogatott tölcsér).
    Lett vagy 80 kiló, de a hangja máig a fülemben van. Azzal le tudtam volna élni hátralevő hang(y)ász életemet, ha lett volna helyem hová tenni, meg nem lettem volna pénzszűkében.
    A vége valami olyasmi lett mint a képen, de az gondolom látszik hogy nem 21 nm-es panellakás nappalijához optimalizált dizájnról van szó.
    (bár halkan megjegyzem, pár éve beszéltem a tulajdonosával, egy idő után megtoldotta őket egy Townshend Supertweeter-rel, szóval ez sem volt IGAZÁN szélessávú….)

  15. Ez mondjuk nem lesz egy tipikus reklám a szélessávú hangszórók ügyében (és ígérem e téren az utolsó megszólalásom), de legalább kitűnően megmutatja hogyan lehet egy egykor nagy márka hírnevével visszaélve drágán, hulladékot, hiszékeny emberekre rásózni.
    Ez a hangszóró valószínűleg az egyik legsz…abb hangot produkálta amit életemben hallottam. Ezt a mérések is kitűnően alátámasztották, a többit a linkelt topikban elolvashatjátok…..
    A mérőrendszer-szoftver-módszer ugyanaz amivel a saját (és néha más) dobozokat is mérni szoktam. Gondolom nem kell túlkommentálnom a leírtakat, mellékelt képeket.
    (a 2-és 8 kHz közötti teknő jó 10 dB mély, valamint ennél még valamivel több (15 dB) az esés 12 és 20 kHz között)
    https://avx.hu/forum/viewtopic.php?t=129583

  16. Akkor gondolom nem véletlen, hogy Mark Fenlon, Ted Jordan halála után inkább kiszállt és a több évtizedes tapasztalattal a háta mögött új céget alapított… Volt már rá példa ebben a szegmensben (is), hogy a cég utódlás ill. az ezzel járó új irány nem mindenkinek tetszik.

  17. Nem áll feltétlen szándékomban bántani sem a Sonus-t, sem egyéb luxus kirakatcéget, de a szakmában eltöltött pár év alatt megtanultam, hogy ezek hogyan manipulálják, hülyítik az embereket a hiúságra és a túlpuffasztott egóra alapozva. “Discover what makes you unique”. Fedezd fel mitől vagy különleges.
    Pl. attól, hogy hajlandó vagy egy elsősorban műbútorasztalos, másodsorban marketingobjektum remekműért -ami némi engedményekkel hangsugárzóként is megfelel- a valódi értékének az ötszörösét kifizetni, majd ezzel a szociális hálódban eldicskedeni, mert TE megteheted/megérdemled.
    Szomorú ez, és nem, -ó nem- savanyú a szőlő, mert ha megtehetném sem biztosan ilyen agyonreklámozott- hájpolt termékeket vennék, mert sajnos az én egóm ahhoz túl kicsike (bár valamennyi van) hogy ilyen dolgokra pocsékoljam az életemet. Még akkor sem ha éppen nem tudnék hasonlót (bár nem ilyen szépet) csinálni tizedannyiért.
    Az “anyaszervezet” örömére azért vannak épp elegen akiknek egy ilyen kultusztárgy birtoklása létmeghatározóan fontos….. 🙂 Szegény Franco meg hadd forogjon a sírjában.

  18. Tényleg nem (csak) az SF-et akartam ekézni, elnézést ha valakit megbántottam ezzel……
    Sajnos épp eleget voltam tűzközelben, hogy ismerjem ezeket a mechanizmusokat. Totem-től is azért állt ki a szekerem rúdja, mert túl sokszor szóltam el magamat kiállításokon, meg máshol is. Hogy pl. a Vincent által (1995 körül) beharangozott és egy darabig használt “kriogenikusan kezelt speciálisan hangtechnikai célra készült teflonbevonatos ezüstözött OFC kábel”-t amivel a dobozokat belül huzaloztuk egy Montreal-hoz közeli kisvárosban levő katonai “surplus” kereskedésben vettük, egy 50 kilós gurigát valami 200 dollárért. Eredetileg harci repülőgépek kábelezésre szolgált, tehát biztos nem lehetett olyan rossz, csak a mellé körített halandzsa bántotta a lelkiismeretemet. Abból pedig volt bőven (ma is van).
    Dehát ez a szakma (is) sajnos már csak ilyen: ha profinak akarsz tűnni és gazdag akarsz lenni, meg kell tanulnod fapofával hazudni….

  19. Az alábbi részlet egy kínai erősítő (Nobsound) leírásából:
    “15 Watt kimeneti teljesítménnyel minden csatornához,
    amely megfelel 80 W digitális erősítőnek, hogy a legtöbb otthoni hangszórót könnyedén vezesse. ” Természetesen google-os fordítás.
    No hát ez nem a hangszórót fogja könnyedén vezetni, hanem azt a szerencsétlent aki ezt a baromságot beveszi. Pedig tartok tőle sokan lesznek/vannak. Bár lehet hogy egy igazi gagyi 20 dolláros aliexpress-es dugasztáppal etetett “digitális” panelnál (ami természetesen a D osztályt jelöli) nagyobbat szól, de egy rendesen megcsinált -akár a Topping D60, Poppulse T150, vagy hasonló- D osztályú mellett bizonyosan súlyosan elvérzik, A osztály ide vagy oda…..
    Igazi népbutítás felsőfokon.

  20. Ugyanettől a gyártótól: (https://www.aliexpress.com/item/32878477080.html)
    Output Power: 24WX2 (Pure Class A, RMS, 8Ω, per channel, the equivalent class AB 120W)“
    Kerestem, nem találtam ilyen képletet :).
    Lehet hogy a rendszerben eldisszipált hő egyenértékre gondol? 🙂 (Mondjuk attól nem szól a hangszóró…)
    Volt egy időben amikor a kétkazettás rádió-magnó mindenféle villogó ledekkel nagy sláger volt. Akkor voltak ilyen feliratok rajtuk hogy 1500 watt p.m.p.o. Egyik csoporttársam erre mondta hogy ez biztos az az érték amit ha kigyullad és szénné ég eldisszipál. Nem tudtunk vitatkozni vele. 😀

  21. Ez egy régi vesszőparipája az A osztály mániákusoknak…. Nem igazán látom mi értelme van ennek a fajta hasonlítgatásnak, mert egy tisztességesen megépített, megfelelően méretezett tápegységgel ellátott 20 W-os AB osztályú erősítővel pontosan akkora kimenőteljesítményt lehet előállítani mint egy hasonló teljesítményű A osztályúval. Sem többet, sem kevesebbet. Persze tudjuk a tananyagot, az A osztály hatásfoka átlagban 25%, az AB-é bárhol lehet 50 és 90 között, de ez alapvetően a nyugalmi teljesítményfelvételt, és az eldisszipált hőmennyiséget befolyásolja.
    Meg persze egy tucat más dolgot, de ezt hosszas lenne itt elemezgetni. Az A szektások szerint egy ilyen erősítő mindig jobban szól mint egy AB, (vagy bármi más) de ez egyszerűen nem igaz. Hallottam már nagyon-nagyon jó AB erősítőt, és hallottam nagynevű A-t is sz..ul szólni. Meg ugyanezt fordítva is.
    Városi legendaként meg marketing ló…r-ként kiváló széljegyzet, csak kár hogy nem így van….
    Amiket itt írnak, hogy hány AB Wattal egyenlő 10 vagy 20 A osztályú, egyszerűen marhaság.
    1 Watt az 1 Watt, akár A-ból, akár D-ből jön. Persze a torzítások mértéke és jellege meg az eredő hangtisztaság nagyban befolyásol(hat)ja a szubjektív megítélést, de az elektromos teljesítmény meg a hangnyomásmérő mindnél ugyanazt fogja mutatni működési osztálytól függetlenül 1 vagy akárhány Wattnál….
    Mellesleg. Pusztán technikai értelemben a D osztályú erősítők az impulzusszélesség moduláció hordozófrekvenciájának a kimeneten való jelenléte miatt tekinthetők egyfajta A osztálynak is, mert a kimenti teljesítmény kapcsoló eszközök folyamatosan majdnem teljes “üzemben” vannak (alapból 50-50%-ban ha nincs hangfrekis kimenőjel), mindössze a bekapcsoltsági idejük változik a moduláció mélységétől függően 0 és100% között (valóságban nem 0 és nem 100, csak majdnem…..)

  22. Matti Otala-nak, az erősítőtervezés 70-es évekbeli nagy úttörőjének “mesterdarabja” amely egyfajta összegzése és gyakorlati megvalósítása az által kidolgozott kapcsolástechnikáknak.
    Meg merem kockáztatni, egyike a legjobb hagyományos-analóg- kapcsolású erősítőknek.
    Ráadásul nagyon jó állapotban, és jó áron. Ha nem adtam volna el magam a D osztálynak ( 🙂 ) biztosan megvenném….

  23. Továbbá… (A vs. AB) Sajnos sok (túl sok) AB osztályú kommersz erősítő -de néha még a nevesebbek is- olyan jellegű torzításokat produkálnak amelyek már közepes vagy nagyobb teljesítményszinteknél durván fárasztóvá tudnak válni percek alatt. Ez részben betudható az alkalmazott topológia hibáinak (kicsi nyugalmi áram -nagy keresztezési torzítás, túl sok visszacsatolás -fázis és tranziens átviteli hibák, termikus torzítás, stb.) Ezek az A osztályú erősítőknél, főleg együteműeknél kevésbé jelentkeznek mivel ezek kapcsolástechnikája általában jóval egyszerűbb, ezért azok még a teljesítményhatáraikhoz közel is tisztább hangot nyújtanak mint egy rossz AB osztályú negyed hangerőn.
    Ezért ez -az elérhető hangminőség- alapvetően nem működési elvek -osztályok függvénye, hanem egy adott kapcsolás elvi és gyakorlati megvalósításának sikerességén múlik.

Vélemény, hozzászólás?